Ilyennel a zsebben kell menni:
http://ebayimg.cndirect.com/newcdn/00/0/308-1-MSF.jpg
Ahány százalékot mutat, annyi százalék kedvezménnyel kell megvenni a fát :)
Printable View
Ilyennel a zsebben kell menni:
http://ebayimg.cndirect.com/newcdn/00/0/308-1-MSF.jpg
Ahány százalékot mutat, annyi százalék kedvezménnyel kell megvenni a fát :)
Van ilyenem, csak kicsit profibb cucc. :) Tûzifában a 20-25% már eléggé jó, 10% körüli fákból meg már esztergálni, bútort készíteni is lehet. Ha valaki sokat foglalkozott már ilyennel, mérõmûszer nélkül is meg tudja mondani hogy nagyjából milyen száraz a fa.
Azzal óvatosan kell bánni. Rendkívül magas az ásványianyag-tartalma (gyakorlatilag csak az van benne), ezért ha rosszul csinálja az ember, elszikesíti a talaját, lerontja a saját földjét. 3-4-5 évig is lehet használni kertben, mire jelentkezinek a negatív hatások, utána viszont egyre rosszabb lesz.
A hamut szervessé kell tenni, azaz bekeverni a komposzt vagy a trágyakupacba, hogy a lében, a szerves savakban feloldódjon. Ha ezt meg lehet oldani, akkora 3-4 hónap érés után gyakorlatilag problémamentesen lehet a földre kijuttatni.
Magában kiszórva csak keveset szabad.
Sajnos a locsolás elég általános, nemcsak a fánál, hanem a szénnél is. Én erdei köbméterben vettem anno, otthon meg összeraktam, hogy megvan-e a vásárolt mennyiség.:D
Évek óta dolgozom a fáért sokadik állásban, nem kellett pénzt adnom érte. Viszont ennek örömére mindig frissen vágott, nedves fám van. Szeretnék egy olyan telet, amikor nem kell hasogatnom, nem kell kivágnom, szállítanom, mázsás rönköket pakolnom, jobb hõértékkel égne stb. Pihennék egy szezont....
Hát nem. Halottam olyanról, hogy már a fûtési szezonban, késõ õsszel is locsolták. Persze az öngyulladás veszélyére hivatkozva.:)
"friss vágás esetén ~ 50% -os nedvességtartalommal adják el."
Ez a szám a relatív nedvességtartalom. Azaz a fa által maximálisan felvehetõ víz fele. Az asztalos 10-20%-os cuccból dolgozik. A száraz tûzifa is hasonló.
Ma végre elkészült a csibefarm , nemrég végeztem vele , két teljes napomba került a kivitelezés de úgy érzem ,hogy jól sikerült és fõképp gazdaságos lett a kivitel . Holnap majd csinálok képeket ma már túl fáradt voltam .
A rackabárányok nagyon szépen nõnek , 2 hét múlva veszek még kettõt így négyen lesznek , jövõre meg remélem 3 kisbáránnyal növekszik a farm állománya . A téltõl félek kicsit , mert munka után kell majd átmennem a másik telekre , hó hideg sötét stb.. szóval a tél még rejt kihívásokat bár még odébb van de egyenlõre erre nem gondolok ...
Így állunk most , van még munka , mert a bekerített rész ahol lesz a csirkekifutó annak a tetejét még le kell védenem hálóval a légitámadások ellen :)
Mivel mindent összeszedett és maradék anyagokból építettem ezért az anyagköltség még 8000 ft alatt van .Az épület belsõ részében kialakítottam egy elõteret ahol 3 takarmányos hordó és 3-4 kis bála szalma elfér .
Csatolmány 2551
Csatolmány 2552
Csatolmány 2553
Csatolmány 2554
Ügyes, grat!
Ha hó van, nem nagyon van sötét, a legfelhõsebb téli éjszakán is elegendõ fény van ahhoz, hogy a fehér hótakaró felerõsítse, és azért lehet látni.
A legkellemetlenebb téli "élményem" az volt, mikor az állatokhoz az istállóba nem lehetett kijutni jármûvel, mert egy méteres fújt hó volt mindenhol. Nem nagy táv, 6-700m, de traktorral is csak két napra rá tudtam kivinni a nagyobb adag takarmányt (miután homlokrakodóval megcsináltam az utat, a fújt hóban ugyanis elakad a hóeke, vagy legalábbis nekem nincs annyi lóerõ a trakiban, hogy elmenjen, talán egy nagy rábával sikerült volna), egy napig kisebb egészségügyi fél-böjt volt nekik. No nem azért, mert felelõtlenül nem tervezek hosszabb idõre elõre, csak ez az élmény tavaly március 15.-ére virradóra esett meg... Mondjuk én könnyen megúsztam. Az egyik gazdának jó messze kint a határban van az istállója, na neki jó séta volt azon a két napon.
Amúgy aznap a reggeli etetést több, mint egy órával késõbb tudtam megkezdeni, mert miután 30 perc alatt megtettem a 600m-es távot az egy méteres hóban, az elméletileg szélvédett oldalon lévõ ajtó elõl nálam magasabb hófalat kellett elbontanom, hogy be tudjak jutni (és állítólag rendetlenségre vall, hogy néha kint hagyom a szerszámokat a féltetõ alatt, hát, akkor nagyon örültem a lapátnak :D ). Persze nem nagyon hatotta meg az állatokat, azok elvoltak a kellemes 15 fokban...
Amúgy szép a tanya télen a hóban, a lovak kifejezetten szeretik a nagy hóban való ugrálást. Az elsõ 10 percben. Utána mennek vissza a tetõ alá, és meg vannak sértõdve, ha ki kell menni a bálához, mikor enni akarnak :D
Azta! Amikor a gerendás képek voltak, nem gondoltam volna, hogy 3 csillagos szállodában laknak majd... (az ötödik csillag a 120 tv-csatorna bevezetése és a nagyképernyõs led-tv után jár csak... :D )
El tudnám képzelni az életemet így is:
http://www.youtube.com/watch?v=I9qHdWLp0Tg
Egy érdekes és elgondolkodtató dolgot találtam egy honlapon.
A lényeg, hogy volt/van egy honlap tele ötletekkel az állattartásról keltetésrõl, majd van egy oldal ez év március végi bejegyzéssel:
Idézet:
Bejegyzés: 2014.03.30.
Miután megnéztem az alábbi filmeket, azt a döntést hoztam, hogy átállok teljes mértékben a szabad tartásra és a természetes szaporításra. Azok a baromfik akik nem kotlanak és nem nevelik fel csibéiket, sütõbe kerülnek. Nem nevelek zombikat! Vissza térek a természethez és a hagyományokhoz. Ezért a következõ 2-3 évben nem adok el semmit. Ezt követõen eladok tenyéssz családokat és tenyésztojásokat.
Köszönöm megértésüket!
Read more: http://baromfi-diszbaromfi.hupont.hu...#ixzz35aOOsRMt
A kendermag-olaj a világon fellelhetõ osszes növényi olaj közül a legértékesebb, az ember számára a zsírsav összetétele megközelíti az elméleti optimumot. A fehérjetartalma is igen magas, ráadásul az egyetlen növényi termés, amely az ember számára szükséges esszenciális aminosavak mindegyikét tartalmazza, így a húsfélékkel egyenértékû a fehérjéje.
Ha tanyán élnék törekednék arra, hogy az állatállományom nagyrésze a hagyományos magyar fajták közül kerüljön ki. Nem csak azért, mert egy tanyasi udvar ezekkel az állatokkal autentikus és szép, hanem mert ezek a fajták több száz év alatt kitûnõen alkalmazkodtak a magyarországi szélsõséges idõjárási viszonyokhoz és általában ridegtartásban is nevelhetõk.
Azt gondolom haszonállataink a Magyarság történetének fontos részét képezik és mindannyian büszkék lehetünk õseinkre, hogy ránk hagyták ezt a csodálatos örökséget...:tapsol:
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_595
A szarvasmarhafélék közül hiányzik a kárpáti borzderes, az az ideális önellátó-túlélõ állat.
Mokány, mint a szürkemarha, viszont sokkal kisebb testû (a feketefehéreknél is jóval kisebb), tehát beéri kevesebb táplálékkal, és a teje is kevesebb, nem kell azon agyalni, hogy a család napi 2 literes fogyasztásán felül a többi tízzel mi legyen.
Lovaknál nincs a listában a muraközi hidegvérû ló. Hatalmas testû, a középkorban a lovagok számára tenyésztették, csak ez bírja el a teljes testpáncélos, felfegyverzett nehézlovast.
Tényleg pedig a Muraközi számomra tényleg tipikus Magyar fajta..
Ezt írják róla
A II. világháború alatt az ország lóállománya megfogyatkozott és leromlott, ezért a világháborút követõen jelentkezõ óriási vonóerõ-igény kielégítése érdekében belga és ardenni méneket, valamint Franciaországból 17 különbözõ fajtájú hidegvérû mént importáltak. Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos fajtanemesítés folyt. Ennek hatására kialakult a magyar hidegvérû, melyet 1954-ben önálló fajtaként elismertek. Eközben õrködtek a nóri, pinzguai eredetû hidegvérû típus fennmaradásán is. Ez könnyebb, nagyobb ügetõkészségû, hosszabb hasznos élettartamú, a magyar hidegvérûtõl több tulajdonságban eltérõ lett. 1972-ben muraközi néven önálló fajtaként ismerték el.
Tudomásom szerint a Borzderes fajta nincs a listán, mert egyszerûen a készítéskor elfelejtették. A mostani határokon belül ugyanis nem volt belõle csorda, csak néhány bizonytalan eredetû egyed. Aztán amikor civilek újrahonosították és a Zemlénben megtelepítettek egy csordát, elindították a fajta õshonos jegyzékre való felvételét.
http://polyan.hu/mintagazdasag/karpa...s-szarvasmarha
A legkisebb a kutyámmal.
Csatolmány 3538
Egész nap a kutyát gyûri, szinte elválaszthatatlanok. Ez a jó tanyasi környezetben, folyamatosan kinn lehetnek a gyerekek.:)
Nálam szépen nõnek a rackák csak legelnek semmi mást nem kapnak , gyönyörûek , kicsattannak az egészségtõl , látszik ,hogy jól érzik magukat . A tyúkok lassan tojni kezdenek már nagyon várjuk aug. közepére várom az elsõ tojásokat . A tyúkok is kukorica-búza-zab és persze sok házi maradék ,minden nap dobok be nekik füvet csalánt vegyesen , azt hiszem jól tartom õket , amíg élnek legalább jól érzik magukat . A kakasok pedig hamarosan bográcsba kerülhetnek . Nekem ennyi farmozás fér bele jelenleg munka mellett . Ha prepper szemmel nézem a dolgot akkor 15 tyúk meg a kakasok és a rackák jó biztosításnak tûnnek baj esetére.
Üdv , nagy nap a mai mert a tyúkjaim legyártották az elsõ tanyasi bio tojás-t ugyan ez még elég pici de az elsõ , ettõl ma igazán jó kedvem lett .....:) Van pár haverom akik szerint ha 40 ft a boltban a tojás akkor nem értik ,hogy mit görcsölök ennyit a tyúkjaimmal ....:) Csatolmány 3559
Ha esetleg lesz több tyúkod és lesz napi 10 felesleges tojásod amit eladsz 40 forint / darab áron, az évi 146.000 forint. ;)
Szerintem tyúkot tartani mindenképp megéri.. ha friss tojás és hús kerül a családod asztalára, máris profitáltál:thumbup
Szépen tojnak a tyúkok ,viszont eljött az idõ ,hogy a kakasokat levágjam , mert a tyúkokhoz képest sokan vannak . A gondom az ,hogy még sosem vágtam szárnyast , igazából a tisztítás darabolás az menne is , csak a leöléssel van gondom , aki szokott tyúkot vágni ,mit ajánl melyik a legjobb módszer ?
Megfogod, a fejet lefogod a nyakahoz es elvagod. Ha nem veszi be a gyomrod akkor siman lecsapod baltaval a fejet egy tuskon.