Én nem viaszt, hanem zsírt hallottam, valószínûleg mind a kettõ mûködik. :thumbup
Printable View
Én nem viaszt, hanem zsírt hallottam, valószínûleg mind a kettõ mûködik. :thumbup
Be kell sózni a csirkét (bõr, belsõségek és fej nélkül) elõször is, majd hagyni áll egy éjszakát, de pár óra is megteszi.Idézet:
Eredeti hozzászóló Doom
Felakasztani a füstölõben egészben vagy darabokban, majd füstölni amíg a külseje meg nem keményszik.
A füstölést elég napi 8 órán át végezni.
A kész szárított-füstölt csirkét felakasztani a kamrában vagy a spájzban. Mindegy hogy hol, csak száraz, sötét legyen a hely és 20 foknál ne legyen melegebb.
A füstölés-sózás-szárítás együttesen megvédi a legyektõl a húst.
A sózás-szárítás is ugyanolyan jól tartósít, ha nincs hol füstölni.
Szárítani én a saját gyártmányú sörkollektoros aszalómmal szoktam. Az villany nélkül megy, leszámítva a közvetlenül napelemrõl mûködõ Noctua ventilátorokat.
Ez utóbbit házi galvánelemekkel is meg tudom oldani.
Csirkén még nem próbáltam ezt a megoldást, de a március környékén levágott nyúl húsa kifogástalan jelenleg is(ott lóg a kolbászok mellett).
Csak víz kell hozzá és visszanyeri az eredeti állapotát a szárított hús.
Mind a kettõ mûködik szerintem is.Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Természetesen nem biztos :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Ádám Csaba
Én csak kétszer használtam ezt a módszert (a költözés óta nem jutottunk el a baromfiudvarig), és két "alkalom" nem tekinthetõ szignifikáns mintaszámnak. De mindkét tavasszal egészben jöttek ki a bálák a fal mellõl. Nyilván egy lazábbra kötött, kevésbé beszorítósan rakott, vagy csak egy különösen hiperaktív állomány melletti bálafal dicstelen véget érhet. Ezt ki lehet küszöbölni a pótbálák berakásával, szóval végülis nem olyan hatalmas a baj akkor sem. De mondom, nekem kétszer már bevált, harmadszor is így fogom csinálni :)
Nem a szavad vontam kétségbe, hanem csodálkozva olvasom, mert az elõzõ kolóniám az mindent szétszedett, kikapart, szétcsipedett, stb.
Még mindig gyenge pont számomra a baromfiól költséghatékony szigetelése. Még megfontolom a szalma dolgot. Egerek nem költöztek bele?
Világos volt elsõre is :) Egerek belementek, de ami a fal felé távozott, azt a macskák rendezték el, ami az ól felé, azt meg a tyúkok. Kijönniük meg ki kellett kajáért, mert az a szalmában nincsen (legalábbis nem elég).
Amikor etetõbe etettem, nekem is beköltöztek a tyúkól alá az egerek. Utána egy barátom javaslatára minden nap bedobtam az udvarra a szemes takarmányt. A földrõl összecsipedték az összeset, ott nem maradt kósza szem az etetõ alatt.
Megfontolom a szalmás hõszigetelést, köszönöm a tanácsot.
Tojás tárolására én a meszet hallottam. Mészbe mártották és aztán a gabona között tárolták. Így még húsvétkor is volt tojásuk. Idén ki fogom próbálni, ha nem felejtem el megint.:)
Én is elkezdtem szórni az udvarra a magokat. Jobban leköti õket és nagyobb élvezet nekik így enni. Egyedül esõs, saras idõben adom nekik az etetõbe.
Új felfedezés. Nem kell keltetõ, infralámpa, anyámkínja ahhoz, hogy csibéi legyenek a gazdának és azok fel is nõjjenek:) Már a harmadik tyúk kotlik meg és kelnek ki szépen a csibék. A természet szépen elrendezte, hogy a melegbe jöjjön az ihlet a tyúkoknál, így a csibék nem fagynak meg.
Kicsi kísérletezek is. Egy almot bezártam és indító, most pedig nevelõtápon tartok. A másik alomból (akik hárman voltak) csapódott hozzájuk 2-3 hét múlva kettõ csibe. Egyik elpusztult a másik él. A megmaradt harmadik pedig anyjával maradt és õket kizártam egy 5X20-as területre. Csak vizet adok nekik, meg néha szórok kis gabonát, nevelõtápot. Utóbbit nem fogyasztja. Csak, amit az anyja. Kicsit aggódtam, amikor a szemes kukoricát nyelte. De bírja a gyûrõdést:)
Tapasztalatok: A bezárt csibék szépen gyarapodnak, tolluk fényes, makkegészségesnek néznek ki.
A kint maradt sokáig le volt maradva fejlettségben. Most, úgy 6 hetesen érte utol a tesóját, nagyságban. Viszont a teste szikárabb és a tollak itt-ott hiányoznak róla. Testvérével ellentétben nem hagyja magát elkapni és eszméletlen gyors. Mindent megeszik, amit talál. Igazi kis túlélõ. Jólét vs. nélkülözés.
"A kint maradt sokáig le volt maradva fejlettségben. Most, úgy 6 hetesen érte utol a tesóját, nagyságban. Viszont a teste szikárabb és a tollak itt-ott hiányoznak róla. Testvérével ellentétben nem hagyja magát elkapni és eszméletlen gyors. Mindent megeszik, amit talál. Igazi kis túlélõ. Jólét vs. nélkülözés."
Természetes táplálék vs. turbótáp, inkább így fogalmaznám meg ezt a dolgot. Nálunk mikor voltak tyúkok csak kis korukban kaptak nevelõtápot, így minimális volt az elhullás, utána viszont már csak szemes takarmányt kaptak. Valóban sokkal lassabban nõttek meg, mint a szomszédban a táposak. De nyilván az is megvan mindenkinek, hogy ha folyamatosan kapjaaz antibiotikumokat meg kitudja miket akkor azt a fazékban az ember is meg fogja enni. Én azt vallom, hogy max nevelõtáp aztán meg semmi tápozás, csak kapirgálás meg szemes takarmány nekik. A csirke is meg a végén a kaja is egészségesebb lesz a végén. Jah, és tojás mennyiség is töredéke volt a táposokhoz képest de nem bántuk azt sem.
A táp az mibõl van? Az nem csak darált szemes takarmány? Vagy bele van keverve valami növekedést serkentõ szer is? Gondolom hogy ez utóbbi, mert az elõzõt csak simán darának hívják.