Eredeti hozzászóló
pappito
kurva ügyes volt ez a rockefeller koma, ha kb. tíz évvel a belsõégésû motor feltalálása elõtt úgy tett szert olajfinomítóra, hgoy azóta is benzint használunk az autóinkba... a mindenféle hagymázas izék helyett egyszerûen az történt, hogy a (bálna)világítóolaj rettenetesen megdrágult amihez képest a finomított szénhidrogénszármazék (világítóolaj, keró) elég olcsó lett és rengeteg pénzt lehetett keresni vele. Az olajbányászat sem volt rossz üzlet, de a hozzáadott érték a finomítókban jelent meg, ahol nyersolajból késztermék lett.
Még a Standard Oil-t is vagy hat évvel az Otto motor kieszelése elõtt alapította és már akkor rongyosra kereste magát vele, mire a gépjármûipar megszületett, persze aztán meg még többet kaszált, miközben felzabálta a versenytársakat. (meg ugye fene tudja még miket mûvelt monopolhelyzetben, de azért ez elég jól dokumentált sztori)
Az ólom-tetraetil (CH3CH2)4Pb benyába keverése más sztori, egyrészt ez a huszas években kezdõdött, amikorra a jó öreg Roki már rég atomgazdag volt, másrészt az nem az olajipar, hanem a motorgyártók érdekét szolgálta elsõsorban. A használatával finoman lehetett a kompressziótûrést, plusz adott némi kenést is, és ami a lényeg, a leghitványabb szar benyát is el lehetett sütni vele kiváló üzemanyagnak, mert az adalékkal nem kopogott a motor ami rendszeres probléma volt azidõtájt. A General Motorsnak köszönhetjük leginkább az ólmozott bengát - a Standard Oilnak meg azt, hogy hullottak a gyári munkások mint a legyek amikor elkezdték az ólmozott benya gyártását, mert már akkor is tudták, hogy az ólom mérgezõ, de leszarták.
Eltartott a világnak vagy hetven évig mire kiverekedte magát ebbõl a faszságból, és egyrészt megtanult motort gyártani, meg megtanulta a károsanyag kibocsájtását helyén kezelni. Ezalatt persze rengeteg kárt okoztak az ólmozott üzemanyagok, egy tanulmány szerint az usában az olmozott üza betiltása óta 70%-al csökkent az átlagos ólomtartalom a lakosság vérében... De hagyjuk ezzel békén a jó öreg Rockefellert.