Szép már az állomány:) És hogy mindezt hobbiként tudod fenntartani..hát le a kalappal:tapsol:
ui: a tavadat fotóztad már? nem dereng..de kíváncsi lennék rá..
Printable View
Szép már az állomány:) És hogy mindezt hobbiként tudod fenntartani..hát le a kalappal:tapsol:
ui: a tavadat fotóztad már? nem dereng..de kíváncsi lennék rá..
Öcsém ma járta az erdõt gesztenyéért tõled délre. Ilyenkor nagy a forgalom az erdõben :).Idézet:
Eredeti hozzászóló Vietnamiveteran
Köszi , íme a tó : Csatolmány 3990 , pisztráng , csuka , ponty , keszegfélék ,kárász az állomány . Havonta kell halászlevet fõznöm annyi hal van benn , de ezt az ismerõseim közül persze senki sem bánja :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Csatolmány 3994
A kutyák is nagyon élvezik
Csatolmány 3991
Csatolmány 3992
Csatolmány 3993
Hogy bírsz ennyi kecskével?? :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Vietnamiveteran
Hány van?
Nekünk is fáj szívünk kecskére, de mindkettõnknek be kell járni a munkahelyre, így nehéz.
Párom a szappanjaiba használ kecsketejet, mindig egy barátomtól kell kéregetnem :(.
"Hogy bírsz ennyi kecskével?? "
Hehe , úgy ,hogy kötöttem egy számomra is elõnyös üzletet , a kecskék nem az enyémek , egy ismerõsöm panaszkodott ,hogy a kecskéi kinõtték a birtokát ezért "éheznek" szegénykék meg szökdösnek én meg mindjárt felajánlottam a területemet mert nekem már a fûnyírás volt kissé terhes , én kapok kecsketejet , sajtot , kisgidát a kecskésember meg örül mert a kecskéi jó helyen vannak innen nem szöknek meg stb... Jövõ tavasszal viszont saját állományt szeretnék , alpesi kecskékbõl . Több osztrák ismerõsöm is jelezte ,hogy kecsketejre minden mennyiségben vevõk lennének a gyerekeik részére , ez most itt felénk nagyon kezd divatba jönni .
Miért pont alpesi kecske? Van valami elõnye?
Nekem a szarvatlan fajta tetszik, kevésbé veszélyes :).
A szarvalt kecskék sem veszélyesek , csak határozottan kell viselkedni velük , azért szeretnék alpesit mert az 5l / nap tejet ad , és külsõ megjelenésében is beleillik az elképzeléseimbe .Idézet:
Eredeti hozzászóló raktaros
A héten megöltem életem elsõ haszonállatát. Két hónapja már vágásérettek a nyulaim, de nem tudtam magam rászánni. A bontással már nincs gondom. Az valahogy adja magát, hogy mit, hol, hogyan. Egészen sokkoló 'élmény' volt egy érzõ élõlény nyakát elvágni és elvenni az életét.:( Szerencsétlen nyuszi vagy két percig vérzett ki és közben folyamatosan remegett. A végén még felnézett rám és valami olyasmi volt a szemében, hogy "Ezt Te tetted, aki naponta simogatott engem és étellel látott el??" A szívem szakadt meg érte, na. De ahogy apám kérdezte ilyenkor mindig "Vegetáriánus akarsz lenni, vagy finomakat enni?". Ez adott erõt. A végén ittunk a párommal egy pálinkát a lelki üdvéért.
UI: Ki lehet nevetni, de túlléptem önmagam határain és megtettem, ami meg kellett. Azért manapság nem sokan mondhatják azt el magukról, hogy állatot öltek, hogy étel kerüljön az asztalra. Az ebédnél már éreztem, hogy büszkeségtõl dagad a mellkasom:)
Szerintem nem nevet ki senki.
Régen papámmal a nyulakat felemeltük két hátsó lábuknál fogva és tarkón csaptuk egy vastagabb bottal.
Talán kevésbé viseli meg így az ember lelkét, mert gyorsabb. Az elsõ pár "eset" után már egyre könnyebb.
Ennek már vagy 15 éve, szerintem nekem is nehezen menne most újra megtenni.
..ha lenne " nem teszik gomb"..megnyomnám....