Nem erdekuk. S elszamoltatva sincsenek.Idézet:
Eredeti hozzászóló Doom
Printable View
Nem erdekuk. S elszamoltatva sincsenek.Idézet:
Eredeti hozzászóló Doom
...akkor miért is volt magas a forint kamat?...elég átlátszó a dolog és súlyos kérdések fogalmazódnak meg....Idézet:
A Kúria megállapította, hogy a devizahitel önmagában nem jogellenes, de az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés nem indokolható, objektív tényezõkkel nem alátámasztható része igen: mennyit jelent ez a két tényezõ a hitelesek számára?
A kormány ki akarja vezetni a devizahiteleket, de ennek formája csak úgy következhet be, hogy nem jár jobban a devizában eladósodott hiteles, mint a forinthitelt felvevõ (hiszen a devizások az olcsóbb törlesztõ miatt kockázatot vállaltak).
Számításainkhoz vettünk egy átlagos hitelt, ami
7 millió forint,
svájci frankban jegyezték,
20 évre, és
2007 januárjában kötötték meg a szerzõdést (a svájci frank árfolyama = 156 Ft).
3,9 millió forint elõny a forinthiteleknél
A nagy kérdés: mi lett volna, ha forinthitelt veszünk fel ugyanakkor? Azt látjuk, hogy hét és fél év elteltével a forinthiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztõt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezõtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban, írja a Bankmonitor.
Az átlagos devizahiteles visszakap 3,9 millió forintot?
Nem. Határozottan nem. A Kúria azt mondta ki, hogy csupán az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés jár vissza. Ezt is megpróbáltuk számszerûsíteni:
Abból indultunk ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, ami összességében 300 ezer forint körüli kedvezõtlen hatást generált az adósoknak.
Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog. Számításunkban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vettünk figyelembe, amely 900 ezer forint negatív hatást generált az átlagos (fent leírt) hitelfelvevõ számára.
A fenti két tényezõ összesen 1,2 millió forintot képvisel, amelybõl az elmúlt öt évben keletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül, azaz 980 ezer forint az általunk kalkulált banki visszatérítés összege.
A példánkban szereplõ átlagos adós, aki 7 millió forintot vett fel 2007 elején, ma a kedvezõtlen devizamozgásoknak köszönhetõen 9,2 millió forint tartozással rendelkezik. Hogyan kaphatja õ vissza a fenti említett 980 ezer forintot, az aktuális hiteltartozásának 11 százalékát?
Hogyan kapják meg a visszajáró pénzt?
A kormány elsõdleges törekvése a lakossági devizahitel-állomány csökkentése. Ebbõl adódóan szinte biztosra vehetõ, hogy a hitel aktuális tartozásának összegének 11 százalékát kitevõ (általunk becsült) visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévõ adósság leírása révén fogja megkapni az adós.
Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal csökkeni fog a havi törlesztési kötelezettsége. Fontos: bankonként eltérõ mértékû lesz a visszatérítendõ összeg a fentiekben az „átlagos” hitel esetében próbáltuk meg számszerûsíteni a visszafizetési kötelezettséget. Ráadásul a visszafizetés idõbeli hatálya is maximum 5 év, ugyanakkor az 5 év kezdõ pontja sincs definiálva – a Kúria döntésének idõpontja lesz? Vagy a törvényi szabályozás életbe lépéséé?
A legnagyobb probléma megoldódott?
Egészen biztosan nem. A fenti két tényezõ (árfolyamrés és indokolatlan többletkamat) számításaink szerint a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezõtlen változásának tulajdonítható! A probléma meg nem oldottságát az is jól szemlélteti, hogy ma a példánkban szereplõ átlagos frankhiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forinthiteles (2007-ben a hitel felvételekor a svájci frankos fizetett 27 százalékkal, közel 20 ezer forinttal kevesebbet havonta).
Alapelv, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forinthiteles. Azonban a szakadék olyan nagy a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy
nem fog a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg,
és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni.
A forintosítás konkrét módja és ehhez kapcsolódóan a hitelteher enyhítésének módja nem rögzített egyelõre. Az egészen biztos, hogy a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentõs részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de meg nem oldja. Ebbõl adódóan szerintünk a helyzet rendezésébe szociális szempontok figyelembevételét is be kell majd vonni.
A kormánynak is fontos: fizessenek az adósok!
Mára teljesen egyértelmû a kormányzat számára is, hogy vannak, akik azért nem törlesztik a hitelüket, mert nincs érdemleges szankció a bankok kezében, így a helyzet végleges rendezésének elhúzódása önmagában számottevõ problémát jelent. Nem tartjuk elképzelhetõnek, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezése ne járjon együtt a nem fizetõk szankcionálhatóságának visszaállításával.
Mi a helyzet a végtörlesztéssel élõkkel?
A végtörlesztéssel élõk esetében megítélésünk szerint nem lesz további kedvezmény. Õk annak idején – 2011 végén – 25 százalékkal a piaci árfolyam alatt törleszthették hitelüket, azaz a tartozás teljes összegére vetítve ekkora kedvezményt kaptak.
Gondolom, aláírtad. Sajnos ezzel elfogadtad mindazt, ami benne van. Utána jogilag már nem tudsz semmit csinálni.Idézet:
Eredeti hozzászóló Wannabe
Jogi szempontból elég a pénzt használnod ahhoz, hogy végérvényesen elfogadottnak tekintsék a szerzõdést.
A bankok sose egyeznének bele abba, hogy kevesebbet kapjanak. A politikusok pedig a bankok mellett állnak. Valószínû hogy a pártok kapják az anyagi segítséget a közbenjárás miatt. (Amit itt lobbitevékenységnek, Magyarországon viszont korrupciónak hívnak.)
lehet az égi parancsra ?:thumbup:thumbupIdézet:
KÁR SENKIT NEM ÉR!!!!!!...ilyen egyszerû,tessék mondani MIRE VÁRUNK??????
Én már végigfutottam ezeket a köröket. A bíróság a banknak ad igazat, attól függetlenül, hogy az ember átvágásnak érzi az egészet. Sajnos. A jelenlegi jogrendszer mellettük áll. Én bíróságra vittem egy ügyet, a pénzintézet a távollétében kérte a tárgyalás megtartását. Annyira biztosak voltak a dolgukban, hogy még csak egy ügyvédet sem küldtek... Igazuk volt...Idézet:
Eredeti hozzászóló Doom
Talán nem meglepõ, hogy hatalmas jogi apparátussal dolgozik minden pénzintézet.
Attól, hogy tudjuk, aljas dolog volt az egész, amit mûveltek, attól még mellettük áll az egész rendszer.
Pedig csak félrebeszélés és tologatás. Attól félek, hogy semmi nem fog történni.
Ez nem Izland. Sajnos...
Rengetegszer bebizonyosodik, hogy nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás van Magyarországon... :(.
Ahogy már mondtam is, ez az egész csak parasztvakítás. Érdemben nem fog semmi történni, viszont a mellüket tudják majd domborítani, hogy lám-lám ezt a kérdést is megoldottuk...
...és lesznek, akik lelkesen tapsolva el is hiszik nekik...
...fõleg azok, akik nincsenek a bankok áldozatai között...