Élet a tanyán

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Scabiosa

Valaki tudna nekem tapasztalatot írni, hogy mennyire alkalmas az Õrség / Alpokalja nedvesebb, hûvüsebb klímája és szikesebb talaja növénytermesztésre? A melegigényes növények mennyire biztosan hoznak termést, érnek be? Például a dinnyérõl lemondanék, ha kell, de a paradicsomról már nem! :)
Másik kérdés, hogy mennyire elterjedt arrafelé az állattartás (falvakban fõleg, de azért a "nagyüzemire" is kíváncsi vagyok), mennyire könnyû mondjuk a faluszélrõl trágyához jutni?

---

Az a rész Magyarország legcsapadékosabb területei közé tartozik. Manapság nem a meleg hiánya, hanem a víz hiánya korlátozza leginkább a növénytermesztést. Tekintettel arra, hogy az említett vidéken a talaj vízellátása jó, a növényzet jobban burjánzik, mint ahol ez nem így van. Ennek következtében a talaj humusz tartalma is magasabb. Az ottani talajok vízgazdálkodása rendszerint kiváló, így szerves trágyára kevésbé van szükség.

Úgy tudom itt zalában még kiviültetvény is van :).

Mindenhol tápanyagban szegény talajt emlegetnek, ha az Õrségrõl van szó, ezért gondoltam, jobb körüljárni a dolgot.
A növénytermesztésben pedig az idei év bizonytalanított el, a sok csapadék miatt az augusztusban, szeptemberben érõk többsége egyszerûen elrohadt még a beérés elõtt (zöldség, gyümölcs egyaránt), pedig ez az ország egyik legaszályosabb területeként van számontartva. :)
Mivel pillanatnyilag még messze vagyok onnan, nem tudok trágyakupacok után kutatni. :) Earth-ön nézegettem a környéket, és elvétve láttam csak állattartásra utaló építményeket, vagy legelészõ állatokat, ez elgondolkodtatott.
Köszönöm mindenkinek a választ. :)

;)

Én itt élek az alpokalján, még nem hallottam panaszkodni senkit, hogy nem jó a föld.
Szerintem trágyát is találsz, nyáron még lótrágyát is láttam ingyen elvihetõt.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló pappito

Tudtommal lehet neked, nekem is volt szántó meg legelõ, ki volt adva bérbe. Jó, nem a fél dunántúl méretû izé volt, és mondjuk húsz éve, de akkor viszonylag egyszerû procedúra volt szert tenni rá. Hogy most mi hogy van, arról fogalmam sincs, tudtommal magyar magánszemély szabadon vásárolhat és birtokolhat földet, de majd pontosít aki ismeri a jelen jogszabályokat.

---

Lehet, ezt nem is tagadtam, de nevetséges procedúra. Földmûvesként kell regisztrálnod magad, kamarai tagság, földhivatali bejegyzés, fiszemf.szom papírok, emellett a termõföldi besorolást is be kell tartani (pl. ezért nem legeltethetsz ártéren), de ez csak akkor mûködik, ha egyáltalán a vételi jogsorrendben te kerülsz elõre, ami megint tíz pontos lista.

Idézet:

---

Hát szerintem a zalai kútfúrást a zalai vizesek nem hagyják és nyilván nem termelhetsz akármit akárhol, akárhogy. Amellett, hogy a szabályozáskényszerben szenvedõ magyar politika mindent regulázni akar, az nem új dolog, és az is biztos, hogy a jelenlegi szabályok kb. fele teljesen értelmetlen, ellentmond más szabályoknak vagy betarthatatlan. De ettõl függetlenül az nem hülyeség, hogy nem mindenki összeviszsa vet-arat erdészkedik, hanem van valamiféle rendszer az egészben és rengeteg mezõgazdasági tevékenységnek közegészségügyi következményei vannak, amivel foglalkozni kell. Vagy vannak olyan növénytársulások, élõhelyek amelyek védettek, közös kultúrkincsünk, nem baj, ha nem lehet õket eldózerolni egy gokartpályáért. Mondjuk az ártéri legeltetés tilalmát nem értem, apám háza olyan telken áll, aminek a vége már a gát és a gátat is meg az árteret is birkák nyírják, mindig is õk legelésztek ott, szóval nem tudom.

---

A zalai vizesek azt csinálják, amit a pesti törvénykezés megszavaz.
Alapvetõen pedig nem vetne-aratna mindenki összevissza, mert a megélhetési támogatásfelvevõ nagyparasztok kivételével mindenki figyel arra, hogy ne legyen szétb.szva az a föld, amibõl jövõre is meg kell élnie a családnak.
De most az a helyzet, hogy a szabályok sokszor annyi korlátot adnak, hogy már azért neccesebb a megélhetés. 50-100 hektárnál ez számít. Aki ezer hektárról felmarkolja a tízmilliókat, annak persze ez nem tétel.

Idézet:

---

Nem ismerem a szabályokat, ha úgy van, ahogy írod az a minõsített elmebetegség egyik tünete és nagyon szomorú.

---

Szomorkodhatsz, ezek a fõ szabályok. Persze mûködhet a dolog, ha megfelelsz a tucatnyi követelménynek.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló raktaros

Úgy tudom itt zalában még kiviültetvény is van :).

---

A telekszomszédomnak is van Kivi lugasa teremõre is fordult néhány éve.
Másiknak nagy dézsákban Banán van, télre beviszi. Nékem füge bokrom van.

Én 2 éve ültettem, még csak nõdögélnek :)

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Dream_walker

Lehet, ezt nem is tagadtam, de nevetséges procedúra. Földmûvesként kell regisztrálnod magad, kamarai tagság, földhivatali bejegyzés, fiszemf.szom papírok, emellett a termõföldi besorolást is be kell tartani (pl. ezért nem legeltethetsz ártéren), de ez csak akkor mûködik, ha egyáltalán a vételi jogsorrendben te kerülsz elõre, ami megint tíz pontos lista.

---

már megint valami atomra túl van szabályozva - teljesen feleslegesen
aztán csak nézünk, amikor az õstermelõ néni árulja a narancsot, pedig se földje, se semmi, csak papíron õstermel

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Dream_walker

A zalai vizesek azt csinálják, amit a pesti törvénykezés megszavaz.

---

mondjuk a vizeseket nem bántanám, elég erõs csapat az, nem sokszor hagyják, hogy a vizet csak pohárban látott irodisták mondják meg mi legyen - persze, ha valahova kell egy stadion, akkor nincs mit tenni, de rengetegszer szembementek a gyakorlati vízügyi munkát végzõk a törvényalkotókkal. persze lehet, hogy amióta nem követem az eseményeket, már nekik is levágták a fejüket és igazodás van, pedig a magyar vízügyben igen sok nagyon okos ember dolgozott

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Pityubá

A telekszomszédomnak is van Kivi lugasa teremõre is fordult néhány éve.
Másiknak nagy dézsákban Banán van, télre beviszi. Nékem füge bokrom van.

---

kivilugast horvátországban láttam elõször, de olaszországban hatalmas ültetvények vannak több kiwit termelnek, mint itt NZ-n. (és komoly mennyiség terem a görögöknél és a franciáknál is)