Hogyan kezdjünk hozzá ?

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Mizu

Par honapja lattunk egy doku-riportot. Egy emberke (USA) par eve...

---

Nem hiszem, hogy csavargóvá kellene válni. Az önellátásra törekvésnek semmi köze ahhoz, hogy másnak ételért dolgozzon valaki.
A családi felkészülés nehézségeirõl csak annyit, hogy nagy családos vagyok. Pontosan tudom, hogy milyen nehézségek torlódnak fel az ember elé. Az enyémek nem mennek táborokba, ha íjászkodni vagy kézmûveskedni akarnak, otthon megtanulják az ilyen dolgokat. Felesleges pénzem sem lenne ilyenekre és a gyerekeim sem igénylik. Egy erdõ közepén lakunk, a szórakozási lehetõségek adottak.:) Arra van pénzem, amit szükségesnek tartok. Az én szórakozásom a kert mûvelése, hogy élelmet állítsak elõ.
Nem azonnal kell megváltozni, hanem szépen, lassan, ahogy a lehetõségek adódnak. Csak fel kell ismerni a lehetõségeket és meg kell lenni a szándéknak. Nekem húsz évembe került, amíg azt mondhatom, az alapok már megvannak.

Így van. Ha már volt pénze, miért nem vett egy tanyát? Visszavonult volna, egy zöldségessel beszélt volna hogy õ kapál, termeszt zöldséget, viszi neki a friss paradicsomot és élhetett volna nyugodtan. Csövesnek lenni az nem jó.

Nem vagyunk egyformák. Van aki szívesebben él tényleg szabadon, ott "ahova éppen a szél fújja", én viszont szeretem az állandóságot, kiszámíthatóságot.
Szeretem tudni hol fogok ma aludni, mit fogok holnap enni, mit fogok csinálni. Legyen egy otthonom, egy stabil pont a világban ahova tartozom.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló raktaros

Nem vagyunk egyformák. Van aki szívesebben él tényleg szabadon, ott "ahova éppen a szél fújja", én viszont szeretem az állandóságot, kiszámíthatóságot.
Szeretem tudni hol fogok ma aludni, mit fogok holnap enni, mit fogok csinálni. Legyen egy otthonom, egy stabil pont a világban ahova tartozom.

---

Én is így vagyok vele. Teherautóval bejártam egész Európát. Majd meg haltam a családom, a földem után. Nagyon cigány élet volt, egy félév után ott is hagytam.

..a témáról annyit...minden formáját az életnek ki kell próbálni...kell csövezni,sátorozni,túrázni,,,lehet kicsit telkezni,kertészkedni...és bizony élvezni kell a fogyasztói társadalom nyújtotta kényelmet is... az éttermeket,fagyizót,mozit,plázát...szóval élni kell az életet,amíg tart.....a tanyán gyereknevelésrõl---középút,legyen a gyerek talpraesett,ne féljen a tehéntõl.de tudja a modern társadalom csínját-bínját is...mert nem biztos,hogy lesz összeomlás és félelemben leélni egy életet elég gáz....

..összeomlás!..egy pl.Az Éli könyvéhez hasonló világméretû összeomlásra a mai felfogás szerint lehetetlen felkészülni,úgy ,hogy a ma ismert életszínvonal fennmaradjon---nyilván ideig-óráig napelemmel,szélkerékkel ,kúttal,esetleg saját erdõvel fenntartható...de véglegesen nem!...ha netán a rabló hordák elkerülik a kis paradicsomi szigetet ,az erõforrások csökkenésével egyre messzebb kell merészkedni a bázistól..betegségek!..fontos és jó a természetes gyógymódok ismerete,de sok betegség a mai orvoslás,eszközök nélkül gyógyíthatatlan sajnos.....ne ringassuk magunkat hamis illúziókban,hogy kedélyesen elkertészgetünk,elvadászgatunk,besétálunk a faluba csere-berélni,...ne feledjük,hogy amikor nem volt ilyen szintû a technikai civilizáció(bába volt,vásár,gyertya),akkor is volt rend és törvény,tehát nem azt csináltak az emberek amit akartak(mert levágták a kezüket)....
tehát az összeomlás?,,mi okozhat ilyen szintû életszínvonal csökkenést?...meteor becsapódás,totális atomháború,napkitörés,de olyan erõs,hogy a teljes Föld infrastruktúráját hazavágja,ismeretlen és gyógyíthatatlan járvány....elég gáz kilátások....ezeket túlélni már eleve szerencse kérdése,,,az,hogy a kis sziget épen megmaradjon,még nagyobb szerencse...és az,hogy évekig senki nem talál oda rossz szándékkal,az már a képtelenséget kategória,,,,,persze lehet álmodozni idilli .békés közösségekrõl a virágos réten,kis kosarakkal összegyûlõ,hófehér ruhás mosolygó családokról...na ja....talán a katasztrófa után pár évtizeddel.......a kisebb dolgokat(havazás,árvíz stb) túl lehet élni és érdemes készülni is rá (max 1-2 hónap).....de utána az már csak a szerencsén múlik...és mindenki szívni fog..aki azt hisz,hogy Õ nem ,hogy Õ kivétel ,az tévúton jár.......SZERINTEM!!!!

"mi okozhat ilyen szintû életszínvonal csökkenést?"-kérdezed

A kormányunk. Nekem már megvolt, amikor a vállalkozásom fél év alatt meghalt. Én nem egy meteor becsapódást vagy EMP-t, stb. tartok reálisnak, hanem egy visszaesést, ahol otthon kell termelned, ha enni akarsz valamit. Esetleg egy háborús szituációt, két nagy volt már, ahol azért valamilyen szinten van rend, csak nincs mit enni. A háború üzlet, idõnként ismétlik. Nem az a cél, hogy egy Éli-s világot hozzanak létre, hanem, hogy ÕK építsék fel, amit leromboltak, az is nagy biznisz. Egy tanyasi vagy fél-tanyasi környezetben könnyebben túléled ezt is, mint egy városban, ahol már most is egymás idegeire mennek az emberek. Pláne, ha eldugottabb helyen van, nehezebb egy tût keresni a szénakazalban, mint egy üveggolyókkal teli üvegbõl egy golyót kivenni.:) Ha visszaemlékszel rá, a háborúk alatt, után az emberek a nagyobb városokból összeszedték az értékeiket és utaztak vidékre, hogy az aranyat, ékszert tojásra cseréljék...
Tavaly a kis kertemben több, mint 3 mázsa cukkinit és patisszont termeltem, többek között...Mindezt fõállás, túlórák és hétvégi mellékállás mellett...Szerintem éhen már nem halnánk.:D

"és bizony élvezni kell a fogyasztói társadalom nyújtotta kényelmet is... az éttermeket,fagyizót,mozit,plázát...szóval élni kell az életet,amíg tart.."-jó ha van rá pénzed, nekem már csak a fagyizásra jut, no meg sajnálnám is haszontalan dolgokra költeni.

"utána az már csak a szerencsén múlik...és mindenki szívni fog..aki azt hisz,hogy Õ nem ,hogy Õ kivétel ,az tévúton jár.......SZERINTEM!!!!"- ha már most feladod, akkor nincs értelme az egésznek. A "szerencsének" is esélyt kell adni.:)

..."feladni?????"...dehogy..épp ellenkezõleg...világosan a látni a várható helyzetet....nagy adag képzelõerõ...és nem lesz szép befejezés....nyilván,ha már esélyeknél tartunk,vitathatatlan egy kis földecske,kúttal,csirkékkel,mint mondjuk Tokióban......

..ha élelmiszer válságra gondolsz a visszaeséssel van reális alapja,de olyan szintû nem,hogy a boltba ne legyen ennivaló...ahhoz nagyon csúnya dolog kell.....

Idézet:

---

Ha visszaemlékszel rá, a háborúk alatt, után az emberek a nagyobb városokból összeszedték az értékeiket és utaztak vidékre, hogy az aranyat, ékszert tojásra cseréljék...

---

..ez sajnos ma úgy nézne ki,hogy nem aranyat adnának a tojásért,hanem esetleg az életet meghagyják.....

...egy mostani háborúhoz képest Drezda bombázása csak tábortûz lenne.....

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Doom

..."feladni?????"...dehogy..épp ellenkezõleg...világosan a látni a várható helyzetet....nagy adag képzelõerõ...és nem lesz szép befejezés....nyilván,ha már esélyeknél tartunk,vitathatatlan egy kis földecske,kúttal,csirkékkel,mint mondjuk Tokióban......

..ha élelmiszer válságra gondolsz a visszaeséssel van reális alapja,de olyan szintû nem,hogy a boltba ne legyen ennivaló...ahhoz nagyon csúnya dolog kell.....


..ez sajnos ma úgy nézne ki,hogy nem aranyat adnának a tojásért,hanem esetleg az életet meghagyják.....

...egy mostani háborúhoz képest Drezda bombázása csak tábortûz lenne.....

---

A nincs ennivalo a boltban tok konnyen bekovetkezhet, mar kisebb esemenynel is. Normal esetben 3 napig van cucc egy uzletben. Panik - orakig. Ha meg a kormany altal okozott szivast akarod tanulmanyozni, nezz utana Venezuelanak! Olajban gazdagok, de nincs aru a boltok polcain a gyogyo gazdasagpolitika miatt. 20 ev elelmiszerkereskedelmi tapasztalatom van. Meg Angliaban is lattam mar olyat, hogy nem volt napokig so, meg kenyer...

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló londonercsecse

A nincs ennivalo a boltban tok konnyen bekovetkezhet, mar kisebb esemenynel is. Normal esetben 3 napig van cucc egy uzletben. Panik - orakig. Ha meg a kormany altal okozott szivast akarod tanulmanyoznj, nezz utana Venezuelanak! Olajban gazdagok, de nincs aru a boltok polcain a gyogyo gazdasagpolitika miatt.

---

..persze,persze jogos...csakhogy nem hiszem,hogy Venezuelába szeretnék menni....az,hogy 3 napig van étel,köztudott,fõleg falun..ott egy napig sincs a boltba,de még délután sincs kifli(ja és falun még felkészületlenebbek,mint a városba ma már ...sjnos),,,na de...ha kimegyek az utcára azt látom az emberek tömött szatyorral készülnek Húsvétra,nincs ellátás zavar,tömve vannak a boltok.....ez nem illúzió,nem fiktív jövõkép ez a v a l ó s á g....persze nekem is van immár száz napra élelmem,vizem,bob-om,tervem,elásott készletem.....de nem kívánok már most elbújni és rettegni...élem az életem és élvezem,hogy válogathatok milyen sonka legyen az ünnepi asztalon....és unicummal nyitok hétfõn....aztán ha jön az összeomlás...ha jön....majd megvakarom a fejem hogyan tovább.........de ha jön az CSÚNYA lesz és nem ringatom magam a hamis illúzióban,hogy...megúszom egy kis barátságos és rövid krízissel....

Jelezném, hogy a két vh nem volt rövid és utána az újjáépítési idõszak sem. Arra azért mindig figyelnek, hogy maradjon elég rabszolga és újra lehessen kereskedni velük , kizsákmányolni õket.

A száz napos készleted sokat nem fog érni. UTÁNA MI LESZ? Ezen kellene gondolkodni...

Aki logikusan felkészül az nem elbújik és nem retteg, hanem ÉL A LEHETÕSÉGEKKEL, AMÍG LEHET.