Printable View
Hírérték. A múltkor olvastam egy cikket, hogy a létrehozása óta a bitcoint már 300! nemzetközi, milliós olvasottságú sajtócikkben temették el, hogy ennyi, vége, kifújt. Aztán még mindig itt van, és lassan egész kormányok meg multicégek állnak át blokkláncos megoldásokra a közigazgatásban, oktatásban, kereskedelemben. De persze a tömegmédia az a tömegnek szól, az õ értelmi szintjüket kell elérni.
A cenzúra topicból:
Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
A helyzet az, hogy egyre több országban tiltják le a bankok. Kanadában, Jordániában, Indiában és Tájföldön is. Vietnámban legális ha van, de illegális fizetni vele. 15 országban már teljesen illegális. És ez csak a kezdet, most indult be a dolog.
Emellett a bányászatot is tiltják egyre több helyen, mobil-appok tiltva, Apple-n és Google-n is. Steam-en szintén tiltólistára kerültek.
Tavaly év végén kezdődött sok helyen, de nagy részük 2018-as tiltás. Láthatóan ez a folyamat fel fog gyorsulni.
Facebook, Twitter, Google még a Cripto reklámokat is letiltották.
Sőt, olyat is olvastam pár hónapja, hogy crypto kiszolgálók világnézet miatt tiltottak le felhasználókat. Tehát pont ugyanazt történt mint PayPal-nál, hitelkártya-szolgáltatóknál, stb.
A kriptó és a kriptopénz az egy bazinagy ágazat lett mára. Igen, vannak vadhajtások, ahogy vannak a világ összes más üzletágában is.
A tiltás egy kontraszelektív dolog, nem véletlen, hogy fõleg a kevesebb értelemmel rendelkezõ országok teszik. Kanada nem, hogy tilt, de elkezdte a bányászokat magához édesgetni, mivel van olcsó energiája, és szeretne cserébe adófizetõket kapni. Szóval az ottani tiltás az fake.
Gugli meg a többiek egyszerûen h.lyék, ugyanis az ico reklámokat akarták betiltani (szerintem jogosan), ehelyett sikerült mindent, ami kriptó.
A facebook saját kriptót akar a piacra dobni, értelemszerûen elõször eltakarítja a konkurenciát.
Jordánia, India, Tájföld, Vietnám parazita kormányok alatt nyög, akik nem szeretik, ha az alattvalók olyan pénzzel rendelkeznek, amit nem lehet megsarcolni. Harmadik világbeli ország ne legyen már etalon. Miért nem Svájc a példa, amelyik ezerrel igyekszik megszerezni a kontinens vezetõ kriptós hatalma címet? Vagy Franciaország, ahol pont a napokban fogadtak el egy nagyon ügyfélbarát szabályozást, és így már van értelme kivinni a törvényes vizekre a kriptót...
Venezuelában a hiperinfláció miatt a telekom kriptóval elõre feltöltött telefonkártyákat kezdett árulni, amely nem inflálódik...
Szóval nem, a kriptó nincs bajban. A tiltások esetében az ellenállás végvonaglását látjuk.
Akinek van esze, az már igyekszik felugrani a vonatra. Bloomberg Galaxy Crypto Index, Nasdaq cryptotõzsde, hogy csak a két legnagyobbat említsem.
Emellett ha a pénzügyi részt hanyagoljuk is, ismétlem, a decentralizált alkalmazásokat, internetes oldalakat NEM LEHET lekapcsolni, cenzúrázni, csak akkor, ha a teljes net ki van lõve világszinten.
Olyan, hogy egy crypto-szolgáltató tilt világnézet miatt, olyan nincs. Ha van, akkor az nem crypto-szolgáltató, hanem átverés.
Egymásnak ne feszüljetek itt miattam! :D
Nem vagyunk hülyék :DIdézet:
Eredeti hozzászóló st.jimmy
Azért írom le ezeket, mert ahogy a konzervatív nézeteket, úgy a kriptós információkat is szívesen mellõzi a mainstream média.
Pl sehol sem írták le, hogy a Maersk, a világ legnagyobb tengeri szállítmányozó cége a dokumentációját blokkláncra teszi, az IBM által fejlesztett kriptó-projektére, mert egy csomót tud spórolni.
Nem írják le, hogy az amúgy centralizált, de mégis kriptopénz, az XRP megegyezett a világ három legnagyobb bankjával meg a WesternUnion-nal, és a nemzetközi tranzakcióikat az általuk fejlesztett kriptopénz segítségével fogják intézni, mert olcsóbb meg gyorsabb. Nem tudom, hány milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak, de a világ minden fiszemf.szom városában van már WU-pont.
Azt sem írják le, hogy a Dél-koreai államigazgatás azt tervezi, hogy a TELJES állami bürokráciát, illetve annak a papírmunkáját ráteszi az egyik helyi fejlesztésû kriptopénz-projektre, és költségcsökkentési okokból blokkláncon fog futni ezentúl.
Viszont leírják, hogy a bitcoin és a kriptopénzek csak egy lufi... Ahamm, igen, mert mi itt mind tudjuk, hogy a média az csak az igazat közli :D
Hát, ha van új információ, akkor írd ide, csak egyszerűen mint ahogy fent, hogy megértsük. :thumbup
Engem csak meglepett hogy tavaly még arról volt szó hogy 1 ország tiltólistára tette, aztán most néztem és egy csomó megtette. De ha pozitív dolgok is vannak, akkor arról is jó tudni. :)
Sziasztok!
A mai naptól ingyen letölthetõ egy veterán kripto-blogger, trader ekönyve, magyar nyelven.
A fordítást én csináltam, a terület sajátosságaihaz mérten megbízható projekt, és a szerzõ sem csaló.
Osztalékfizetõ coinokról és hasonló passzív jövedelemtermelõ befektetésekrõl szól, akit érdekel, az alábbi linken több részletet megtudhattok, és ott van a letöltõlink is:
https://kriptoakademia.com/blog/pass...-befektetessel
Kérdés: a kriptobányászat az bonyolult? Miből áll? Egyszerű elindítani? Mi a lényege? Hogy működik?
Gondolom van róla sok infó, de szerintem a többségnek (nekem is) kínai. Egyszerű válaszok is vannak, vagy csak a bonyolult verzió? :)
Van egyszerû válasz :D
A bányászat az maga a tranzakciók hitelesítése. Mikor Piroska néni a bankfiókban rányomja a pecsétet az átutalási megbízásra. Piroska néni a bank alkalmazottja, a bank megbízásából, a bank szabályai alapján végzi a pecsételést, és így a bank rendszerében, valamint a vele szerzõdésben álló ügyfél szemében a lepecsételt papír a kritériumoknak megfelelõ, hiteles megbízásnak minõsül, amely alapján a két résztvevõ bankszámla között egyenleg-változással járó tranzakció hajtódik végre. X átutal Y-nak 1000 fabatkát, ezt X, Y, és külsõ szemlélõ Z (akinél Y fabatkáért cserébe tejet vásárol) is tényként ismeri el.
A kriptopénz egy decentralizált program (szó szerint egy számítógépes program), amely egy elosztott hálózaton fut, és minden csomópont (Piroska néni) egy-egy bányász. A szabályokat a program megírásánál lefektették, azoktól eltérni nem lehet, mindenki ismer minden apróbetûs részt, és mikor egy csomópont hitelesít egy tranzakciót, azt más csomópontok megerõsítik, és az így generált blokkba bekerül, hogy X küldött Y-nak 1000 fabatkát.
A csomópont pedig azért, mert futtatja a programot, könyveli és hitelesíti a tranzakciót, és a blokk legenerálása után biztosítja annak megváltoztathatatlanságát, blokk jutalmat kap, azaz kriptopénzt. Ahogy X, Y, és Z (valamint Piroska néni) szorgalmasan fizeti a számlavezetési díjat a banknak, úgy a blokklánc szorgalmasan fizeti a dolgozóinak a munkabért.
Ez a bányászat. Az átmeneti tárolóba került tranzakciók adatainak (ki, kinek, mennyit) blokkba csomagolása, és a blokkláncon való rögzítése.
Több féle bányászati metódus ismert, az egyikhez milliós géppark kell plusz számítógépes és programozási ismeretek, a másikhoz semmi, csak kell nyitni egy tárcát (mint egy email-fiókot), és ott tartani a kriptopénzedet, ezzel jelentkezel be "hitelesítõnek" azaz bányásznak. Mindkettõnek van elõnye és hátránya, és mindkettõ mûködik.
Ebben a könyvben az indirekt bányászatról van szó, azaz sokszor még tárcát sem kell nyitni, mert megcsinálja helyetted a rendszer.
Ha belassul a géped, akkor valaki a te gépeden végzi a bányászatot a maga javára. :)