Iskola, tanulás, iskolai oktatás, oktatásügy

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Pont azért mondtam hogy az alapmûveletek mennyire fontosak, ugyanakkor a sokismeretlenes bonyolult akármilyen mûveleteknek semmi értelmük. Olyan ez, hogy agyonbonyolítják a tangervben, holott a végén csak az lesz hogy még egy sima összeadás is kínkeservesen megy sokaknak. Inkább arra kellene gyúrni.
Emlékszem, a sok akármit megtanították, aztán 7. osztályban is voltak olyanok akik nem tudtak olvasni. Elolvasták, de nem tudták mit olvasnak, meg lassan olvastak. Elolvastak néhány mondatot, megkérdezte tõlük a tanár, hogy "mondd, mit olvastál, a saját szavaiddal mondd el". És nem tudták. És így tanítanak bonyolult gyorsulási képleteket fizikaórákon.

---

Csak magamat tudom ismételni. A tantárgy nem csak konkrét ismeretek elsajátítására alkalmas, hanem általánosabb módon is fejleszt. A matematika nem csak számolni tanít meg, hanem logikusan gondolkodni. A matematika a leglogikusabb nyelv. És minden leírható vele. Nem azért kell másodfokú egyenletet és logaritmusos egyenletet megoldani, mert ezzel számolunk nap. mint nap. Fejleszti az agyat a komplexebb problémák felfogására, megértésére és megoldására. Olyanokra is, amiknek köze sincs a számtanhoz. Az egyenletmegoldás algoritmizálni tanít meg. Részekre bontani egy komplexebb problémát, és lépésekre bontani a megoldást.
Rengeteg matematikus végez a felsõoktatásban. De nem azért, mert ennyit kell számolni (arra ott vannak a gépek). Olyan sok és bonyolult számítást és elméletet tanultak, hogy könnyen átlátnak komplexebb problémákat és a megoldásukra lépéseket tudnak kidolgozni. Ezt az élet más területén is tudják alkalmazni. Õk a problémamegoldók. Felvázolják a probléma megoldásának lépéseit és a mérnökök pedig elkészítik hozzá a berendezéseket.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Ahol mindig azt teszi valaki amit mondanak neki, ott nem születik új gondolat. Ott a kreativitás pont hogy el van nyomva.

---

Az elõbb írtad, hogy a tanár visszakérdezett mondja el szaját szavaival, akkor csak nem volt az mindig. Évtizedekkel ezelõtti példákat hozol fel, illetve példának sem nevezném, csak fél mondatoknak konkrétum nélkül. Ezekkel nem lehet vitázni.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Amíg könyv van, addig nem vesznek el. Jó sok verset megtanultam, egyre sem emlékszem. A kényszerû verstanulással csak azt érik el, hogy a gyerekek ódzkodnak a versektõl. A nagy költõk versei alapból felnõtt korosztálynak szólnak. Ezt rányomni 10-11 évesekre, nem sok értelme van. Himnuszt megértem, Szózatot is, de random vers megtanulásának mi értelme van? A Himnusznál mondjuk azt láttam hogy nem volt igazán értelmezés, hogy mit jelent, hogy kinek mit mond, hanem inkább csak a "magold be és mondd fel az ötösért" dolog ment. Úgy akarnak hazafias érzelmek szikráját csiholni gyerekekben? Mert az úgy nem fog összejönni. :-(

---

Ha csak könyvekben vannak, akkor az halott tudás. Nézd meg a szépirodalom könyvpiaci helyzetét. És megint jön az unalomig ismételt érv, a tárgy túlmutat a konkrét ismeret átadáson. Nem csak a verset tanulod meg, de fejleszted a memóriád is vele és a szókincsed.
"Rányomni 10-11 évesekre"? Mit? Tudod te mit tanulnak 5-ben? Én igen, pont ennyi idõs a fiam. Most éppen a a mesékrõl tanulnak. A mesefajtákat veszik át. Éppen a tündérmesék jellemzõit beszéltük át legutóbb. Tavaly összesen 4 verset kellett megtanulniuk. A leghosszabb 24 soros volt. A Himnusz értelmezésének kihagyását kétkedéssel fogadom. Azt még a szocialista rendszerben sem hagyták ki. Ez volt az egyik "lázadási" pont. Itt lehetett büntetlenül beszélni a hazaszeretetrõl, a szabadságról, az üldöztetésrõl és a külsõ elnyomásról. Ami máskor tilos volt.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Az már egy teljesen más kategória, de arról is beszélhetünk.

---

Nem, nem más kategória. Mindig azt kell tanítani a gyereknek amit fel tud fogni. Persze ez lehetetlenség, mert a közoktatás, tömegoktatás. Ezért húznak egy átlagszintet és ahhoz igazodnak.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Nyugaton rengetegen tanítják a gyerekeiket otthon. Az alapok nagyon fontosak, a többin kell(ene) változtatni.

---

Tanítják, de meddig? Mindenki maximum csak azt tudja megtanítani amit maga is tud. És ahhoz otthon is kell maradni velük.
Ha már itt tartunk, mik az alapok? És mi az amin változtatni kellene? Elõre is elnézést kérek, ezt most nem személyeskedésnek szánom és nem kimondottan neked írom. De pont ezt tartom kibickedésnek. Mindenki csak kritizál és mondja, hogy mi nem jó. De nincs egy épkézláb javaslata, hogy mit is kellene tenni. Fõleg akkor ha még gyereke sincs, ezért gyakorlati tapasztalata nulla a gyerekek lelki és értelmi világával kapcsolatban.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Nincsenek szerintem kibicek, mert mindenki volt gyerek, mindenki volt fiatal és mindenki volt iskolás. Innentõl kezdve mindenki látja hogy mit használ abból amit tanult, hogy visszatekintve mi volt hasznos, mi volt haszontalan, mi volt butaság, mi volt jó, mit lenne érdemes tanítani és mit kellene kivenni egy tantervbõl.

A másik dologban igazad van, de akkor mondok egy olyat, hogy nem ártana ha iskolában tanítanák arra a diákokat hogy hogy kell gyereket nevelni, hogyan mûködik egy család, férj-feleség dolga, kapcsolata, gyereknevelési szempontok, engedni, nem engedni, fenyítés elõnyei, hátrányai, satöbbi. Szerintem bõven lenne annyi téma hogy külön tantárgy lehetne belõle. És bár nincs mindenkinek gyereke, de azért majdnem mindenkinek van. :)

---

Az, hogy voltál gyerek és egy személyként átélted az iskolát még nem tapasztalat. Egy voltál a millióból. Az oktatásnak a millióknak kell megfelelni, nem a te igényeidnek.
És ha ezt az iskolába kell megtanítani, akkor mi a kénköves .... tanul a gyerek otthon? Ez nem a család feladata lenne? És mikor tanulják ezt a gyerekek? Alsó tagozatban? fel sem fogják. Felsõ tagozatban? Még akkor sem értik teljesen és ráadásul hogyan dolgozzák fel, ha otthon nem ezt tapasztalják? Ki magyarázza el neki az ideális és az otthoni állapotok közötti különbség okát? Mit kezd a gyerek azzal, hogy az anyja és az apja rossz szülõ, mert nem úgy élnek ahogy tanítják (mert az a legjobb)? Középiskolában? A lázadó kamaszkorban? Amikor bármit mondanak, úgysem azt teszi?
Ez egy tipikus kibices beszólás volt. Totálisan átgondolatlan.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló bel

ZX81

(Probalok visszaemlekezni, esetleg elkepzelheto, hogy abban az evben "elmeletben" tanultunk programozni, es csak a kovetkezo evtol voltak szamitogepek. )

---

Különösen szerencsés vagy speciális iskolában tanulhattál, irigyellek érte! Az iskolaszámítógép program 1981-ben indult, de 1982-ben is csak a kiírásig jutottak. Az elsõ gépek 1983-ban kerültek kiszállításra az iskolákba. És csak középiskolákba, az általános iskolák csak 1985-ban kaptak központilag beszerzett számítógépeket. És azok között sem volt Spectrum. Leginkább Commodore 16 (ill. helyette az mzperiksz által említett plus4) került az általános iskolákba. Ezek a gépek használata, természetesen nem órakeretben, valamilyen tantárgy alatt lettek tanítva, hanem szakkörként.

A nálatok használt ZX81, önálló beszerzés volt, ráadásul megelõzve a Mûvelõdési Minisztérium programját. Nagy elõremutató újítás volt az igazgató részérõl. És nem kis kockázat is, mert ezen gépek beszerzése akkor jórészt tiltólistán volt. Jórészt csak fekete vagy szürke import útján jöhetett be az országba. Nem semmi adalék a múltból.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Rozsomák

Két fontos tantárgy amit nem tanultam, de szerettem volna az iskoláséveim során: Logika és pszichológia. Mielõtt felhördülnétek operák is vannak direkt gyermekeknek. Logika alatt kellett volna a matematikát tanulni, és a pszichológián belül a történelmet. A kresz-t nem külön kellene tanulni, hanem kötelezõen. De az egész iskolai tanterv a társadalom kiszolgálásáról szól. A történelmet meghamisítják, ideológiákat tanítanak, a logika meg veszélyes, még gondolkodna a gyerek. Az összes tanárom, vagy félt, vagy fáradt, megfáradt volt vagy sík hülye, de prostituálta magát, nem is tehetett mást. Beterelték a vágóhídra a gyerekeket. Szégyellheti mind magát, de hát amíg magolt nem tanulhatott, nem tudhatta mi a dörgés és mire rájött már késõ volt. Ha tanárnak megyek szerintem én sem tettem volna egyebet. Valaki mondja meg nekem, hogy minek kell tanulni egy szakmát 3 évig? Kb fél év minden szakma, lehetnek kivételek. Amit a szakmáról tanultunk, nehéz volt megtanulni, mert keverték a sok "általános mûveltség" bemagolásával. Amit biztosan tanultunk a szakmáról az már a munkahelyen volt. MI a szart tanul egy fogorvos sok sok évig? Vagy egy fodrász? Vagy egy villanyszerelõ? Fél év. max és mehet dolgozni, nem fekszik? tanul más szakmát. Hoppá az tilos, ne ugráljon a polgár. Na mind 1 :D Hogy vagytok? Szép napunk van. Huhh. Felbosszantottam magam :D

---

Sokban egyet tudok érteni. Emlékszem hogy Kresz-bõl annyit tanítottak, hogy általánosban az egyik tanár az órájából rászánt 10 kemény percet. De õ is olyanokat mondott, hogy ha gyalog vagy, akkor az útnak a másik oldalán menj, szembe a forgalommal, mert akkor lát az autós ha szembe mész vele. Aztán mindenki csak nézett, de hallgatott. Én közben arra gondoltam hogy ez biztos nem így van. Valószínûleg igazam is volt, mert nem sûrûn látok olyan gyalogost aki az autós forgalommal szemben gyalogol. :hogymi:

Logika és pszichológia teljesen jól hangzik. Olyan órák amiken oktatnák a gyerekeket alapvetõ társadalmi dolgokra. Viselkedéskultúra, vitakultúra (ami létszükség kellene hogy legyen a mai világban így az Internet miatt is). Segítség lenne a személyes problémák megoldásánál, de a munkahelyen is gördülékenyebben mennének a dolgok.

Pedig szemben kell gyalogolni!

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló A. L. Ias

A nálatok használt ZX81, önálló beszerzés volt, ráadásul megelõzve a Mûvelõdési Minisztérium programját. Nagy elõremutató újítás volt az igazgató részérõl. És nem kis kockázat is, mert ezen gépek beszerzése akkor jórészt tiltólistán volt. Jórészt csak fekete vagy szürke import útján jöhetett be az országba. Nem semmi adalék a múltból.

---

Szia,

Igen, az elozo valaszom irasa kozben dobbentem ra, hogy valoszinuleg egyetlen (esetleg 2) evvel az angliai megjelenes utan nalunk mar az iskolaban voltak ezek a gepek, ami az akkori viszonyok (COCOM, konvertibilis valuta hianya, ...) kozott hihetetlenul gyors reakcio egy videki altalanos iskolatol.
Par evvel kesobb megjelentek a C=16-ok is, es 89-ig nem is volt mas ezen a 2 tipuson kivul.

Termeszetesen nem kotelezo tantargy volt, hanem szakkor a programozas.
Az kulon szemelyes szerencsem, hogy ugy alakult, hogy 7 evesen oda keveredtem.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló A. L. Ias

Különösen szerencsés vagy speciális iskolában tanulhattál, irigyellek érte! Az iskolaszámítógép program 1981-ben indult, de 1982-ben is csak a kiírásig jutottak. Az elsõ gépek 1983-ban kerültek kiszállításra az iskolákba. És csak középiskolákba, az általános iskolák csak 1985-ban kaptak központilag beszerzett számítógépeket. És azok között sem volt Spectrum. Leginkább Commodore 16 (ill. helyette az mzperiksz által említett plus4) került az általános iskolákba. Ezek a gépek használata, természetesen nem órakeretben, valamilyen tantárgy alatt lettek tanítva, hanem szakkörként.

A nálatok használt ZX81, önálló beszerzés volt, ráadásul megelõzve a Mûvelõdési Minisztérium programját. Nagy elõremutató újítás volt az igazgató részérõl. És nem kis kockázat is, mert ezen gépek beszerzése akkor jórészt tiltólistán volt. Jórészt csak fekete vagy szürke import útján jöhetett be az országba. Nem semmi adalék a múltból.

---

Írtam egy szakdolgozatot 1987-ben. Abból szemezgetek:
1982 MÜM pályázat iskolai számítógépre. Gyõztes HT-1080Z 820 db vásárolva az iskoláknak.
1983 Müm Iskolaszámítógép program Magyarországon.
1983 szeptemberétõl minden középiskolában van HT-2080Z/64 számítógép. Ez KGST viszonylatban csak nálunk van. Ez az elsõ gép ami 4000 db fölötti számban készült a keleti blokkban.
E mellet van az országban több mint 20 000 db C-64, húszezer alatti számban C-16, ZX81, C plus 4, VIC20, C-116 és C-128. Az iskolák számára a gépek árát 10.000 Ft-ra mérsékelték.
1987 400 középiskolás / számítógép Kaliforniában. 600 középiskolás / számítógép Magyarországon. Szerintem ez igen jó eredmény itthon...
Források:
Szûcs E.: A számítógép az iskolában, Pedagógiaia szemle 1986.03. 195p.
Szûcs P.: Személyi számítógépek az oktatásban, Audiovizuális Közlemények 21 évf. 2-3 szám104-114 és 183-191p.

Ezek szerint pontosítani kell a saját ismereteimet. A "kutatásaim" (juj de nagy szó, inkább csak érdeklõdésem) során úgy tudtam, hogy 1982 januárjában írták ki a pályázatot, amit a Híradástechnikai Szövetkezet nyert meg a HT-1080Z-vel. Rendeltek is belõlük 820 darabot. A Szövetkezet hozzákezdett a gyártáshoz, de a kiszállítás csak 1983-ban történt meg. Az oktatásban csak az 83-84 tanévben kezdték használni.
Lehet csak véletlenül maradt ki a felsorolásodból, de a HT-1080 elõtt még volt egy 112 db-os ABC-80 gép rendelés így 932 géppel kezdõdött meg az iskolaszámítógép program 1983-ban.

De jó tudni, hogy mások is vannak olyan elvetemültek, hogy érdekli õket a hazai számítástechnika hõskora. :beer:

Raid over moscov

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Vasember

Pedig szemben kell gyalogolni!

---

Gondolom hogy a törvényhozók azért hoztak ilyen bugyuta törvényt, mert rosszak az iskolák. :D Vagy az emberek felülírják az egészet és csak azért se gyalogolnak úgy, mert semmi értelme. :haha:

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Gondolom hogy a törvényhozók azért hoztak ilyen bugyuta törvényt, mert rosszak az iskolák. :D Vagy az emberek felülírják az egészet és csak azért se gyalogolnak úgy, mert semmi értelme. :haha:

---

kellemesebb szemben gyalogolni, mindenkinek jobb, autósnak, gyalogosnak, logikus is, próbáld ki egyszer élesben! :D
én is néztem, mint hal a szatyorban mikor elõször hallottam, de azóta is gyakran így teszek