Az idezett mondatban krisztalycukorra gondoltam, csak elfelejtettem odairni. :-(
Vagyis teljesen egyetertek.
Bel
Printable View
Erdekes a tema, de hogyan is keszül a cukor?
Wicki szerint..
Részletes mûveleti sorrend
Kövessük nyomon a cukorgyártás technológiáját a répa mosásától kezdve. A szállítmányok a cukorgyárba kerülve lemérésre kerülnek, mintát is vesznek a répából, hogy a cukortartalmát ellenõrizzék. A cukorrépát ezután prizmába rakva tárolják a cukorgyár udvarán, s csak a gyártás megkezdésekor kerül az anyag-átalakító mûveleti pályára a répa.
Elsõ mûvelet a mosás
A beérkezõ répa nagy tömegben, ömlesztve mozog és a mosás már a vagonokból történõ kirakásnál megkezdõdik, nagynyomású vízsugárral. A vízáramba kerülõ répa mellett a föld, kõ, fa és egyéb szennyezéseket is föl kell fogni, ezért a mosás mûvelete, mint a többi mûvelet is, összetett. A mosóláncon a répa + víz elegyet elõbb a gravitációs lejtés, majd nagynyomású kompresszor által mozgatott víz viszi elõre. A mosás végén a répától elválasztják az áramló vizet. A répát szállítószalag viszi a szeletelõbe, a szennyvíz pedig tisztításon esik át, majd visszakerül a mosóvíz körforgásába.
Második mûvelet a répa fölszeletelése
Maga a szeletelés mûvelete (nevezik ezt gyalulásnak is) elvben ugyanaz, mintha tököt, uborkát, retket szeletelnénk a háztartásban, itt a cukorgyárban ez a mûvelet nagy mennyiségre és folytonos üzemre tervezett gépen történik. A hullámos élû szeletelõ kések egy henger alján elhelyezkedõ tárcsára vannak fölerõsítve. A tárcsa nagy sebességgel forog és az aláereszkedõ répát fölszeleteli. A hengerben fölülrõl beadagolt répa a súlyával nyomja a forgó késsorhoz az alul elhelyezkedõ répát. A fölszeletelt répa gumihevederes szállítószalagra hull, amely a répaszeleteket a következõ mûveleti helyre szállítja.
Harmadik mûveletben a cukor kioldása történik
Itt egy második vízkörbe lép be a répa. A mosás külsõ vízköre után ez a belsõ cukorgyári vízkör. A második vízkörben elõször melegvízben áztatják a répaszeleteket, hogy a cukor a sejtek falán át oldatba menjen (diffúzió). A mûvelet helye a diffúziós tartály. A mûveletbõl távozó répaszeletet elõbb kipréselik, mert a laza szerkezetû anyag még sok cukros oldatot tart magában. A préselt szelet is értékes takarmány, amelyet folyamatosan elszállítanak. A kipréselt répaszelet egy része szárítóba megy, ahol a hosszabb tárolásra kiszárított szeletet készítik belõle.
Negyedik mûvelet a derítés
E mûvelet során a cukros oldatban lévõ szennyezõdések kicsapatása, derítése (mésztejjel) és megkötése (széndioxiddal) történik. Ezeket a mûveleteket is nagyméretû tartályokban végzik. A derítés elsõ lépésében mésztejet adagolnak az oldathoz. A Ca(OH)2 reakcióba lép a szennyezõdésekkel.
Ötödik mûvelet a szennyezõdések kicsapatása
Ebben a mûveletben széndioxidot adagolnak az oldathoz. Az oldatba vezetett CO2 a Ca(OH)2-val reakcióba lépett szennyezéseket karbonáttá csapja ki. A keletkezett csapadék azután majd szûréssel leválasztható. A meszet és a széndioxidot is mészkõ pörkölésével (a hagyományos mészégetéssel) állítják elõ, külön üzemben, a cukorgyárhoz tartozó mészégetõben.
Hatodik mûvelet a mésziszap kiszûrése
E mûveletet során a derítésnél keletkezett mésziszapot kiszûrik az oldatból. Ezt a mûveletet szûrõprésen végzik. A szennyezõk kiszûrésével létrejön a híglének nevezett cukros vizes oldat.
Hetedik mûvelet a vákuumos sûrítés
A híglét gõzzel fûtik föl (ezt a cukorgyárhoz kapcsolódó hõerõmûbõl vezetik oda). A forró oldat alacsony nyomású térbe kerülve hatékonyan párologtatja el víztartalma egy részét. A mûvelet végterméke a sûrûlé.
Nyolcadik mûvelet a sûrû lé befõzése
A sûrû lé befõzése hatalmas tartályokban történik. A fõzés további vízvesztéssel jár és a mûvelet végén a cukoroldat telítetté, kristályosításra alkalmassá válik.
Kilencedik mûvelet a kristályosítás és a centrifugálás
A sûrû, telített cukros oldatban lévõ kristályokat kicentrifugálják. A centrifuga itt lyukacsos felületû forgó acélhenger. A sûrû cukorpép a centrifugába kerülve részben lehûl, a folyadékrész eltávozik a lyukacsos felületen és további besûrítésre kerül. A felületen fönnakadó kristálycukor szemcsék aláhullanak, ahol hatalmas tepsikben fölfogják. A többször végzett besûrítés (háromszor) végén visszamaradó oldat a melasz, amit szintén hasznosítanak édesség-készítményekben (régen), vagy takarmányozásban.
Tizedik mûvelet az alakadás
A létrejött aprókristályos anyagot a termékekre jellemzõ alakra formálják. Régen készült süvegcukor is belõle. Ma leginkább kockacukorrá sajtolják össze, vagy porcukorrá finomítják. A termelés legnagyobb része azonban kristálycukor formájában marad.
Tizenegyedik mûvelet a végtermékek becsomagolása
A kristálycukor kilós és ötvenkilós csomagokba kerül. A kockacukor pedig félkilós vagy egykilós dobozokba (mokkacukor).
Mi igaz ebböl es akkor hol a sumaksag?
Tudtok egeszseges hazi cukorkeszitesi modszert?
Nagyon erdekes iras!!
1945. február 24.
Nincs gyufa, nincs cukor, nincsenek orvosszerek! Országszerte halljuk a panaszt, se szeri, se száma azoknak az elsõrendû fontosságú cikkeknek, amelyekben hiány mutatkozik. Ezért különös érdeklõdéssel olvastuk Szolnoki Imre kis füzetét, amelyben útmutatást találunk arra, hogy miképpen lehet egyes közszükségleti cikkeket házilag elõállítani. Reméljük, ezzel a pár sorral hozzásegítjük olvasóinkat, hogy a legégetõbb hiányokat háztartásuk keretén belül pótolják.
Nincs gyufa!
A gyufaínség valóban egyike a legrégibb keletû hiányoknak, és néhol teljesen megbénítja a háztartás vezetését. Otthon azonban a gyufa könnyen pótolható, ha felújítjuk az acél-kova-tapló hármasát modern kiadásban. Az acél megmarad, kovakõ helyett bármilyen más kemény ásvány vagy kõzet használható, sõt vas is megteszi. A tapló helyettesei: használt filmszalagcsíkok, fotófilm, celluloid, amit a fogkefe nyelérõl kapartunk le. Az ilyen gyúlékony anyagok könnyen lobbannak lángra, és nem kell hozzá különösebb ügyesség vagy gyakorlat, máris nincs a házban gyufahiány.
Nincs elem!
A zseblámpát kukoricacsutkával pótolhatjuk, ha izzásba hozzuk. Már az izzást fokozó anyagokkal való átitatás nélkül is elég erõs és tartós fényt ad a csutkaparázs ahhoz, hogy akadályokat átlépjünk, lépcsõt, fordulót észrevegyünk. Ha elaludni készül a parázs, mozgassuk a csutkát. Egyébként a járás is izzásban tartja a vörös fényt lövellõ kúpot. Ha a kukoricacsutkát pléhdoboz fedelébõl készült „fényszóróba ” helyezzük, jelentõsen fokozzuk a légáramlást és a fényerõsséget.
Az orvosszerek pótlása
Orvosi szenet (Eucarbon) a pirítás közben elszenesedett és porrá tört kenyérhéj pótolja. Elõállítható más égetett vagy pörkölt lisztes anyagokból is.
Szódabikarbónát helyettesíti a konyhasó ugyanannyi liszttel vagy keményítõvel összekeverve.
Dr. Katona József említi útleírásában, hogy a Dunántúl egy falujában a skorbut elkerülésére meszes italt fogyaszt a lakosság. Ez persze nem azt akarja mondani, hogy a paprikavitamin helyettesítésére „meszet együnk”, hanem eredetét onnan veszi, hogy a vitaminhiány és a mészhiány tünetei – az általános gyöngeség, vérzékenység – hasonlatosak. Ezek a tünetek gyakran teljesen elmaradnak a meszes ital hatása folytán.
Nincs cukor!
Háztartásunk központ[i] problémája a cukorhiány. Minden a cukor körül forog. A cukor valuta lett. Cukorért mindent lehet kapni, de cukrot – sehol...
A cukor pótlására házilag elõállítható az úgynevezett “szaladós ” – vagy ahogy Jókai nevezi „Aranyember ” címû regényében: „Felséges” mézédes csíramálé.
Elkészítésének módja: Egy kilónyi konkolytól megtisztított és egy éjszakán át áztatott gabonát (búzát) terítsünk szét tisztára súrolt deszkán két ujjnyi vastagságban. Terítsük le az egészet durva szövésû vászonkendõvel, és tartsuk nedvesen. Az idõjáráshoz mérten 4-8 nap múlva a levélcsírák mint a pázsit fûszálai jelentkeznek. Ha ezek a csírák az 1-2 centiméter hosszúságot elérték, akkor az egész csíratömeget fa- vagy porcelánmozsárban szétzúzzuk, és 2 liter vízben 10 percig áztatjuk. A vízben áztatott csíratömeg levét porcelántálba öntjük, és ebbe szûrjük át szitán a leöntésnél visszamaradt csíratömeg nedvét.
Az áztatás és szûrés után nyert körülbelül kétliternyi kivonatot 11/2–2 kiló búzaliszttel keverjük, és csomómentesen eldolgozzuk.
A kapott híg, önthetõ tésztát tûzálló agyagedényben vagy jól kizsírozott lábasban sütõbe tesszük. A híg tészta forr, mint a gyümölcsíz készítés közben. Körülbelül egyórai sütés után a csíramálé tetején barna-piros bõr képzõdik, amelyet lehûtve fogyaszthatunk.
Ez a Jókai által említett mézédes csíramálé. A földmûvelésügyi minisztérium elemeztetése szerint 20–22% cukrot, azonkívül B1-, B- és E-vitamint is tartalmaz. A magyar nép õsi édesítõszere volt évszázadokon keresztül ez az egészséges, természetes cukorpótló.
Ennyit mond Szolnoki Imre kis füzete. Tessék elõvenni az acélt, kovát, taplót, begyújtani a tûzhelyt, s a kukoricalámpa fényénél megindulhat a cukorgyártás. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az illatos és édes csíramaláta fogyasztása után senkinek sem lesz szüksége pótszénre vagy pótszódabikarbónára.
(Közli: Népszava, 1945. február 24. 4. o.)
:(
Ha termelek cukorrepat hazilag, abbol akkor otthon keves eselyem van vegyszermentesen, vagyis egeszsegesen hazi cukrot kesziteni?... gondolva mar a vilagvege utani idökre...
Meg akar kivaltani/helyettesiteni mostansag a cukrot
tudom... mez,,stb.. de azert kell a konyhaba cukor is valamennyi... :)
Nemaaa... Ennyi?? :eek:
Nem lesz szep? Kit erdekel? A szervezetböl kifelejövet sem szep! :D
Köszi! Amint kiprobalom irok!
Azon viszont elgondolkodtam most, hogy ha ez ilyen egyszerü es egeszsegesen megoldhato, akkor miertnem igy csinaljak??
Jobban eladhato szep feheren, kristalyban? Tul misztifikaljak, hogy ne kezd el otthon gyartani? :confused: