Printable View
Talán a kerekeskút elvén állattal is megoldható a víz felhúzása. Mondjuk 1 szamár, vagy póniló..netán 2 betanított nagyobb termetû kutya, akik házat is õrizhetnek..Idézet:
Eredeti hozzászóló Don't Panic
tudjátok azzal a hagyományos körpályás megoldással, mikor az állat körbekörbe megy..
Napelemes tetõcserép: Nekem is nagyon tetszik, alapvetõen -furcsa módon- esztétikai okból :) Utálnám a szép piros tetõmet technológiai szerelvényekkel elcsúfítani. Viszont van egy-két kifogásom is! Az addig OK, hogy ez a rendszer apránként, a pénztárca függvényében fejleszthetõ. Ez jól hangzik. De minden egyes fejlesztési lépcsõnél bõvítgessem az inverter- és az akkumulátorkapacitást, vagy mi a rák? Nem kerül így többe a leves, mint a hús?
Terveznek gyártani olyan cserepet, ami tartalmaz akkumlátort is. Ha apránként veszed, akor talán ilyet ajánlatosabbb rendelni. Invertert pesze érdemes olyat venni elsõre, ami fedezi a végleges elképzelésedetIdézet:
Eredeti hozzászóló Trendo
Én biztos nem vennék cserépbe szerelt akkus micsodát, szélsõséges hõmérsékletnek vannak kitéve.
-hidegben az akkuk kapacitása rohamosan csökken
-meleg sem szokott jót tenni az akkuk élettartamának
-idõszakonként nem néhány hagyományos akkut kell cserélned, hanem sok kicsi speciálisat...
Valahol azt olvastam, hogy az idén nyáron talán elkezdik gyártani. Akkor majd biztosan többet tudunk majd.
http://embed.indavideo.hu/player/video/fa663eda84
A régi poén jut eszembe:
- Tudjátok-e, hogy mi volt a tanyán a gyertya meg a petróleumlámpa elõtt?
- ???
- Hát villany! :)
A szomorú az az egészben, hogy rengeteg ember él hasonló körülmények között. A fõvárosban is voltak/vannak komplett (elsõsorban volt gyári) lakótelepek, ahol a cég bedõlése után a lakók ott maradtak az addig biztosított szolgáltatás nélkül. Ezért tartom okos dolognak, ha valaki felkészül egy látszólag "elképzelhetetlen" szitura is, afféle "de mi lesz, ha mégis?!" alapon.
Hihetetlen nagyot zuhan a komfortfokozata az embernek, ha megszûnik egy szolgáltatás, amit addig természetesnek vélt.
Lehet, hogy bõdületes nagy baromságot mondok, de most, hogy álltam be a kocsival ránéztem a kerti solar lámpára ahogy világít, s ez adta az ötletet: solar lámpákkal megoldható lenne a világítás, legalábbis valamilyen szinten. Alapvetõen elég olcsóak ezek a lámpák, vannak már 400 Ft-ért is (persze láttam már 4000/db áron is), s ki-bekapcsolható. Nyilván nem nagy a fényerõssége, de arra jó, hogy az orrunk hegyénél tovább lássunk a házban. A tapasztalataim szerint igénytelen is. Anno vagy 4-5 éve vettünk vagy 6-ot, ebbõl mára csak kettõ van meg, mert volt, hogy a kutya barmolta szét/rágta meg/játszott vele, volt, hogy nappal ráléptem, de ehhez hasonló mechanikai behatásoktól eltekintve más nem nagyon teszi tönkre. Nálunk mind a 4-5 telet kint töltötte, esõben, hóban, fagyban, s még most is mûködnek.
Nyilván ez csak a világításra jelenthet alternatívát, de az is több a semminél. A gyertya is jó, de fogyó eszköz. Amirõl beszéltem egyébként a legolcsóbb mûanyagból készült verzió, de van fémbõl is, ami kb 100 Ft-tal drágább. 10-20 db (8-10 ezer Ft) nem egy ökör ára, de hasznos lehet egy SHTF szituban, normál állapotban meg "dizájnos".
Mi errõl a véleményetek?
Nálam a témában jártasabbaktól kérdezném:
Tételezzük fel, hogy gebasz beüt, áram balra el... Mi történik akkor egy kiépített, hálózatra termelõ solar rendszerrel (tehát ami nem sziget üzemû). Logikus, hogy akkortól csak real time lehet vele valamit mûködtetni, mikor süt a nap, mert már nincs hova visszatáplálni a fölösleget. Kell-e ehhez valami átszerelés?
A hír márciusi, de most bukkantam rá. Valószínûleg még egy komoly akadály lesz a magyar lakossági solar rendszerek rögös útján :(
"Az uniós napelem-piacot szigorító március eleji európai bizottsági döntés az árérzékeny magyarországi piacra már rövid távon is jelentõs hatással lesz, miután itt is jelentõs piaci részesedésük van a kínai gyártóknak.
Az Európai Bizottság március 5-én elrendelte azon napelem modulok és az elõállításukhoz szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, amelyek többségben vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkezõ kínai napelemimport azonnali drasztikus visszaesését eredményezi. A döntés része az európai napelemiparág több mint 25 százalékát képviselõ EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (elõállítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja.
A vizsgálat eredményeként elõzetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésérõl legkésõbb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamenõleges hatállyal vámot vetnek ki, amelynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig maradna érvényben. Tavaly az Amerikai Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntetõvámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24 százalék és 250 százalék közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, tehát minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek. A mostani uniós vizsgálatot kezdeményezõ EU ProSun szerint a kínai gyártók mára több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából, holott 2004-ben az arányuk még nulla volt - tartalmazza a közlemény.