Megint egy- két aranyköpésem:
A természetet legyõzni könnyû,
De a legnagyobb kihívás
A természettel együtt élni!
De ha látszólag le is gyõzöd,
A természet akkor csap le rád,
Mikor már nem is gondolsz rá!
Printable View
Megint egy- két aranyköpésem:
A természetet legyõzni könnyû,
De a legnagyobb kihívás
A természettel együtt élni!
De ha látszólag le is gyõzöd,
A természet akkor csap le rád,
Mikor már nem is gondolsz rá!
Ha végig szeretnénk vinni valamit, de bármit akár kis dolgot akár nagyot még ha ésszerûtlen is és hülyeségnek
hangzik a lényeg hogy mindenáron vigyük véghez és ha lehet a kis dolgokat is, mert ezáltal válik az ember olyanná
aki képes bármit elérni. Az ilyen céltudatos, határozott emebreket nagyon nehéz megállítani, hogy elérjék céljukat,
és ha a határozottság mellé párosul ész is akkor csak erõszakkal lehet õket legyõzni.
Daniui
"A tudás egyetlen forrása a tapasztalat" - A. Einstein
Minden területen és mindenkire igaz. Nekünk preppereknek szerintem maga a törvény. A könyvek, fórumok hasznosak, de csak arra valók, hogy segítsenek képbe kerülni és elindulni egy adott témában.
Mindig szem elõtt tartom ezt a mondást és amilyen hamar csak lehet gyakorlatban kezdek foglalkozni azzal, ami érdekel.
"Ha változást akarsz, akkor Te magad legyél a változás" - Gandhi.
Igyekszem eszerint élni és járni a saját utamat mindenben, hátha jó példával szolgálok másoknak. Sajnos legtöbbször az emberek fejben gyengék ahhoz, hogy változtassanak bármin is a saját életükben:(
Szerintem egy nagyobb volumenû változás csak így képzelhetõ el legyen szó bármirõl. Elkezdi egy-két ember, aki az idézet szerint gondolkodik, aztán egyre inkább ragadós a példa, majd tömegessé válik és egy megváltozott vagy új rendszert hoz létre. Most itt például a kapitalista kizsákmányolásra gondoltam, de bármi másra is érvényes.
Most találtam.
"I ask, sir, what is the militia? It is the whole people, except for a few public officials."
— George Mason
in Debates in Virginia Convention on Ratification of the Constitution, Elliot, Vol. 3, June 16, 1788
"Uram, vajon mi a milícia? Minden ember, kivéve néhány politikust."
-- George Mason (Virginia állam képviselõje az alkotmányozó gyûlésen.)
"Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel." - Albert Einstein
Albert Einstein egyszer elhíresülten megjegyezte:
"A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás mindarra korlátozódik, amit már tudunk és megértünk, míg a képzelet felöleli az egész világot, és minden ott van, amit valaha meg fogunk ismerni és érteni."
Most találtam. Nagyon igaz.
“When the debate is lost, slander becomes the tool of the loser.” - Socrates
"Mikor valaki elveszít egy vitát, akkor a vesztes rágalmazni/sértegetni kezdi a másik felet." - http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz
"Those who make peaceful revolution impossible will make violent revolution inevitable." - John F. Kennedy
"Azok akik a békés forradalmat ellehetetlenítik, azok az erõszakos forradalmat elkerülhetetlenné teszik. - John F. Kennedy
"Két féle módon lehet rabszolgává tenni egy országot. Az egyik a kard. A másik a hitel." - John Adams
https://fbcdn-sphotos-a-a.akamaihd.n...ad6be98c5967b8
Ha azt mondanánk, hogy nem csináljuk, akkor mi történne?
Amerikában például a koreai háború alatt voltak olyanok, akik azt mondták:
„Miért? Én nem megyek a koreaiak ellen harcolni!” Mi lenne akkor, ha itt senki
nem vonulna be a katonasághoz? Behívnak benneteket katonának, és bevonultok.
Hát miért? Milyen szófogadóak vagytok! Mi jó van abban? Ha csak egyetlen dolgot
tudtok nekem mondani, hogy mi a jó abban, hogy bevonultok katonának, az
engem nagyon érdekelne. Mi a jó abban?
Hallgató: - A katonák például nincsenek egyedül.
Feldmár A.: - Nincsenek egyedül, és megmenekülnek a nõktõl is. Szóval
szerintem, hogy az LSD-t valószínûleg azért tartják olyan rettenetes orvosságnak,
és azért tiltják mindenáron, mert az, aki használja, rájön arra, hogy soha többé
nem akar engedelmeskedni senkinek, csak az Istennek, Még akkor is, ha nem hisz
Istenben, mert Isten alatt nem azt az öreg szakállast értem, hanem azt, akinek
mindannyian részei vagyunk. Annak az egésznek mi is a részei vagyunk, valahogy
úgy, ahogy vannak sejtek a kezemben is. Minden sejtnek van saját élete, de azért
gondolkozás nélkül engedelmeskednek annak, aki én vagyok. Én vagyok az õ
istenük. És ha én csinálok valamit, akkor õk nem mondják, hogy nem. Boldogan
csinálják azt, amit akarok velük csinálni. Ilyen szempontból én is boldogan teszem
azt, amit az emberiség teste akar velem csinálni. Az emberiség, a bioszféra, Isten,
mindegy, hogy minek hívjuk. Az a nagyobb intelligencia, ahonnan származunk.
-ha meg tudom érteni, hogy az mi, akkor vezessen az engem. Az nem egyfajta úrszolga
kapcsolat. De másnak, más embernek miért hagynám, hogy vezessen?
Miért engedelmeskednénk valakinek az emberek közül, amikor esetleg úgy
vagyunk összekapcsolva, hogy mindannyian engedelmeskednünk kell valakinek,
aki fölöttünk van, de az nem ember? Valahogy úgy hipnotizáltak bennünket, hogy
el lettünk vágva attól, ami föntrõl jön. És ilyenkor, ha az egyik okos ember
fölmászik egy létrára, és elkezd onnan kiabálni, akkor majd boldogan
engedelmeskedünk neki. Mert nem halljuk az igazi hangot, arra süketek vagyunk,
hát engedelmeskedünk akármelyik hangnak,
amelyik a létra tetejérõl szól. Rettenetes dolog, hogy ilyen hülyék vagyunk. Aki
LSD-t vesz be, az nem akar katona lenni. Most már értitek, hogy miért nem legális
LSD-t venni, s miért tiltja be a kormány.
Isten nem szakállas szerintem.
Az a jó abban, ha bevonulok katonának, hogy nem csuknak, börtönbe, nem küldenek az elsö vonalba aknát szedni, van némi esélyem a túlélésre.
Akarni szükséges, ha lemondasz a vágyaidról, megölöd a lelked. Ráadásul az akarat, a vágy motivál pozitívan elõre, a félelem negatívan. Ellenben az elvárás önzés, és mint ilyen, sosem lesz elég.
Félelem és az igazi szeretet egymást kizárja. Az a szeretet, amit bármiféle félelem vagy szorongás motivál, nem valódi szeretet. (Müller Péter)
Amíg az ember a félelmeit használja a döntéseihez, tulajdonképpen menekül. Csak abban az esetben indul el egyáltalán valami felé, amikor elég bátorságot gyûjt ahhoz, hogy bár fél, mégis a vágyait kövesse. (Feldmár András)
A félelem sosem írt szimfóniát és verset, nem kötött békeszerzõdést és nem gyógyított betegséget. A félelem sohasem húzott ki egy családot a szegénységbõl vagy egy országot a vakbuzgóságból. A félelem még egyetlen házasságot vagy vállalkozást sem mentett meg. Megtette ezt a bátorság, a hit és azok az emberek, akik nem a félénkségüktõl kértek tanácsot és nem hunyászkodtak meg elõtte... A félelem börtönbe terel minket, aztán becsapja az ajtót. (Max Lucado)
A történelem azt bizonyítja, hogy a tömeges megfigyelésre alkalmas apparátus puszta létezése - felhasználásától függetlenül - önmagában elégséges az eltérõ vélemények elfojtására. Az az állampolgár, aki tudja, hogy folyamatosan megfigyelik, a félelem miatt hamar alkalmazkodóvá, meghunyászkodóvá válik. (Glenn Greenwald)
Az embereket a következményektõl való félelem tartja vissza a cselekvéstõl és teszi alkalmazkodóvá, de amint elengeded a lényegtelen dolgokhoz - a pénzhez, a karrierhez, a személyes biztonsághoz - fûzõdõ ragaszkodásodat, legyõzheted a félelmet. (Edward Snowden)
A félelem, amely az erdei vadak létének és fennmaradásának legelsõ feltétele: az embert megnyomorítja. (Sütõ András)
Amitõl nem félsz: megölhet; ám amitõl félsz: el is pusztít. (Fodor Ákos)
Nem hagyhatjuk, hogy a félelem csapdába ejtsen bennünket. Ha efféle falak közt élnénk le az életünket, az egyenlõ lenne a lassú halállal. (Mark Lawrence)
Ismerem a félelem szörnyû hatalmát, már uralkodott rajtam. A hit ellentettje. Az univerzumba vetett bizalom ellenkezõje. Az, amikor nem hiszel a magasabb rendû önmagadban. A félelemtõl verejtékezel, reszketsz, és bizonytalanságodban megkérdõjelezel mindent, amit igaznak tudsz. A félelem hatására hátat fordítasz annak, ami a leginkább számít. Elsietett döntéseket, rossz lépéseket, és késõbb csillapíthatatlan megbánást von maga után. (Alyson Noel)
Az ember éppen olyan mélyen fél az élettõl és a szeretettõl, mint a haláltól. Legtöbben attól rettegnek, hogy elfogadják; szeretik õket. A szeretetben ugyanis nincs kontroll. Ha egyszer átadjuk magunkat neki, onnantól minden attól függ, hogy a másik szeret-e. (Feldmár András)
A félelem gyilkol. Ha arra koncentrálsz, amitõl félsz, akkor katasztrófaképeket alkotsz a fejedben, melyek egy katasztrófa felé fognak kormányozni. (Andrew Matthews)
Félni valamitõl annyit jelent, mint mágnessé válni a félelem tárgya számára. Ha megszûnt a félelem, megszûnt a vonzás. (Szepes Mária)
Ne félj boldognak lenni. Talán ez az emberiség nagy nyavalyája: nem a fájdalom, hanem a félelem, amely megakadályozza, hogy boldog legyen. (Márai Sándor)
A gondolatok és a félelmek bekövetkezhetnek, pusztán azért, mert hiszünk bennük. Ha problémákat képzelünk el, akkor ezek a félelmek tükrözõdnek a cselekedeteinken és ilyen esetben gyakran létre is hozzuk a problémákat. (Adam J. Jackson)
Emberi méltóság csak a szabadságban terebélyesedhet, s az emberi méltóság érzése nem tûri a szennyes vétkeket. Csak a szabad ember nem fél, márpedig a félelem aljassá és boldogtalanná görnyeszt. (Raffy Ádám)
Ne féljünk, mert a félelem a gonosz lélektõl van. A bizalom, a remény, a hit, az van Istentõl. Isten lelke a szeretet, a bizalom, a hit, a kibontakozás, a gyõzelem lelke. (Böjte Csaba)
Nem a fájdalomtól, hanem a félelemtõl válik az ember irányíthatóvá. (Jo Nesbo)
Nincs nagyobb támadás az emberi méltóság ellen, mint a félelem. A félelmek meggátolnak abban, hogy önmagunk legyünk. Lelki bajaink legnagyobb része a gyávaságunkból fakad. Csak a bátorság ad belsõ tartást és emberi méltóságot. (Popper Péter)
Nem a dolgok gyötörnek meg minket, hanem a dolgokról alkotott képzeteink. (Epiktétosz)
Nincs mitõl félni, csak magától a félelemtõl. (Francis Bacon)
Ha futunk a félelem elõl, utolér, befog és õ használ minket: kihasznál és elhasznál. De ha szembefordulunk vele, akkor mi használjuk fel a félelmet, mint a sas a rázúduló vihart: szembefordul vele és fölébe emelkedik - éppen a vihar ereje segítségével. Minden legyõzött félelem felfelé emel! (Gyökössy Endre)
Tulajdonképpen semmitõl nem kellene úgy félnünk, mint a félelemtõl. A félelem az alkotó, a teremtõ erõ ellentéte. Szûkíti az ember látóhatárát, valóságos és átvitt értelemben egyaránt. Szétszórttá, esetleg széthasítottá teszi az egyéniséget. Elzsibbaszt, esetleg megbénít teljesen. (Gyökössy Endre)
Az az ember válik magányossá, aki hagyja, hogy félelmei legyõzzék. És mi vár arra, aki legyõzi a félelmeit? Nyugalom. Béke. Mosoly. Büszkeség. Tartás. Gerinc. Ezt fogja elérni az, aki meri megmérettetni önmagát. (Csernus Imre)
Lehet, hogy egymást kerestük egész eddigi életünkben. Most, hogy találkoztunk, most, hogy egy röpke pillanatra megízleltük, milyen csodás is lehet a szerelem ezen a földön, most csupán a félelmeim miatt el kell válnunk és soha többé nem találkozunk? Azzal töltöm majd a hátralévõ napjaimat, hogy keresem azt, akit valójában már megtaláltam, csak nem volt bátorságom szeretni? (Richard Bach)
A félelem ruhákba csavarja a testünket, a szeretet mezítelenül hagy. A félelem görcsösen kapaszkodik mindenbe, és mindenhez ragaszkodik, amink csak van, míg a szeretet odaad mindent. A félelem bezár, a szeretet megnyit. A félelem megragad, a szeretet elenged. A félelem sajog, a szeretet enyhít. A félelem támad, a szeretet módosít. (Neale Donald Walsch)
A félelem csak a hit fordítottja: ilyenkor nem a jóban hiszünk, hanem a rosszban. (Bärbel Mohr)
Kétféle idióta létezik: az egyik, aki azért nem tesz meg valamit, mert megfenyegették, a másik pedig, aki azért tesz meg valamit, mert megfenyegették. (Paulo Coelho)
Mert a mitõl remegve remegtem, az jöve reám, és a mitõl rettegtem, az esék rajtam. (Biblia, Jób könyve 3. rész 25.)
Csak az láthatja meg a hajnalt, aki nem fél a fénytõl, amit hoz. (Youn In-Wan)
A gyávaság az önmagam boldog léte elleni erõszak. (Csernus Imre)
Szabadságomat a bizalom adja, és a félelem veszi el. (Jack Gibb)
Mindentõl csak olyan arányban félünk, amennyire tudatlanok vagyunk velük szemben.
A teljességet nem akkor éred el, amikor már nincs mit megszerezned, hanem amikor már nincs, amit el tudnának venni tõled.
Az igazi értéked annyi, amennyit érnél, ha minden pénzed elvesztenéd.
A tudomány mérnök nélkül csak filozófia.
Ami nem öl meg, az megerõsít. Kivéve a medve, a medve az megöl. :haha:
Az egyetlen ember, akinél jobbnak kell lenned, az az, aki te voltál tegnap.
Istentõl, embertõl, szellemtõl független valóság nincs. A világ javulása az én javító
tevékenységemtõl függ. Ezt sehogyse akarják tudomásul venni. Ezért van terror, ezért van
technokrácia, hivatal és szcientifizmus, és ezért a katona saját apját lepuffantja. Ezért kell az
Antikrisztusnak eljönnie. A világ megváltoztatását csak a magam megváltoztatása teszi
lehetõvé. A körülményeknek itt semmi szerepük nincs. Az emberek sötétségén a legjobb
szándék is megtörik. Nem tértek észre. ...
Nehéz. Nagyon nehéz. Az ember ma minden sikért kizárólag annak köszönhet, hogy
személyes életét megtagadja és kikapcsolja. Személytelenségi attitûdöt vesz fel és elmegy
katonának, hogy mihelyt alkalma nyílik, saját apját lepuffantsa. Nemsokára már nemcsak a
siker, de a lélegzés, a kenyér is csak azé lesz, aki személytelenné vált, ami ugyanaz,
valótlanná és hazuggá. Önmagát letagadja. Önmagát a létez k sorából kizárja. A személytelen
hatalomnak magát át kell adnia. A személy bevetése botrány lesz. Tilos. A felelõsség
ismeretlen. A játék b n. Senki nem vállal semmit. Senki nem szól egy szót sem. Az ember
megszólíthatatlanná válik. A közösség felbomlik. Ami ugyanaz: a szellem eltûnik. A személyt
az egész vonalon kikapcsolják. Szellem? Ki a szellem? A szellem az, akié az elsõ szó. A
kezdemény. Aki azzal kezdi, hogy önmagát beveti, felel és vállal és szól. Vagyis valóságosan
van.
A vadon útvesztõjében az ember megtalálja önmagát.
Ne vigyorogj Iljics*, nem lesz ez így örökké, 150 év alatt sem lettünk törökké.
(*Lenin) De szabadon behelyettesíthetõ az aktuális fõmajommal.
A hálátlanság valóban furcsa vétek, s ámbár igen elterjedt, az nem teszi kevésbé ocsmánnyá, ellenkezõleg: úgy elcsúfítja a lelket, mint a pestises fekély akár a legszebb testet is. (Robert Merle)
Az önzõ csak magának élt, de végül átok ült reá. A mélybe kétszer szállt alá, nyom nélkül fedte el a rög, lelkéért senki nem könyörög. (Sir Walter Scott)
A vadászat: vadûzés és erdõzúgás, de több erdõzúgás. (Széchenyi Zsigmond)
Aki alkalmazkodik, él, az élet akármilyen koszos, a javakat eléri, ha rossz lelkiismerettel is, a
többivel együtt van. Aki nem alkalmazkodik, akár undorból, akár más okból, a közösségbõl ki
van zárva, absztrakt dialógusban, csak mint ellenfél és vádló.
Aki behódol, az alkalmazkodásban lényét feladja és végül elveszti. Aki nem hódol be, lényét
megtartja, de nem tud vele mit kezdeni, mert egyedül áll.
Valaki vagy él, és az élet ára a beszennyezõdés, vagy nem akar beszennyezõdni, de akkor az
életrõl kénytelen lemondani.
Ez a direkt morál és a rossz lelkiismeret.
Lemérhetetlen a távolság a rossz lelkiismeret és a direkt morál között.
A rossz lelkiismeret a világ bitorlásában él.
A direkt morál az igazságtól való elhagyatottságban él.
Van, aki a direkt morálban remekül érzi magát. Gyönyörködik abban, hogy a korrupción kívül
áll és ítélkezhet. Különös gyõzelem, amikor az ember fogát csikorgatja. Mellõzve lenni!
Elnyomva, szegénynek lenni! Nem bírja ki senki mély sebek nélkül.
A direkt morál a lázadás és a forradalom tenyészhelye. Minden lázadó és forradalmár morális
bázison áll és ez benne a direkt morál.
A behódolás nem bûncselekmény, hanem botrány. Aki alkalmazkodik, nem gonosztevõ ,
hanem aljas. Ezért nem bíróság elõtt van a helye, hanem felháborít. Ez a felháborodás a
lázadás csírája. Senki sem ússza meg anélkül, hogy ne forraljon bosszút. Ha a bosszú kitör,
kész a forradalom. A forradalmat nem a lázadó csinálja, hanem a korrupció csinálja a lázadót.
A lázadó nem a korrupció életrekelt rossz lelkiismerete, hanem az élet javaitól megfosztott és
a közösségbõl kizárt ember bõszültsége.
A forradalmár azt hiszi, mert valaki nyomorult, az igazság csak az oldalán lehet. De abban a
pillanatban, amikor a forradalmár a világot elfoglalja és berendezkedik, a javakat azonnal
birtokba veszi és védeni kezdi, a rossz lelkiismeret benne máris felébred és a direkt morált
tüstént provokálja. Soha még nem zajlott le forradalom, hogy ez paradigmatikusan ne
ismétlõdött volna meg. Eszméit hiába hirdeti tovább. A hirdetés már nem a direkt morál,
hanem a rossz lelkiismeret hangján történik. Ha a forradalmár hatalomhoz jut, a világnak
tüstént behódol, és kezdõdik az egész elölrõl.
A hiteles elkötelezettség, hogy az ember önmagát realizálja. Ez a feladat az élet összes erõit
igénybe veszi, és az eredmény akkor is legtöbbször fragmentális. Félelmetes, de így van. De
akárhogy is legyen, ez az élet dicsõsége, volt és marad.
Aki behódol, az ember hiteles elkötelezettségét (engagement authentique) nem vállalja.
Bizonytalan, hogy miért. Lehet, hogy a feladat túl nagy. Mivel a világban az, hogy az ember
önmaga legyen, olyan nagyon nehéz, a korrupcióba veti magát. Ha már nem lehet önmaga,
legalább habzsolja fel mindazt, amit csak tud.
Nem képes bevallani, hogy mivel a világ szerkezete olyan, amilyen, kénytelen
engedményeket tenni. Viszont csak annyit enged, amennyi élete fenntartásához feltétlen
szükséges. Ez a baj. Ha a világnak így tenne engedményt, ezt kivételes aktusnak tekinthetné
és hagyná, hogy tette merüljön el a semmibe, önmaga pedig kívül maradna és eredeti helyét
megtartaná. Ehelyett magát tettével azonosítja, és elkezdi azt védelmezni. Nem képes arra,
hogy nyíltan hazudjék, tudjon róla és azt elviselje. A behódolás egyetlen aktusa még menthet
lenne, ha nem lenne összekötve azzal az élettechnikai praxissal, amelyre a rossz lelkiismeret
kényszeríti, hogy korrupt tettét elkezdi önmaga elõtt igazolni és azt ne igyekezne világnézeti
dialektikájának bevetésével helyesnek feltüntetni.
Megérdemli hogy megnevezzük:Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Hamvas Béla: Direkt morál és rossz lelkiismeret
Itt egy érdekes amit találtam.
"A liberális paradicsom az a hely lenne, ahol mindenki dolgozhat ha akar, ingyen van az egészségügy, ingyen van az oktatás, ingyen van az étel és a lakhatás, ingyen van a ruha, nem kell fizetni a rezsiért és csak a hatóságoknak vannak fegyverei. És ha hiszik, ha nem, tényleg létezik ilyen hely. Úgy hívják hogy börtön." - Joe Arpaio sheriff
:haha:
“A liberal’s paradise would be a place where everybody has guaranteed employment, free comprehensive healthcare, free education, free food, free housing, free clothing, free utilities, and only law enforcement has guns. And believe it or not, such a place does indeed already exist: It's called Prison."
Sheriff Joe Arpaio
Maricopa County, Arizona
https://scontent-ord1-1.xx.fbcdn.net...bb&oe=564F44E3
"A vallást kisajátították a hitetlenek, hogy háborús támogatásra használják." - Ron Paul
ha a választás bármin változtatna már rég betiltották volna.
"Az ellenség az apparátus. Nem volt könnyû megtalálni. Csaknem mindenki tudta, hogy az ellenség életrontó hatalom, már csak azért is, mert csaknem mindenki azonos okoktól szenvedett. A sötét pontot azonban a technikában keresték, többen az államban, a gazdaságban, a természettudományban. Az apparátus egyetemes létrontásrendszer, amely az emberi lét minden területén, technikában, államban, tudományban megnyilatkozik. Jellemzõje, hogy személytelen. Mint életrend jelentkezik, éspedig mint ésszerûség, amelynek elõnye, hogy könnyen megvalósítható, mert gyakorlati és hasznos. Mint józan okosság jelentkezik, amely a dolgokat megkönnyíti és leegyszerûsíti. Tévesen és felületességbõl az ellenségnek a gépet tartották és tartják, mert abban a hiszemben vannak, a hogy lényeg a mechanizálódás. A mechanizálódás azonban merõ külsõ mozzanat; az apparátus életrontás. A gépiesítés az apparátus következménye. A gombnyomásra mûködtethetõ organizáció. Mert a technika nem autonóm koncepció, hanem – különösen modern alakjában, mint rakéta és atomtechnika, távkémkedés, mesterséges agyvelõ – a létrontás apparátusának eszköze. Az apparátus legerõsebb hatalmi területe nem is a technika, ez csak az apparátus õsképének kézzelfogható megjelenése; a legnagyobb hatalom a hivatal (bürokrácia). Iparvállalat, bank, párt, hadsereg, tudomány. Ahol az élet szervetlen organizációvá alakul át, vagyis ahol az apparátus embert vezényel. Régebben az apparátus nem is volt felismerhetõ; a nagyméretû pénz-, hadi-, politikai apparátusok a második világháború után keletkeztek. Az apparátus már nem teljesen összefüggõ egyetemes és egységes létrontás-rendszer, de a század hatvanas éveiben már minden jel arra vall, hogy a démoni sötét szövetségek jegyében az egész lakott földre, és az egész lét területére kiterjed. Ami pedig a legfontosabb, kétségtelenné vált, hogy azt senki sem csinálja, hanem legyõzhetetlen hatalommá, mint mondják, emberi akarattól függetlenül lett. Ezt megelõzõen a Nagyinkvizítor-korszakban a létrontás emberi iniciatívára történt. Ez volt a vallásos (klerikális) és politikai abszolút hatalom ideje. Azóta kiépült a totálitárianizmus, a technika és a tudomány, a létrontás-apparátus három intézményesített aktivitása. Mert a Nagyinkvizítor tevékenysége még csak az volt, hogy ahol a világosság jelentkezett, beavatkozott, és azt eloltotta. Az apparátus olyan rendszert valósított meg, amely a világosság megjelenését eleve megakadályozza, sõt a sötétség és a rabság dicsõítésére formulákat talál ki, és az intakt és hiteles létezés ellen egységes elméleti hadállást vesz fel, amely a létrontásban való berendezkedést életvesztés terhe alatt kötelezõvé teszi. Annak, aki a létrontáson kívül áll, nem ad kenyeret. A Nagyinkvizitor esztétikusan korrupt volt, és a polgárság ebbõl a mondén korrupcióból még valamit megõrzött. A totalitárius korrupció a csõcseléké. Ott az ember még akárki, itt senki."
Hamvas Béla: Patmosz
Az új létmód, a "globalizáció" ugyanis a mesterséges lét megkonstruálására törekszik. Anyag helyett mûanyag, élet helyett genetikusan módosított "mûélet" és lélek helyett médiamanipulációval "tudatmódosított", embernek látszó tárgyak létrehozása. Ezzel azonban egyúttal végleg összeomlik a tízezer éves alku, amely az eliteket a szakrális rend betartására és betartatására ösztönözte. A valóság maga válik a létroncsolás közvetlen eszközévé és tárgyává. A globalitás létmódjának rejtett hatalomszerkezete minden lokalitásban, tehát az elemi emberi közösségek mindegyikében "strukturálisan kódolja" a hazugságot. Kényszerítõ, fegyelmezõ és értelmezõ hatalmi eszközei segítségével a "hazugságot" teszi "igazsággá", és az igazság válik megbélyegzett és veszedelmes "hazugsággá". (Bogár László)
Egyszer volt egy nagy csoda,
Neve: birka-iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
Az kapott dicséretet.
Ki oda se ballagott,
Még jutalmat is kapott,
Így hát egy se ment oda,
Meg is szûnt a iskola.
(Weöres Sándor)
"- Tudják, én szegény fiú voltam és gyermekkoromban anyám elszegõdtetett a községhez disznópásztornak. Maguk most nevetnek, pedig a disznók elõtt megemelheti a kalapját minden ember. Tudják-e milyen jó szándékú, becsületes állatok azok? Három éven át jártam ki a legelõre velõk, tavasztól õszig. Megismertem õket. Hûségesek, tisztességesek. Értik? Szerettek engem! Pedig én nem is voltam disznó, csak ember...
Nyelt egyet és egy pillanatig maga elé bámult a padlóra. Aztán folytatta: - Egy õszön makkoltatni küldtek föl a hegyekbe. Akkor történt, hogy farkasok kezdték kerülgetni a kondát. Volt a rám bízott állatok között egy, amelyik mindig külön járt a többitõl. Egy rühes, sovány kis süldõ. A többi nem tûrte meg maga között, mert, hogy maga alá piszkolt, fektiben. Mert a disznó nagyon tiszta állat, tudják-e, az elveri magától az ilyet. A konda szégyene volt ez a süldõ. És éppen erre mentek rá a farkasok.
- Reggel történt, alig valamivel virradat után. Éppen kitereltem az állatokat a karámból s álmosan dûtöttem neki hátamat egy bükkfának, amikor a visítást meghallottam. A kis rühes süldõ megint valamivel távolabb túrt a többitõl s azt cserkészték be a farkasok. Négyen támadtak reá egyszerre. De amikor én felütöttem fejemet a sivalkodásra, már valamennyi disznónak fönt volt a feje és a következõ pillanatban az egész konda összeröffent s mint egy roppant fekete henger rohant reá a farkasokra. Képzeljenek csak el kétszázegynéhány disznót, tömötten egymás mellett, fölemelt ormánnyal rohanni, fújva és fogcsattogtatva! Szempillantás alatt elkergették a farkasokat s a kis rühes süldõnek néhány harapáson kívül semmi baja nem történt. Én pedig sokat gondolkoztam akkoriban azon, hogy miért is védte meg a falka ezt az egyet, akit amúgy is kitaszított maga közül s akit azután sem fogadott vissza soha. De csak most jöttem rá: azért, mert disznó volt az is.
- Hát látjátok, ezért szeretnék disznó lenni. Mert irigylem a disznóktól a szolidaritást, ami az én emberi falkámból hiányzik. Mi tanokat hirdetünk és jelszavakat halmozunk jelszavakra, de közben mindenki csak önmagával törõdik, nemhogy a kisujját is mozdítaná másért. Ha akkor, ott az erdõn, az én disznófalkám is úgy viselkedik mint ma az emberi társadalom: rendre az egész falkát fölfalhatták volna a farkasok. Mint ahogy az embereket is fölfalja rendre a gonoszság és az önzés."
(Wass Albert)
Használd a képzeleted, légy õrült!
Hozd le a realitás talajára, válj zsenivé!
/Én, ebben a pillanatban/
Üres kamrának bolond a gazdasszonya. (magyar közmondás)
21. század: billentyû nélküli telefonok, kilincs nélküli ajtók, agy nélküli emberek, õszinte érzés nélküli kapcsolatok.
"Maga az egész történelem arra tanít minket, hogy gondolkozzunk múltunkról, jelenünkrõl, jövõnkrõl. Tegyük mindezt úgy, hogy ne a múltban éljünk és ne a jövõben, hanem a jelenben. Ha ide eljutunk, akkor teljesült karmikus feladatunk.
Egyénileg, a jelenben élni azt jelenti, hogy ismerem a múltat, tanultam belõle, de nem rágódóm rajta. Nem látom a jövõt, de nem félek tõle, tudom, hogy majd megoldom. Gondolataim, tetteim, érzelmeim a jelenben vannak. Látom, érzem a napsütést, a virágok illatát, örülök neki. Örülök a családomnak, egy ölelésnek, egy csóknak, egy mosolynak. Nem a híradón szörnyülködök, hanem hetekig emlékszem arra a mosolyra, ahogy nyaralásunk alatt rám nézett a párom. Örülök, ha a munkámban sikert érek el, és elfogadom a kollégáimat olyannak, amilyenek, hisz nekik ez a sorsuk, feladatuk, karmájuk. Egyszerûen, élem az életet, a maga apró mozzanataival, érzem minden rezdülését, mozzanatát. a jelenben vagyok.
Ahogy igaz ez kicsiben, úgy nagyban is. Egy nemzet is lehet a jelenben. Csak ebben az esetben él. Különben csak elszenvedi az életet."
/http://maga-a-valosag.com/