Magyarország szerencséjét ismerve, ha a kormány az adófizetõk pénzébõl építene egy ilyen naperõmûvet, akkor az országra örök sötétség borulna.
Printable View
Magyarország szerencséjét ismerve, ha a kormány az adófizetõk pénzébõl építene egy ilyen naperõmûvet, akkor az országra örök sötétség borulna.
Sötétség - nincs növényzet - nincsenek állatok - nincsenek emberek. Esetleg új jégkorszak. Éhen halni és halálra fagyni az elég egészségtelen. :D
Wannabe hozzászólásának úgy nincs értelme. Éjjel mindig sötét van. Az nem katasztrófa. :haha:
Oké, így már értem. :D
....Csatolmány 1734 nem baj a tv mûködjön.akkor minden rendben
juj...
Nálunk a melóhelyen a csarnokban nincs tetõablak, ill, vannak valami tejüveg ablakfélék amik valójában kinyíló füstelvezetõk ha tûz van, azokon nem sok fény jön be.
A fényt a 2xx db, 5x5m-es rácsban felpakolt 400W-os higanygõzlámpák adják napi 24órában...
Azt nem mondhatják hogy az egyenletes megvilágítás miatt, mert minden egyes asztal el van látva fénycsöves helyi világítással is, amit ráadásul használni is kötelezõ, hogy meglegyen az elõírt megvilágítási érték.
Egy ipari létesítményben elég sok oka lehet ,hogy nem használnak természetes megvilágítást . Emellett a komolyabb ipari létesítményekben a világításnak csak elenyészõ az energiafelhasználása a gépek üzemeltetéséhez képest .
Az említett helyen nem sok gép van (kommunikációs eszközök szervize), tippem szerint 1/3 világítás, 1/3 számítógépek, 1/3 egyéb.
És még egy kis adalék: egy közlekedõ folyosón a fénycsöves lámpatestekben kicserélték a fénycsöveket ledesekre a takarékoskodás jegyében :).
nálunk ezt úgy oldottam meg, hogy a veluxnak vannak úgynevezett fénycsatornája, azt építettem be.A lényege:
nappal az olyan helységekbe, ahol nincs, vagy kicsi az ablak és sötét a hely, a tetõn át, egy csövön keresztül bejön a napfény. Eléggé bevált :D
Mûködne ez?
http://www.youtube.com/watch?v=jiAhiu6UqXQ
A videó alatt néhányan azt írják hogy mûködik, néhányan meg azt hogy átverés.
Láthatóan mûködik :)
De szerintem csak kis méretben. Egyszerû dinamó-motor. Az elektromágneses indukción alapul. De ha túl nagy teljesítményt szeretnél kivenni belõle, megnõ az ellenállása és nem lenne elég a mágnes taszító ereje. Vagy nagyobb erejû mágnesre lenne szükség. "Egy" ledet kihajt. De még így is drága. És mivel forgó alkatrészt tartalmaz, van benne kopó alkatrész. Innentõl kezdve karbantartásigényes. De ha olcsón tudsz állandó mágneshez jutni, akkor jó móka.
Ezekkel a bivajerõs mágnesekkel sok értelmes dolgot lehet csinálni.
Nem lennék meglepve, ha tényleg mûködni.. sõt örülnék neki fenemód! :D
Vilagitás (és sok más egyébb) az áramszünet idejére megoldva lenne egy ilyen kis "generator segirségével! :thumbup
Ezt felejtsétek el, rengeteg ilyen átverõs videó van. Nem tudom mi a célja, talán a nézettséggel pénzt keresnek?
Sokan kísérleteznek ezzel a mágnesmotorral, ill. sok hasonló "tiltott találmányokkal" (gravitációs motor, Bedini motor, Tesla kapcsoló, stb.), de kicsit is mûködõ konstrukcióról nem hallottam.
Ha jól tusom a mágnesmotornál a probléma, hogy nem sikerült még úgy elhelyezni a mágneseket, hogy az egyensúlyi állapot ne álljon be.
600.000-es nézettségnél ez eddig hozott a feltöltõjének vagy 1000 dollárt. :)
A lényeg hogy valami forogjon és hogy a befektetett energia kevesebb legyen mint az elõállított. Ha valami forog -például a dinamó a biciklin, vagy nagyobban a vízerõmû, amiben a víz forgat kerekeket, vagy a szélerõmû- akkor az már termelhet energiát. Ha nem egy PC processzorhûtõjébõl, de valami más szerkezetbõl biztosan elõ lehetne állítani hasonlót, ami mûködik. Elvben mûködhet, vagyis inkább egy hasonló dolog mûködhet. Ez talán azért nem, mert a processzor hûtõ felveszi az energiát hogy forogjon, nem leadja a forgásnál. Ez lehet a legárulkodóbb dolog.
Ez egy egyszerû szerkezet, ami kétirányú energiaátalakító. Ha áramot adsz rá, akkor forogni kezd. Ha forgatni kezded, akkor áramot állít elõ. A hatásfoka az megkérdõjelezhetõ. De ettõl még mûködik. A probléma nem itt van. Hanem például ott, amit raktáros is említett. Elõbb-utóbb a mágneses mezõk beállnak egy egyensúlyi állapotba, kiegyenlítik egymást a vonzó-taszító erõk és megáll a forgás. De említhetõ a mechanikai veszteség, a súrlódás is. Kis méret, kis tömeg, kis súrlódás. De kicsi az elõállított energia. Ha mindezt nagyban próbálnánk, akkor ezek hatványozottan jelentkeznének.
Ebbõl örökmozgót lehetne csinálni, azt meg még senkinek sem sikerült valószínûleg.
Én az un. "ingyenenergia" lehetõségét inkább abban látom, hogy egy jelenleg még nem ismert energiát sikerül megcsapolni (nullponti, éteri).
(Mint ahogy most energiát tudunk nyerni a változó mágneses, elektromágneses térbõl.)
Az energia kérdés sokkal egyszerûbben is megoldható. Egy stirling motor ami hajt egy kisebb generátort, meg szivattyúzza a vizet a kútból. Nem kell hozzá csak éghetõ anyag. De nyáron akár egy parabolatükörrel és türelemmel is megy.
A stirling motor valoban egy kolosszaris talalmany, ami manapsag kezd teret hoditani. Parabolatükrös stirling motorok termelnek mar energiat vilagszerte pl.
Csak epiteni kellen 1-t 2-t...! :)
Ráadásul a stirling motor fókuszált napenergiával is hajtható megfelelõ idõben persze.
Ok, most látom, a parabolatükröst írtad.
Meg kéne tanulnom olvasni is :)
Nem az a probléma vele, az igen sokára következne be. A gond, hogy a mágneses mezõ "kétirányú" (kétpólusú). A forgás attól indul be, hogy a lapátokra ragasztott mágnesek mágneses terébe egy új erõt teszel. Nem kézzel lököd meg a lapátokat, hanem a kocka mágnes mágneses terével. De ha utána nem változtatod meg a mágnes teret, akkor nincs plusz energia. Az egyenlet egyik oldala, hogy amikor amikor távolodik a lapátra ragasztott mágnes,akkor taszító erõ hat ami gyorsít. De közben van egy közeledõ lapát amire egy ellenirányú taszító erõ hat, ami lassít. Az egyenletet még komplexebbé teszi, hogy nem csak kettõ, de sokkal több mágnes van így az erõtér igen összetetté válik. Ezek az erõk egyensúlyra (nyugalmi helyzetre) törekednek, ezért lassulni kezd majd megáll. Erre segít rá a súrlódás, ami ugyancsak ellenerõ, lassítja a mozgást.
Egyszerûbb ha nem forgó, hanem lineáris mozgást modellezünk. Egy mágnesre ráejtesz egy másik mágnest ugyanazon pólusával, az a gravitáció miatt elõbb gyorsul, majd a mágneses erõ miatt lassul. Mire megáll, már a mágneses erõ nagyobb lesz, mint a gravitációs, így emelkedni fog. Utána kisebb és süllyedni. De egyre kisebb amplitúdóval. Végül meglesz az a pont ahol a két ellentétes erõ kioltja egymást és lebegni fog (tekintsünk el attól, hogy a valóság 3D, és oldal irányba lefordul a mágneses mezõ mentén).
Fejlõdöm... :)
Egyébként pont most tervezünk a jó komámmal egy berendezést, ami ha sikerül, nem hiányozhat egyetlen valamire való prepper házából sem!
Nagy lehetõségek vannak benne, nekem is jobban tetszene mint a fagáz, de házilag elég gyengét lehet csinálni és tüzelni kell alatta rendesen.
Gázkazánokba építenek be jókat (1KW), de nem tudom hol lehet kapni és valószínû nagyon drága lehet.
Nem értem miért nem terjed el. Vagy ameddig nincs a fán jövedéki adó, addig lehet nem is fog?
Valahova tettem be videót egy magyar készülékrõl.
Frissítés:
http://www.youtube.com/watch?v=QQpzwPg1dn4
http://www.youtube.com/watch?v=YjnB_qz_So4
http://www.youtube.com/watch?v=t2XCNvez8i8
Vajon az elsõ videó készítõjével hogyan lehetne felvenni a kapcsolatot?
Írsz neki a videó alatt.
Amúgy õ az:
http://kiaikido.hu/pages/cservolgy_bemutatkozas_hu.php