Nekem vannak a készletben csíráztatni való magok, szükség esetén el is lehet vetni :)
Printable View
Nekem vannak a készletben csíráztatni való magok, szükség esetén el is lehet vetni :)
Az origós cikkben írtak igazak. Csak éppen elég hiányos, és így bizony sz.rt sem ér.
A csírákon sok baktérium lehet. Igen, ahogy az összes növényi táplálékon, amit vegyi- vagy hõkezelés nélkül fogyaszthatunk.
A csírák elõállítása kedvez a baktériumok szaporodásának. Igen, ahogy a Földi légkör összetétele, a hõmérséklet és a levegõ páratartalma is a sarkköri régiókat kivéve.
Sok esetben már a magok szennyezettek a baktériumokkal. Igen, ahogy a kilincs a hálószoba ajtaján, a vízcsap a falon, a kapu, a fogantyú a buszon, meg úgy nagyjából a körülöttünk lévõ összes ember, és természetesen a belélegzett levegõ, valamint még durvább koncentrációban a levegõben lévõ vízpára.
Aki megbízhatatlan helyrõl származó cuccot vásárol, annak ez benne van a pakliban, mint teszkós müzliben az egérke. És igen, egy biogazdaság is megbízhatatlan, ha a kontinens túlsó végén van.
A csírák mellé csíraölõ hatású cuccot kell fogyasztani. Fokhagyma, méz, ilyenek. Mindenki találhat az ízlésének megfelelõt. Vagy kell nekik egy kíméletes párolás. Ha meg valaki nyersen szeretné enni, akkor menjen már el oda, ahol elõállítják, és nézze meg, hogy megfelel-e neki. Persze az sem hátrány, ha amúgy figyel valaki az immunrendszerére :)
A csírák nagyon jó szükségkaják, mert mag-állapotban könnyen tárolhatóak, nem nagyon vesztenek az értékükbõl. Kicsíráztatva viszont egy sor olyan tápanyag mobilizálódik, amely nagyon hasznos tud lenni.
Írtam egy cikket a csicsókáról, ha gondoljátok nézzétek meg. Üdv.
http://bushcraft.co.hu/index.php?opt...tlap&Itemid=91
Nekem azt írja, hogy be kell jelentkezni...
A CSODÁLATOS CSICSÓKA
Néhány évvel ezelõtt említette egy kollégám, hogy a kertjébõl tavasszal vödör számra szedi ki a túlszaporodott csicsóka gumókat. Kértem, hogy hozzon belõle néhányat, próbaképpen. Kaptam is egy 20 literes vödörrel már palánta állapotú, kizöldült gyökeret. Szép sorba elültettem õket és õszre jött a meglepetés. Egyetlen kis gumóból, egy-másfél kilónyi termés lett.
Mi is ez a növény? Észak-Amerikából származik, az õslakosok által termelt és elõszeretettel fogyasztott, a napraforgóval rokon évelõ gumós növény. Európában elõször a franciák és az oroszok kezdték el termelni. Franciaországban jelenleg 200ezer hektáron termesztik. Magyarországra a XVII. században került be, több-kevesebb sikerrel. A XX. század elején még emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották, annak ellenére, hogy a szegényebb néprétegek étrendjében rendszeresen szerepelt. Az 50-es években nagyipari TSZ módszerrel próbálkoztak, de sem a felszedésére, sem pedig a tárolására nem voltak felkészülve, így kútba esett terv vált belõle.
Éghajlat és talaj iránt rendkívül csekély igényû. Hazánkban szinte mindenhol termeszthetõ. Sõt vadon is megterem, a környékünkön ismerek olyan helyet, ahol évtizedek óta jelen van, annak ellenére, hogy nagyon sok a vaddisznó. A nemes változatnak befásult vastag barna, a vadnak zöld, vékony szára van, 2-4 méteresre is megnõ. Erdélyben komoly probléma a vízpartokon nagymértékben elszaporodott és uralkodóvá vált vad változat. Termel egy csírázást gátló anyagot, amellyel vetélytársait, a gyomokat tartja távol magától. Viráguk a napraforgóra emlékeztetõ, de annál jóval kisebb, tenyérnyi nagyságú. A magját nem tudja beérlelni a klímánkon, gumóról szaporítható. A jó vetõgumó úgy egy centi átmérõjû.
Gumója a fagy iránt érzéketlen, a talajban teleltethetõ, sõt javallott, hogy ott tároljuk és mindig frissen szedjük. Pincében nehezebben áll el, érzékeny a nedvességre és a penészre. Több fajta színben létezik, lehet sárga, vörösesbarna, lilás, vajszínû stb. Nekem a világos vajszínû változat van. Rendkívül bõtermõ.
A gumók 20-28% szárazanyagot tartalmaznak, ennek 14-16%-a inulin és polifruktozánok, 6%-a fehérje és nyersrost. Tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot, cinket és vasat. Vitamintartalma: béta karotin, B1, B2, niacin és C. Rosttartalma 5-6-szor nagyobb a burgonyáénál, így könnyen jólakottság érzetet kelt.
Cukortartalma az emésztés során gyümölcscukorként szívódik fel, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. Mellékesen megjegyezve, pálinkát is fõznek belõle, üzemanyagként is hasznosítják. Turmixolt levét természetes teljesítménynövelõként sportolóknak adják.
A francia konyha egyik kedvelt körete, libamáj, homár, szarvasgomba, nemes halak, kagyló mellé tálalják. Fogyasztható nyersen, salátákban, sütve, fõzve, párolva, szószként, turmixban, levesként, fõzelékként. Én chipsként is szeretem, de vajas kenyérre felkarikázva sem utolsó. Nem is beszélve a lapcsánkáról. Íze a retekre, karalábéra hasonlít. Szárát tüzelõként és kiskérõdzõk takarmányaként hasznosítják. Zöldtakarmányként évente háromszor is kaszálható, de ebben a formában felhasználva a gumó termelés erõsen megsínyli.
No, de miért is tartják gyógynövényként számon? Jelenlegi ismereteink szerint a leggazdagabb inulin forrás. Az inulin a szervezet öngyógyító képességét maximalizálja. A meghatározás szerint „olyan vízben oldódó nagyméretû rost, amely a bélben sértetlen marad és így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra”. Gyógyítja illetve megelõzi a gyermekkori étel allergiát, a szív-és érrendszeri betegségeket, a rák egyes fajtáit, a cukorbetegséget és az elhízást. Sõt még kozmetikumok alapanyagaként is használják, mivel csökkenti a bõr ráncképzõdését.
Hatalmas elõnye, hogy nem kell permetezni, természetes betegsége, élõsködõje, parazitája nincs. Néhány rágcsáló állítólag kedveli, én ilyet nem tapasztaltam.
Nagyon el tud szaporodni, ezért sok helyen deszkával, kövekkel határolják be a termesztésre szánt területet. A kapálást, talajlazítást, trágyázást, locsolást meghálálja, de ezek nélkül is nagyon jól el van. Van olyan, akit a hüvelyesekhez hasonlóan felfúj, valakinek nem jön be az íze. Mások bolondulnak utána. Mindenkinek, saját magának kell kipróbálnia, hogy ízlik-e vagy sem. Könnyû hozzájutni, piacokon és a neten is sok helyen árulják, nagyjából krumpli árban.
Most eljutottunk az utolsó gondolathoz: miért is hasznos ez a növény egy társadalmi összeomlásra, katasztrófa helyzetre vagy éppen háborús szituációra felkészülõnek?
Mint már említettem, vadon is találkozhatunk vele, olykor igen nagy mennyiségben. Különösen patakok mentén, a patakmeder oldalában. Szabadon szedhetõ, a hivatalos megfogalmazás szerint veszélyes inváziós faj, özönnövényként tartják számon. Nézzük az érme másik oldalát: szabadon növõ élelmiszer forrás és immun erõsítõ gyógyszer, cukorbetegeknek a túlélést is jelentheti egy gyógyszerek nélküli világban. Ha kertünkben, itt-ott szabad területen szaporítjuk, egy összeomlás idején elláthat bennünket élelemmel. A menekülési útvonal menti pihenõhelyeken, a rejtett bázis közelében termeszthetjük feltûnés nélkül, aki nem ismeri, maximum a virágát tépi le. Ha bezárnak a boltok és elõbb-utóbb elfogynak a felhalmozott készleteink, csak egy ásó kell ahhoz, hogy hozzájussunk és a száznál több elkészítési recept segítségével máris ételt tehetünk az asztalra.
Bocs. Bemásoltam.Idézet:
Eredeti hozzászóló Amatorpe
Ne viccelj, nehogymár bocsánatot kérj... Sõt! Nagyon szépen köszönjük, jó volt olvasni!
Szívesen. Néha elfelejtem, hogy nem minden oldal teljesen nyitott.
Jó dolog ez a fahamu nekem már nagypapámék is mindig kihordták a hamut a szõlõbe azt mondták a barackfák kimondottan szeretik , én is követem a példájukat .