Printable View
Amúgy a baj itt van a kriptopénzekkel:
Csatolmány 8385
Az emberek elhiszik, hogy tényleg gyorsan meg lehet gazdagodni befektetés, munka meg tanulás nélkül, a média meg rá is tesz egy (több) lapáttal, meg vígan mennek az ilyen megtévesztõ reklámok. Ez ugyanaz, mint 10 éve a forexxel volt, minden guglireklámos honlapon ott virított, hogy keress ezer eurókat meccsnézés közben. Vicc. Ki a f.szom hiszi el ezeket? Márpedig biztos van, aki elhiszi, különben nem lenne értelme ilyen reklámokat nyomatni.
Igazából meg lehet belõle gazdagodni gyorsan, de olyan ez mint a lottó, nem lehet elõre tudni a számokat. Tõzsdén is ez a helyzet. Ha valaki elõre látná hogy melyik cégbe érdemes pénzt fektetni, akkor lenne könnyû és gyors meggazdagodás. Crypto-pénznél se lehet tudni hogy mikor, melyik és hogy erõsödik, mikor melyik országban szigorítják a törvényeket vagy tiltják be teljesen a crypto kereskedelmet.
Igen, csak a lottót mindenhol úgy reklámozzák, hogy szerencsejáték, a kriptót meg a tõzsdét pedig nem :D
Ezért az érdeklõdõk azt hihetik, hogy itt a soha vissza nem térõ alkalom, egy tíz perces gyorstalpaló után dõlni fog a pénz.
Alapvetõen mechanikus kereskedéssel egy szép fix bevételt el lehet érni, de ahhoz pár milliót be kell tolni a piacra.
Ha meg valaki érteni is akar hozzá, az rengeteg tanulás. Én gyakorlatilag az elmúlt évben a szabadidõmet a kriptó megtanulására fordítottam, és nagyjából még csak a felszínét kapargatom a dolgoknak... Minden nap egy-két óra konkrét tanulás (nem olvasgatás a hihetetlen sztorikról) után is úgy vagyok, hogy be sem teszem a lábam a tõzsdére, hogy kereskedjek.
Hihetetlen, hogy mások meg nulla tapasztalattal all-int nyomnak a pénzükre. Aztán megy a sírás, hogy mekkora átbaszás. Aham, igen, tényleg az.
Az biztos hogy a crypto-bányászatot sokan csinálják, mert az új gép miatt most rákattantam a computer-hardware videókra és minden második videónál elmondják hogy mi-mennyire jó bányászatra. Leginkább a VGA kártyáknál szokták kiemelni. (Én azt hittem hogy a processzor a legfontosabb, de úgy tûnik hogy tévedtem. ? )
A processzort, a cpu-t nagyon kevés kriptónál lehet bányászatra használni, mert túl kicsi a teljesítménye a hálózatok nehézségi fokához mérten. Néhány kifejezetten cpu-only coin létezik ugyan, pont azért, hogy ne lehessen bányafarmot építeni rá, és igazságosabb legyen a rendszer, de igazából nem muzsikálnak túl jól.
A videókártya, a gpu az, ami a nagyobb számítási teljesítményre van kihegyezve, azt használják a bányászgépekben. Mûködését tekintve a cpu meg a gpu között nincs különbség, ugyanazt csinálja mindkettõ, csak a gpu az, aminek teljesítményt is adnak :D
Na ezt a cikket meg most olvasom, érdemes átfutni, meg megnézni a videót, kicsit jobban képbe lehet kerülni, hogy mennyi is az annyi kriptopénz terén.
https://kriptoakademia.com/2018/12/0...n-osszeeskuves
Erõsen lejtõn vannak a digitális valuták. Nem csak az árfolyamok, hanem a bányászat is.
A videó arról szól, hogy a nagyobb bányászati helyek, amik belépek tavaly az emelkedõ árfolyamok miatt, gyorsan sok gépet vettek, akár hitelre is, azok szépen lassan tönkremennek, csõdöt jelentenek. Szó szerint, több is becsõdölt.
Az áramhasználat és a bányászaton nyert pénz kezd kiegyenlítõdni, egyre inkább nem éri meg az egész, fõleg nem azoknak akik túltolták a biciklit és túl nagy befektetésbe fogtak. Az egyik államban jól megemelik a villanyszámlákat is, az áram árát az egekbe tolják, így aki ott akar bányászni az szépen lehúzhatja a rolót. Nekik már annyi.
A kisebbeknek az jó hír, ha a nagyok bebuknak, de ki tudja hogy azokanak a kicsiknek meddig éri meg.
Aki magyaráz a videóban az azt mondja hogy aki belefogna annak még mindig megéri, ha kicsiben gondolkodik.
https://www.youtube.com/watch?v=lhg87v7kQvw
Ez sajnos igaz, én is ismerek olyant, aki a tavaly decemberi nyereségébõl vett bányagépet, õ nemrégiben állította le, mert kiegyenlítõdött a fogyasztás meg a haszon. Nálunk amúgy is nagyon drága a lakossági áram, tehát ha simán csak bányászol, az drága, és nagyon meg kell nézni, hogy melyik coinnal foglalkozol. Más kérdés, ha mondjuk van otthon napelemed, vagy fûtõs bányagéped van, amit hõsugárzónak használsz, mert akkor two in one :)
Ezeknek a nagy bányafarmoknak viszont van egy másik problémája, ami nem az áramfogyasztásból jön, hanem a kiegészítõ infrastruktúrából.
Épület kell, és hozzáértõ üzemeltetõ, karbantartó-személyzet, és egyik sem olcsó. A Bimain-nak pl. többezres létszámú alkalmazotti gárdája van, mondjuk õk gyártók is, nem csak bányászok.
Erre hosszú távon a pos, azaz a proof of stake kriptók fognak megoldást jelenteni, ahol nem a processzor-teljesítmény fogja meghatározni a bányászati hatékonyságodat, hanem a birtokolt mennyiség. Elég sok ilyen van már, és mûködik.
Vagy a másik módszer, ez is érdekes, a géped számítási teljesítményét (amely most a bitcoin esetében 99% üresjárat, hogy NEHEZEBB LEGYEN a bányászat) nem random rejtvényfejtésre használja, hanem pl becsatornázza egy kutatóintézet hálózatába, és ott a nagy számításigényû mûveletekhez használják, nem veszik kárba sem a teljesítmény, sem az áram.
Hogyan lehet bitcoin tárcát készíteni
Úgy döntöttem, nem blogbejegyzésben csinálom ezt meg, mert egyrészt nem akkora terjedelmû, másrészt nem tervezem, hogy screenshotokkal tarkított step by step tutorialt írok. Természetesen amennyiben azt szeretnétek, csak jelezzétek, és csinálok olyan is.
Szóval tárca.
A bitcoin egy elosztott hálózaton jelen lévõ egyenleg. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert a bitcoinok NEM a tárcádban vannak, NEM a számítógépeden vannak, hanem a blokkláncon, a tárca és a kulcsok csak a hozzáférést biztosítják. A kulcs itt szó szerint kulcsként értelmezhetõ, ha a blokklánc a pénzeskamra, akkor a kulcs az, ami az ajtót nyitja. A kulcs a fontos, mert mindegy, hogy honnan lépsz oda az ajtóhoz (böngészõbõl, letöltött programból, telefonról), mindenhol az adott kulcsra lesz szükséged. Ha rendelkezel a kulccsal, a világon bármikor, bárhol egy megfelelõ felületen keresztül hozzáférsz a pénzedhez.
Ezért akárhol is készítesz bitcoin tárcát, elsõ és legfontosabb dolgod az legyen, hogy exportálod a privát kulcsot, és több helyen offline biztonságba helyezed. Másold ki a fájlt egy pendrájvra, a konkrét kulcsot nyomtasd ki papírra, karcold bele fémlapba. A lényeg, hogy legyen egy kézzel fogható fizikai példányod. Ha nagyon hardcore vagy, megtanulhatod fejbõl.
Ha máskor, máshol, másik eszközzel szeretnél hozzáférni a pénzedhez, akkor egy frissen telepített tárcaprogramba kell beimportálnod a kulcsodat, akár úgy, hogy kézzel bepötyögöd.
Ha nincs a kezedben a privát kulcs, NEM rendelkezel a pénzeddel, csak egy ígérettel, hogy hozzáférhetsz.
Soha ne tárold a privát kulcsodat azon a gépen, ahol a tárcát használod, azaz pontosabban a biztonsági mentést ne egy txt fájlba tedd, aminek az a címe, hogy bitcoin.txt vagy ha mégis, azt másik adathordozón tárold.
Elõször is válassz ki egy magad számára szimpatikus megoldást, hogy hogyan szeretnél hozzáférni a pénzedhez. Több metódus van, mindegyiknek van elõnye, hátránya.
Böngészõs wallet:
Ez pontosan az, amire gondolsz, egy weblapba ágyazott tárcaprogram. Olyan, mint egy email-postafiók, csak itt nem a leveleidet jeleníti meg, hanem odaenged a blokklánchoz. Ez az ajtó. A pénzed nem a weblapon van, a weblap üzemeltetõi nem férnek hozzá, õk csak és kizárólag az ajtót biztosítják. Emellett, mint minden weblap, feltörhetõ.
A legnépszerûbb a blockchain.com oldal. Regisztrálsz. Exportálod a kulcsot. Elmented, kinyomtatod. Utána generálhatsz magadnak bitcoin címet. Alapesetben van egy címed, amit publikus kulcsnak is neveznek, de a legtöbb tárca már korlátlan számú címet enged generálni. A publikus kulcsot, bitcoin címet bárhol megoszthatod, bárkinek elküldheted, azzal semmit nem lehet kezdeni, CSAK bitcoint küldeni rá, illetve megnézni az egyenlegét.
Desktop, mobil wallet:
Telepített program. Mûködési különbség nincs a böngészõs wallet meg eközött, inkább technikai, kevesebben akarnak konkrét számítógépet feltörni, mint weblapokat. Desktop walletbõl annyi van már, mint égen a csillag, van jobb, rosszabb, teljesen az egyéni ízlésen múlik, hogy ki melyiket választja.
A legnépszerûbbek az Electroneum (bitcoinhoz), az Enjin (több kriptóhoz, de csak mobilon) és az Exodus (több kriptóhoz, mobil és pc), van egy csomó review videó róluk, nézzétek meg, melyik felülete tetszik.
Ezek az úgynevezett hot walletek, amelyek azonnali hozzáférést engednek a blokklánchoz és a pénzedhez. Ezek akkor jók, ha aktívan használod a kriptót. Amennyiben megtakarítási célból szeretnél bitcoinhoz jutni (azaz akár több évig békén hagyni, és csak szaporítani a vásárlásokkal), akkor érdemes az úgynevezett cold wallet megoldást választani. Ez azt jelenti, hogy a kulcsod nincs egyetlen aktív programhoz sem hozzárendelve. Ettõl függetlenül létezik és használható, lehet rá küldeni. Azonban ha szeretnél hozzáférni, elõször be kell importálnod egy tárcaprogramba.
Ennek a hátránya pontosan ez az importálás, amit nyilván nem az ingyenes wifin fogsz megcsinálni egy random kávézóban.
Az elõnye pedig az, hogy ami nem aktív online, azt nem lehet feltörni.
Tehát ha a privát kulcsod kizárólag fizikailag leírt formában létezik, csak úgy lehet hozzáférni, ha fizikailag rendelkezel az "adathordozóval", ami lehet egy darab papír vagy egy titánium lapocska is, amibe belegravíroztad. Vagy egy offline tárolt, lekódolt pendrájv. De ugye papírra akkor is le van írva a kulcs. A lényeg, hogy csak fizikailag létezik.
A bitcoin cím, a publikus kulcs ettõl függetlenül élõ, tehát megoszthatod, elküldheted, lehet rá bitcoint küldeni, és ellenõrizheted az egyenlegét. Csak nem férsz hozzá, amíg a kulcsot be nem teszed egy tárcába.
Tehát a forgatókönyv elég egyszerû:
Választasz egy tárcát, regisztrálsz/telepíted.
Exportálod a privát kulcsot, és csinálsz róla biztonsági mentést.
Kimásolod a publikus kulcsot/bitcoin címet, és elküldöd/megosztod, ha bitcoint szeretnél kapni rá.
Tulajdonképpen ennyi az egész.
Sziasztok,
Meg nem igazan lehet tudni, hogy pontosan mire jo egy quantum szamitogep, de van ra esely, hogy a manapsag hasznalt titkositasi technologiakat kukazza.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a bitcoint szeru technologiakat ertelmetlenne teszi.
Az IBM-tol lehet berelni gepidot: egy angol nyelvu cikk a sok kozul, ami kb az elmult heten megjelent errol.
Bel