Szia! Megkerhetlek, hogy ide is rakd fel = Gyogyhatasu növenyek
Köszi!
Printable View
Szia! Megkerhetlek, hogy ide is rakd fel = Gyogyhatasu növenyek
Köszi!
Állítólag ezeknek a legfinomabb a húsuk:)
Most ekkorák, de még nõnek néhánypár centit
Csatolmány 2397
Áhh még nincsenek vágósúlyban:)
Talan ide illö hir...
http://index.hu/tudomany/2014/05/21/...y_kapszulaban/
105 napig élt három kínai egy kapszulában
Befejezõdött az elsõ kínai bioregeneratív kapszula 105 napos tesztelése, amely során három önkéntes élt a zárt kabinban és evett evett laboratóriumi körülmények között termesztett zöldségeket, illetve rovarokat – írja az MTI. A kísérlet zárónapján, kedden egészségesen tértek vissza a hétköznapi életbe....
Sárgaságot nem kaptak?:haha:
Egy újabb tapasztalattal gazdagodtam: a sarlózásoknak köszönhetõen végre értékelhetõ mennyiségben tudtam mulcsot termelni és használni.
Az egyik kísérleti rész a szõlõsorok köze, a másik a veteményes egy része, elsõsorban a két hete kiültetett dinnye- és paradicsompalánták környéke.
Tanulságot több szálon nyújtott az élet: ha jól teszed le a takarást, akkor a víz (esõ és locsolás) lejut a talajhoz, ugyanakkor késõbb mégsem szárad ki hamar (összevetve a takaratlan, csupaszra gyomlált talajjal), visszafele nem megy ilyen könnyen.
A második tapasztalat, hogy a mulcs, mint bõséges szerves anyag, és a vele járó nedvesebb közeg rendkívüli mód vonzza a házas csigákat, így nagyon megnövekszik a kártételük, nem beszélve arról, hogy így szaporodni is jobban tudnak, megfelelõbbek a körülmények hozzá.
Ez abban az esetben tiszta nyereség, ha valaki szereti a csigahusit, és szorgalmasan összegyûjti õket, majd elteszi precízen elkészítve csinos kis üvegbe. Ésszerû lenne, mert ingyen hús, egészséges, és egyesek szerint igenis nagyon ízletes, mások vagyonokat fizetnek érte, de mi inkább vödörszám hordjuk a határba õket.
A másik, amit nagyon vonz a mulcsos kertészkedés, és szintén elõsegíti a faj elszaporodását, a lótetû (ki hogy ismeri). Elõször abból tûnt fel a dolog, hogy a kiültetett palánták elkezdtek elfeküdni, aztán megfigyelések és ásatások után bõséges kínálatot találtunk belõlük, a mulcsozott helyeken koncentráltan. A növényeken is ott voltak a rágások.
Ellenük egyszer már védekeztem szörpös csapdával, de több gyík hagyta benne a fogát, mint lótücsök.
A harc így reménytelennek és feleslegesnek tûnt.
Aztán rájöttünk a paradoxonra, ami a kertekben általánosan mûködik: a növények fejlõdéséhez, terméséhez szerves anyag és víz is kell. A szerves anyag és a víz messzirõl a veteményesbe vonzza a kártékony állatokat, így azok nem oszlanak el szépen a kertben, hogy mondjuk a gyomokat is karban tartsák, jobban kímélve a kultúrnövényeinket.
A mulcs ennek ad még egy pofont, mert táplálék és nedves búvó/szaporodóhely egyben, a legrosszabb helyen.
Kipróbáltuk, hogy sokkal szélesebben mulcsozunk, a növények köré pedig kaszálék / lágyszárúak helyett fûrészport, forgácsot, kéregmulcsot használtunk.
A növényektõl távolabb levõ lágyszárú-réteget igyekeztünk még a veteményesnél is jobban öntözni, és vártuk a fejleményeket.
Az eredmény egyelõre biztató: több növényt rövid idõ után nem találtunk megrágva, pusztulófélben, tehát elképzelhetõ, hogy egy kis odafigyeléssel, némi többletmunkával el lehet a kártevõk egy részét csalogatni a kritikus helyekrõl.
Másnak van valamilyen tapasztalata a mulcs használatáról? Hogyan érdemes alkalmazni, milyen hibákat lehet véteni?
És a lótetvekre valami tuti tipp valakinek? Attól tartok, jövõre ennél is nagyobb tömegekben fognak szétszaladni...
Van néhány madár, ami eredményesen vadászik rájuk, de közülük egy sem fészkel a környéken sajnos. :( Anno a ló-és marhatrágyával kezdõdött az inváziójuk, elõtte nem sok volt, úgyhogy azóta inkább a zöldkomposzt és a zöldtrágya felé húzok.
A mulcs egyébként nagyon gyorsan eltûnik, folyamatosan pótolni kell.
Nálunk jó gazelnyomó-hatása van (eredetileg is emiatt kezdtem kipróbálni), de vastag rétegben kell tenni a talajra (úgy értem, sokszori taposás, alapos összetömörödés után is kb. 8-10 centi vastag).
Én az eper alá tettem széna takarást, pár nap után le is szórtam onnan, mert millió meztelencsigát vonzott.
Jó búvóhely volt nekik, jól megdézsmálták az epret és a környékét.
Mulcsozni nem szélesebben, hanem teljes szélességben érdemes. Mármint a kert teljes szélességében, az sszes ágyást és az összes utat egyaránt. Palánta alá óvatosan érdemes, én meg szoktam várni, hogy olyan 30 centisre megnõjenek a növények, utána terítem le, ha van gaz, akkor arra rá, úgyis kipusztul alatta.
Mulcsozni árpa vagy búzaszalmával érdemes. A fakéreg, fûrészpor drága (kivéve, ha valaki fûrészüzemben dolgozik, akkor nyilván mázsaszám hordhatja haza), a széna, egyéb nyesedék pedig jobb, ha fel van etetve az állatokkal. Ínyencek a szalmát átnyomhatják ágaprítón, akkor olyan jól kezelhetõ szecska lesz, mint a forgács.
Errefelé egy nagy körbála (5-600 kg körüli) 3000ért megy, és az elég nagy területre elég.
A lótetü ellen a legjobb a sün, illetve a vakond. A vakond nem támadja meg a zöldségest, szóval ha valaki felül tud emelkedni azon, hogy hetente eltüntesse a túrásokat, akkor nagyon hasznos állat. Madarakat úgy lehet a kertbe csábítani, ha van nekik hagyva fészkelésre alkalmas hely. Régi, félreesõ farakás, nagy, burjánzó bokor egy szélvédett sarokban, ilyesmi. A csigákat össze is lehet szedni, ha valaki elfogyasztani nem akarja, akkor mehet a baromfik elé, ha az nincs, akkor a komposztba (ami nedves forrókomposzt, nem a lapátolós száraz).
Csigák ellen jó még a kacsa. Ha némakacsa, akkor az a nevébõl adódóan nem sok zajt csap. Egy 3-400 m2-es kertbe elég 5-6 kacsa. A növényeket nem bántja, de kell nekik kiegészítõ (nem sok, mert akkor ellustul, és nem keresi meg magának a férgeket) gabona, meg persze ívóvíz, fürdõvíz. Sok gondozást nem igényel, õsszel meg mehet a fagyasztóba.
Komposztot, trágyát csak érleltet szabad beszerezni, különben ezrével jönnek a kártevõk, és nagy adag gyommag is kerül a kertbe.