Bátorságpróbának is megteszi. :thumbup Kaptál szúrást ?
Én teljes harci díszbe öltöztem mikor propoliszt kapartam pörgetéskor az üres keretekrõl. :D
Printable View
Tegnap felvettem a kapcsolatot egy hagyományos kasokat kötõ méhészemberrel. Nagyon kedves volt és meghívott magához augusztusra (czimmer ferije van) néhány napra és azt mondta, ha érdekel szívesen átadja a tudását, ha megígérem hogy én is továbbadom ennek a kihalóban lévõ mesterségnek a fogásait:thumbup
Azt hiszem ilyen ajánlatra nem lehet nemet mondani:)
Ezt a levelet küldte, már ebbõl is látszik, hogy jó ember és kisujjában a szakma
"Olvastam a küldött üzenetet a méhkaskötéssel kapcsolatosan . Örülök neki , hogy van akit érdekel még ez is. Na hát akkor írok sorba mindent . Mint mondtam , örökök az érdeklõdésnek és szívesen megmutatok mindent amit szeretne az érdeklõdõ . Eddig egy szegedi professzor jött el hozzám egy januári hétvégén , de õ is csak mint szemlélõ nézte a kaskötést , de amúgy kapott kész kast is.
Én ezt már jó néhány éve , úgy kb 20-25 éve kezdtem el az elsõket készíteni , apám tanítgatásával . Az egész azzal kezdõdött , hogy a mûhelyben egy kis fiókban volt egy furcsa módon kifaragott fa , ami a fûzfavesszõ hasítására szolgált , ez még az egykori nagyapámé volt , mert õ is szokott szakajtókat készíteni , de csak a saját részre . Na tehát ezt a kis hasítófát megtalálva érdeklõdtem apámtól , hogy mire való ez és õ magyarázta el , hogy ezzel szokta az õ apja is a fûzvesszõket elhasítani 3, vagy 4 felé , attól függ , milyen vastag volt az adott vesszõ . Ezt be is mutatta nekem és aztán elmagyarázta, hogy az elhasított vesszõt azt meg kell fõzni , addig amíg le nem jön a héja , ezt 20-30 percig kell fõzni forróvízben üstben kint a szabadban . A lehéjazott vesszõt aztán mûanyagzsákba kell tenni , hogy ne száradjon ki , mert akkor törik már . Felhasználás elõtt ezt a fõzött vesszõt meg kell gyalulni , olyan vékonyságra , hogy kötni lehessen vele . A megkötött állapotban már nyugodtan megszáradhat , mert akkor annak lesz tartása is . A lényeg az , hogy vizes , vagy nedves állapotban kell felhasználni , mert akkor lehet vele dolgozni . A lényeget még nem mondtam . A hozzávaló szükséges anyagokat is be kell szerezni , ennek lassan itt van az ideje , a gyékényt azt mindíg augusztus 20. körül , vagy ez utáni idõszakban kell megszedni vizes helyeken , patakok mentén , vízfolyásokban , vagy éppen tavakban , Szép hosszú szálakat kell szedni , a vízalatti részeket is levágva , ezt egy 80 cm-es botra szerelt 35-45 fokos dõlésû késpenge segítségével oldom meg , akkor nem kell belenyúlni kézzel a vízbe . A megszedett gyékénykévét a tövével egy mûanyagzsákba szoktam rakni , mert az elvágott részébõl kocsonyás lé folyik ki , ez ne kenjen össze semmit . A zsákot megtöltve , a levelet visszahajtva legumipókozom és mehet az autóba , lehet szállítani . Több zsáknyit is lehet szedni , és a megszedett gyékényt padláson kiterítve szárítani , szétterítve , úgy hogy napfény ne érje csak levegõ . Decemberig ráér megszáradni .
A fûzvesszõt azt mindíg december elsõ napjaiban szedem meg , amikor meg voltak az elsõ fagyok és lement a levélzet a vesszõrõl . Ezt a megszedett egyenes , nem elágazott részt szintén kévébe szedve otthon vízbe teszem , hogy ne száradjon ki , kint a szabadban is lehet nyugodtan tárolni , men baj ha megfagy a víz közte , ki lehet szedni , a jégbõl is és ezt kell hasítani , a hasítófákkal , de elõtte bevágni óvatosan egy tapétavágó késsel , 3, vagy 4 felé , ahogyan a vesszõ vastagsága kívánja . Ezt gyakorlatból lehet tudni . A kézre nagyon vigyázni , a vesszõt távolabb kell megfogni , 10-15 cm-el távolabb , ne hogy megszaladjon a kés és elvágja a kezét . Ezután a hasítófát beletoljuk a vesszõ közé és máris tolható hasítható a vesszõ . A képen lehet látni a bemutatást is . de azért a gyakorlatban egyszerûbb .Az elhasított darabokat amikor már van egy jó marékra való , ezt egy bálamadzaggal spirálisan összeközözöm és a vesszõköteget is meghajlítom köralakba , hogy az üstbe is bele lehessen tenni , abba pedig annyi vizet tenni , hogy ellepje a vesszõt , és fõzni 30 percig legalább . Sajnos errõl nincsen képem amit be tudnék mutatni , ezért írtam le inkább .
Kell még egy bõrbõl készült tuszli féle , olyan lyukmérettel , amilyen vastagságút gyékény , vagy szalma köteget szeretnénk a kaskötéshez , Az enyém olyan 17-20 mm söprûnyéltõl kicsit vékonyabb köteget ad . Ezt a köteget kell a vesszõ segítségével egymásba fûzve megkötni egymásba . A vesszõ végek elkötése és folytatása is egyszerû , de ezt is inkább gyakorlatban tudnám megmutatni . Az egészet én általában csak a téli idõszakban szoktam csinálni , nem tömeggyártást , hanem a környék méhészeinek méhraj befogására ., vagy mézet árusító méhészeknek dekorációnak , reklámnak , figyelemfelkeltésnek a kedvéért . Az elmúlt évben is csak 6 darabot tudtam készíteni , sajnos nem volt több vesszõm , az idén pedig a gyékény beszerzése lesz a gond , mert már körülnéztem a szokott helyeken , és s sajnos nagyon silány , vagy egyáltalán nincsen , a tavalyi szárazságot sajnos ez is megsínylette , hiában van most vízben , tavaly , szinte száraz volt a patak meder ahol szedtem , most vízben van , de mégsincsen gyékény.
Ha a továbbiakban is érdekli a kaskészítés , kötés , szívesen állok a rendelkezésére . Ha kedve van még a nyáron is eljöhet , ilyenkor akár még szállás lehetõséget is tudunk adni , mert szoktunk nyaraló vendégeket fogadni , mert közel van a Balaton hozzánk . Mi amúgy Balatonszabadiban lakunk , 4 km-re a Balatontól , autóval 5 perc . Van egy tetõterünk , 9 férõhellyel , csütörtökön jön az elsõ csapat , aztán lesznek folyamatosan majd . Idõpontot itt is lehet egyeztetni , vagy ha kell adhatok egy mobiltelefonszámot , amin elérhetõ vagyok napközben , naplementéig"
Örülök, hogy vannak még ilyen emberek és azt hiszem kaskötésre adom a fejem:)
Hihetetlen
Én épp tegnap néztem az Õrségi Nemzeti Parkról kisfilmet, abban mutattak valamicskét errõl az õsi mesterségrõl, ott egy méhész a maga számára készítette a kasokat. Én is arra gondoltam, hogy milyen jó lenne elmenni, és kitanulni. :) Én már méhészkedtem két évet, és nagyon hiányzik! :(
Annyiféle megoldást láttam már, hogy nem is tudom, melyikkel lesz érdemes elkezdeni, ha meglesznek az elsõ családok. Én csak a rakodókaptárakat használtam, vegyes végeredménnyel, bár ez inkább függött attól, hogy mennyi idõt tudtunk a méhészkedésre szánni, és hány döntõ pillanatról csúsztunk le, a városi robot végett. :/
Valaki tapasztalt leírhatná hogyan érdemes nulláról elkezdeni, lehetõleg minimális költséggel.
Raktáros: minap olvastam, hogy elloptak egy két méhkast egy méhésztõl, a kár több millio forint :(
Igen, sajnos lopják rendesen, volt róla régebben egy mûsor.
Többen már csippelik mint a kutyákat, hogy könnyen azonosítható legyen ha át is festik.
Hajdú-Biharban a közfoglalkoztatás keretében indítottak a kisebbségieknek méhész tanfolyamokat korábban. Mindez arra volt jó, hogy megtanulták, hogyan lehet mintaszerûen és hatékonyan eltulajdonítani a gazdáiktól a családokat. :thumbup :rolleyes:
Nulláról elkezdeni... Esetleg jó ismerõs, közeli méhésszel karöltve, közös eszközparkkal, vagy megveszed a költségesebb dolgokat használtan, és alapos fertõtlenítés után reméled a legjobbakat. Ha csak a kerted megporzására és a család mézigényéhez kell, ahhoz nem kerül sokba az évenkénti költség (kaptáraknál kell fa anyag, drót, szegek, stb.), de lehet rájuk támogatást is kérni, ahogy a gyógyszerekhez és a cukorhoz is. Bár én azt ajánlom, hogy lehetõleg felejtsd el a cukrot, adj nekik vissza a saját mézükbõl. Ez nem is gond, ha nem ebbõl akarsz megélni. Nagyobb eszközökbõl a pergetõ ajánlott, de van, aki még azt sem használ (ehhez nem tudok hozzászólni).
Csak családi méretre gondoltam, kaptárt talán össze tudnék kalapálni ha találok rajzot hozzá.
Ezt találtam 2:29
www.youtube.com/watch?v=WicrQ5JZh2c