hááát, lehet :D
Nekem nem volt egyházi esküvõm, csak polgári, nem tudom milyen adminisztráció történik az egyházin, de feltételezem, hogy hasonló, mint az anyakönyv-vezetõnél: személyazonosság igazolása után (ami talán a szertartás elõtt, a háttérben történik) tanúk elõtt nyilatkozik a pár, amit aztán aláírásukkal is megerõsítenek az anyakönyvben. Errõl akkor (vagy késõbb?) kapnak egy kivonatot. Ha ebbõl a könyvbõl a templomban is van, amit a pap tölt ki és irat alá a párral, akkor mi lesz? Lassan már elektronikusan kéne történjen az azonosítás, ujjlenyomattal az aláírás, ami egy megfelelõen védett, központi adatbázisban van rögzítve. Mindegy, hogy a tabletet az anyakönyv-vezetõ, vagy a pap tartja oda. Én nem látom olyan tragikusan a hírt. Szerinted milyen baj lehet belõle?
Tényleg elég furán hangzik, az egyházak nem termelnek semmit, alkalmazottaik elvileg visszafogott életet élnek. Azt gondolom, hogy a járvány nem igazán volt rájuk hatással. Rászorulókat segítenek ugyan, de inkább a friss munkanélkülieken kéne segíteni, de azt az állam csinálja. A munkahely teremtés, meg a tõkések "feladata". A cikk annyit ír, hogy "beruházásra". Ha ez templomok, egyházi iskolák felújítását jelenti, akkor ez az építõiparban adhat munkát. Ez a GDP-t növeli és visszacsöpög némi adóbevétel az államkasszába. Ha segélyként szétosztják a "rászorulóknak" az se rossz (annak, aki kapja), de jó része nem krumplira, tojásra lenne elköltve, hanem piára, cigire. Ha meg bent hagyják az államkasszában, ott nem kamatozik és nem lesz belõle GDP növekedés. A spórolás, megszorítás nem mindig jó ötlet, fõleg ha nem egyének oldaláról hanem az állam oldaláról nézzük. A spórolás csak egy újabb tõrdöfés lehet a gazdaságnak. Ha tudják mibõl finanszírozni (kedvezõ feltételekkel jut hitelhez az állam), akkor jobb eladósodni, mint tönkremenni.
Mondjuk biztos lehetett volna hasznosabb beruházásokat is finanszírozni (pl. víztározók, bérlakások építése)

