Ezt csinálom én is ;)
Printable View
Ezt csinálom én is ;)
Milyen termést lehet ezekkel elérni?
Nem számoltam átlagot, mert csak pár sor szokott lenni, kedvtelésbõl. Szerintem a hagyományos fajták termését eléri, ha valaki nagyban csinálja. De ezeknél nem a termésmennyiség a lényeg úgysem.
Köszi.
Apa mi az a bogyó a fán?
Kékszilva fiam.
És miért olyan piros?
Mert még zöld.
A mi helyi verziónk:
-Anya! Ehetek veres-szilvát?
-Nem kisfiam, mert még zöld!
-És mikor ehetek?
-Majd ha kék lesz!
A miénk meg ez:
-Apu! Miért piros a kék szilva?
-Azért fiam, mert még zöld. Az akkor piros, amikor már fekete.
Elültetett az asszony néhány foghagymát. De rögtön száradásnak indult. Homok. Aztán hátul elültettünk egy kis fát. Kicsit homokos a talaj, de nem teljesen. Az is rögtön haldoklásnak indult. Aztán hoztunk fekete földet az erdõbõl, giliszták is voltak benne, szóval egész tûrhetõ, csak kicsit agyagos. De abból se nõ ki semmi, pedig ültettünk bele paradicsomot, paprikát, retket. Nem látok semmi csírázást. :hogymi:
Nagyon furcsa... el van átkozva a hely? :D
virágföldbe vessétek a magot!
Mélyebb sort húzzatok, tegyetek bele virágföldet és azzal is takarjátok a magokat!
Ugyanígy a palántákat is virágfölddel temessétek be!
Esetleg jól öntözzétek meg a területet, de ne kútvízzel!
Ha kútvízzel öntöztök lehet azzal van a baj!?
Nem tudom, túl sok a homok és az agyag, ez biztos. Csak kútvíz van, meg ha esik az esõ, akkor az. És persze az árokban a sok víz, de annál a kútvíz tisztább. Ha a kút vizével gond lenne akkor mi már a fokhagymák elõtt kipusztultunk volna. ;)
Egyszerûen csak rossz a föld, ami sokszor nem is föld, hanem homok. A fû az kinõ belõle, meg a pitypang, bent meg a fák. De zöldségnek úgy tûnik hogy nagyon nem jó. Hogy a kis fenyõ amit elültettünk az mitõl haldoklik, azt nem tudom. Ha a többi fának elég jó az az agyagos föld, akkor neki miért nem?
Mennyire agyagos? meg lehet oldani hogy ne ássátok?
Hordtok virágföldet vagy komposztot a felszínére és nem ássátok le (ha leássátok kárba vész)
Kapálással elég föld megy le hogy idõvel az alsóbb rétegbe is kerüljön annyi hogy az oldalgyökérzetnek jó legyen, tartsa a vizet és kösse a bacikat.
A fákat szerintem úgy ültessétek hogy keverjetek a földjébe erdei talajt, és avaros földet a felszínére, rakjatok sok ágat takatásnak és hogy megtelepedjenek a hasznos gombák, bár fenyõnek nemtudom mi a jó.
Nem tudom, de az erdõn belül azért a földigilisztáknak megfelel, jó sok van belõlük. Ahol meg õk jól élnek, ott azért egy igénytelen zöldség is kikelhetne belõle.
Nagyjából mennyi idõ kell hogy pl. egy paradicsommag gyökeret eresszen és a földbõl elõbújjon?
Paprikát palántázzátok, valószínûleg a hideg miatt nem kelt ki, a lakásban, vagy fóliában kellene 8-10 centis koráig nevelni. Elõfordulhatnak a talajban "kártevõk" (drótférgek, pajorok, lótücsök stb.), ezek nagyjából mindennek a gyökerét képesek szétrágni, ha ez a gond, akkor csak erõs rovarölõkkel tudsz védekezni (klórpirifosz a leghatékonyabb). Fenyõk elvileg bírják a homokot, a tuják viszont nem. Nálam is full homok a kert, a komposzt jó megoldás.
A fenyõfélék csak savanyú földben (mint az áfonyafélék) képesek növekedni. Minél kévésbé savanyú a talajod, annál nagyobb az esélye, hogy megreked a fejlõdésben vagy lassanként meghal. A leírásod alapján a talajod valószínûleg enyhén lúgos.
A fák lassú növekedésûek, a lombhullatók ráadásul csak az év egy rövid periódusában (tavasszal) indulnak robbanásszerû növekedésnek. Így jobban képesek túlélni a tápanyaghiányt, mint az egynyári növények, amik a teljes életciklusukat alig egy fél év alatt befejezik.
Azt javaslom, használj bokashit a talaj rendbehozására. Fokozatosan haladj, évente egy új ágyás telepítésével, így fogd munkába a kertnek szánt területet. Lehet földet hordani, konténerben kertészkedni, de az mind drágább megoldás és a probléma ugyanúgy megmarad.
Kérdés a közös tudathoz: mi ez a növény? Idén jelent meg nálunk, eddig nem tudtam azonosítani :)
Csatolmány 8327
Tudnátok segíteni?
Itt a fórumon olvastam régebben valahol egy olyan örökzöld bokorról, ami ehetõ gyümölcsöt terem. Ki is néztem akkor, hogy kapható itthon (eredetileg erdei növény), most lenne aktuális, hogy vegyek, de elfelejtettem a nevét:( Sajnos nem találom, fogalmam sincs melyik topicban olvastam. Arra emlékszek még, hogy fõleg szörpöt készítenek belõle. Képeket is néztem róla anno, úgy emlékszek, leginkább a somhoz hasonlít.
Ami biztos, hogy NEM som, berkenye, köszméte, homoktövis, áfonya, boróka,csodabogyó. Ezeket már kizártam és Google-al csak ennyire jutottam.
(Nem is értem, miért nem jut eszembe a neve, a fórum olvasása elõtt is már hallottam róla.)
Esetleg valamelyik (kertészeti) örökzöld borbolya? A régióban vadon élõ, örökzöld cserjérõl nem tudok ehetõ terméssel.Idézet:
Eredeti hozzászóló Parasztcipo
A mahónia elvileg ehetõ termésû, igénytelen örökzöld, kivadulva is találkoztam már vele nem egyszer:
http://www.botanikaland.hu/mahonia-aquifolium/mahonia/
Köszi, de sajnos nem ezek. Valamilyen magyar neve volt, nagyon reménykedek, hogy idetéved aki írhatta.
Treff király és az én gyûjtésem alapján ezekbõl válogathatsz!
tarlórépa, marharépa, cukorrépa,
nádgyökér
dió, mogyoró, szelidgesztenye,
vadalma, vadkörte
kökény, csipkebogyó
makk.
Ínség eledelek (Magyar Néprajzi Lexikon, Wikipédia):
fák puhább belsõ (szárított) kérge kenyérhez: tölgy, bükk, fenyõ, szil
káka, gyékény gyökere, sulyom (lisztnek)
papsajt (mályva), mogyorós lednek, bükköny, különféle rügyek (pl. mogyoró)
fenyõmag
berkenye, galagonya
kenyérbe: tarackgyökér, moha, páfrány, kukoricacsutka, szalma, tölgy, makk, fûrészpor, ocsú. (A tölgymakkot ki kell áztatni, a bükkmakkot lehet egybõl pörkölni)
csicsóka - kiirthatatlan
nyírfa viricselése (megcsapolása V alakban)
Gyûjthetõ fõzeléknek való növények:
Erdei mályva
Árva fehér csalán
Csípõs csalán
Gombák (amibõl azt is meg fogod enni, amit most a gombavizsgáló kiszed most mert nincs rajta a jegyzékén, vagy nagyobb mennyiségben mérgezõ)
Százszorszép
Fekete nadálytõ
Kutyatej
Cickafark
Szurokfû
Martilapu
Medvehagyma
Vad vagy mezei sóska
Piros virágú lóhere, vöröshere
Ma viricseltem. Hogy mire jó a nyírfavíz, azt már mások megírták (Papica is...)
Két lyukat fúrtam 7 mm átmérõvel kb. 10 cm mélyen. Egy méter mûanyag csõ a vasboltban 130 forint. A "termés" egy nap alatt 5 liter. Az íze finom, az örök élet elixír hatást még nem érzem.
Csatolmány 8455
Két nap alatt 20 liter jött le. Bedugóztam, elzártam, mert féltem a fát.
A nyírfavíz nagyon finom, édeskés és mindenféle ásványi anyaggal teli. Javaslom mindenkinek, kóstolja meg.
Bioboltokban is van most, 1/2 liter 2000 Ft vagy több. Ez azért már durva...
Nem olyan durva ha belegondolsz. Minél kevesebben veszik a fáradtságot, hogy "csináljanak" maguknak, annál kisebb lesz a piaci kínálat, és annál magasabb az ár. Fõleg igaz ez a feldolgozott készítményeire, a szörpre meg a borra, skandináviában nagy divat mindkettõ.Idézet:
Eredeti hozzászóló fater.lajos
Ha lehetséges, méhviasszal, esetleg paraffinnal is tömítsd le, a fa fertõzések elkerülése végett...Idézet:
Eredeti hozzászóló fater.lajos
Sziasztok!
Nádasba, lápi, tavi környezetbe, tópartra mit lehetne ültetni?
Van a közelünkben egy elég nagy tó, tele elhagyatott részekkel, folyamatos a vízellátottság a növény számára és tápanyagdús talaj venné körül.
Találtam már a nádban almafát, eldobott csutkából nõhetett ki, szép nagy, finom almák voltak rajta. Illetve elvétve találni szedret is.
Ezeken kívül vajon milyen növények vannak még? Ugyanis gondoltam rá, hogy rászentelek valamennyi pénzt és ültetek magam növényeket ennek a tónak a partjára.
A partszakaszon belül van olyan is ahol erdõs rész bukik rögtön a tóba, és olyan is ahol lápos, nádasos terület van. Ugyan nem az enyém a terület de ha a folyamatos vízellátottság miatt bõ termést hoznak a növények, talán jobban megéri foglalkozni vele.
Arra gondoltam egyébként, hogy olyan területre ültetek amit csak kajakkal lehet megközelíteni. így gyakorlatilag a kíváncsiskodók jó nagy részét kizárnám, a nádasba jó mélyen be lehet bújni a kajakkal, nehéz lenne megtalálni a titkos kertet. A hely akár BOL ként is funkcionálhat ugyanis nem kell szigetnek lennie ahhoz, hogy sziget legyen, elég az is, ha a partról megközelíthetetlen, vagy meg nem közelített a hely amit kinéztem magamnak.
Paradicsom. Mindent kibír, mindenütt megél.
Pedig mintha úgy emlékeznék hogy a burgonyafélék (Paprika paradicsom is) nem bírják... Mármint a túl sokat.
Tökfélék uborka biztos,
Elviseli a nedvesebbet a dió, szilva, így fejbõl.
Különbözõ zöldségek víz- és talajigénye:
https://www.sokszinuvidek.hu/kertunk...sztesi-igenyei
Egy jó kis videó, amelyik új fényben tünteti fel az ózonlyukat fingó teheneket.
Zanzásítva: ha valahonnan elviszik a legelõ állatokat, akkor nincs, ami segítene az elszáradt fû leomlásában, így elkezdõdik a sivatagosodás.
Ha többszörösére növeled a legelõ állatok számát, azok karbantartják a talajt.
https://www.youtube.com/watch?v=vpTHi7O66pI
Így megoldódik a co2-kibocsátás, a sivatagosodás, és az élelmezés. Persze inputanyagot nem lehet eladni hozzá, szóval nem olyan nagy üzlet. Csak a bolygót meg az emberiséget lehetne megmenteni.
Több videót néztem és olvastam is az elsivatagosodás, tápanyag kiürülés témakörben. Az eddigi információim alapján azt gondolom, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, földmûvelés a ludas mindenben.
Egy gyenge minõségû, terméketlen talajt is fel lehet javítani 10 év alatt annyiból, mint amennyibe a megmûvelés kerül. A háztartási léptékre számtalan példa van és több opció is. A nagyüzemire is van példa, már Magyarországon is. A talajjavítás idõszakában kisebb a terméshozam, de ez elhanyagolható abból a szempotból, hogy nem tesszük tönkre a talajt.
A terméketlenné válás egy olyan folyamat, amelyben a talaj élõ részét kipusztítjuk, így nem lesz olyan közeg, ami a szerves anyagokat átalakítaná a növények számára felvehetõ tápanyaggá. A folyamatos talajmûvelés miatt pedig nincs talajtakarás, ami a víztartásban segíthetne.
A trágyázás, mélymulcsos mûvelés, talajtakarás, stb. mind felszínen komposztálás, ami a talaj élõvilágának tápanyag utánpótlása. Fogunk egy gyenge minõségû földet, talajtakarunk, felszínen folyamatosan pótoljuk a szervesanyagot, nem használunk talajmûvelõ gépeket, akkor felszaporodik a talaj élõvilága, lazítani fogják a felsõ réteget, tápanyagot termelnek a növényeknek és ezáltal kötöttebb talaj alakul ki, ami megtartja a vizet. Ezt kombináljuk ritkára ültetett nagylombú fákkal, akkor méginkább védjük a talajt a kiszáradástól. Ha megnézzük a természet védekezési mechanizmusát, akkor pont ezt csinálja. Vegyük a mi éghajlatunkat. Elhagyatott tanyahelyen a kidõlt, viharkáros fák gyökerérõl rengeteg fa kezd el nõni. Egy idõ után a legnagyobb fák koronája összezár, a kisebb fák elhalnak. A lehullott levelek elkomposztálódnak és tápanyagként szolgálnak. Néhány év múlva gaz se fog nõni alatta, csak vékonyszálú fûfélék. A talaj fellazul és a tápanyag miatt sötétebb lesz a föld színe.
Az ipar rátelepszik minden munkafolyamatra, hogy abból pénzt tudjon kivenni. Traktort és gépeket adnak el, amivel tönkretesszük a talaj élõvilágát, keresztezett, gyengített génállományú vetõmagot árulnak, amit mûtrágyával tartunk életben és locsolunk ezerrel a kiszáradás ellen. Ezek eredményeként kapunk egy mûködõ gazdaságot és egy tönkretett talajt. Hosszútávon az utóbbi megakadályozása fontosabb lenne, mint a gazdasági növekedés, de a multik nem generációkra terveznek.
A fent leírtak alapján fogok háztáji kertmûvelést csinálni a tanyán néhány száz négyzetméteren. Elsõ években csak hordom rá a szerves anyagot, (berohadt) széna, levágott fû, szalma, trágya, mulcs, stb. formájában, ritkára fákat ültetek bele, majd ha kialakul a víztartás, akkor ültetek bele haszonnövényeket.
Lehet téves az elképzelésem, de egy próbát megér és hobbinak is megállja a helyét.
Rügyezik itthon a málna... Bátyám apósa mondta, hogy a gyümölcsfái is kezdik.
Mekkora szívás lesz, ha minden elfagy majd márciusban....
Jaja, a bodzának már apró levelei vannak és a kullancsok is megkezdték áldásos tevékenységüket.
Nem fog elfagyni, tessék gyakorolni a pozitív gondolkodást ;)
Nem tudom, hogy más is járt-e már így, de sikerült kiteleltetnem egy tavaly tavaszi ültetésû chili paprikát. Februárig termett folyamatosan, akkor elkönyveltem, hogy vége, azonban láttam, hozott néhány új levelet.
Átültettem és az ablak mögé raktam. Most elkezdett bimbókat hozni.:cool:
Elviekben egy nyári növény...
Persze, nekünk van 5 éves chilibokrunk, amit átteleltetünk. :thumbup
Nekem most sikerült elõször.Idézet:
Eredeti hozzászóló coco
Öt éves? Az nem semmi.
Bízom benne, hogy megmarad, most adok neki egy kis tápoldatot.
Itt egy pár ötlet növénytermesztéshez amit ki akarok próbálni,(Már folyamatban van.)városban is működhetnek,de érdemesebb mihamarabb belevágni mert egyrészt ültetési szezon van,másrészről meg tapasztalatból tudom hogy sok apró buktató van ezekben a dolgokban és nem célszerű éles helyzetben kísérletezni,jobb ha akkorra már rendelkezünk elég tapasztalattal hogy működjenek a dolgok.
https://www.youtube.com/watch?v=GuUWaqV8-zAhttps://www.youtube.com/watch?v=RomgxtSleywhttps://www.youtube.com/watch?v=70rFcXFh_Rshttps://www.youtube.com/watch?v=fqrceodK4aohttps://www.youtube.com/watch?v=QUbMlly9G2g
Csatolmány 9489
Prepperkedéshez kiváló módszer a pincében gombát termeszteni. :D
Csatolmány 9490
Baró! :thumbup Honnan szerzed hozzá a zsákban lévő táptalajt?
Fickó vett egy hamburgert a Mekiből és a paradicsomot letesztelte. Elültette és megnézte hogy mi nő ki belőle, ehető és finom-e.
https://www.youtube.com/watch?v=gp5YDjr25Cw