A durva életbe! Megnéztem az enyémet is és csupa engedéllyel volt tele! :duhos:
Mindet kitakarítottam!
Köszi én is a tippet és a linket!
(miket nem tud itt meg az ember! :D )
Printable View
Két bejegyzés volt, egy a garmin.com a frissítésekkor engedélyezhettem és egy ismeretélen amit töröltem most: Ebike.rpxnow.com
.
Idézet:
Kaptuk. Megosztjuk. Ha valaki tudja a szerzõt, írja meg nekünk.
Közmukik
Közmuki vagyok. Természetesen van hosszabb nevem is: szociális közmunkaprogramban résztvevõ dolgozó. De ezt lusták végigmondani az adminisztrátorok az irodán, így lettem közmuki. Az elõzõ életemben biológiát tanítottam egy bel budai gimnáziumban. A mostani életemben növényeket gondozok a parkban. Mert a munkanélküli központban az irodista kislány szerint ezek a dolgok közel állnak egymáshoz. Amúgy nagyon kedves volt, leültetett, kikérdezett és valódi lelkesedés látszott rajta, hogy végre valakit megfelelõ helyre tud berakni. Hiszen a biológia a növényekkel is foglalkozik, vagyis én jól fogom érezni magam parkgereblyézés meg sövénymetszés közben. Kedvesen buzdított, hogy figyeljek oda a csoporttársaimra, mert a többiek biztosan nem konyítanak a növénygondozáshoz. Csak bárgyún mosolyogtam rá és bólogattam. Olyan érzés volt hallgatni a szavait, mint amikor az egyik tanítványom leírta a dolgozatában, hogy a nem ivarérett állatok ivartalanul szaporodnak. Ugyanezzel a bárgyú mosollyal húztam be neki a karót. Lehet, hogy ez a karó dolog is eszébe jutott a kis adminisztrátornak. A tanár karókat oszt, a kertész karókat dugdos, akkor van közös metszete a két munkának. Máskülönben, jól érzem magam a parkban. Az orvosom egyébként is tanácsolta, hogy mozogjak többet a levegõn, az rendbe hozza a vérnyomásomat és a cukromat, amire nem tudok gyógyszert szedni, mert nem tudom kifizetni. Mindketten tudjuk, hogy maximum a kedélyállapotomon javíthat a levegõ, de a hasnyálmirigyem ettõl még nem fog inzulint termelni. De legalább ezek között a gyönyörû virágok között fogok kómába esni.
Szóval, dugdossuk a palántákat a földbe és hallgatom ahogy a két lány beszélget velem szemben palántázás közben. Mondja az egyik, hogy van egy remek új sampon, ami belülrõl tölti fel élettel és vitaminnal a hajszálakat és õ már most érzi, hogy a haja mennyivel erõsebb. A másik egybõl izgalomba jött és arról mesélt, hogy olvasta a neten, hogy ha gyakran vágja a haját attól gyorsabban nõ. Nem tudtam megállni, hogy ne szóljak bele. Elmondtam, hogy a hajból csak a fejbõrben levõ rész, a hajhagyma, ami élõ szövet, maga a haj szaru és nincs az az isten, ami élettel töltené fel és felesleges bele a vitamin, mert nincs amit táplálhatna. A kis barna nõ nagyon csúnyán nézett rám és látszott rajta, hogy egy szavam se hiszi. A másik már nem is hagyta, hogy elmeséljem, hogy a haj hossza genetikailag meghatározott és legfeljebb az változik, hogy a hajhagymák a test fizikai állapota szerint éppen milyen terhelést bírnak, de a hajvágás ezt nem befolyásolja. Rövidebb haj kevésbé húzza a hajhagymákat, ez igaz, de a hajvágástól nem nõ gyorsabban.
Hátat fordítottak nekem és pusmogva a másik ágyást kezdték palántázni. Szóltam, hogy nem a színterv szerint haladnak, de a magasabb, lófejû lány csak morgott egyet, hogy „hallgasson tata, mert megbánja”.
Másnap meglepetés ért, mert behívattak az irodába és a kis adminisztrátor lány, aki korábban olyan kedves volt, borús szemmel fogadott. Hellyel se kínált és vörösre festett, hosszú körmeivel idegesen piszkálgatta az asztalra kiteregetett papírokat.
Azt mondta, hogy a munkatársaim feljelentettek, hogy zaklatom õket és, hogy összeférhetetlen vagyok. Ráadásul, akik zaklatással vádoltak azok nõk, vagyis mindenképpen kínos a dolog. Érti õ, hogy magányos vagyok, de ez nem az a hely ahol az ilyesmit kiélhetem, és nem kell mindjárt azt gondolni, hogy egy nálam iskolázatlanabb fiatal nõnek nincs meg a magához való esze és majd pont egy ilyen öreg közmuki ölébe hull. Szóval, áthelyeztek.
Most utcát seprek. Ketten vagyunk a Bélával. Béla virológus és korábban õ is a parkban dolgozott, de amikor elmesélte, hogy nem virágokhoz ,hanem a vírusokhoz ért akkor a többiek félrehúzódtak és nem mertek a közelében lenni, mert ki tudja miféle nyavalyákat szedett össze élete során.
Úgy dolgozunk, hogy az út két oldalán seperjük a járdát, aztán a villamosmegállóban középen találkozunk. Olyankor beszélgetünk kicsit, aztán a következõ megállóig átgondoljuk a felvetett problémát. Most éppen a molekuláris genetikáról tart elõadást, aztán én beszélek Mendel örökléstanának cáfolatáról. Béla bevállalta, hogy holnapra megírja a tematikát a Nagykörútra.
Új trend.
https://scontent-b-lga.xx.fbcdn.net/...58576420_n.jpg
:hanyas:
...a fórumot továbbra is figyelemmel kísérem,színvonalas és érdekes....értékes,okos emberek hozzászólásai vannak itt....de...a sorozatos atrocitások miatt kissé a háttérben maradok....továbbra is folytatom a felkészülést és élvezettel olvaslak titeket...szíves megértéseteket kérem!
Én nem láttam attrocitást. Egy-két csipkedõs hozzászóláson ne sértõdj meg, én is kapok olyat, nevetni kell és annyi. Bolhából elefántot nem érdemes csinálni. :beer:
Ne légy már ilyen , nekem sokszor napi szinten kell ,hogy konfrontálódjak emberekkel cégekkel akikkel aztán együtt kell dolgozni az nem túl kellemes de ez csak keményebbé tesz. ez viszont csak egy fórum ha sérelem ér fel se vedd .Minél több ember verõdik itt össze annál több feszkó lehet véleménykülönbségekbõl , maradj csak itt velünk még pár bob packot össze kell állítani :) Amúgy szintén munkahelyi példa de sok olyan igazán jó baráti-üzleti kapcsolatom van ami heves konfliktussal kezdõdött ....