Nõi és férfi szerepek a családban és a társadalomban

Riana!
"NAGYON sztereotíp rányomni a nõkre hogy õk csinálják a gyereknevelést mert õk úgyis jobban tudják... A férfiak is elég jól tudnának lenni, ha meg akarnák tanulni és gyakorolnák. A férfi is tudna több dologra figyelni, ha gyakorolná és lehet ugyanolyan jó benne. De egyszerûbb azt mondani hogy a férfiaknak ez nem megy gond letudva...Itt is mennyi mindenre kell figyelni a készülõdésnél, nektek is megy a többfelé szakadás...az összes többi férfinak is menne az élet többi területén is...Ha nem is olyan jól mint a nõknek, de ettõl még nem kéne teljesen kivonódniuk..."
A magam részérõl tisztelem és szeretem a nõket, de mindemellett akkor is azt mondom hogy a törzsfejlõdés bizonyos fokig kiosztotta a szerepeket a nemek részére. Ezek a határok ugyan a mai világban áthághatók, de a tények attól még tények maradnak. A csecsemõ/kisded gondozás a nõ specialitása, még akkor is ha jogos elvárás hogy a férfi segítsen benne.
Azt is elárulom hogy tapasztalatból beszélek, mert van feleségem akibe a mai napig szerelmes vagyok és van egy gyönyörû fiam is.

"25 alatt meg nem is érdemes kezdeni a férfiakkal(tisztelet a kivételnek) mert még vagy a kangörcsös idõszakukat élik vagy gyerekek...Bár sok férfi 30 után is gyerek csak nem tud róla..."

25 alatt nem is érett még az ember sem a férfi sem a nõ. Egyébként megfigyeléseim szerint az egészséges nõknek nincs mindig ellenére egy kis kangörcs :D

MREVOLUTON!
"Katonaság, nagy hiba, hogy beszüntették. Bár azért ott is volt különbség laktanya és laktanya között, az elsõ lépcsõsökben azért szívtak és zokogtak keményen a gumik (újoncok). Néha már embertelenül, szóval ha azt nem is, de egy jó közepes kis kiképzés nem válna a kárukra a mai fiúkáknak."

1. Guminak a másodidõszakos katonákat hívták (hívtuk) tehát helyesen a sorrend kopasz-gumi-öreg :D
2. Messze nem volt azért akkora szívatás (fõleg nem az elsõ lépcsõsökben, mert ott kellett az ember) inkább a környezetváltozás, a fáradtság az éhség, és az izomláz meg a feltört láb fájdalma csalt könnyeket a szemekbe.
Na, meg persze hiányzott a barátnõ... izé .... ölelõ karja.
3. Egy kis katonáskodás valóban ráférne a fiatalokra, de a politikusok jobban félnek annál minthogy engedjék.
Az én korosztályom még tud géppisztolyt, géppuskát, gránátot kezelni és ez félelmetes nekik, mert tudják hogy nem halhatatlanok.

Még egy kicsit az arab (iszlám) dolgokhoz:
Ha egy társadalom vallási vagy politikai okokból a népesség felét kirekeszti az irányításban való részvételbõl, akkor az a társadalom pontosan az elérhetõ eredményeinek a felét dobja ki az ablakon. Amellett persze, hogy alapvetõ emberi normákat nem tart be (ahogy már írtam, az emberi mivolt az elsõrangú, míg a vallási meggyõzõdés legfeljebb negyedrangú dolog).
Ezt nagyjából látjuk is mûködés közben, mert hát az arab országokban csak ott van némi pénz, ahol olaj is van, és az a pénz is egy szûk elit kezében összpontosul.
Bármilyen tekintetben alkalmazott diszkrimináció és szegregáció a fejlõdési skála végeire tudja lökni az országokat. Oda is löki.
Elõször embernek kell lenni, aztán jöhet minden más.
Ez nagyon jól látszik a beszélgetésetekbõl is, a példákból, amiket Tulelo írt. Ha valaki nem képes megfelelni a normál férfi-nõi szerepeknek (a természet elég jól behatárolja, hogy ezek mik), akkor embernek sem jó. Márpedig ha valaki embernek sem jó, akkor felesleges tovább zsolozsmázni azon, hogy igazi férfi vagy igazi nõ-e.

shadow nem is vitattam, hogy fizikumból adódóan leosztott szerepek evidensek...De pl egy porszívó megfogása vagy egy vacsora elkészítése mind a két félnek ugyanannyi mind megtanulásban mind idõben...
Én ilyenekre írtam, hogy nem fer a kiosztott szerep meg az elvárás csak mert 5000 éve is így volt. Hogy mi praktikus az megint más kérdés. Ezért is teljesen szituációfüggõ, hol élnek város tanya, mit dolgoznak van-e gyerek stb.

Nem a kangörccsel van baj, hanem azzal ha a @a irányítja és mindent az ösztönkiélésnek vet alá.

Dream_Walker-el viszont egyetértek :)

Elõször legyen ember aztán jöhet a többi...
Bár a szerepek szerintem nem ennyire statikusak ma már...Városban legalábbis...

De igazándiból meg mindegy elméletben hogy mi a jó, mi nem másokat úgysem tudsz megváltoztatni. Szóval mi nõnemûek hiába csorgatjuk a nyálunkat a mi lenne jóra, ha nem nagyon van a való életben olyan aki meg is felelne neki...

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Riana

Én is beszállnék :)

Hát elég szomorú, hogy végül nem lett kölcsönös egyet értés .) Vagy legalább az álláspontok közelítése. De érdekes volt végigolvasni mire jutottatok....
De szerintem én leszek a középút :)
....
az ismeretségi körömben több az értelmesebb és"tökösebb" nõ mint a férfi. hogy miért? Mert a nõk rá vannak kényszerítve a férfiak meg nincsenek. Szívás...

---

Szép hosszú és intelligens írás :)
Nem idézem az egészet, majd mindenki megkeresi, akit érdekel.
Munkamegosztás: az az értelmes, ha megosztanak mindent, és nincsenek kemény határok, csak rugalmasak.
A férfi nem várhatja el, hogy az asszony felhasogassa a fát. De ami velem megtörtént, a nõ nem dolgozik, csak heti 3-4 napot, kb 20-25 órát, de még mosogatni sem tud, még maga után sem, én meg 8 órázom.
Úgyhogy hazajöttem, elmosogattam, ha kellett, fõztem, kimostam a magam cuccait (mert azért a sajátját általában kimosta), takarítottam.
A vásárlás közös program is lehet (bár én utáltam nõvel vásárolni, nekem is férfi listám van, megveszem, elhozom :) )
Szóval az asszony a magának valót (betét, nõi egyéb marhaságok) vegye meg magának, egyedül, ne kelljen 3 órát állnom a samponok elõtt :)
A többit elhozhatjuk együtt. :)

Hogy harmincas nõk normális fickókat akarnak, akik valódi partnerséget akarnak? Hol vannak ezek a nõk? Vagy én forgok rossz körökben?

Lehet, hogy vannak még olyan fickók, mint én, akik partnernek tartják a nõket. Bár, akit ismerek, az már házas :)

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Riana

Ilyen nekem is volt XDD Az volt a válasz hogy semmi aludj tovább. Én meg kimentem zseblámpával majd összepisiltem magam ijedtemben és kisült hogy a szomszéd ketrecében doboltak a nyulak.Másik ugyanilyen meg az volt mikor a sünök szexeltek. Persze nehezményezték hogy a zseblámpával tönkretettem a kissüngyártást...Hjam így jár az ember lánya ha nem jár természetben és nem ismeri az állathangokat...

Az értelmes férfiember most is megoldja a kiképzését, mert tudja hogy fontos...Persze ez relatív,,,Volt olyan párom aki sokévnyi harcmûvészet után késes éles helyzetben csak annyit bírt kinyögni hogy fussunk...Szerencsére nem mi voltunk a célalany és így elfutottunk...
Azóta ez mindig eszembe jut, hogy az hogy valaki edzõteremben májer nem jelenti azt hogy életben is meg tudna védeni...

---

Nekem még soha nem ébresztettek úgy, hogy menjek ki, nézzem meg. Ugyanis én fura alvó vagyok. Ha az asszony evett, olvasott, kiment wcre, beszélt, nem ébredtem fel. De minden másra igen :)

Bár a harcmûvészetes szaladó fickót nem akarom megvédeni, de az az igazság, hogy egy késes éles helyzetben nem olyan egyszerû a dolog...

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló MREVOLUTION

Itt is csak helyeselni tudok, minden szavad igaz, szépen összefoglaltad.

Egyébként épp nemrég beszélgettem arról, hogy bár nem randizom, de mégis egy randizás alkalmával a sok feleslegesen eltöltött idõt és futott köröket meg lehetne spórolni, s ahelyett egyszerûbb lenne leülni egymással és minden lényeges dolgot egybõl megkérdezni a másiktól. Ha úgy tetszik "kikérdezni" a másikat.
Pl. milyen vallású, dohányzik-e, anyukával él-e, házas-e, mik a hobbijai, iszik-e, él-e drogokkal, párt tag-e, mik a nézetei, tagjai valamilyen szektának, hány éves, hol született, kik voltak a felmenõi, szereti-e az állatokat, milyen zenét hallgat, mit olvas, sportol-e valamit, milyen betegségei voltak,stb. stb. stb.
Elvenne két órát az életünkbõl, de még mindig sokkal egyszerûbb, olcsóbb lenne mindenkinek, s ha eleve hazug az illetõ, késõbb is az lett volna, ha viszont õszinte volt, akkor az szuper, nagyobb eséllyel lehet olyat találni, aki hasonlatos hozzánk, vagy tévednék?
Persze megkaptam az ötletre, hogy férfi nem lenne, aki ülve maradna és nem menekülne el 2 percen belül, azért engem továbbra is foglalkoztat a dolog.
Fõleg akkor akadtak ki, amikor fölvetettem, hogy még falaztatnék is vele, meg kaszáltatnék kicsit, csak lássam, tényleg bírja-e:D

---

Ez jó randiprogram. :)
Én nagyon régen netes társkeresõztem.
Mindenki írt magáról mindenféle szépet és jót. Én nem. Én megírtam a valóságot, milyen vagyok, milyen a gondolkodásom. Úgy gondoltam ezzel egyszerûsítem a dolgokat, s csökkentem a fölösleges idõt, kiszûröm a jelentkezõket.
Mûködött, szinte senki sem írt :) De cserébe nem kellett fölöslegesen írni válaszokat.
Falazás oké, szeretem, bontani is bontottam már, beltérben és kültérben, beltérben nagyon porzik. A kaszálás is oké, bár motoros kaszánk sosem volt, csak kézi. de semmi gond.
Bár otthon piszkáltak, hogy a kb 2 méter magas tyúkól tetejérõl miért nem ugrom le meló után, ahelyett, hogy létráznék, én létráztam :)
Ugyanis egyszer leestem a fáról kb 2,5-3 méterrõl, hátamra egy deszkára. Nekem semmi bajom nem lett, bár nézhettem új deszkát a fa-házhoz. De azóta nem vagyok oda a magas helyekért.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló MREVOLUTION

Nem randizom egyáltalán, de akkor ezek szerint a "vallatásos" módszer sem vált be, pedig reméltem feltaláltam a spanyol viaszt :D

Nálam itt a határ, nem teperek egy férfi után sem, s szerintem egy nõnek sem szabad(na). S az, hogy a csaj udvaroljon, azért már nekem is sok.
Több tartásnak kell bennünk lenni ettõl, s ha egy férfi után már teperni kell, az már régen rossz.

Milyen szép is lenne, ha mint a filmekben, a férfi virágcsokorral és ajtónyitogatva udvarolna, tudna táncolni, persze keringõzni, tudná viselni az öltönyt, ahogy kell, lenne tartása, kellemes lenne a hangja, lenne modora, fess lenne, s ha kell, még bolondot is csinálna magából értem, úgy legalább lenne mire emlékeznem öreg koromban... s akkor felébredtem és beleért a kezem a bilibe...
Inkább maradok egyedül. Egyébként is ha egyedül nem tudunk boldogok lenni, mással sem leszünk azok soha. S ezt a tanulás idõszakának kell tekinteni.

Kert van nekem is, össze tudnám állítani a hét próbát, hidd el, ez nem okozna gondot. :D
Mivel nem egyidõsben gondolkodom, fiatalabban meg végképp nem, ezért remélem hogy még el lehetne csípni azt az utolsó harmincas korosztályt, akiben még megvan, amit keresünk.

Nyomógombon edzõdés, ez jó :haha:

---

Hát, akkor ez a baj velem, már értem :)
Utálok keringõzni (ballagáskor keringõztünk, és nem volt elég csaj, voltak akinek fiúosztálytárssal kellett, köztük nekem is), nem szeretem az öltönyt (nem vagyok bohóc, melós vagyok nem irodista).
Viszont be kell vallanom, a kert nagyon jól hangzik. :)

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Á, gondolom hogy mindenkinek vannak hasonló tapasztalatai. Vagy legalábbis a nagy többségnek. :)

---

Szerintem majdnem mindenkinek ezek a tapasztalatai.
Én is nyomultam az elején, de a gyors koppanásokat meguntam és rájöttem: ha valakinek bejövök, úgyis leáll velem beszélgetni valamilyen ürüggyel.
És a beszélgetésnél már kiderül, van e értelme a továbbiaknak. Persze ezután már szívesebben nyomulok, nem várom meg, hogy õ hozzon virágot.
De úgy vagyok, hogy legyen már egy picit egyértelmû. Ha nem kellek neki, akkor ne fárasszuk egymást, azzal, hogy én próbálkozom.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló MREVOLUTION

A lógó gatya nem menõ, ahogy annak a szemüvegnek sincs értelme, amin nem látnak ki, az a mûanyag izé, (nem tudom, hogy hívják), na meg a festett köröm és a kihúzott szem.

Szerintem az intelligens, harmincas évei közepén, vagy a körül járó, egyedülálló normális férfiak megcsömörlöttek ettõl a világtól, s inkább egyedül hajóznak a tengeren, vagy egy lakatlan szigetre költöztek. Bár oda én is költöznék.

A nyomulás visszaüt szerintem.

El sem tudom képzelni, hogy tõlem fiatalabbal járjak valaha is, de még egyidõssel is necces.
El kell érni a férfiaknak egy bizonyos kort és át kell élniük dolgokat ahhoz, hogy lelkileg érett, kialakult személyiségek legyenek, aki képesek legyenek két lábbal állni a földön, ugyanakkor legyen tapasztalatuk abban, hogyan lássák el magukat (tehát elég idõt élt már egyedül, saját háztartással), kell, hogy kapjanak pofonokat, érje õket csalódás, melyekbõl egyedül álltak fel, stb. Nem egy félkész, labilis személyiséget akar a nõ, legalábbis én, hanem olyat, aki azért már élt egy picit, s mindenképp a krisztusi kor vízválasztó lehet, szerintem. Az alatt, hát... nagyon necces.

Ahogy írtam is, az egyedüllétet tanulási folyamatnak is fel lehet fogni, önmagunk megismerésére és legyõzésére, az önkontroll (értsd szexre is) fejlesztésére.
Lelki fejlõdés útján ez elengedhetetlen, na meg prepperként is. Többek vagyunk ösztönlényeknél, bármit is üzenjen most a társadalom.

Mozi nincs a közelben, s bár gondolkodom rajta, hogy ilyennek, vagy olyannak kellene lennie a leendõ férjemnek, de igazából nem keresem.

Szerintem tudod Te is, mire gondolok: "Hogyan óvhatunk meg egy vízcseppet a kiszáradástól? Ha visszadobjuk a tengerbe..."

---

"annak a szemüvegnek sincs értelme, amin nem látnak ki, az a mûanyag izé, (nem tudom, hogy hívják), na meg a festett köröm és a kihúzott szem"
A telesz*rt gatyán én is láttam már, b*zis, az biztos. De mi ez a szemüveg? Festett köröm, kihúzott szem?? Azt csinálják igazi férfiak???


"Szerintem az intelligens, harmincas évei közepén, vagy a körül járó, egyedülálló normális férfiak megcsömörlöttek ettõl a világtól, s inkább egyedül hajóznak a tengeren, vagy egy lakatlan szigetre költöztek. "
Ez ütött. :) Azt hiszem, intelligens vagyok, bár normálisnak nem nagyon mondanak, a többi igaz, én egyedül szeretnék hajózni, egy lakatlan sziget körül :)

A krisztusi kor felett az ember már nincs annyira oda a szülinapokért viszont, ezt jó ha tudod (ha jól emlékszem, húszas éveidben vagy).
30 után rájön az ember, hogy minden egyes szülinap csak arra való, hogy "na, megint öregebb vagy".
A múltkor megjegyeztem melóban, hogy "Mindjárt itt a hétvége. Gyorsan elment ez a hét.... hmm... hû, de öregszünk..."

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló kheopsz

Ez jó randiprogram. :)

---

A jó randiprogram az az, mikor a párommal megyünk a lõtérre. ;)