Hadd meséljek egy régi történetet, amely rövid és velõs, de tisztán látszik, hogy a tiszt...a pokolban is tiszt!
Még hivatásos katona voltam, és a reggeli szolgálati járattal zötykölõdtünk a laktanya felé.
A buszban is megvolt a hierarchia, elöl ültek a tisztek, a hátsó részen a tiszthelyettesek.
Félúton sem voltunk amikor a hátsó részbõl egy rettenetes, "sûrûn pislogtatós" szellentés kezdett terjedni az elöl ülõk irányába.
Tisztán lehetett látni épp hol tart a terjedés, mert akit elért, az mind hátrafordult véreres szemekkel, és próbálta kideríteni "ránézésre", hogy ki lehetett a tettes.
A hadmûveleti tiszt tartotta magát, mûvelt, civilizált ember volt, de egyszer csak elszakadt a cérna. Felállt és teli torokból elüvöltötte magát:
Ha tudnám ez a madár honnan reppent fel, páros lábbal rúgnám szét a fészkét! :haha:
