Én panellakó vagyok, szóval nézzétek el hozzánemértésemet: hogy lehet például uborka vagy paprikamagból utódot nevelni? Elég ha elvetem? Vagy csíráztatni kell? tárolás, szárítás úgy mint a borsónál? Hogy megy ez?
Printable View
Én panellakó vagyok, szóval nézzétek el hozzánemértésemet: hogy lehet például uborka vagy paprikamagból utódot nevelni? Elég ha elvetem? Vagy csíráztatni kell? tárolás, szárítás úgy mint a borsónál? Hogy megy ez?
Ha a boltban/zöldségesnél vásárolt ubi/paprika magját szeded ki, az szinte biztos, hogy nem fog kikelni, mert azok 99%-ban hibrid növények magjai, és mint ilyenek, sterilek.
Ha veszel vetõmagot, vagy magbörzén szerzel (ez utóbbit javaslom, sokkal jobb fajtákhoz juthatsz hozzá), akkor meg teljesen úgy mûködik, mint ahogy nagyanyádék idejében :)
Ezen a linken találsz egy elég jó ismertetõt, képekkel meg minden:
http://ilkertje.blogspot.hu/2010/03/...aradicsom.html
Az uborka is így mûködik :)
Ha bármi kérdésed van, tedd fel, és válaszolok :)
Ma konstatáltam, hogy az a tûzõ nap, ami a nyarainkat jellemzi, nem olyan jó közvetlenül még a fényigényes növényeknek sem.
A paradicsomok és a körömvirág sokkal szebb és produktívabb félárnyékban (azaz azok, amelyeknek már csak a gyümölcsfák alatt jutott hely), mint amelyeknek az elõírt feltételeket biztosítottam. Talán nem lesz olyan édes a paradicsom az elõbbieknél, de a napra ültettek kisebbek, és még nem mutatnak termést (ugyanaz a fajta).
A körömvirágokat már másodszor szüretelem, míg a napos részen eddig egy adag jött le.
Aztán ma felfedeztem egy sor babot, amit eddig nem láttam, azaz hetek óta nem lett megöntözve. :D Elbújt a burgonya sorok mögött (nagy a káosz a kertben), én meg nem látok. Ez a sor bab vagy kétszer akkora (szilva és almafa árnyékolja), mint ami a nap nagy részét állandó fényben és melegben tölti, hiába öntözgettem ezeket lelkesen (elvileg ugye kifejezetten meleg- és vízigényes, nagy páratartalmat kedvelõ növényünk a bab). Ebbõl csak a párát kapta nagyobb mennyiségben, mint a napfényben virító társai.
Volt egy hasonlo tapasztalatom, de azt hittem, hogy valami mas jatszik közre.Idézet:
Eredeti hozzászóló Plafon
Ezekutan arra lehet gondolni, hogy a bennük aramlo nedvesseg/tapcsatornak a napfegy-meleg hatasara nem vegzi ugy a munkajat, mint a szürt fegyben.
Gyerek koromban egy Bulgar kerteszetbe jartunk be a sracokkal nezelodni.
Több növeny felett halo volt kihuzva. Kerdesünkre azt mondtak, hogy a madarak, rovarok es a napfeny ellen. Akkor az utolsot nem ertettük, mert ugy tanultuk biologiabol hogy a napfeny az jo a növenyeknek...
Minden esetre ez igy eleg erdekes es akar ertekes info is lehet egy kis/nagy csaladi gazdasag szamara! :thumbup
Indián kukorica fajták termesztésével kapcsolatosan van valakinek tapasztalata vagy használható információja?
Még nincs, de nyár végén veszek termelõtõl magokat, ill. körülnézek a kertjében. Melyik fajta érdekel? Megkérdezhetem tõle. Én perui lila csemegére pályázom.
Tavaly ültettem pár kivit, még azt is ajánlott védeni a tûzõ naptól, akkor találkoztam én is elõször a hálóval.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Rachel háló néven keresd.
Igazából, mindegyik fajta érdekel. A magyar csemege F1-gyel egyre több gondom van, nem bújik ki, csenevész lesz a locsolás ellenére is. Alternatívát keresek.Idézet:
Eredeti hozzászóló Plafon
Valahol olvastam a hopi kukoricatermesztési eljárásokról, hát enyhén szólva padlót fogtam, ki akarom próbálni.
Már, nem a sivatagi rezervátumba való bezárásomra gondoltam...:D
A fészkes, mélyre vetésre gondolsz? Szerintem érdemes vele kísérletezni. Mi is látjuk, hogy ahol burjánzik a (z alacsony) gaz, ott a növények sokkal szebbek (dinnyék, uborka, paradicsom, zeller, pasztinák, hagymák esetében figyeltük meg). Sokkal jobban bírják a kiképzést, gondolom, ennek is a részleges árnyékhoz, és a nedvesebb közeghez van köze. Tehát ha nem fészkesen veted, akkor még mindig védheted õket a nem kívánatos növényekkel. :) Élõ növényzet alatt a csigák sem tudnak olyan óvodákat / búvóhelyeket létesíteni, mint a mulcs alatt.
De volt olyan is, hogy a magasra hagyott gyomoknak adtunk hálát, amiért megóvták a kultúrnövényeket a jégesõtõl (idén kétszer is). Nekem nem számítanak alattomos ellenségnek a gazok, mert nagyon ritka, hogy a hátrányukat érzékeltük (pl. van egy futónövény, nem tudom a nevét, de az a többi lágyszárút fojtogatja, így az egyáltalán nem kívánatos).
A mulcs miatt több helyen hagyjuk jól megnõni, mielõtt kiszednénk, a veteményesben pedig a szükséges mennyiségû mulcs hiánya miatt meghagyjuk az alacsony gyomokat, csak zavaróbb méretüknél szedjük ki és terítjük le õket.
A kutyapotyadákot egyébként mi is felhasználjuk, mondjuk nem vízzel hígítva. :D (Én origós cikkben olvastam a hopikról.)
Igen a mélyültetésre gondoltam, már csak a klíma változása miatt is. Másrészt próbálok õsibb fajtákat meghonosítani a kertemben.
Pár éve láttam egy angol dokumentum filmet, ahol génbankot/magbankot akartak létrehozni az õsi, ellenálló növényekbõl. A csicseri borsóért Kazah földre mentek. A köves, hõségtõl izzó poros sivatagban, csapadék nélkül tele volt terméssel!
A hibridekkel tele van a hócipõm.
Mielõtt elfelejtem: tápiói sima csicsókát keresek õszre. Ha valakinek van, szóljon...