Bicsérdy Béla tanítását ismeri valaki?
Itt van egy cikk róla:
http://www.egeszsegestaplalkozas.eol...icserdy-1.html
Printable View
Bicsérdy Béla tanítását ismeri valaki?
Itt van egy cikk róla:
http://www.egeszsegestaplalkozas.eol...icserdy-1.html
Nekem megvan egy könyve, de az is szkennelt, és rosszabb minõségû, mint a hazudós levesrõl szóló :) Ráadásul a nyelvezete elég régies, digitális generációnak nehezen érthetõ :)
Béla bácsi nagyon érdekes jelenség volt, tulajdonképpen a mai egészségdivat-fellángolások elõfutára volt. Ha nem vesszük figyelembe a marhaságokat amiket a módszere mögé kanyarított (tudománytalan ideológia ami a hívek szerzéséhez kellett) csak annyit mondott, hogy nyers koszton kell élni és (erõ)gyakorlatokat kell végezni. Nem sokban különbözött a Kellog féle szanatórium (Battle Creek) elveitõl amúgy, ma meg nem azt mondjuk valakire, hgoy bicsérdista, hanem azt, hogy frutarian aki a gymbe jár :) És Kellog több pénzt csinált ebbõl.Idézet:
Eredeti hozzászóló Technics
Egyébként a nyerkosztos-edzõs módszerek közül õ egyike volt az elsõknek, a huszas évek körülményeihez képes elképesztõen népszerû volt. Ma pl. ilyen a callisthenics módszertan, ahol szerencsére nem kell hagymázas hülyeségeket hallgatni a nyerskoszt diéta és izomgyakorlatok mellé.
A szûk látókörûség vezet ilyen megállapításokhoz, mint ami az idézett szöveg mögött van. Elfelejti a "tudós" a következõket:Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
1. Az embernek kifejlõdése óta szüksége van állati eredetû táplálékra.
2. A növények többségének is szüksége van az állatokra. legelõt nem lehet fenntartani állatok nélkül, a legtöbb területen nem lehet jó termést (legfeljebb vegyszerezéssel) produkálni az állati eredetû talajjavítás nélkül.
3. Az emberiség, a növényzet és minden más egy öko rendszerben él. Mindennek megvan a maga helye. Az emberiség jól elszaporodott és ehhez igazodik a rendszer. Ki fogja ez igazítani magát minden változásnál.
4. A Föld történetében volt idõszak, amikor a jelenleginál sokkal dúsabb élõvilág uralkodott. Az egységnyi földfelületre esõ élõ anyag mennyisége jóval nagyobb volt a jelenleginél, a Föld ebbe mégsem rokkant bele.
5. Minél magasabb a légköri széndioxid koncentráció, a növényzet annál gyorsabban burjánzik. Az állatok ehhez nem adnak semmi többletet, mert valójában tök mindegy, hogy az elszáradó, elkorhadó növények produkálják-e a légkörbe a széndioxidot és metánt, vagy a növényeket evõ állatok. Ha a növényeket nem temetjük be folyamatosan jó mélyre a föld alá, ahol kellõ nyomás és magas hõmérséklet is van, akkor azok összességében semmit sem csökkentenek a széndioxid koncentráción függetlenül attól, hogy állat eszi-e meg, vagy magától rothad el.
Összevetetted már a növényevõ és a húsevõ emésztõrendszerét?
Az ember emésztõrendszere a növényevõké hoz hasonlít, a növényevõben a hús megromlik.
Szerintem az állati eredetû dolgok közül, csak a tojás ehetõ, és elérhetõ, meg a rovarok...
Én úgy vagyok vele hogy csak az ehetõ amit szinte eszközök nélkül is meg lehet enni, el lehet érni.
A mezõgazdaság HOGYAN-át meg választ el a táplálkozástól!
Nekem errõl van egy új elméletem, de nem itt :D
Gondolom ezért van, hogy egy marék füvet és falevelet kényelmesen el tudunk fogyasztani a rántotthús helyett :DIdézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Öszevetettem néhányszor. A húsevõ táplálék hasznosítása közel 90 százalékot is elérheti, a növényevõé 30 százaléknál megáll. A húsevõ bele rövid a mindenevõhöz képest, ez utóbbinak a bele rövid a növényevõhöz képest. A mindenevõ (mint pl. a disznó és az ember) szervezete a keményítõt és a cellulózt nem képes hasznosítani, a növényevõé viszont igen. Ezen gondolkodj el. Micsoda különbség. Ugye?Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Végülis a növényevõknek is van szája meg foga, meg nekünk is, bélrendszer is van mindkét helyen, meg hát a maradék ki is ürül a megfelelõ lyukon :)Idézet:
Eredeti hozzászóló BragBOL
Az állati eredetû dolgok közül ami az ember számára nem ehetõ, az a csontozat és társai, mert a fogazat nem alkalmas azok befogadására. Egyébként minden más állati eredetû táplálék esetében rendelkezünk megfelelõ emésztõszervekkel, mirigyekkel és nedvekkel. Konkrétan az állati húshoz van 4 metszõfogunk, ami a 32-nek a nyolcada, így a teljes táplálékbevitel nyolcadának érdemes állati húsnak lennie. Egy másik nyolcadának pedig növényi fehérjének, a kettõ együtt egy negyed, amely megegyezik az emberi test szárazanyagának a fehérjetartalmával, ami megközelítõen 25%.
Nade más a hosszuk és a ragadozóknak erõsebb a gyomorsava, jobban megemészti a húst.
Állati húsnak? Állati fehérjét szoktak mondani meg zsírt.
A tojás nem jó hús helyett?
Amúgy azt olvastam hogy a metszõfogunknak más a formája a ragadozókhoz képest.
MaRee: emberszabású majmok vagyunk nem marhák meg koalák :D
Az emberszabású majmok, gyümölcsöket, olajos magvakat, néha tojást és rovarokat esznek, de még tán gyökereket is, de ezt nem tudom, csak gondolom, mert sokat vannak a földön is. Esznek leveleket is de abba kevés a tápérték.
Az ember a táplálkozás kapcsán annyi mindent összeolvas, hogy képtelenség eligazodni mi a helyes mi a helytelen.
Gyakorlatilag mindennek vannak elõnyei/hátrányai.
Azért a túlélés szempontjából elég kardinális a táplálkozás, szerintem érdemes foglalkozni vele.
Azért érdekes tendencia, hogy a mai túlsúlyos világban lassan annál értéktelenebb egy étel minél több kalóriát tartalmaz.
Éhséges idõkben kíváncsi leszek a ma kalóriaszámolós emberkékre, amint farkasként vetõdnek majd a zsíros kenyérre....