Kurkumát etetnek velük, úgy tudom. Legalább nem mérgezõ. Arról lehet megismerni, hogy már sokkal sárgább a sárgája, mint a kukoricán nevelt tyúk tojásának.
Printable View
Kurkumát etetnek velük, úgy tudom. Legalább nem mérgezõ. Arról lehet megismerni, hogy már sokkal sárgább a sárgája, mint a kukoricán nevelt tyúk tojásának.
tanyára, kisebb majorba milyen fajta kutya javasolt? És hány ?
Mondom festéket. Ex-kertszomszéd tojásos, nekünk csak a sima táposat adta, a festettet meghagyta az "uraknak" jó pénzért ;)
Aztán hogy az károsabb-e mindenki döntse el maga. Valami por állagú festék volt a táphoz keverve, attól lett jó sárga. Gondolom a kurkuma (amúgy nem horror) árához mérten is elenyészõ lehet a plusz költsége.
Haven:
Nekünk volt és van is puli. Éber és baromi okos állat, mikor csirkéink voltak alig várta, hogy szóljunk neki, hogy mehetnek a kertbõl az ólba. Soha nem tanítottuk a terelést neki, a vérében volt és bekergette az összeset.
Mellé ha védelem is kell akkor valami nagytestû kutyát javasolnék, nálunk anno ez vált be. A kicsi az kicsit hiperaktív de felébreszti a nagyot ha valami akció van. Nálunk ez puli + 2 tacsi + ír farkas párosítás volt. Nagyon jó csapat voltak együtt. A komondort is simán ajánlom, mérete elrettentõ, ha picit megneveled idegen nem megy be egyben a házba de szeret játszani és családbarát kutya. A két magyar idegengyûlölõ, a terelésen kívül ez is a génjükben van. Sajos a szõrükkel kell foglalkozni mert csúnya ha nem tépitek de heti egy óra melóval gyönyörûek maradnak. Volt anno drótszõrû foxi is, okosnak okos meg szerethetõek is de terrier vér folyik bennük, ez kinek elõny kinek hártány. Nekem ezekkel van személyes tapasztalatom de õket nyugodt szívvel ajánlom is. Amire jobb ha készülsz: fajtatiszta kutyákkal általában több baj van egészségügyileg mint a turmixokkal. És egy keverék is tud okos, családbarát és harapós kutya lenni egy személyben.
Ja mi nem tanyán éltünk velük, falusi nagy telken, mind szabadon voltak de körbe voltunk kerítve. De tanyára semmiképp nem javasolnák kettõnél kevesebb ebet. Ha kussolnak az is gyanús, ha ugatnak akkor már a hagjukból tudni fogod, hogy mit ugatnak, fõleg ha ketten vannak.
A 22 nem pontos szám, olyan 3-4 között van a jelenlegi asszem, de nem foglalkozom nagyüzemi baromfitartással, szóval nem tudom.
A profitnak pedig nem a maximalizálása a lényeg. Azt az extenzív, háztáji tartással is meg tudod csinálni, de azzal az a baj, hogy ott nem tudsz milliókat lefölözni (nem tudsz annyi tyúkot háztáji módon tartani, hogy évente új 10millás kocsit vegyél), valamint az lassú, és így nem jó a befektetés megtérülése. Ez utóbbi kifejezés talán fontosabb is, mint a profitmaximalizálás. Ebben ugyanis az extenzív, hagyományos gazdálkodási formák rendre alul maradnak, még ha profittermelõ képességben (relatív nyereségességben) akár meg is haladják a nagyüzemi technológiákat.
Amúgy húshibridet semmiképpen ne vegyél, ha háztájiban tartanád. Kipróbáltam, komoly hátulütõje van a dolognak. Ezek genetikailag a két hónapos vágásra vannak tervezve, ezért nagyon gyorsan nõnek, még hagyományos takarmánnyal is. Viszont a csontok nem tudják követni a tömegnövekedést (ez a ketreces tartásnál nem gond, mert ott nem mennek sehová), így gyakorlatilag nyomorékok lesznek. Két hónap után vágtuk le mindet, jó volt a húsuk, majdnem meg is volt a másfél kiló, de nem tudtak járni, egy helyben ültek egész nap. A lábukban az összes csont olyan görbe volt, mint egy bumeráng.
Annyiban nem pontos szám a 22, hogy ennyi az "optimális". A sógoroméké az ország egyik legnagyobb ilyen jellegû üzeme, úgyhogy az infóim biztosan pontosak és elsõ kézbõl származnak. Jelenleg 18 körül van ez a szám náluk. Ez a "még elmegy" kategória. Igazából tudom, hogy ez megy nagyüzemi szinten csak maguk a számok döbbentettek meg.
Húshibridben egyáltalán nem gondolkoztam, de köszi az infókat. Így már nem is fogok. Amire még kíváncsi leszek, hogy szabadon tartott tojóhibrideket levágva juthatunk-e értékes húshoz, vagy jobb inkább eladni kitojt tyúknak jövõ õsszel. Esetleg tartani még egy évig? Végül is ezek nem lesznek kizsigerelve. Meg engem az sem érdekel, ha évi 250 tojás helyett csak mondjuk 170-et tojik a második évben.
Tiszteletem!
Nekem sikerült két éve egy helyrõl, búbos, kopasznyakú, parlagi és ezek kombinációiból álló udvarból tojást vennem.
Negyven darabból több mint 30 kikelt, és ezzel frissítettem az állományomat ami hagyományos vörös-barna volt.
Azóta idegen tyúk nem került az állományba, kiválóan nõnek és tojnak. Jövõre kakas frissítést tartok, addig meghagyok két szépet.
A húshibriddel nekem is azok a tapasztalataim mint tanult barátomnak Dream_walkernak, nem falusi udvarba valók.
Ha tudsz jó keltetõt venni, akkor csak tojást kell jó helyrõl szerezni, és a probléma meg van oldva. Én egy régi PL Machine hungarocelles 100 tojásost használok.
Mûanyagdobozos kínai-mexikói-t ne vegyél, nekem befulladtak benne a tojások.
Kamionos, igazi tyúkhúslevest csak tyúkból érdemes fõzni. Igaz, hogy 4 óra lassú tûzön, de megéri, utána vagy mártás a husihoz, vagy be a tepsibe, rá egy kanál zsír és irány a ren. Akkor jövõ õsszel várom a kommentet, hogy milyen volt. :)
No, akkor szerintem látom, hogy hol a hiba, a sógorod munkahelyén egész véletlenül nem emeletes ketreceket használnak? Mert úgy oké a mennyiség egy m2-en, de egy szinten lehetetlennek tartom, egyszerûen fizikailag nem férnének el akkora helyen. Vagy elférnek? Mert ha igen, akkor az a tyúkhorror, nem a kutyatámadás...
A tojóhibridek húsa valószínûleg értékesebb, mint a húshibridé, egyszerûen azért, mert a nemesítés során abba nem nyúltak bele, így valószínûleg az közelebb áll az eredeti állapothoz. Normális ütemben gyarapodik, mert nincs bekódolva a felfújódás. Normális növekedés mellett a végeredmény is közelebb áll a normálishoz.
De persze a legjobb megoldást Lekvár már megosztotta :) Egy vegyes genetikájú állományt kell összerakni, lehetõleg régi fajtákkal (nem a nosztalgikus nacionalizmus miatt, hanem azért, mert a régi fajták "korszerûtlennek" minõsülnek, így genetikailag a legromlatlanabbnak számítanak manapság), és hagyni, hogy egymás között megoldják a szaporodást. Kakasból is érdemes 2-3 különbözõt tartani egyszerre, és néhány generáció alatt kialakul az állományod, amely jó hozamot ad neked kapirgálással, szabadtartással együtt. A jó hozamot jó minõségre értem, nem mennyiségre.
A minõségrõl meg annyit (ezt szokta elfelejteni a modern biológiatudományok többsége), hogy 100 egyformából hogyan választod ki a 10 legjobbat? Hm, hát sehogy :)
mit lehet kezdeni a baromfi tollakkal, lehet valahogy hasznosítani? Most nem a kacsa és liba pehelytollakra gondolok.
Nyíl vesszõre tollazásnak jó lehet csak egy példa.