Ha minden igaz, akkor a Brite/DIM gomb helyett egy LOC/DX matrica van. A CH9/19 helyett pedig AM/FM matrica van.
Printable View
Ha minden igaz, akkor a Brite/DIM gomb helyett egy LOC/DX matrica van. A CH9/19 helyett pedig AM/FM matrica van.
Kis pénzért ajánlottak egy katonai PR 22-es rádiót. Érdemes vele foglalkozni? Tudom valamire használni? (Nem értek a rádiózáshoz!)
Nem értek a rádiókhoz, ezért kérdezek itt. Egy katonai PR 22-es rádiót tudok valamire használni a civil életbe? Mennyi pénzt szabad érte adni, ha megveszem?
Nézegettem rádióamatõr oldalakat. Neten is, facebook-on is.
Van rossz, és jó hírem is.
A rádióamatõrség elõnye, hogy nagy távolságra tudsz kommunikálni, ha bejön egy gebasz.
De nem minden gebasznál jó, hiszen az antenna árulkodó, helyhez vagy kötve, és nem kevés áram is kell, ráadásul drága sport, ha csak alternatívaként gondolunk rá.
Viszont a rádióamatõrök, egy létezõ, és összetartó brigád. (sajnos szinte mind 50+-os)
Szinte minden környéken van egy-kettõ. Az Én menedékházaim körül is pár száz méterre.
Ha baj lenne (vagy inkább elõtte) jó lenne, ha kölcsönös segítségben tudnánk megállapodni a rádiósokkal.
Info, összeköttetés, riadóztatásért cserében némi védelem, segítség, ellátmány, okosítás.
Tudnánk egymással, akár üzenet szintjén, esetleg ha a családot biztosabb helyen hagytuk velük tartani a kapcsolatot.
Nagyjából hatékonyan, ingyen, cenzúra nélkül.
Vélemény?
Árulkodó antenna: elég akkor kitenni ha használni szeretnéd, illetve padláson is lehet szükség esetén.
Helyhez kötöttség: a mai rádiók már nem olyan nagyok, sõt egy kézi rádióra is köthetsz végfokot. Antennából is van illetve készíthetõ szétszedhetõ antenna, pl.: kompakt CB dipól
Energia: vándorolva tényleg nehéz nagyobb teljesítményhez elõállítani, de egy kézi rádióhoz egy pici napelem is elég. Stabilban meg szerintem nem probléma egy átlagos rádió etetése.
Drága sport: többi hobbihoz képest nem olyan drága sõt sokan többért vesznek mobiltelefont. Egyszer megveszed, általában többet nem is kell költened rá, ráadásul nem avul el gyorsan.
Szerintem. De én elfogult vagyok :)
Nem vagy elfogult. Viszont felhasználói elvárások ismeretében lehetne hozzá igazítani az igényekhez a
technikát pl 70 cm, 2m 11m. Mert ami most nem használható hivatalosan ( pl a 2m ami ugye élbõl jobban
terjed kedvezõtlenebb domborzati viszonyok közt mint a 70 cm, vagy egy PMR rádión a 4W kimenõ, vagy
irányított Yagi) az teljesen mást értelmezést nyer baj esetén.
A saját vészeseti papagájról meg ne is beszéljünk........:thumbup
Vagy legalább egy vevõ, esetleg azzal is lehet információkhoz jutni, pl. Tecsun PL-660.
Az antennát is könnyen be lehet álcázni , ha megfelelõ hejre teszed , de egy yagiról messzirõl senki nem fogja megmondani , hogy milyen frekin ketyeg . A kis kézirádió sokáig elmegy egy autóaksiró dc-dc konverterrel , napelem is hasznosítható ....
Ezen kívül akad még néhány. Olyan elektrotechnikai ismereteket ad ami még jól jöhet.
Másik elõny, ha erõsödik a szigor, törvényesen tarthatsz magadnál (autóban) rádió adóvevõt, nem hurcolhatnak meg érte (régi kamionosok tudnának mesélni).
További elõny, hogy társasházra (pl. panelház) is könnyebben tudsz antannát telepíteni, mert a rádióamatõr adóengedélyt elfogadják a nagyobb lakásszövetkezetek is.
A távolság szerintem nem olyan nagy elõny. Ha egyszer ránk szakad az ég, nem többszáz vagy ezer kilométerekre szeretnék rádiózni, az ismerõseimet szeretném majd elérni, hogy tudjam mi van velük. Azok pedig 10-20-100-200 km távolságban laknak. Ehhez nem kell RH rádióadó.
Ha elég a VHF 50MHz, 143MHz vagy az UHF 430-446MHz, akkor egy alap antenna nem feltünõ (1/4 lambda: 1,5m; 50cm; 17,5cm) Az RH rádiózásnál feltünõbbek az antennák.
Inkább 65+. Viszont tényleg összetartanak, mert évtizedes barátság köti õket össze.
Az ismerkedés sose árt, általában nyitott személyiségek. Fõleg ha érdeklõdsz a hobbijuk után. Lehet tõlük tanulni.
Az se gond, ha magad is rádióamatõrré válsz. 300-400 oldalnyi a tananyag és 10e alatti a vizsgadíj. Utána tiéd a világ.
De ha csak ismerkedsz a rádiózással és csak gebasz idején tolsz ki a tetõre egy antennát amikor már nem lesz frekvenciafelügyelet. Akkor is meglesz a tapasztalatod a rádió kezelésére.
A cenzúra nélküliséget felejtsd el! Most is figyelik a frekvenciákat, ha mások nem, a rádióamatõrök biztosan. És amelyik olyan "jóindulatú" az tudja hol kell bejelenteni. Amirõl ketten tudnak, az már nem titok. Legyen saját rádiód és intézd magad az ügyeidet.
A yagi beazonosításával kapcsolatban azért vitatkoznék. Aki tudja mit keressen, annak nem lesz gond.
A kézirádióval is csak csínján bánnék. Persze kicsi(ha kicsi teljesítményû 1W), keveset eszik (ha nem használod), sokáig bírja (ha nem használod), elmegy autóaksiról (akkor már nem hordozható).
De ennek cserébe kompromisszumot kötsz a hatótávban. Normál körülmények között tényleg csak 5-8 km a hatótáv 4W kimenõ teljesíytménnyel. Ezt javíthatod jobb antennával (tetõre szerelve), de akkor már nem mobil vagy kézbõl. Rádióztam kézben tartott 1,4m hosszú yagi antennával 2 órát, másnap a kezemet nem nagyon bírtam emelni. Persze ekkor jó pozícióból 100km feletti táv is összejöhet, csak mászni kell érte a hegyre.
A saját akkujával 2-3 óra huzamosabb használatot (beszélgetést) bír.
De ha már autóakku, akkor a rádió teljesítményét is növelhetjük. Akár külsõ végfokkal, akár mobilrádióval (beépített végfokkal). Elérhetõ a 10-25-50-65W is. És nem kell hozzá 230V, elég a 12V (13,6V) Persze azt már amperrel is etetni kell. De nincs legyõzhetetlen távolság.
Amit még én is kihagsúlyoznék az a jó pozícióban lévõ átjátszó (a sajátom most nem a legjobb helyen van de így is meg vagyok elégedve a lefedettségével). Ekkor nem kell mindenkinek mindenkit elérni, csak egy pontot, az átjátszót. Az a helyének köszönhetõen a vett adást sokkal nagyobb távolságra visszasugározva megnöveli a hatótávot. Egy pontot elérni kézirádióval is könnyebb irányantennával, mint mind a négy égtáj felé nyújtózni.