Időjárás (hosszú és rövidtávú)

Vannak HIV immunis emberek, ha nagyjából elfogynak a nem immunisak, jó eséllyel mutálódik a vírus, hogy nekilásson az addig immunisaknak, majd megint lesznek az új verzióra immunisak...

Hogy az ilyesmit lássuk, ahhoz kicsit ki kell lépnünk abból, hogy "mi van akkor, ha én halok meg?". A biológiát nem érdekli.

Persze halnak ki fajok, de vannak amik nagyon ellenállóak és nem valószínû, hogy kihalnak. Ez egy újabb érdekes téma lenne, hogy az ember ezek közé tartozik-e. Olyan is volt, hogy egy újfajta élõlény kiirtotta szinte az összes többit, ez a kékbaktériumok elterjedéséhez köthetõ: az elsõ fotoszintetizáló élõlények voltak, oxigént termeltek, ami mérgezõ volt szinte minden más addigi élõlény számára. Aztán tudjuk mi lett.

A túlszaporulat érdekes amit mondasz, merthogy, ha egységnyi embernek fele akkora a környezetterhelése, akkor 2 egységnyi ember élhet ugyanakkora környezetterheléssel. Szóval nem abszolút értékben számít, hogy mennyi ember él egyszerre.

Amúgy az én megérzésem, hogyha az emberiség összességében lenne képes a saját érdekében tenni, akkor a pólusváltásig, vagy valamilyen kozmikus katasztrófáig a számára élhetõ keretek között tudná tartani a föld felszínét. Akár százezer évekig. De ez egy elméleti feltételezés, ami nem veszi figyelembe az emberi természetet, mely szerintem a jelenlegi civilizáció pusztulásához fog vezetni relatív rövid úton, ha a pólusváltás, vagy egy aszteroida nem intéz el minket elõbb. Autó, repülõ, hajó, csomagolóanyagok, ruhaipar, fogyasztói társadalom egy bõséges csokor, még háborúzni se kell.

Ehhez geográfusként pár dolgot hozzá tennék:
1- A pólusváltás túl van tolva. Semmilyen kataklizmával nem fog járni, jár ár szívással, fõleg az amatõr-rádiósok számára, de semmi kezelhetetlen.
2- A túlnépesedés fõ oka nem az emberek darabszámának nõvekedése, hanem az, hogy több földet fogyasztunk mint ami fizikailag rendelkezére áll. Ebben Jimmy-nek igaza van részben, de a túlfogyasztás fõ oka nem a tényleges fogyasztás, hanem a rendelkezésre álló föld pusztítása.
Ugyanis bár mindenki a klímaváltozáson kattog, a legnagyobb környezeti veszély valójában a globális talajpusztulás. Csak a sivatagosodással nem lehet lájkot gyûjteni, mint a pandákkal ezért a tudomány és média nagyja le se fossa.
3- A konzumidiotizmus okozta környezetpusztítás egyébként valóban brutálisan tönkre fogja tenni a földet, de kiirtani nem fogja az emberi kultúrát. Az emberiség már párszor visszaesett a kõkorszak szintjére és mindig megújult. És el kell mondani, hogy a vietnámi srácnak aki most is megeszi a kukacokat kicsit nagyobb a túlélési esélye, mint a mi telefon-orientált kanapéhuszár társadalmunknak...

Ez külön érdekes: A négy nagy "bond-esemény" során (kr.e. 9100, 6200, 2200, 800) az emberek kb arról a szintrõl ahol Róma Cézár idején tartott vissza estek a kõbalta szintjére (illetve az utolsó során már nem a teljes emberiség, csak kb a 90%-a). Kr.e. 10000 táján már precíziós magasépítészeti technikával épültek tornyok, majd kb e. 8000 táján az emberiség többsége a vaddisznók maradékát ette és legjobb esetben is barlangokban vagy tákolt sátrakban fagyoskodott. Szinte ugyan ez ismétlõdött meg 6.2k eseménynél, csak ott épp a hirtelen melegedés és szárasodás csapta szét az akkor létezõ emberi kultúrákat, töredéke méretû, nomád törzsekig visszasorvasztva a világpopulációt. A 2.2k bond esemény árvizes lehûlése kiirtotta az emberiség nagy részét, azóta is meséljük egymásnak a sumér városok tragédiáinak történeteit átköltve (atlantisz, mû, noé). A bronzkori összeomlás is elég kemény volt. A Görög királyságok és a Hellenisztikus városállamok közötti sötét korban a görög városok többségében pár tucat analfabéta család lakott és azt hitték valami hegyi istenek teremtették a nagy épületeket amiknek a mellékhelyiségeiben laktak...

Nem fejtettem ki, de igen fontosnak tartom a hatékonyságot többek között a talajpusztulás szempontjából is, amivel egységnyi fogyasztást ki lehet szolgálni. Tehát egy dolog a populáció, egy másik, hogy 1 fõ átlagosan mibõl mennyit fogaszt, a harmadik, hogy az a fogyasztás mit és hogyan óvva, valamint milyen hatékonysággal kerül elõállításra (és kézbesítésre) (valamint az abból származó melléktermékek semlegesítésre), ezek adják ki, hogy mennyire terheljük a földet esetleg ezzel ellehetetlenítve jelenlegi létünket. Tehát a 3 tényezõ közül önmagában végülis egyik sem értelmezhetõ.

A pólusváltás nem tudom mennyire van túltolva, de igazából azzal együtt van egy rakás dolog, amire nem lehet ráhatásunk és potenciálisan olyan veszélyt jelent ami a jelenlegihez hasonló létünk azonnali, vagy rövidtávú végét jelenti. Ezzel a tudattal együtt kell élni és kész. Az aktuális technikai fejlettségi szintnek megfelelõen értékelni kell, hogy az ismert potenciális veszélyekkel kapcsolatban mit lehet tenni, de szerintem nem szabad túlzásba esni.

Bár Rómának volt olyan környezetszennyezése, ami tettenérhetõ a sarki jégmintákban manapság is, de az említett eseményekkel kapcsolatban fontos különbség, hogy nem az ember okozta õket, igazából részben sem. Azt hiszem ma már labdába tud rúgni ilyen szempontból az emberiség.

Szása felhívja Grísát Novoszibirszkiben:
- Grísa, hány fok van nálatok?
- Várjál, mindjárt megnézem a hőmérőt: mínusz harminc!
- Csak? Itt Moszkvában is minusz huszonhét van. A rádió azt hazudta, hogy nálatok mínusz hatvan fok van!
- Ja, odakint annyi van!

Kicsit örülök, mert tavaly extrém volt a hideg, 2018 karácsony után beállt a nagyon kemény fagy, a hóviharok, és nem akart abbamaradni a Jóistennek sem, csak teltek a hónapok a Delta intrós hóesésben.

Ezzel szemben most a tél később érkezett, eddig volt egy -14 -es éjszakánk, meg lesz még néhány -10 körüli, de a 2 hetes előrejelzés szerint -5 -10 között leszünk éjjel-nappal, egész januárban. Érdekes, mert ilyenre nem is emlékszem az elmúlt 14 évből mióta itt vagyunk az országban. De örülök neki hogy végre lesz egy kicsit enyhébb telünk is.

Most jó sok hó esett mondjuk, a bejárati ajtóval megint volt egy kis harc hogy kinyissam. Remélem hogy a február és a március is eltelik így, aztán akkor az április már talán esélyes hogy eltelik -28 nélkül. Bár ez még korai reménykedés.

"Gyilkolja a klímaváltozás a világ legidõsebb, elpusztíthatatlannak gondolt élõlényeit"

"A klímaváltozás pusztító hatásai gyorsabban utolérik a kaliforniai óriás mamutfenyõket, mint a tudósok elõzõleg gondolták: az utóbbi idõben tucatjával múlnak ki több ezer éves fák, amelyek átlagos életidejük alapján még több száz évig élhetnének – írja a Guardian."

https://index.hu/techtud/2020/01/19/...lt_elolenyeit/

"Az idõjárási feljegyzések kezdete óta elõször mértek 20 Celsius-fok fölötti hõmérsékletet az Antarktiszon, a Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot a kutatók „hihetetlennek és abnormálisnak” nevezték."

Elõször mértek 20 fok fölötti hõmérsékletet az Antarktiszon
https://444.hu/2020/02/13/eloszor-me...z-antarktiszon

Nekünk nem akar valaki meleget küldeni? Ebben a pillanatban így délután -14 fok van. Egész nap ennyi volt, holott szépen süt a nap.

:confused:

Ezek szerint rossz helyen laksz, el kellene költöznöd, ha ennyire zavar, hogy a te régiódban még normális tél van.
Én azt olvastam sok releváns helyen, hogy a klímakatasztrófa hatására egyes régiókban extrém meleggé, más régiókban extrém hideggé változnak a dolgok. Már ha extrémnek számít a -14 felétek. Itt most febr. 14-én este, 21.10-kor, az erdõben, csak a "szokásos": +4,5 fok. Bántóan 'meleg' volt eddig az egész tél, rengeteg növény beindult, virágzik. 2-4 héttel korábban a szokásosnál.

A -14 nem extrém, tavaly 3 hónapon át volt -15 nappal és -25 éjjel. Elég enyhe most a tél, de vannak fagyosabb napok. Hát, költözni nem tudok, de én alapból Kentucky-t céloztam meg, de az asszony oda nem akart menni valamiért. Pedig ott jobb az időjárás. :)