Csináld jól csinálod. nagy darab vagy a ha fogysz akkor fogyni is nagyot fogysz. A vitaminokra figyelj oda, de ne csinálj nagy varázslást. Jó ez mûködik tehát csináld.Idézet:
Eredeti hozzászóló forestwalker
Printable View
Csináld jól csinálod. nagy darab vagy a ha fogysz akkor fogyni is nagyot fogysz. A vitaminokra figyelj oda, de ne csinálj nagy varázslást. Jó ez mûködik tehát csináld.Idézet:
Eredeti hozzászóló forestwalker
vitaminokbol a dr lenkei multivitamint szedem meg melle extra c vitamint. meg estenkent hideg zuhanyt veszek, allitolag segit a fogyasban is, azt nem tudom. viszont sokkal jobban alszok utana!Idézet:
Eredeti hozzászóló aksurv
kicsit irok meg a dietarol amit csinalok.
most a sulyvesztes elegge lelassult, aminek orulok. most februar vege fele vagyok 107kg. januar 1-en kezdtem 116-rol, januar vegere lementem 109-re ami hirtelen nagyon sok sulyvesztes volt.
most lasabban veszitek sulyt de nem baj, igy jobb mert kevesbe reagal ra ugy a szervezetem mint egy sokkra.
a lasabb sulyvesztes mogott lehet az is, hogy a mozgas miatt viszont izmosodok ujra.
februarban kicsit visszavettem a kardiobol es tobb erosito mozgast csinaltam. heti egyszer sulyzozok es futok is. eddig 4-szer futottam. 5km-es tavot, es egyre jobban megy. igaz kiloban merve februarban nem vesztettem sok sulyt viszont megint egy ruhamerettel karcsusodtam:) a zsir fogy az izom pedig gyarapodik.
meg azert eleg sokat kell ledolgoznom de jo uton haladok.
Egy ilyen energiaszeletet elég egyszerû ám elkészíteni :) És akkor tudod, hogy mi van benne :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Én nagyjából az emberi fogazat alapján próbálok enni. Amilyen arányban vannak a különbözõ feladatra a fogak, úgy érdemes összeállítani az étrendet. Aztán persze lehet, hogy nem, de biológiailag fura lenne, ha nem így lenne.Idézet:
Eredeti hozzászóló GaborV
Nekem mindenevõ fogazatom van. Ehhez is tartom magam. :)
https://www.naturalbalancefoods.co.uk
Mostanaban szoktam ra ezekre az energia szeletekre. Amennyire lehet termeszetes osszetevokbol keszitik. Finom jo izu es sokfele van belole. Nekem bicozashos nagyon jol bevalt. Nem telit el de megis ad energiat a tekereshez.
Itt angliaban a tescoban szoktam venni. Ha otthon is van a tescoban csak ajanlani tudom mindenkinek.
folytatasa a dietamnak.
igy kezdodott:
,,januar 1. tol kezdtem el ujra a rendszeres mozgast. minden nap csinalok valamit. de a legtobbet amit csinalok az a gyaloglas. munkaba szinte csak gyalog jarok ami napi 10 km.
nos az elso ket hetben szinte semmi nem valtozott. inkabb roszabb lett a mozgastol igaz jobban ereztem magam viszont az etvagyam is megjott es januar kozepere 1 kg-val nehezebb lettem.
ekkor dontottem, hogy a kajara is od kell figyelnem nem csak mozogni. ugy kb a subert norbi fele diet kovetem. reggelire amit akarok edebre mar odafigyelek vacsira csak szinhust meg zoldseget. fo etkezesek kozott mindig ragcsalok valamit, repat foleg, hogy ne legyek ehes mire asztalhoz ulok es igy kevesebb adagokkal is beerem.
nos ennek a dietanak, meg a mozgasnak a hatasara a januar kozepi 116 kg-rol 2 het alatt lementem 109 kg-ra! amin nagyon meglepodtem magam is, ilyen sokat nem akartam fogyni ilyen rovid ido alatt. havi 2 kilora szamitottam. nem tudom, hogy je-e az, hogy ilyen rovid ido alatt ilyen sokat fogytam.
de azert orulok is neki, hogy van eredmenye annak amit csinalok.,,
,,most a sulyvesztes elegge lelassult, aminek orulok. most februar vege fele vagyok 107kg. januar 1-en kezdtem 116-rol, januar vegere lementem 109-re ami hirtelen nagyon sok sulyvesztes volt.
most lasabban veszitek sulyt de nem baj, igy jobb mert kevesbe reagal ra ugy a szervezetem mint egy sokkra.
a lasabb sulyvesztes mogott lehet az is, hogy a mozgas miatt viszont izmosodok ujra.
februarban kicsit visszavettem a kardiobol es tobb erosito mozgast csinaltam. heti egyszer sulyzozok es futok is. eddig 4-szer futottam. 5km-es tavot, es egyre jobban megy. igaz kiloban merve februarban nem vesztettem sok sulyt viszont megint egy ruhamerettel karcsusodtam a zsir fogy az izom pedig gyarapodik.
meg azert eleg sokat kell ledolgoznom de jo uton haladok.''
most aprilis vegen vagyok 98 kg a januari 116-rol.
a dietarol amit csinalok mar irtam. a subert norbi altal reklamozott dietat csinalom, kis elteresekkel de a lenyeg ugyanaz. es a tobbszor kevesebbet elvet kovetem. ami nem olyan egyszeru mint amilyennek tunik mert szinte egesz nap eszek:) kis elore tervezes kell hozza de meg lehet oldani.
az elejen nagyon sokat gyalogoltam. ezt most mar teljesen abba hagytam. helyette futok meg bicozok. most megy az 5 km 23 perc alatt, ez heti egyszer van.
ketszer pedig kinti edzes. elfutok egy jatszoterre ami olyan sportolos fajta. ott huzodzkodok fekvotamaszozok meg amit lehet ilyen vasakon csinalni aztan hazafutok. ez is 5 km csak ez igy ketszerre van meg. emelett munkaba bicoval jarok meg munka kozbe is bicoval megyek egyik betegtol a masikig. szoval eleg sokat mozgok:)
90 kg a celom, mar nincs sok hatra!
Ha van lehetõséged a sok mozgásra, akkor esetleg érdemes lenne megpróbálnod az "energiahelyettesítést". Sokszor a súlyfelesleg egyszerûen azért megy fel az emberre, mert több energiát visz be, mint amennyit elhasznál. Ilyenkor, fõleg, ha az életmód vagy az alkat olyan, nagyon nehéz megállni, hogy ne legyen túl sok az energia.
Érdemes az úgynevezett üres kalóriára áttérni. Az egész nap eévs nem jó, mert mindig van friss anyag, és ilyenkor lassabban nyúl a tartalékhoz a szervezet.
A különbözõ ballasztos kaják tudnak jók lenni. Pl. a zabszeletek, natúr aszalt gyümölcsök. Ezekbõl nagy mennyiség kell, szóval meglesz a jóllakottságérzet. Viszont az összetételük miatt (pl. lassabban felszívódó szénhidrát, sok rost) nem gyors energiabombák, és így a szervezet a szükségletet a raktározottból próbálja meg kinyerni.
Ezeket az ures kaloriakat eszem ugy kb 1, 2, ora utan lefekvesig. Energiadus eteleket eszek reggeltol ebedig utana meg az ures kalorias dolgokat.
Azert eszek ,,egesz nap" mert kis adagokat eszek. Igy mindig ehetek de sosw vagyok tele.
Ez érdekes és nekem tetszik: http://www.szon.hu/szabolcsi-haziass...-finom/3227011
Nincs benne semmi szerintem egészségtelen.
Hol van az a bizonyosság?Idézet:
Késõbb aztán bebizonyosodott, hogy semmi gond nincs a palackokkal,
Anyagtípustól függõen oldódik ki a lágyítószer, ha jól tudom meleg és zsiradék hatására, de ez is csak szóbeszéd, semmi bizonyítékot nem láttam.
Csináld üvegpalackban.
Vegetariánus nõ úgy döntött hogy megmássza a Mount Everest-et hogy bebizonyítsa hogy a vegánok erõsek és bármit meg tudnak csinálni. Annyira nem volt elég erõs hozzá hogy belehalt. Nem is azért mert leesett valahová, vagy lavina temette maga alá, hanem egyszerûen csak annyira gyenge volt testben, hogy a magasságkülönbségbe betegedett bele és az vitte el.
http://time.com/4344556/mount-everes...limbing-vegan/
https://www.washingtonpost.com/news/...r-frostbitten/
Igazat megvallva, olvasgatok néha a hegymászás témában...Idézet:
Eredeti hozzászóló TMIB
Sajnos az ipari turizmus ott is felvirágzott, így olyan embereket "cipelnek fel" a hegyekre, akiket a kisebb helyekre( grosslochner pl.) fel sem engednének...
Erõss Zsolt könyvében leírták, hogy a mászásokra igen komolyan kell készülni, de nem edzõteremben, mert 7000m felett teljesen más világ van, amit nem lehet szimulálni...
(Emellett tudni kell, hol van az a lépés, amikor visszafordul az illetõ, félretéve a sikertelenség/kudarc érzését, elõvéve a túlélési ösztönt... Ezt nem lehet tanítani...)
Kár hogy rendes munka mellett nincs idõ valahova elmenni nyári valamilyen termeléssel kapcsolatos idénymunkára. Ott aztán lehetne edzeni. Mindenesetre jövõre azt tervezem, hogy feltérképezem a környék Szedd magad akcióit. Az is valami, ha már nincs jobb.
ebben teljesen egyet ertek. szerintem semmi koze nem volt a no halalahoz annak, hogy vegetarianus volt. foleg ugy, hogy a cikk vegen emlitek meg masik 2 ember meghalt a maszo csoprtbol akikkel a vega no maszott.Idézet:
Eredeti hozzászóló varég
csak fizessenek erte aztan barkit felvisznek, a csucsra jutast meg eroltetik minden aron mert a sikertelen maszas nem jo reklam. aztan ez lett a vege a hulyesegnek.
Nem tudom, hogy ezt hova tegyem, talán ide passzol. Ez a topik amúgy is nagyon érdekel, majd végigolvasom az elejétõl.
A glutaminról van szó a videóban. Korábban nem foglalkoztam ezzel, most a járvány idején viszont hallottam egy infót arról, hogy a glutamin mennyire alapvetõ az immunrendszernek (edzéstõl függetlenül). Nem tudom, nem értek hozzá, de olvasgatva róla, nem tûnik hülyeségnek. A Scitecet ismerem, több terméküket használtam/használom, úgyhogy bementem a helyi üzletbe, és feltankoltam G-Bomb glutaminból. Most egy ideje használom, egyelõre napi 10 grammal kezdtem, aztán majd lehet fokozatosan növelem 15-20 grammig.
https://shop.builder.hu/mindent-a-glutaminrol-a4790
Ez egy jó összefoglaló cikk, és alatta van elég sok kérdés-válasz is: https://shop.builder.hu/glutamin-a2878
A G-Bomb amúgy elég drága, de azért azt választottam mégis, mert többféle glutamin van benne, és sokkal jobban szívódik fel, sokkal több hasznosul belõle.
Na, jobban beleolvasgattam a topikba.
Az elsõ dolog, ami eszembe jut, hogy bármit is jelentsen az "egészséges" vagy "tudatos" táplálkozás, az SHTF-ben nyilván lehetetlen lesz. Ezt írta is valaki régen, itt a topikban. Persze nem azt mondom, hogy addig is nem kell odafigyelni a kajára, csak megállapítottam, hogy aztán már nem lehet.
És itt nem kell feltétlenül SHTF-re gondolni. Sem pedig világ-, vagy akár csak Európa-szintû folyamatokra, eseményekre. Ha "csak" egy olyan helyzetet feltételezünk itt Magyarországon, amit a bemutatkozó topikban felvázoltam, akkor szerintem már összeomlik annak a lehetõsége, hogy az emberek tudatos kajálással tudjanak foglalkozni. Mármint azok sem, akik addig foglalkoztak ilyesmivel.
És az a helyzet valószínûleg nem évtizedes távlatokban van, hanem inkább évesben. Még csak nem is a kifutására gondolok, hanem a kísérõjelenségeire. Hogy lassacskán országossá válik az észak-magyarországi bûnözési helyzet. Hogy egyre kevesebb lesz a képzett munkaerõ (utánpótlási lehetõség nélkül), és ezért egyre kevesebb lesz a beruházás, a meglévõ cégek pedig elmenekülnek. Hogy nyugdíjazási és segélyezési krízis lesz, és rendszeressé válnak a csoportos fosztogatások. Mondanom sem kell: a fentiek borulását brutális tempóban gyorsíthatja fel a koronavírus nyomán kialakuló munkanélküliség. Ez már elegendõ lenne ahhoz, hogy stabilan kialakuljon egy ahhoz hasonló helyzet, amirõl FerFal írt az argentin államcsõd kapcsán.
Ott pedig szerintem már rég nem lehet válogatni, hogy mit eszik az ember. És attól még hol van a Walking Dead konzervkeresgélés.
Erre valószínûleg valamiféle alapjövedelmes megoldás fog születni, máshogy ugyanis nem tûnik megoldhatónak hosszú távon a dolog. Sokan a gazdasági meg az ilyen-olyan elõnyökkel próbálják népszerûsíteni az alapjövedelmet, de inkább ez lesz a fordulópont, hogy etetni lehet vele a tömegeket, és ezzel lenyugszanak. Márpedig a pénzesek közül 100%, a tényleg pénzek közül tényleg 100% beszállna az alapjövedelem költségeibe, csak maradjon mindenki nyugton a seggén.
A spanyoloknál már tervezgetik: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20...vedelem-425454Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
A Budavári Önkormányzat pedig negyedévig havi 100 ezerrel támogatja a rászorulókat, válságkezelõ alapjövedelem címen: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20...uloknak-424564
Azt mondjuk nem tudom, meddig kellene eljutni ahhoz, hogy itthon akármelyik kormány bevezetné ezt...
Folytatva a kaját: ott tartottam, hogy szerintem már egy "SHTF-szerû" helyzetben is felejtõs lenne a tudatos/egészséges táplálkozás.
A másik szintje ennek a jelen, és azon belül is a gyûjtögetés, a készletek felépítése. Itt pedig azzal kellett szembesülnöm, hogy nem bioélelmiszerbõl fogok bespájzolni... :) Ahogy írtam, kezdõ prepper vagyok. Elsõ lépésként egy egyszerû megoldást választottam: megvásároltam azt, amit a Városi túlélõ blog anno leírt. Aztán pedig TMIB videójának a segítségével gyarapítgattam a készletet. A vásárlások elõtt alaposan körbenéztem, megkerestem az akciókat és a legolcsóbb termékeket. Így is sokba került, legalábbis nekem.
Nagyjából ugyanazokat az élelmiszereket megnéztem bio, és ilyen-olyan egészséges változatban is... Nem volt sok kérdés, szerintem a töredékét tudtam volna megvenni annak a mennyiségnek, amit így azért egyszerre meg tudtam vásárolni. És azt hiszem, sokan lehetnek így mind pénzzel, mind idõvel: inkább megvesszük nagyobb tételben a "sima kaját", amit bióból mondjuk fél évig kellene gyûjtögetni, addigra meg az eleje már kezdene lejárni. :)
Itt megint nem akarok lebeszélni senkit arról, hogy nézzen szét mondjuk a Herbaházban is, stb. Nekem is vannak otthon bio dolgok. Csak úgy látom, hogy már egy visszafogottabb élelmiszer-tartalék is vagy irreálisan drága lenne "tiszta" kajából, vagy nagyon lassan lehetne begyûjtögetni.
Ami pedig a topik címét illeti, hát nem tudom... Az remek, ha valakinek van egy farmja. Nekem például jelenleg nem lenne rá idõm. A Krisna-völgyben nyomják ezerrel: gabonafélékbõl és gyümölcsbõl teljesen, zöldségbõl 70 %-ban önellátóak, 200 hektáron gazdálkodnak, vegyszermentesen. Igaz, õk húst nem esznek.
Elég az hozzá: nekem és még sokaknak marad a bolt. De akik eddig piacra jártak stb., azoknak is elég egy vakcina nélküli vírus ahhoz, hogy áttérjenek a Tesco házhozszállításra. Szóval kicsit önámításnak érzem ezt a "fogyasztói társadalomtól való függetlenedést" is. (Bár van már érintésmentes piarc is.)
És az önellátás hiánya mellett a másik probléma szerintem a rengeteg ellentmondásos információ. Erre már utaltam a C-vitamin topikban is. Ezt régóta figyelem az ismeretségi körömben, meg olvasgatok a témában: valahogyan mintha a táplálkozáshoz tényleg mindenki értene... De érdekes módon mégis mindenki mást vél tudni ugyanarról. És nyakon öntenek már mindennel, Schoberttõl a paleón át, a harcosok étrendjén keresztül a vegetárius kajáig. És az az igazság, hogy ha valaki nem ír nyilvánvaló ostobaságot, akkor a laikus számára (akinek nincs ezzel kapcsolatos végzettsége) ezek a mindenféle kajakönyvek sokszor egyformán meggyõzõek tudnak lenni.
Számomra egyébként Drugs Bunny könyve adta eddig a leginkább józan és követhetõ infókat kaja témában. Más kérdés, hogy ami szerinte olcsó, az szerintem drága. :)
Szia,
A keszletekhez: a szarzatesztat nem lattam a linkelt listan, es szerinem az is alapveto fontossagu.
BioI elelmiszerek: hat igen, ez elsodlegesen egy durvan arnovelo szo, de azert lehet talalni megfelelo kompromisszumot. Pl. a disznozsir hasonlo aru mint a margarin, de messze egeszsegesebb, szoval a margarint (alapanyagkent) konnyu elkerulni. Persze keszetelekben (ide ertve pl. a napolyit is) mar joval nehezebb elkerulni.
Vagy hasonlo a helyzet a mindenfele edesitoszerekkel, alapanyagkent azt sem nehez elkerulni; persze az teny, hogy a 3 lehetseges valasztasbol (vegyszer, vegytiszta cukor, mez) a legjobb a legdragabb (gyk. a mez). Ezzel egyutt nekem tobb mez van raktaron, mint cukor (es persze edesitoszerbol egy gramm sincs, ahogy margarint sem vettem mar legalabb 10 eve).
Szerintem a "fogyasztoi tarsadalomtol valo fuggetlenedes" nem onamitas, "csak" ahogy irod, a legtobb embernek sem az idejebe nem fer bele, sem helye nincs hozza.
Kb 50 evvel ezelott az volt a mindennapos az emberek (szegenyebb) tobbsege szamara, hogy nem vasaroltak be minden honapban boltban, es ha kellett volna, akkor akar par evig is kihuzzak vasarlas nelkul (persze egy gyereken hulyen nez ki az egy evvel korabban kinott ruhaja, de ha nagyon muszaly, akkor akar meg egy fuggoleges csik bevarrasaval is meg lehet novelni a meretet).
Es ehhez nem is kellett nagyon specialis dolog, fejenkent par hektar fold, ahol megtermett a buza/krumpli/zoldseg/gyumolcs, par tyuk es nyul. Meg persze hogy legyen a faluban egy kis malom (ahol termenyert orolnek), par tehen (szenaert tej).
Igy szinte csak szerszamot/edenyt, ruhat, gyogyszert kellett vasarolni, de ezek kozul a szerszamokat ritkan kell potolni, ruha eseten lehet kompromisszumot kotni, gyogyszer helyett meg lehet tobb gyereket csinalni (6 gyerekbol siman felno 2 akkor is, ha nem kap gyogyszert).
Persze nyilvanvalo, hogy ez mara alapjaiban megvaltozott. Szamomra az a legmeglepobb, hogy 20-30 evvel ezelott meg tele volt a vilag jo ertelemben vett falusival, akiknek volt egy viszonylag kicsi muvelt kertjuk, ahova buza/kukorica ugyan nem fert el, de zoldseg/gyumolcsbol, tojasbol es husbol onellatoak voltak legalabb nagyjabol. Marmint az a meglepo, hogy ez mara mennyire megvaltozott, dobbenet, hogy sok szegeny ember nezi a plafont otthon (pontosabban a TV-t, jo esetben otthon es nem a kocsmaban), ahelyett, hogy legalabb ezen a szinten onmaganak megtermelne ezeket, mikozben minden adott a szamara (telek es szabadido is, azt meg nem hiszem el, hogy nincs 1-2 ezer Ft-ja befektetni vetomagba, hogy aztan legalabb a 10-szereset megtakaritsa ennek az osszegnek).
Bel
A tészta valóban nem volt a blogos listán, de én vettem. Illetve TMIB videója alapján is vásárolgattam, ott szerepel a tészta is.
Érdekes, amit a falvakról írsz. Eszembe jutott róla Bogár Lászlónak egy könyve, A jövõ elkezdõdött címû, 2016-ban jelent meg. A negyedik fejezet címe: Mi lesz veled, magyar vidék? Kb. 100 oldal, érdemes elolvasni, sok témát érint benne. Õ is utal az általad írtakra, vagyis arra, hogy "a kérdés fõként szellemi természetû". És részletesen bemutatja, mennyi tudatosság volt abban, hogy ilyenné tették a mai embereket. Csak egy rövid részletet beírok:
"Az elképesztõ erejû önpusztítás fõ helyszíne a vidék. A falusi férfiak viselik a társadalmi, gazdasági, kulturális, ökológiai, politikai változások súlyának zömét. És miközben tökéletesen felkészületlenek ezekre a változásokra, tökéletesen kiszolgáltatottak is. Valójában itt is hasonló dolog történik, mint a XVI. századi Nyugat-Európában. A paraszti társadalom szétroncsolása és anyagi, fizikai, szellemi energiáinak a brutális, gátlástalan kiszivattyúzása adja az >>eredeti tõkefelhalmozás<<-nak nevezett folyamat lényegét. A magyar vidék kifosztatik elõször az ötvenes években, amikor a belõle kiszívott erõforrásokból építik fel az akkor még >>szocializmus<<-nak nevezett ipari kapitalizmus technostruktúráit. De kifosztatik másodszor is, amikor a fent elemzett hetvenes–nyolcvanas évek során belõle szivattyúzzák ki azokat az erõforrásokat, amelyek a >>rendszerváltás<<-ra való átmenethez szükségesek az elitcsoportok számára. Ez itt inkább már az önkifosztás diszkrét megengedésének fázisa. És végül, mint a következõ fejezetben látni fogjuk, kifosztják harmadszor is az úgynevezett >>rendszerváltás<< során, amikor a vidék helyi társadalmainak az elõzõ évtizedekben óriási energiákkal kiépített újrateremtési mechanizmusait a >>szabadpiac<< cinikus jelszavaival éppen azok (és utódaik) rombolják szét és fosztják ki, akik az elõzõ kifosztási hullámoknak a konstruktõrei és fõ haszonélvezõi voltak."
Említettem Drugs Bunny könyvét: A sárga kapszula. Még a leginkább reálisnak és követhetõnek ezt tartom azok közül, amiket eddig olvastam.
Elõször is abból indul ki, hogy rendszeresen edzünk. Ez szerintem nem ritka prepper körökben, úgyhogy tegyünk egy pipát.
Az edzés - és táplálkozás - módját felosztja az elérendõ célok szerint. Úgy gondolom, hogy itt nálunk leginkább az jöhet szóba, amit Bunny testkompozíció-változtatásnak nevez: "...amikor valaki hosszú távú eredményben gondolkodva, lassan akar célt érni."
Ahogy írja: "Az alap koncepció itt az, hogy nincs tömegelés-diéta ciklizálás, hanem kvázi egyszerre akarjuk megvalósítani a két célt, természetesen korlátozott szinten. Az elv nagyon egyszerû: ha jól edzel és jól kajálsz - hiába nem lehet szálkásítani és tömeget növelni egyszerre -, biztosan jobban fogsz kinézni. Vagyis hosszútávon a testzsírod csökkenni fog és izmosabb leszel."
Talán egy ilyen fajta edzés lehet az, amit az egyéb elfoglaltságaink mellett, illetve nem 20 évesen a legtöbben vállalni tudunk. Így ehhez néztem a kajálást: "Ez gyakorlatilag egy rendbe rakott étrendet jelent moderált mennyiségekkel, kicsit a diéta felé hajazva". Férfiaknak napi 2 gramm fehérjét javasol testsúlykilónként, és napi 3 gramm/tskg szénhidrátot. Nõknek ugyanezt egy kicsit kevesebb, 2-3 g/tskg szénhidráttal.
A zsír számolgatásával nem vacakol: minél kevesebbet. Fõleg a telített zsírral kell vigyázni, mert az gátolja, hogy a szénhidrát beépüljön az izomba, akkor meg zsír lesz belõle. Telítetlen zsírokból mehet akár napi 10-30 gramm. Vannak erre jó kiegészítõk, Bunny inkább azokat ajánlja, de meg lehet oldani lenmagolajjal is, stb. Nekem például van otthon Scitec Omega-3 kapszula, és bio lenmagolaj.
Sok zöldség a rost miatt az emésztésnek. Hogy hasznosuljon is az, amit megeszünk. Akár szimplán fél kiló sima fagyasztott zöldség naponta. Fûszerek, szószok normális mennyiségben. Konyhasó helyett tengeri só, cukor helyett valami alternatíva, cukros italok helyett víz. Sima csapvíz, 10 testsúlykilónként fél liter vagy több naponta. Napi 3 liter a minimum, 80 kiló fölött mehet az 5 liter.
Vitamin és ásványi anyag nagy mennyiségben. Bunny ezt mindenképp kiegészítõbõl ajánlja. Ez örök vita, nem mennék nagyon bele. Annyit fûzök csak hozzá, hogy ezek bevizsgált, engedélyezett élelmiszerek. Nem engedélyeznék a 2 grammos C-vitamin kapszulát, ha egy átlagos felnõtt ember nem fogyaszthatna 2 gramm C-vitamint. Nyilván lehet összeesküdözni, hogy hát ezt is, azt is engedélyezik. De kiindulni úgyis csak ebbõl tudunk: ha a tápkieg boltban megvehetjük a 2 grammos C-vitamin kapszulát, akkor valószínûleg nem lesz bajunk tõle. Meg akik szörnyülködnek a kis Multi Pro tasakomon, azok nem veszik figyelembe, hogy több dolgot ki szokás hangsúlyozni a kiegészítõk kapcsán. Például, hogy vitamint normális kajálás mellett szedünk. Napi több liter víz mellett szedünk. Rendszeres testmozgás mellett szedünk. Satöbbi. Ezért az a neve, hogy kiegészítõ.
Ha ilyet választunk, akkor nyilván optimális nem magunknak összeszedegetni, hanem venni egy komplex multivitamin és ásványi anyag kiegészítõt. Azt szakemberek állították össze, figyelemmel a kölcsönhatásokra, egymáshoz képesti mennyiségekre, arányokra. Tasakosban érdemes gondolkodni: egy dobozban 30 tasak, és a tasakokban ott vannak a napi kapszulák. Legyen benne minimum ezer mg C-vitamin. Ami mellé Bunny ajánl még pluszban C-vitamint, hogy kijöjjön összesen minimum napi 3 gramm.
Na még befejezem az ismertetõt, aztán majd azt is megírom, hogy hol látom a buktatókat.
Szénhidrátból a lassan felszívódót javasolja. Gyors felszívódás, tehát cukor kizárólag edzés után kell. Az elõzõ hozzászólásomban említett edzésnél elegendõ olyan 30-40 gramm Vitargo vagy szõlõcukor. (Vagy ha nem külön visszük be az edzés utáni fehérjétõl, akkor egy minimum 30 % fehérjét tartalmazó tömegnövelõ). De inkább Vitargo, mint szõlõcukor, mert az elõbbi sokkal jobban szívódik fel a gyomorból, és normális az íze. Esetleg fele-fele arányban lehet keverni szõlõcukorral. Illetve ki lehet egészíteni zabpehellyel is. Az edzés utáni 2 órában mindenképp szükség van 1 gramm/tskg szénhidrátra.
Az edzés utáni szénhidrát koncentrátum a legfontosabb, aztán jön a fontossági sorrendben a reggeli, és az edzés elõtti étkezés. De az összes kajálásnál kell szénhidrátot enni, kb. arányosan elosztva azt a napi 3 g/tskg mennyiséget. Rizs, basmati, barnarizs, ezekben 70-80 % a szénhidrát. Zabpehely (60 %), lencse (változó, a konzerv 10 %), bab (konzerv 20 %), krumpli (20 %), teljes kiõrlésû tészta (75 %), teljes kiõrlésû kenyér (40 %). Érdemes több fajta forrást használni, de ami feldolgozottabb, azt inkább csak kiegészítésnek. A zöldségek 5 % körüli szénhidráttartalmával (pl. zöldbab, brokkoli) nem vacakol, mert nem számottevõ. A zöldséget a rost miatt esszük. A sima fehér rizs egyébként viszonylag gyorsan szívódik fel, de csak ha önmagában fogyasztjuk. Hússal, pl. csirkével már jóval lassabban. Melléjük meg mehet a párolt zöldség, saláta.
Zsírból kb. az a jó, ami szobahõmérsékleten folyékony. Ami meg szilárd, az rossz, és inkább csak ízesítésre használandó. Különösen rossz a transzzsír, pl. a margarin. Jók az olajos magvak, pl. dió, mogyoró. Halak, lenmagolaj, halolaj kapszula, olívaolaj.
Fehérjébõl csirke, pulyka, marha, hal. Ezekben átlag 20 % körüli a fehérje, és nem olyan zsírosak. Ami zsír a húsokban van, az nagyrészt telített. Ezért kerülendõ pl. a disznyó.
Második legjobb a tojásfehérje, harmadik a sovány tejtermékek, mint pl. a zsírszegény túró. Ezek olyan 10-12 % fehérjét tartalmaznak. Tej nem jó, felvágott nem jó. Egyébként ezt a napi minimum 2 gramm/tskg fehérjét (meg minden mást is) Bunny sima testsúlykilónként számolja, mert a tiszta izomtömeget nem tudjuk otthon pontosan megmérni. A növényi fehérjékkel nem nyûglõdik. Úgysem teljes értékûek, úgyhogy nem fog ártani az izomépítésnek, ha pluszban bemegy egy kis növényi fehérje is.
Fehérjénél is az edzés utáni a legfontosabb, mert az izmok akkor tudják felvenni a legtöbb tápanyagot. Olyankor minimum 30-50 gramm fehérje kell, legjobb a tejsavó izolátum (esetleg koncentrátum és izolátum keverve). Ha nem toleráljuk a tejsavót, akkor pedig szójaprotein izolátum. (Fehérjeporból általában két adagolókanál jelent olyan 40 gramm tejsavót. Az kimérve kb. 60 gramm por). A többi fehérje meg nagyjából arányosan elosztva a nap folyamán. Itt is érdemes többféle forrást használni.
Edzés után amúgy a legjobb egy tömegnövelõ, aztán akkor nem kell külön szénhidrátot meg fehérjét venni, összeöntögetni, stb. Egy jó tömegnövelõben van elég fehérje, és gyorsan felszívódó cukor is (vagy egyszerû és összetett szénhidrát vegyesen). De a többi étkezés már inkább szilárd kaja legyen, mint turmix. Tömegnövelõbõl az edzés utánin kívül maximum napi még egy ajánlott, ha étkezést szeretnénk kiváltani vele. (Fehérjébõl napközben - tehát nem edzés után - a tejsavó koncentrátum a legjobb. Lefekvés elõtt a kazein tartalmú fehérje, ami lassan szívódik fel.)
Röviden összefoglalva: nem mondanám, hogy teljesen egyetértek a topik címével. A sárga kapszula számomra logikus, érthetõ dolgokat ír. Nem tudok igazán belekötni az érveibe. Plusz Bunny tapasztalatból beszél, gyakorlati dolgokról. És meg lehet nézni, hogy mit ért el. Nem jön olyasmikkel, amik leírva jól hangzanak, de ha megpróbálod beilleszteni õket egy átlagos hétbe, akkor azonnal megdõlnek. Szóval szerintem kivitelezhetõ egy viszonylag tudatos, a mai világ lehetõségeihez képest egészséges táplálkozás.
A lehetséges buktatókat abban látom, hogy:
1. Bunny könyvére is igaz, hogy már egy SHTF felé mutató helyzetben sem fog az ember így táplálkozni. Amikor államcsõd fenyeget, akkor azért nem az edzés utáni turmix a fontos. És fõként nem a napi 5-6 étkezés. Kevesebb alkalomra elosztva viszont nem nagyon lehet megenni azt a mennyiséget. Tehát az biztos, hogy olyan körülmények között, amiket mondjuk FerFal Argentínában felvázolt, a legtöbb ember nem tudna megoldani napi minimum 5 teljes értékû étkezést.
2. "Az étrendnek minimum 3 óránként teljes étkezést kell tartalmaznia, ez minimum 5-6 étkezés naponta. Gyakorlatilag egész nap ehetnénk: mint a járó motornál, folyamatosan kéne bevinni az üzemanyagot. A táplálékot azonban fel kell dolgoznunk, át kell haladnia az emésztõrendszerünkön. Ez az emésztési ciklus tart 2-3 óráig, anyagcsere sebességünktõl és a tápláléktól függõen." A közölt mintaétrend például 6 étkezést tartalmaz, plusz a 4. és 5. között egy edzés utáni turmixot. Ez tehát 7-nek számolható, legalábbis edzésnapokon.
Napi minimum 8 óra alvás az alap, amit javasol. Azt vonjuk le a 24-bõl, marad 16 óra. Ha felkelés után azonnal evéssel indítok, és közvetlenül lefekvés elõtt még eszem egyet, akkor kb. két és fél óránként kell ennem a nap folyamán a 6 étkezéshez. Akkor még nem számoltam, hogy közben van egy óra edzés, meg le kell nyomni egy turmixot edzés után. És csak a minimális 8 óra alvással kalkuláltam. Ha többet alszom, akkor annyival kevesebb idõ marad enni. :)
Erre azt mondom, hogy én például ezt jelenleg sem tudnám megoldani. Három, maximum esetleg négy étkezés férne bele a napomba. Arra elosztani azért necces lenne a 2 g/tskg fehérjét, meg a 3 g/tskg szénhidrátot. És az a 3 gramm még az alja, a testkompozíció-változtatásnál javasol annyit. Kifejezett izomtömeg növeléshez napi 5 g/tskg szénhidrátot ajánl férfiaknak, 3-4 g/tskg-t nõknek. (Az 5 gramm 70 kilós testsúlynál kb. fél kiló nyersen mért rizs.)
3. "...sokan próbálják becsapni magukat azzal, hogy ez a sport (bármilyen formában, legyen az tömegelés vagy diéta) sokba kerül. Ez egyszerûen nem igaz. A költsége egyrészt kordában tartható, másrészt könnyen esünk abba a csapdába, hogy az eddigi hétköznapi költségeinket nem számoljuk. A szar kajálásunk mellé ez nem plusz költség, hanem helyette lesz ez a költség. Az ár kérdése pedig téveszme: a csirkemell sokkal olcsóbb, mint bármilyen felvágott, a rizs, a zabpehely is fillérekbe kerül az iskolai/munkahelyi szendvicsekhez képest.
Ár/minõség, vagy ha úgy tetszik ár/teljesítmény arányban a testépítõ étkezés nemhogy drágább, hanem olcsóbb, mint a hagyományos. Matekozd ki, mibe kerül egy kiló csirkemell és mibe egy szendvics a büfében, amelynek a hasznos tápanyagtartalma nulla."
Na ez az a rész, amit szerintem kár volt beletenni a könyvbe. Bunny a honlapja szerint már 2014-ben 30 ezret kért egy kb. másfél órás személyes konzultációért. Ma, 2020-ban orvosok nem kérnek ennyit magánpraxisban. (A minimálbér pedig havi nettó 107 ezer forint.) És Bunny szerint az a 30 ezer "amúgy viszonylag nevetséges összeg". :D
Amiket fent idéztem tõle, azok is általánosító féligazságok. Gondolom, nem is számított arra, hogy valaki esetleg tényleg "matekozni" fog. Én matekoztam. Számoljunk 80 kilós testsúllyal. Nézzük azt a tömegnövelõ mintaétrendet, ami Bunny szerint "faék egyszerûségû, de olcsón kivitelezhetõ". Az egy hónapra (30 nappal számolva):
15 kiló csirkemell
3 kiló zabpehely
240 db tojás, aminek a sárgáját kidobod
13 és fél kiló rizs
15 kiló zöldség
300 ml lenmagolaj
30 tasak vitamin
egy havi adag tömegnövelõ
Akkor most én mondom, hogy lehet matekozni... Jó, a testkompozíció-változtatás ennél valamivel olcsóbb, de nem sokkal. Annyi, hogy ott kicsit kevesebb a zabpehely meg a rizs. Meg nyilván jobb a változatosabb étrend. Most az egyszerûség kedvéért ezt az elméleti mintaétrendet adtam össze egy hónapra, így könnyebb számolni az árakkal.
Összegezve: amiket eddig olvastam, azok közül A sárga kapszula áll legközelebb a realitáshoz. Viszont:
1. Ha egy társadalomban gebasz van (hangsúlyozom, hogy nem feltétlenül SHTF-re gondolok), akkor ennek a fajta táplálkozásnak a napi kivitelezése már erõsen kétséges.
2. Számomra jelenleg sem lenne megoldható az, hogy 2,5-3 óránként rendesen egyek. Fõleg, hogy a mennyiségek kimérése, és az alapanyagokra vonatkozó ismeretek miatt kizárólag saját sütés-fõzés jöhetne szóba. Emellett Bunny heti 3 erõsítõ edzést ajánl (mondjuk 1 óra), a többi napra pedig aerobot (40 perc és 1 óra között) tehát a hét összes napján van edzés.
3. Aránytalanul drága, ezen nincs mit szépíteni. És tegyük hozzá: aki prepperkedik, az ezer más dologra is költ. És nem büfés szendvicsekre meg bulizásra, amiket Bunny általánosítva emleget.
Szia,
Az irasodban van, amivel egyetertek (pl. 2 gramm/kg napi feherje az ajanlott minimum edzeskor, a margarin egeszsegtelen), de amiben kulonbozik a velemenyem: szerintem az evolucio egy lassu folyamar, es az embereknek 10 000 es 100 000 evekbe tellett, mire hozzaalakult az emegsztesuk es a szervezetuk ahhoz, amit ettek.
Szoval szerintem azok a dolgok, amiket az emberek regen ettek (hus, gabona, zoldseg, gyumolcs, szalonna, ...) az mind egeszseges (persze megfelelo mertek eseten), azok pedig, amiket a (vegy)ipar gyart par 10 eve, azok mind egeszsegtelenek.
Meg azok is, amik 90%-ban megegyeznek valami termeszetessel. Egy pelda erre: a soska fozelek egeszseges, a szervezet vorosvertest-termelesenek nagyon hasznos. Ha fogja egy vegyesz, es legyart egy mu soska fozeleket, amibe beletesz ugyannyi rostot, ugyanannyi szenhidratot es ugyanannyi oxalsavat (ez jo esellyel messze 90% folott fog megegyezni a hagyomanyos soska fozelekkel), akkor az mergezo lesz az ember szamara, egesz konkretan a vorosvertest-termeleset tonkreteszi. Mert a soskafozelekben nem 3 fele anyag van, hanem valahol 300 es 3000 kozott, es ezek az altalunk nem ismert hatasu anyagok pont ellenkezo hatasuval teszik az oxalsavat.
Ezert aztan en azt gondolom, hogy minden kapszula, koncentratum es hasonlo dologrol: nem jo. Sok helyzet van, amikor ezek a kisebbik rossz (pl. betegseg eseten nem tud az ember 600 mg termeszetes C vitamint bevinni, tehat kisebb rossz a tisztitott C vitamin bevitele, mint hagyni kiurulni a szervezet sajat C vitamin raktarait).
Egy sztory az elelmiszerbiztonsagrol: par ember megnezett par teat, es a P. kamillatea tartalman ugy kiakadtak, hogy feljelentettek a ceget (egyaltalan nem volt benne kamillavirag) . A hivatal elso lepesben megvizsgalta, a minden elelmiszer hivatalos forgalombahozatalahoz szukseges dokumentaciot, es megallapitotta, hogy abban egyertelmuen le van irva, hogy kamilla virag NINCS a teaban. Megvizsgaltak a teat, megallapitottak, hogy abban kamilla virag egyaltalan nincs. Tehat minden rendben van, a tea 100%-ban megfelel az elvarasoknak.
Szoval nagyjabol azt lehet tudni, hogy amit gyogyszertarban gyogyteakent forgalmaznak, annak megfelelo hatoanyagtartalommal kell rendelkeznie, amit nem igy forgalmaznak, annak meg nem.
Bel
"szerintem az evolucio egy lassu folyamar, es az embereknek 10 000 es 100 000 evekbe tellett, mire hozzaalakult az emegsztesuk es a szervezetuk ahhoz, amit ettek."
Igen, ez logikusnak látszik. Ismét Bogár László említett írása jut eszembe. Leírja, hogy 1970-tõl 1995-ig a magyar mezõgazdaság termésátlagai két és félszeresükre nõttek. Csakhogy ezt 17-szer annyi üzemanyag, és 44-szer annyi vegyszer felhasználásával érték el. (Miközben egyébként háromszorosára nõtt az egy fõre jutó alkoholfogyasztás.) Tehát negyedszázad alatt átkergették a mezõgazdaságot egy olyan folyamaton, amihez alkalmazkodni mondjuk 100 év lett volna.
Az eredmény: 1970 és 1995 között a középkorú falusi férfiak rákhalálozása közel az ötszörösére nõtt. Általánosságban a magyar férfiak rákhalálozása 1972-ben ugyanolyan arányú volt, mint Ausztriában, illetve Nyugat-Európában. Tizenöt év leforgása alatt, 1987-re a hazai szám több mint a duplája volt az osztráknak. Ugyanezen 15 év során a magyar férfiak születéskor várható élattartama majdnem két évvel csökkent, míg az osztrák férfiaké 6 évvel nõtt...
"Szoval szerintem azok a dolgok, amiket az emberek regen ettek (hus, gabona, zoldseg, gyumolcs, szalonna, ...) az mind egeszseges (persze megfelelo mertek eseten), azok pedig, amiket a (vegy)ipar gyart par 10 eve, azok mind egeszsegtelenek."
Ebben épp a fenti példa miatt kételkedem. A mezõgazdaságunk ugyanazt a zöldséget, gyümölcsöt, húst, gabonát stb. termelte meg 1970 és '95 között is. És pont azoknak a középkorú falusi férfiaknak nõtt az ötszörösére a rákhalálozása, akik ebbõl éltek, ebben dolgoztak, ezeket a terményeket, ételeket ették. És nem voltak idõsek sem. Õk aztán biztosan nem szedtek vitaminkapszulát, nem ittak fehérjeturmixot. Azon éltek, ami többször elõkerült korábban is ebben a topikban: a "régi ételeken". Csakhogy közben a mezõgazdaságot 17-szer annyi üzemanyaggal, és 44-szer annyi vegyszerrel terhelték le 25 év alatt. És így kerültek ki belõle az általatok többször említett "régi ételek". Csak sajnos azok így már nem a régi ételek voltak. Hanem "új ételek", ki tudja, hányféle vegyszer ismeretlen hatásaival és kölcsönhatásaival összezavarva.
Errõl beszélnek például a vitaminok mellett érvelõk, amikor a mai ételek vitamin- és ásványi anyag hiányát említik. De persze ez csak egy részterület. Ahogy a fenti elborzasztó számokból látható, ennél sajnos sokkal többrõl van szó. Hogy mi lehetne a megoldás, azt pedig nem tudom...
Félreértés ne essék: nem kizárólag a mezõgazdaság szétzilálásának tulajdonítom a fenti számokat. Nyilván volt köze a halálozásokhoz például a megnövekedett alkoholfogyasztásnak is, stb. De: annak is volt oka, hogy 25 év alatt annyira megváltoztatták az életet, annyival több lett a stressz, hogy az emberek háromszor annyi piát ittak meg.
A második megjegyzésem, hogy Bogár Lászlótól egyébként hiányolom a hivatkozásokat, lábjegyzeteket. Ahogy A sárga kapszulából is, ha már itt tartunk. Valahogy a mai "ismeretterjesztõ" könyveknél (fõleg azoknál, amik edzésrõl/táplálkozasról szólnak), nagyvonalúan el szokás tekinteni a hivatkozásoktól. Ez pedig mindig gyanús. Mindazonáltal Bogár közgazdász, doktori címmel és három nyelvvizsgával (franciából felsõfokú), egyetemi oktató. Nem hiszem, hogy olyan adatokkal dobálózna, amiket ne tudna hivatkozással alátámasztani.
És a harmadik megjegyzésem: nyilván a vegyszerek általi terheltség, stb. érvényes a testépítõk által evett rizsre, csirkére, egyebekre is. Éppen ezért írtam, hogy továbbra sem tudom, mi a megoldás. Azt viszont nem hiszem, hogy a táplálék-kiegészítõk bármivel is rosszabbak lennének, mint a magyar mezõgazdaság által 2020-ban megtermelt ételek. Ha mást nem, szerintem annyit minimum elmondhatunk, amit te is írtál: hogy napjainkban a kisebbik rossz az, ha az ember kiegészíti a táplálkozását. Viszont szerintem a nagyobbik rossz egyszerûen az, ha nem egészíti ki. De még abban sem vagyok biztos, hogy a kiegészítõk egy kisebbik rosszat jelentenének. Lehet, hogy épp azok jelentik a jó megoldást. Legalábbis én ismertem olyan 45 év körüli falusit, aki belehalt a piálásba (ha már emlegették itt a topikban a "jó" falusi házipálinkát is), de olyat nem ismerek, akirõl tudni lehetne, hogy bármi baja lett vitaminszedéstõl.
Annyi biztos, hogy 1970 és '95 között olyan mértékû egészségrombolás (és demográfiai pusztítás) ment végbe a magyar lakosság körében, ami szinte példátlan a nemzetközi statisztikákban. Bogár szerint nem túlzás azt állítani, hogy ami abban a 25 évben lezajlott, az akár egy évszázadra rajta hagyhatja a nyomát a magyar társadalmon, illetve annak népesedési folyamatain.
Szia,
Hat igen, a legjobb megoldas nem kivitelezheto: hogy az ember tudja, hogy mit eszik meg. :-(
Aztan meglatjuk, hogy a virus miatt eszek-e iden vegyszermentes paradicsomot (rengetet palantam van :-)).
Zoldhagymar biztosan (azok mar most szepen nonek). :-)
De persze ami az etel zomet adja (liszt, krumpli), azt tovabbra is boltban veszem.
Bel
Nos, a felvilágosodott régiókban ezt úgy csinálják, hogy ha a költség-haszon arány nagyon elromlik, akkor változtatnak a módszereken. '70-ben kivonult a fél falu, mikor megérkeztek az elsõ szántótraktorok a tsz-be, vagy amikor megjelentek a szántóföldi permetezõgépek.Idézet:
Eredeti hozzászóló P. Dude
Az üzemanyag és a vegyszerfelhasználás növekedés drasztikusnak tûnik, legalábbis a mai szemmel, csakhogy a skála kiindulópontja nagyjából a nulla volt. Így viszont ez csak hatásvadászat.
Azt lenne érdemes megnézni, hogy az 1995-2020 közötti 25 évben hogyan alakult, és egymás mellé tenni a kettõt. 25 évet hasonlítunk a 25 évhez, ugyebár. Gyanítom, hogy sokkal szerényebbek a számok, csak azokról nem lehet félelmetes monológokat írni :D :D
Másrészrõl ebbõl az egész sztoriból hiányzik a megfelelõ végkövetkeztetés:
Ha jó dolog, hogy a termésátlag duplázódik, de rossz dolog, hogy sok cucc kell hozzá, akkor érdemes abszolút értékben növelni a termelést, nem pedig átlagban, azaz relatívan. Márpedig abszolút értékben egy duplázás messze nem varázslat a mai technológiai színvonalon, kárpát-medencei klímán. Csak melós, meg ész is kell hozzá.
Igen, ez érdekes lenne, megnézni a '95 és 2020 közötti számokat. Sajnos, ahogy írtam, már az 1970 és 1995 közti adatoknál is hiányzik a hivatkozás, így nem tudom, hol lehetne keresgélni.Idézet:
Eredeti hozzászóló Dream_walker
A topik témája szempontjából inkább az a releváns, hogy mi történt abban a 25 évben a lakosság egészségével. A táplálkozás tekintetében mindegy, hogy közel nulláról indult-e az üzemanyag- és vegyszerfelhasználás. Az számít, hogy 25 évre vetítve egy 17-szeres üzemanyag- és egy 44-szeres vegyszerfelhasználás mellett valamiért ötszörösére nõtt a középkorú falusi férfiak rákhalálozása, két évvel csökkent az átlagéletkor, stb. Ha ez valóban így van, az szerintem napjainkra sem jelenthet sok jót számos bolti élelmiszer kapcsán.
Nem valamiért. Hanem pontosan ezért.Idézet:
Eredeti hozzászóló P. Dude
A több üzemanyag nagyobb légszennyezést jelent (füstgáz + por), a több vegyszer több szermaradványt és elsodródást, máshol lerakódást jelent.
A nagyobb termésátlag, a jobb gépesítés és az agresszívebb növényvédelem több profitot jelent, magasabb fizetést, a lakosoknál megnövekedett fogyasztást. Jellemzõen a "károsabb" élelmiszerekbõl, értsd drágább füstölt húsfélék, több cukor, több finompékáru. Emellett több alkoholfogyasztás, mégpedig a drágábból, az égetett szeszbõl.
Tehát egyrészt a munkakörülmények egészségtelenebbekké váltak, másrészt az életmód szintén az egészség szempontjából kevésbé pozitív irányba változott.
Ezek következménye pedig pontosan az, amit írtál. Nem a bolti élelmiszer csinálja, hanem az emberek saját magukkal. Nem nagy misztikum, és nem a vidék szétverése áll a dolgok hátterében, hanem az emberi gyarlóság, amely a pszichológiánkból fakad.
Szia,
Jo iras, de szerintem nem a fustolt, hanem a fustaromas husfelek az egeszsegtelenek.
Az mas kerdes, hogy egyre kevesebb helyen kapni fustoltet.
Bel
Közben a netet bújtam erre-arra. Megint sokat olvastam a táplálkozásról, és aztán mindegyik információnak elolvastam az ellenkezõjét is. :) Tényleg olyan, mintha ehhez mindenki értene: izraeli katonától magyar programozó matematikusig a kajálásról írnak könyveket. Nem tudom, ez más területeken miért nem alakult ki. Például mit szólna az asztalos, ha bemennék hozzá cipõért?
Na mindegy, úgyhogy nem lettem okosabb. Pedig valamit kezdenem kéne az étkezéseimmel, mert ez így egy katyvasz. Amit ígéretesnek tartok:
1. Bartha Ákos élelmiszer-biológus és táplálkozáskutató. Olvastam egy vele készült hosszabb interjút, és az volt a benyomásom, hogy nem a levegõbe beszél. Nincs jelen ez a táplálkozási kérdésekben megszokott "ez így van, mert én szobafestõ vagyok, tehát értek a dietetikához" vonulat. És nála személyre szabottan, vérvételek stb. alapján mehetne a dolgok felépítése. Viszont nem fog menni, mert már régóta nem fogad új ügyfeleket.
2. Hidvégi Áron Arnold Önerõbõl címû könyvének a kajálós fejezete. Nekiállok apránként elolvasni. Igaz, õ meg jogász és közgazdász, de legalább személyi edzõi végzettséget is szerzett. És meg lehet nézni, hogy mit ért el úgy, hogy 35 évesen az alapoktól indult. Beleolvasva a könyvébe, precíz, szakszerû munka, ami nagyon ritka a témában.
3. Légrády Péter, a néhai nagy belgyógyász könyve: Tojás - táplálkozás - egészség. Ebbe még bele sem kezdtem, így nincsenek róla benyomásaim.
4. Jay anyagai. Õ egy felkészült és lelkiismeretes táplálkozási és egészséges életmód tanácsadó (tehát szintén van szakirányú végzettsége). A legtöbben valószínûleg a fegyencedzés hazai népszerûsítõjeként ismerik. A patreon oldalán láttam kajálós anyagokat, valamilyen kiskönyv is volt köztük. Azokat talán érdemes lenne megnézni.
5. A fentiekkel szemben nem tudnám jó szívvel javasolni példának okáért Magnus Söderlund kommunista svéd marketingoktató javaslatát, aki tavaly a halottak elfogyasztásának ötletével örvendeztette meg a világot a klímaharc jegyében. :eek: Bár az õrültekre is akadnak vevõk. Ha mások nem, hát más õrültek.
A füstölt is ugyanolyan egészségtelen, az emberi szervezet nem égéstermékek feldolgozására lett kalibrálva :D Persze az aroma még rádob egy lapáttal, mivel szintetikus adalék, de ettõl az eredeti füst sem lesz egészségesebb. A kulcs itt is a mérték. Sok füstölt nem jó, kevés füstaromás még nem baj.Idézet:
Eredeti hozzászóló bel
A tojáskönyvet érdemes elolvasni, jókat ír az öreg. Aztán persze utána kezeld fenntartással, de alapvetõen jó.Idézet:
Eredeti hozzászóló P. Dude
A kajáláshoz azért ért mindenki, mert 1: mindenki eszik, 2: minden genotípus különbözõ módon kezeli a bevitt táplálékot. Ezért van diétából ezer féle MÛKÖDÕ, mert tényleg mûködik, csak nem mindenkinek mindegyik :)
Itt is érdemes a nagy alapokkal tisztában lenni, aztán utána kikísérletezni, hogy kinek mi a jó. Az alapok "legalapabbja" a gyomrunk és a fogazatunk. Ezt utálják a vegák, mert vannak húsevõ fogaink is, amiket a természet adott. Egészen pontosan 4 db a 32-bõl, azaz 1/8-ad. Magyarul a táplálék 1/8-adának érdemes húsfélének lennie. Itt pedig borul a "modern" táplálkozás, mert ennél lényegesen több a húsfogyasztás, viszont nincs meg hozzá az energiafelhasználás.
Gyümölcsök, zöldségek, magok, a fogazatnak megfelelõ arányban, és az életmódnak megfelelõ mennyiségben, akkor nagy bajt nem tudunk csinálni. Irodista a 8 óra asztali munka mellett ne egyen 4000 kalóriát szalonnás hamburgerbõl, aztán akkor nem nõ akkorára, mint egy víziló. Tádámm, titok megfejtve.
Én személy szerint a harcosétrendet próbáltam ki (kicsit a paleolitra hajaz, csak a marketing körítés nélkül), ezt a napközben alig, este meg ami befér dolgot, az mûködött, de ahhoz hozzá tudtam igazítani az életmódom, illetve a kettõt egymáshoz.
De simán el tudom képzelni, hogy valakinek nem fekszik ez a módszer. Nálunk a melóhelyen van, aki azért sír, mert 9kor szeretne reggelizni, de mondjuk pont közbejön valami. "De nem tudok 6kor enni, mikor felkelek, brühühü, akkor nem megy, nem tudom miért". Azért nem megy haver, mert egy gyenge szardarab vagy :D
Nehéz okosnak lenni néha :D
Köszi a tippeket! Igen, én is úgy gondolom, hogy az alapokkal tisztában kell lenni, aztán azok keretei között a módszer már egyéni lehet, hogy kinek mi passzol az életviteléhez.
Abban én is biztos vagyok, hogy húsevõk is vagyunk, ez világos a fogakból. Nem is értem, mit tudnak ezen vitatkozni emberek. Mondjuk az is igaz, hogy vannak fényevõk is, aztán õket se zavarják a fogak. :) De az olvasmányaim alapján abban is egyetértek, hogy valószínûleg kevesebb húst kellene ennünk. (Hogy a fogak aránya szerint-e, ahhoz már nem tudok hozzászólni.)
De a kajáláshoz amúgy olyanok is "értenek", akik szarul kajálnak és úgy is néznek ki. Mégis osztják róla az észt... Mondjuk ez bármilyen témáról elmondható. :D A harcos étrend nekem is eszembe jutott már, de csak azért, mert passzolna az életvitelemhez, és úgyis rendszert kellene vinnem az evésbe. Majd beleolvasok, hogy mirõl szól. Jay, akit említettem, szintén azt nyomta régebben. (Hogy most is-e, azt nem tudom.) Nem vagyok oda az ilyen-olyan módszerekért, épp amiatt, amit írtál, hogy ennek személyre szabottnak kellene lennie. Ezért említettem a Barthát. Viszont most elsõ lépésként nekem már az is nagyon jó lesz, ha rendszert viszek a dologba, és rendbe teszem a minõséget.
Amit írsz a kifogásokról, igen, az is általános. Mondjuk azt el tudom képzelni, hogy valakinek a gyomra még nehezen bírná reggel 6-kor a kajálást. De ha nagyon akarja, meg tudja oldani, például reggel iszik egy turmixot. A többi meg már szilárd kaja a nap folyamán.