Savanyított vaddohány:
http://befozok.blog.hu/2013/08/16/sa...elyemfu_termes
Printable View
Savanyított vaddohány:
http://befozok.blog.hu/2013/08/16/sa...elyemfu_termes
Van egy másik amerikai növénykénk, a ligetszépe. Sokfelé burjánzik már a vadonban. Nagyon érdekes, amikor lemegy a nap, azonnal kivirágzik. Szemmel láthatóan nyílnak a virágai, többször megfigyeltem már. A gyökere a petrezselyem gyökérhez hasonló kinézetû, fõként ha tápanyagban és vízben gazdag talajban nõ. Az észak amerikai indiánok ették és eszik. Én is kipróbáltam, húslevesbe kiváló! Értékes aminosavakat és omega-zsírsavakat tartalmaz.
Pár hónapja vettem egy észak-amerikai indiánokról szóló könyvet, amiben receptek is szerepelnek.Idézet:
Eredeti hozzászóló doki
Abban találtam egy vaddohány fõzelék leírást. Õszintén bevallom, nem mertem kipróbálni, mindenhol azt olvastam róla, hogy erõsen mérgezõ növény.
Egyik méhész ismerõsöm szerint, még a selyemfû méz is enyhén mérgezõ. Mondjuk, véleménye szerint igen nagy mennyiséget kellene hozzá fogyasztani, hogy bármilyen toxikus hatás érezhetõ legyen.
Jó lenne ezt a dolgot tisztába tenni.
Mérgezõ vagy nem mérgezõ? A savanyított termésnél is azt írja, hogy nem mert belõle sokat enni...
Csatolmány 3320Ha már szóba került a ligetszépe, kicsit utánakerestem:
http://terebess.hu/tiszaorveny/vadon/ligetszepe.html
Leírása. Kétéves, az elsõ évben csak a talajra fekvõ levélrózsát fejleszt. Répaszerû, vastag karógyökere és sokszor 1 m-nél magasabb, felálló szára van. Tõlevelei tojás alakúak, a talajra nyomottak, hosszú nyelûek, a virágzáskor már hiányoznak. A szár levelei hosszúkás lándzsásak, ülõk vagy igen rövid nyelûek, a középerek vörösek. Virágai nagyok, hosszú füzért alkotnak. A sziromlevelek 2-3 cm hosszúak, sárgák. Virágai este hirtelen nyílók. Júniustól szeptemberig virágzik.
Összetéveszthetõsége. A hazánkban elõforduló más ligetszépefajokkal téveszthetõ össze, különösebb következmény nélkül.
Elõfordulása. Közönséges az egész országban. Parlagokon, bokros, száraz, gyomos helyeken, folyók mentén, homoki akácosokban, minden feltört területen, így kertekben is elõfordul.
Felhasználása. A tisztítás során gyökere a feketegyökérhez hasonlóan nyálkás, ragacsos, ezért azt azonnal ecetes vízbe kell helyezni. Gyökere kissé édesebb, mint a feketegyökér. Ha fõzeléket akarunk belõle készíteni, akkor zeller vagy feketegyökér módjára készíthetjük el.
Gyûjtési ideje. Az elsõéves növény gyökere gyûjthetõ. Ezeket õsszel, vagy a következõ év tavaszán áshatjuk ki, még a növény szárbaindulása elõtt. A mélyen lévõ, és ezért nehezen kiásható gyökerek addig élvezhetõk, amíg a levélrózsa a földre tapad.
Receptek
Ligetszépeleves. Apróra vágott hagymát (1 fej vöröshagymát) finomra vágott szalonna (100 g) zsírján megpirítjuk, a vékony szeletekre vágott ligetszépegyökereket (200 g) a forró, hagymás zsírban megforgatjuk, 2 evõkanál lisztet adunk hozzá, felöntjük, a lé arányában húsleveskockát teszünk bele, puhára fõzzük.
Ligetszépe-fõzelék. A gyökereket megmossuk, megtisztítjuk, ecetes vízbe mártjuk, sós vízben puhára fõzzük, vékony szeletekre vágjuk. Világos rántást készítünk, a fõzõvízzel felöntjük, petrezselyemmel ízesítjük, sóval fûszerezzük.
Ligetszépe-saláta I. A gyökereket megmossuk, (kb. 200 g) letisztítjuk, sós vízben puhára fõzzük. Leszûrjük, kihûtjük, ecettel, sóval, olajjal, borssal, késhegynyi rutával ízesítjük. Egyesek szerint a ligetszépe-saláta finomabb, mint a zellersaláta.
Ligetszépe-saláta II. A gyökereket (kb. 200 g) az elõbbiek szerint elõkészítjük. Apróra vágott, csapott evõkanálnyi hagymával és dióbéllel, esetleg almával, továbbá ecettel, olajjal, sóval ízesítjük. Gazdagon megszórjuk petrezselyem, vagy zamatos turbolya zöldjével.
Még nem kóstoltam, de gusztán néz ki..biztos jó ropogós. A pozsgás levelûek kategóriájából:thumbup
Tökmagliszttel, tört napraforgómaggal, kevés paradicsommal, fokhagymával, dióolajjal és fûszerekkel én meg üvegekbe tettem télire. :) Sokkal finomabb, mint a bolti pestók.
Egy másik topikban felmerült a disznóparéj, ami a nemesített amarant vad változata. Azzal is fogok próbálkozni, elsõsorban a magjaival (kissé fáradságos munka lesz), de a muharokat már gyûjtögetem is, és gondolkozom, hogyan érdemesebb felhasználni.
Az elmúlt héten utánanéztem minden egyes nálunk növõ gyomnak. Kivétel nélkül alkalmasak fogyasztásra vagy gyógyhatással rendelkeznek. Úgyhogy csak óvatosan bánjatok a gyûlölt maguktól elõbújó ismeretlen növényekkel.
Ez nem zsírfû? Pont úgy néz ki....
Zsírosgaznak, kövérfûnek, bizonyos tájegységekben vadsalátának is hívják.
Visszatérve a vaddohányra:
http://www.felsofokon.hu/altalanos-t...koro-vaddohanyIdézet:
Mérgezõ növény. Minden része tartalmaz mérgezõ tejnedveket, e miatt háziállatok nem nagyon fogyasztják. Vannak lepkefélék akikre nem hat. Ilyenek a bûzlepke félék (Danainae), a hernyóinak ez az egyetlen tápnövénye, mi több, a mérget mind a hernyók, mind az imágók elraktározzák, és ettõl maguk is mérgezõvé, illetve ízetlenné válnak, amire a potenciális ragadozókat feltûnõ színeikkel és mintázatukkal figyelmeztetik.
http://kertesz.blog.hu/2012/06/27/gaz_vagy_haszonnovenyIdézet:
A selyemfûméz nem csupán ízletes, hanem jótékony élettani hatásokkal is bír. Pollentartalma alacsony, így allergiások számára is fogyasztható, vérnyomásszabályozó hatása is ismert, általános roborálószerként is kiváló, és klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a mézek közül a selyemfû méze az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentõ. A ritka finom nektárja mellett még egy hasznos tulajdonsága van, megköti a homokos talajt (többek közt ezért is került az akáccal az alföldi vidékekre). Mindennek tetejébe az illata is ámulatba ejtõ.
Ehetõ a zsírfû..... Bazze...... Én meg nem gyõzöm kikapálni.....
Család hölgy tagjai Papagájvirág néven ültették a vaddohányt.
3 év alatt akkora területet hódított el amit már sokalltam, még 3 évbe telt míg kiirtottam. :rolleyes:
Maradt bõven a szomszédoknál, õnáluk nagyon szépen mutat, ha kell belõle gyógyszernek majd kérek. :D
A porcsin szára is ehetõ virágzás elõtt ? Nyersen salátába jó lehet ?
Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy a sok felkapott gyógynövény, ehetõ gazok miért nem voltak ehetõek régen a dédnagymamám idejében.(nektek az üknagyitok) :D És most nem a kamillára és a körömvirágra gondolok. Itt ez a porcsin. Kapálta a dédi, és nem ette. Régen sem voltak hülyék az emberek, például a bodzabogyóra azt mondták ne edd meg méreg, a kutyatej méreg, a krumpli bogyója méreg. Nem igazán értem. Ha valami finom tápláló, az nagyon hamar elterjedt falukon megyéken országokon keresztül. A Porcsin-t nem ették a tyúkhúrt sem, meg lehetett az okuk rá.
Mindazonáltal megkóstoltam, de nem lesz az étkezésem részese egyik sem. Ha elteszek valamit üvegbe az biztos nem ezek a szarok lesznek, hanem szilva, szeder, alma, megy amit csak össze kel szedni, ott rohad a fák alatt végig a kertvárosokban, falvakban, általában szabadon szedhetõek az utcákon.
Szerintem mint ehetõ özönnövény, azt az energiát nem hozza vissza amennyibe a lehajlás és a megmosás, tisztítás kerül. Ismétlem nem voltak hülyék az õseink, nem ették a gazokat. A csicsóka is valamiért fals, ismerték, de csak a hülyék ették, a különcök, mint itt a fórumon kiderült 0 a tápértéke, felfúj, nehéz tisztítani, ha ugyanarra a helyre krumplit ültetsz, kicsit több energiával, ezerszer többet érsz vele.
Lehet tévedek, de azért szerintem sokatokban felmerülhetett ez a dolog.
Eljöhet még az idõ , amikor jól jöhet , ha tudod , hogy melyik gaz ehetõ , és ez a tudás ment meg , míg mások éhenhalnak . Nem arról van szó , hogy ezt kell enni éjjel-nappal , de végszügség esetén .....
Miért ették volna ha ha a kert telivolt normál kultur növénnyel? Viszont ha nincsen megmüvelt földed és hirtelen elfogy a tecsoból a kaja. Akkor nem árt valamit a tányéra tenni akkor is ha az a valami most éppen mint gaz van nyilván tartva.Idézet:
Eredeti hozzászóló venosz
Az meg hogy a csicsokának 0 a tápanyag tartalma szimpla baromság.
Kanadai ehetõ vadnövénykeverék.
Nem ismerem ezeket a növényeket, de láttok benne valamit?
http://www.4everseeds.com/mm5/mercha...t_Code=108&Cat
Nagyon sokról azt írja, hogy nagyon ették az ottani indiánok, de szerepel közöttük olyan számunkra gyomnövény mint a bodza is.
Nekem is átfutott az agyamon, de abban a korban szinte mindenki abból élt meg, hogy gyomlálta a kertet, termesztette a bõtermõ növényeket. Manapság ez már nehezebb és az embernek nincs túl sok ideje gyomlálni. Az ehetõ gazok meg olyan kategória, hogy általában inkább a keleti kultúrák tulajdonítottak komolyabb jelentõséget a gyógy és gyógyhatású, illetve mindenféle ehetõ növény (és állat! (patkány, kutya, macska, rovar) számára.Idézet:
Eredeti hozzászóló venosz
A tücsökliszt pl gazdag proteinekben és sokkal kevesebb fõleg víz, illetve megemésztett anyag kell ahhoz, hogy az állat hússá alakítsa át. (hatékonyabb)
A régiek még nem szorultak rá erre, de a mai világban az ENSZ például lobbizott azért, hogy a tücsökliszt bekerüljön az élelmezési kultúránkba.
"egy kilogramm marhahúshoz 10 kilogramm takarmányra van szükség, míg a tücskök esetében egy kilogrammhoz mindössze 1,7 kilogramm takarmány fogy, miközben a tücsökbõl õrölt liszt 70 százaléka fehérje."
http://sg.hu/cikkek/105627/egyunk-tucskot-bogarat
Persze azt mondanád bolond a világ, és a régiek sem ettek bogarakat, de nézz csak el egy kicsit keletre, ázsia felé. Ott megeszik.
Õszíntén megvallva nekem volt errõl még tavaly az iskolámban egy nem hivatalos tanulmányom, amiben egy olyan megoldásra találtam rá, ami gyakorlatilag definiálja az emberi szervezet üzemanyagát.
Egy mesterséges fehérje-szénhidrát-rost, olaj mix, vitaminokkal, nyomelemekkel és ásványi sókkal kiegészítve.
Nem azt mondom, hogy ezt együk, de beláthatjuk, hogy ezekre az anyagokra van alapvetõen szüksége az emberi szervezetnek (a többit, például a fehérjéket, az alapvetõ fehérjékbõl elõ is tudja állítani a szervezetünk). Az amerikai mérnök-hallgató, aki tesztelte, úgy fogalmazott, hogy az anyagot 3 hónapig huzamosan fogyasztva nem hogy nem érzékelte annak negatívumát, hanem kifejezetten úgy érezte magát, mintha újra gyerek volna.
http://prezi.com/zc5mxs19isbv/eloiteletek-vazlat/
Jól le is lettem kutyapicsázva emiatt a szar prezi miatt, és a félévet sem tudtam befejezni családi okok miatt, így sajnos már sosem fog kiderülni, hogy a soylenttel foglalkozó mérnökcsapatnak milyen arculatot tudtam volna tervezni, pedig kiváló grafikus és formatervezõ csapat mecénáskodott fölöttem.
Viszont számomra olyannyira tanulságos volt az egész project (a témát én választottam) hogy átértékelõdött bennem az élelmiszer értelme.
Szerintem késõbb indítok is errõl egy témát, ha érdekelne valakit. Mivel a cucc recept alapján is összeállítható, de meg is vásárolható. Prepper kajának (tartós) szinte tökéletes. A receptek egyébként az irányadó beviteli értékek alapján vannak meghatározva. Kedvencem a "hobo" verzió kínai kutyakajával :thumbup
Ehetõek voltak akkor is, a szegények eledelei voltak. Szégyen volt szegénynek lenni...Idézet:
Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy a sok felkapott gyógynövény, ehetõ gazok miért nem voltak ehetõek régen a dédnagymamám idejében.
A topic 2. hozzászólásában errõl már írtam szerintem eleget, olvasd el. Nem nulla a tápértéke, gyógynövény is (a cukorbetegeknek megváltás). Nagyon nagy mennyiségben termeszthetõ, a krumplival ellentétben nincsenek betegségei, kártevõi.Idézet:
A csicsóka is valamiért fals, ismerték, de csak a hülyék ették, a különcök, mint itt a fórumon kiderült 0 a tápértéke, felfúj, nehéz tisztítani, ha ugyanarra a helyre krumplit ültetsz, kicsit több energiával, ezerszer többet érsz vele.
A franciák is olyan hülyék, hogy több-százezer hektáron termesztik...
A hagyományos fogyasztása mellett szeszt fõznek belõle, sok helyen üzemanyag forrásként használják.
Dióhéjban ennyi...
Felénk most indul a szederszedés.
Már csak idõ kellene hozzá....
Mi is ma akartunk menni. :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Oakland
Kicsit elbizonytalanodtam a porcsint illetõen. Adtam a nyulaimnak szénába keverve szárastól, levelestõl úgy két hétig és két bakomnak is véres, sötétbarnás vizelete tõle. Egyéb tünet nem látszott. Mozgékonyak voltak. Durva volt azért. Leálltam vele és most minden rendbe jött újra és azóta eltelt 1 hónap és semmi gond. Nem biztos, hogy köze van a porcsinhoz, de arra gyanakszok. Az is lehet, hogy csak a szára megfestette a vizeletet.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Igazán sehol nem olvastam, hogy csak idõszakosan lehetne fogyasztani porcsint. Elsõsorban mindenhol a levelét ajánlják.
Húgyúti fertõtlenítõ hatása is van. Lehet, hogy áttisztította a nyulaidat.
Na ma egy világ dölt össze bennem. Arra a kérdésemre kerestem választ hogy a csibedöglesztö kifejezés honnan ered. Mert megette a csibe egyszer saját szememmel láttam és nem döglött meg. Google nem ad találatot arra hogy csibedöglesztö....
Nyugtassatok meg hogy ezt a kifejezést nem csak a környezetem használja... :D
Amugy elvileg ehetö.
Én még nem hallottam ezt a szót. Pedig, igencsak paraszt emberek neveltek fel...
Nálunk is mondják falun mégis eszik a csibék is :) az én falumban a gyermekláncfüvet hívják így ami emberi fogyasztásra is alkalmas bár nyersen rohadt keserû :)Idézet:
Eredeti hozzászóló bögre
:D Azért ültettem csicsókát a kertbe :D mikor kell kiásni? Már jó hüvelykújnyi vastag a szára, és kb. két és fél méter magas.Idézet:
Eredeti hozzászóló Oakland
Várj még vele szeptember végéig, október elejéig. Ne egyszerre szedd ki az összeset, csak annyit, amennyit megesztek. A földben tökéletesen eláll télen is, akkor is ki lehet forgatni, ha kicsit fagyos a föld.Idézet:
Eredeti hozzászóló venosz
Most még csak salátának valót lehet kiszedni.
Tegnap nem bírtam tovább: csicsókát kell ennem! Fogtam az 1910M gyalásót és egy mélytányért. Még csak salátának való van alattuk, olyan bütyökujj nagyságúak. Megszedtem a tányért, késsel lepucoltam, lemostam.
Végül, csak úgy magában megettem. Volt néhány olyan édes közöttük, hogy vetekedett az íze a mézzel.:)
Nagyon várom a szedés idõ eljöttét. Már bekészítettem a burgonya keményítõt a polcra...
Összeszedtem pár dolgot a csipkebogyóról:
http://www.scribd.com/doc/239814173/Csipkebogyo
(ha van rá igény akkor felteszem nyomtatóbarát verzióban-fekete-fehéren csak 1 db fekete-fehér rajzzal)
Idézet:
Eredeti hozzászóló fisligery
Csipkebogyó bor:
A csipkebogyót olyankor szedjük, amikor már az teljesen beérett, a „dér megcsípte”. Már a szedésnél is figyeljünk arra, hogy csak egészséges szemeket szedjünk, mert így könnyebb a tisztítása és jobb minõségû bort tudunk elõállítani.
Csipkebogyót, a rajtamaradt száraktól, virágkehely maradványoktól megtisztítjuk, összezúzzuk, vagy legalább kettévágjuk. (Húsdarálón is ledarálhatjuk, de ilyenkor nagyon gyorsan kell elvégezni a munkát, hogy minél kevesebb ideig érintkezzen a gyümölcs – fémmel.)
Ezután a gyümölcsöt meg mérjük, és ehhez számítjuk ki, a hozzáadandó cukor, víz és a citromsav, vagy borkõsav mennyiségét. 1 kg gyümölcsre 4 - 4, 5 liter vizet, 36-50 dkg cukrot és 5 g citromsavat, vagy borkõsavat számolunk. (Fele-fele, vagy bármilyen arányban mindkettõt használhatjuk.)
Fontos! A vizet nem szabad felmelegíteni, csak szoba-hõmérsékletûre: ( 20, legfeljebb 25 °C–ra). Túl meleg, vagy forró víz, zavarosodást okoz.
A vizet ráöntjük a gyümölcsre, és 24 órát pihentetjük, majd adagonként préskendõbe (tüllkendõbe) csomagolva kipréseljük. A kipréselt lébõl annyit kiveszünk, hogy a cukrot és a savat feloldhassuk benne. Csak amikor teljesen feloldódott öntjük vissza a lére. Az erjesztõ edényt, kb. 70 - 75 %-ig. töltjük fel lével, kotyogóval kell ellátni, és egyenletes, lehetõleg 12-16 °C-os hõmérsékleten erjesszük. A zártan erjesztésre feltétlen szükség van, mert a csipkebogyóbor hajlamos az ecetesedésre. (Az erjesztés megkezdésekor, használjunk borélesztõt.)
Ha a kotyogó elcsendesedett, lefejtjük a bort. Ezután visszahelyezzük a kotyogót és még néhány napig, hagyjuk ülepedni, majd ismét lefejtjük. Ha mindent a fentiekben leírtak szerint végeztünk, akkor a második fejtés után már csillogó, zavarosodástól mentes kellemes illatú és zamatú bort kaptunk.
Palackozás elõtt még egyszer lefejtjük, zöld üvegekbe töltjük úgy, hogy az üveg szájáig töltjük és a dugó benyomásával, szorítjuk ki a bort, így kizárjuk a levegõt.
Sötét hûvös helyen tároljuk. Nagy mennyiség készítésekor enyhén kénezzük, csak ez után palackozzuk. (Mûanyag ballonban tárolt bort NE kénezzük.)
Ha betartottuk a technológiát, nagyon finom aszú ízû bort kapunk, amelyet három évig érdemes eltartani. Ezt követõen is eltartható, és fogyasztható, de íz, és vitamintartalma az idõ múlásával egyre csökken.
Csatolmány 3956Csatolmány 3957
Megcsonkítottak tegnap egy gledícsia fát. Ma kimentünk a fiammal és összeszedtük a termést a földrõl. Úgy 20x ennyi van még rajta.
ezt nem is tudtam róla:
"A magot körülvevõ kocsonyás, édes anyagot tüdõbaj esetén fogyasztják, de a gyermekek csemegeként is szopogatják. Magját lencseszerûen lehet felhasználni. Rövid forralás után a meleg vízben állva megpuhul. (Hideg vízben való áztatásra nem reagál napok alatt sem.) Íze a tökmagéra emlékeztet. Õrölve zöldséglevesbe szórják, és kávépótszerként is ismert. Hazájában sör jellegû italt készítenek belõle."
Oakland ezek a nyomik sört készítenek belõle..lefogadom, hogy Neked összejönne valami jóféle házibor is:haha:
A héjának állítólag nagyon magas a cukor tartalma.
Majd kísérletezünk vele.:D
Épp egy negyedórája gondoltam rá, hogy miként lehetne kivonni belõle a cukrot...
Sõt a száraz magja mérleg súlyként is használható, ugyanis ebbõl származik a karát, mint súlymérték. Minden egyes mag pontosan 0,2 g tömegû.
Csatolmány 4004Csatolmány 4005
Egy hete virágzik a csicsóka, ez már a szedés megindulását jelenti.
Két tõ alól szedtem ki a tányérnyi gumót. Most már a mindennapi étrendünkbe (hála Istennek) visszakerül.
Reggelire a családnak szendvicsbe szeletelve. Az én reggelim dió és csicsóka volt.:)
na, ma is tanultam valamit, köszi!Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska