Akkor esetleg keverve ?Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Fél kg normál és fél kg jódozott só egybe keverve?
Printable View
Akkor esetleg keverve ?Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Fél kg normál és fél kg jódozott só egybe keverve?
Szerintem nem zavar be a pajzsmirigy problémásoknak sem a jódozott só, de azt egyedileg nyilván érdemes megkérdezni az orvosától. Akkor kell kerülni, ha jódot szed gyógyszerben. A jódozott sónál ha jól emlékszem, 1 kg NaCl sóhoz van hozzáadva 50 mg jódot tartalmazó só (NaI vagy KI). Mennyi idõ alatt fogyasztasz el 1 kiló sót? Én kb. 2 év alatt. 100 mg jód egyszeri, rövid idõn belül történõ felvétele telíti el a pajzsmirigyet. Annyi, amennyi 2 kiló sóban van. (100 mg jódot (120 mg KI) adnak atomreaktor baleset esetén a közelben élõknek, ha a reaktorból radioaktív jód szabadult ki a környezetbe.) Ez a mennyiség már okozhat gondot, a népességél kb. minden 10 000 emberbõl egynél akár súlyosat is. Az alacsony jódtartalmú só fogyasztása Magyarországon inkább egészségvédõ hatású az élelmiszerek és ivóvizek alacsony jódtartalma miatt. Vannak olyan élõhelyek (pl. Florida, tengerparti vidékek), ahol a hazaihoz képest nagyon magas a jódtartalom. Az ott élõ emberek több nagyságrenddel több jódhoz jutnak hozzá naponta, mint a Magyarországon élõk. Az õ pajzsmirigyük alkalmazkodott is ahhoz, kisebb a jódfelvevõ képessége, mint a hazai lakosság pajzsmirigyének. Ezért fordult elõ, hogy a kaliforniai emberekre kifejlesztett alga tabletta a kaliforniai emberekre jótékony hatású volt, de a hazai viszonylatban magas jódkoncentrációja miatt a magyarok közül sokaknak irreverzibilisen kinyírta a pajzsmirigyét. (A jódozott sóhoz képest nagyságrendi eltérésekrõl van szó.)Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
A jóddal kapcsolatban igazad lehet, mert olvastam már a többségében jódszegény hazai vízkészletekrõl.
szerintem aminnyi sót fogyasztasz egy kajával nem számitanak ezek a mennyiségek hogy jodos vagy nem
Mondok akkor néhány példát:Idézet:
Eredeti hozzászóló londonercsecse
-Erre felénk gyakoriak a 4m környéki belmagasságú szobákkal rendelkezõ 100 éves házak és így magasabbak a szekrények is stb. Van egy 160 l-es villanybojler (amely nem mellesleg remek víztartalék is egyben), na annak a tetejére raktam egy kis mûanyag 1l-es ruszlis vödröt benne gyertyákkal, öngyújtóval és gyufákkal, rákötöttem egy darab drótot amivel lebírom majd szedni, mert létrával bírtam felrakni a "csomagot". Lentrõl nem látszik a vödör, a drótot pedig hátul elrejtettem, csak meg kell húzni és már le is esik.
-Ott van a kert ahol is már három lezárt 10-20l-es vödör van elföldelve benne konzervek és alapvetõ szükségletû dolgok. A lényeg az hogy tudd, hogy hol kell elkezdened kiásni ha szükség van rás. Legyen néhány stabil(házfal, kerítés) viszonyítási pont és hogy a teteje fölött legyen kb 60 cm föld. Így az itteni fagyok nem tesznek kárt benne és traktor sem fogja kiforgatni az ekével (mélylazítónk nincs így ezzel nem kell számoljak).
-Van a ház alatt egy szép pince boltíves kialakítással és ami a legjobb döngölt földpadlóval, itt is elástam 2 lezárt vödröt, az egyik ott van ahol a kutya régen kapart egy gödröt ami azóta be lett temetve, de én kiástam és vödröt tettem az aljára, betemettem, ledöngöltem kicsit aztán jött a nyomeltakarítás.
-Ezenkívül a téglarakásba is beépítettem egy kis lezárható vödröt nem fagyveszélyes készletekkel.
-Illetve van elrakva ide-oda egy kis lezárt vödröcske/ befõttesüveg specifikus készletekkel is.
-Van 2-3 fõ raktárhelyem a lakás keretein belül, mert nem célom mindent elásni. Egy-két túlélõ eszközöm mindig kéznél van. Élelem is kéznél van, ha szükséges. Víz van a bojlerben, az esõvízgyûjtõben és a kútban is és ebben a sorrendben nyúlnék a készletekhez szükség idején.
-Tervezek még elrakni egy-két készletcsomagot vödrökbe, majd írok ide eredményeket.
Ismerõsöm nagyapjának volt a padlásseprés idején jó rejtekhelye. A tûzfal elé épített egy álfalat a tetején egy álgerendával és a kettõ közzé engedte le egy-egy dróton a dolgait. Dohányt, sonkát, kolbászt, zsírosbödönt, füles zománcos köcsögben eltett lekvárt.
Volt régebben olyan is, hogy volt pl egy 10 m-es pince, ebbõl lefalaztak egy 2 m-es részt és ott tárolták azt amivel nem akartak elszámolni a hivatalos szervek felé.
Ha már itt tartunk egész jó ötlet ez a befalazós módszer, lekicsinyített változatát fogom még használni úgy gondolom.
Az én sótartalékom egy tömb himalájai kõsó..még kölyök koromban kaptam egy nagyméretû sólámpát, amiben néhány éva alatt kiment az ízzó. kibeleztem az elektronikát, aztán a sótömböt forró vízzel és körömkefével körbetisztítottam...most ott áll a polcomon...4.5 kg, tehát megõrölve jó sokáig ellát minket sóval..nem jódozott igaz, de nem tud megromlani 1000 év alatt sem, mert úgy áll ott mint egy cseppkõ :)..
Idézet:
Eredeti hozzászóló mmilan21
anyósom jódozatlan sót vásárol..a jódbevitelt úgy oldja meg, hogy havonta 1szer2szer a talpát bekeni jóddal és hagyja megszáradni..állítása szerint ez is elég..hallottatok már a módszerrõl?
Idézet:
Eredeti hozzászóló Zacskóbicska
Elképzelhetõ, sõt több, mint valószínû. A jód felszívódással, belégzéssel, lenyeléssel egyaránt bejut a szervezetbe és a bejutott mennyiség 30-40 százaléka a pajzsmirigyben halmozódik. Viszont így nehéz kalkulálni a bevitt mennyiséget.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos