1
Printable View
1
Az, hogy én mit tennék végszükség esetén, az majd akkor kiderül.
De!
Több irodalmi forrás is leírja kiképzési célból a társállat leölését és elfogyasztását.
A nagybátyám hazagyalogolt egykoron orosz hadifogságból, Finnország területérõl. Saját elmondása szerint ettek kutyát és macskát.
A macskát az éttermek étlapjáról tudomásom szerint Olaszországban Mussolini vetette le.
A ló most is részben vágó állat itthon. A katonák meg ha kellett, megették.(A macska és a ló is társállat!)
Az Andokban egykoron 1972. október 13-án az egyik legellentmodásosabb túlélési történet vette kezdetét. Igaz nem élõ emberbõl de emberhúst ettek és nem kannibálok...
Szóval szép az elv, azt közizlésnek való megfelelés is befolyásolja. De ezt az élet képes felülírni.
1
Vagy lásd Amundsen és Scott esetét a Déli-sark meghódításakor.
Legyen néked akaratod szerint. Csatolmány 3860Idézet:
Eredeti hozzászóló Vietnamiveteran
1
...mi is az a morál?...egyesek szerin az amire a társadalom,a környezet megtanított és el vár tõlünk...tehát valahol egy kényszer...macskát nem eszünk mert....,de nyulat lehet mert.....mi a különbség? aranyos kis állatka mind a kettõ....az ,hogy az adott közösség valahol,valamikor eldöntötte,hogy ez jó-az meg rossz..ha valaki másként cselekszik,hát az nem normális...de a helyzet változásával ezek a dogmák is változnak és olyan dolgok lesznek elfogadottak amik ma elképzelhetetlenek....és itt van még egy tényezõ,a szeretet...amit szeretsz nem bántod...de egy ugyan olyat,ami nem nõtt a szívedhez ..az simán,szívfájdalom nélkül....
Nem arról van szó, h öregapád megette e a lovát. Meg nem is arról, h Jézus adott halat v sem. Hanem arról, h vagyunk mi, kutyások, és nem ennénk meg a társunkat. Nem kellene összemosni a dolgokat a vallással se neked se másnak. Lenne aki megenné a kutyáját, meg vagyunk mi, akik nem. Ennyi.
Sejtettem, hogy felkavarom a vizet, mint ahogy Doom szokta tesztjeivel. :thumbup
Viszont az elszomorít, hogy szövegértésbõl jó sokan megbuktak. Vagyis nem buktak meg, hanem elvakította jónéhányatokat a "szeretet".
Pár sorral beírásom után, már azt olvastam, hogy "ki lesz a következõ? a gyerekem? " :D
Õrület ez a csoportos pszihózis!
Szememre lett vetve, hogy hogy ilyet bizony nem tesznek az állatok.
Kiábrándítás képpen: Az ÁLLATOK TESZNEK ILYET AZ ÁLLATVILÁGBAN !
Még mindig az állat világ az amiben látható a túlélésért folyó harc minden kegyetlensége és realitása. Pont.
Aki nem hiszi nézzen több természetfilmet! :)
Egy példa:
A kenguru mama mikor üldözik a vadkutyák , szorult helyzetben az erszényébõl kilöki kicsinyét prédának, ezzel megmenekítve magát.
Mi ennek az értelme az evolúció szerint? Az, hogyha nem tenné, akkor mindketten megdöglenének a vadkutyák által, így a fajfenntartás szenvedne csorbát, hiszen az anya, még tud és fog is szülni újabb kölyköt.
Kegyetlenség? Nem, csak a hideg és valóságos természet.
Kéretik ezek után nem levonni ezekbõl messzemenõ téziseket, mint pl. én a gyerekemet is kidobnám a kocsibol..stb...stb..
..gyenge.. nagyon gyenge az ember... megérett a pusztulásra...
...minden rendben van...de ez a mondat nincs...megérett a fajunk,de nem a pusztulásra...hanem a szembenézésre..önmagával...és ez nagyon nehéz,egyedi és csoportos szinten egyaránt...sokan nem lesznek képesek rá,õk meghalnak és velük vesznek akiket eddig védelmeztek...de lesznek sokan akik belátják,hogy tévedtek és tudnak új úton járni...a valódi úton,szimbiózisban a környezetükkel..de mint írtad ez a környezet,hideg számító és a túlélésrõl szól...a gyenge elbukik és táplálék lesz....Idézet:
..gyenge.. nagyon gyenge az ember... megérett a pusztulásra...