Printable View
de miért nem ? :haha:Idézet:
Eredeti hozzászóló MREVOLUTION
amikor majd az utolsó falatokat kell elosztani az állatod meg a családod közt megnézem mennyire családtag vagy amikor éhségében ellened fordul, vagy amikor elárulja a rejtekhelyedet az ugatásával vagy egyéb dolgával. akkor is pisilni-kakilni kell hordani és stb. a filmekben jól mutat hogy a hûséges társ az állat .
Ez nem tanya topic és lehet át kéne helyeznem más helyre.
Némelyik (ember)családtag úgy el tudja árulni a többit hogy még a garázsban szövõ pók is jobb családtag mint õ/õk. Én úgy látom hogy két családtag -akár vér szerinti, akár házastárs- ugyanúgy egymás torkának eshetnek, talán még jobban is mint az idegenek. Okokból is több lehet, pénz, egyéb vagyon, alkohol, gyerekelhelyezés és még nagyon sok minden. Mikor meg baj van, akkor a családtagokra sokszor pont úgy nem lehet számítani mint egy ismeretlenre. Persze nem mindenkinél van ez így, de sok helyen. Mondjon valaki egy válást, ami a két fél közötti nagy barátsággal és szeretettel ért véget.
Kutya, macska nem pályázik se a gazdája pénzére, se az otthonára, ha a gazdája szereti, akkor õ is szeretni fogja és nem csak az ételért, hanem önmagáért. :)
Nálam a kutyák szintén családtagok . Amit a rövid kis életükben csak lehet azt megkapják tõlem , cserébe igazi jó barátaim , mindig jókedvûek , és ha a szemükbe nézek mindig hálás szeretetet látok , és azért egy SHTF esetén nem hiszem ,hogy hátrány lenne két ilyen hûséges katona :)
Csatolmány 3809
a kutya nem haszonállat, hanem társ
ketté kell(ene) választani agyilag a dolgokat.
a haszonállat nevéhez méltóan az ember hasznára van. igen, mi teremtettük azzá, no meg a jóSten aki a bibliában leírtaknak megfelelõen nekünk teremtette õket.
szóval a haszonállatot, vagy a "termékeiért", vagy saját maga fizikai valójáért (húsáért) tartunk. PONT !
lehetnek "érzékenyebb" lelkületû gazdák-gazdasszonyok, kik kinevezik családtagnak a haszonállatot, ezzel vonva felé védõhálót és ezzel palástolva saját gyengeségüket. nincs ezzel semmi gond.
a gond ott van ha nem tudjuk hogy kinek és minek hol a szerepe a táplálékláncban.
kutya-macska
nos valóban elõkelõbb helyet foglal el európai civilizációban, mint egyszerû haszonállat.
család, barát és néhol gyerekpótló szerepe révén közelebb került szívünkhöz.
róluk csak annyit, hogy pl. nekünk is van, melyet az asszony úgy szeret mintha gyerekünk lenne és úgy is bánik vele...de
ha úgy adódna, hogy (rendes) gyerekeim, vagy saját magunk élete függne egy belõle való étkezésen, akkor nem lenne kétséges a sorsa.
lehet ezért megkövezni, de ha ilyenre nem képes az ember akkor el kell gondolkodni, hogy mi a túrót keres egy prepper honlapon?
természetesen ez csak saját (végtelenül nyers) véleményem.
Ha annyira családtag az a kutya, h megennéd, akkor ha elfogyott ki lenne a következõ? Feleség? Nagypapa? Õk is családtagok... Egy biztos, ha az éhenhalás v a kutyám közt kellene választani én bizony éhenhalnék, de nem ölném meg. Ahogy õ sem engem ha éhes lenne.
abba ne legyél biztos mit tesz a kutya ha éhes vagy megzakkan....Idézet:
Eredeti hozzászóló cookac
végre Mizu leírta az igazat amivel sokan nem tudnak vagy nem akarnak szembe nézni.
Ez teljesen így van. De mindenkinél más ez a szint. Nekem például elég alacsony, én nem biztos hogy útra kelnék szükség esetén, az a "cigányélet" nekem nem való, más meg talán még élvezné is.Idézet:
Eredeti hozzászóló MREVOLUTION
Mivel a kutyusok nálunk is családtagok, én sem tudnám elképzelni hogy ártsak nekik.
Ennek ellenére megértem azt aki pl. ha gyereke az éhhalál szélén van akkor feláldozza a kutyát a gyerek életéért.
Ha valakinek a gyerekéhez való kötõdése gyengébb mint egy állathoz, na azt nem tudom megérteni.
Azt nem tudom mibõl gondolod, hogy a kutya után embert enne bárki is.
De ez megint a másik témába tartozik, hogy ki meddig menne el...
Itt még jómódban elbeszélgethetünk morális dolgokról, de mikor a bõrünkre mennek a döntéseink, akkor lehet másképp alakulna.
U.i.:
Egy jehova munkatársam jutott eszembe.
Mivel nem adhatnak és kaphatnak vért megkérdeztem tõle:
Mi lenne ha a gyereked élete múlna azon hogy vért kap, akkor is ragaszkodnál hozzá hogy nem kaphat?
Azt válaszolta hogy igen...
Vannak akik hisznek Istenben vannak akik nem , vannak akiknek a kutya családtag vannak akiknek nem , valaki a gyereke a mindene , valaki ugyanígy érez a kutyája - macskája stb.. iránt , tiszteletben kell tartani,hogy nem vagyunk egyformák . Ha valaki morálisan feljogosítja magát ,hogy megegye a saját leghûségesebb társát azt mi gátolja meg ,hogy megegye a szomszéd gyerekét akihez mondjuk semmilyen érzelmi szál nem köti ...brrr na ebbe már ne is menjünk bele mert ez már nekem is morbid ...) Szerintem sehová sem vezet ez a gondolatmenet , beszélgessünk inkább a tyúkokról meg a kecskékrõl .......)
Akik szerint egyenlo megenni egy kutyat/macskat egy emberrel, annal sulyosabb gondok vannak szvsz, mint akik felaldoznak a hazikedvencuket pl a gyerkei eleteert cserebe. Ne keverjuk mar ossze a kannibalizmust a farkat csovalo cuki kutya elfogyasztasaval. Mert az huseges es nem hazudik. Hat persze hogy nem, mivel nem tud.
En sem mondom, hogy normalis dolog, de csak azert, mert igy lettunk nevelve. Azsiaban es afrikaban sok helyen jobbhijan megeszik, es nem csinalnak ekkora ugyet belole.
Van, akinel a lo is kiveri a biztositekot, egy ismerosom hanyogorcsot kapott mikor megtudta hogy lokolbaszt eszik, en kifejezetten szeretem.
De ha a szomszed lenne bele daralva annak mar nem orulnek annyira.
1
Az, hogy én mit tennék végszükség esetén, az majd akkor kiderül.
De!
Több irodalmi forrás is leírja kiképzési célból a társállat leölését és elfogyasztását.
A nagybátyám hazagyalogolt egykoron orosz hadifogságból, Finnország területérõl. Saját elmondása szerint ettek kutyát és macskát.
A macskát az éttermek étlapjáról tudomásom szerint Olaszországban Mussolini vetette le.
A ló most is részben vágó állat itthon. A katonák meg ha kellett, megették.(A macska és a ló is társállat!)
Az Andokban egykoron 1972. október 13-án az egyik legellentmodásosabb túlélési történet vette kezdetét. Igaz nem élõ emberbõl de emberhúst ettek és nem kannibálok...
Szóval szép az elv, azt közizlésnek való megfelelés is befolyásolja. De ezt az élet képes felülírni.
1
Vagy lásd Amundsen és Scott esetét a Déli-sark meghódításakor.
Legyen néked akaratod szerint. Csatolmány 3860Idézet:
Eredeti hozzászóló Vietnamiveteran
1
...mi is az a morál?...egyesek szerin az amire a társadalom,a környezet megtanított és el vár tõlünk...tehát valahol egy kényszer...macskát nem eszünk mert....,de nyulat lehet mert.....mi a különbség? aranyos kis állatka mind a kettõ....az ,hogy az adott közösség valahol,valamikor eldöntötte,hogy ez jó-az meg rossz..ha valaki másként cselekszik,hát az nem normális...de a helyzet változásával ezek a dogmák is változnak és olyan dolgok lesznek elfogadottak amik ma elképzelhetetlenek....és itt van még egy tényezõ,a szeretet...amit szeretsz nem bántod...de egy ugyan olyat,ami nem nõtt a szívedhez ..az simán,szívfájdalom nélkül....
Nem arról van szó, h öregapád megette e a lovát. Meg nem is arról, h Jézus adott halat v sem. Hanem arról, h vagyunk mi, kutyások, és nem ennénk meg a társunkat. Nem kellene összemosni a dolgokat a vallással se neked se másnak. Lenne aki megenné a kutyáját, meg vagyunk mi, akik nem. Ennyi.
Sejtettem, hogy felkavarom a vizet, mint ahogy Doom szokta tesztjeivel. :thumbup
Viszont az elszomorít, hogy szövegértésbõl jó sokan megbuktak. Vagyis nem buktak meg, hanem elvakította jónéhányatokat a "szeretet".
Pár sorral beírásom után, már azt olvastam, hogy "ki lesz a következõ? a gyerekem? " :D
Õrület ez a csoportos pszihózis!
Szememre lett vetve, hogy hogy ilyet bizony nem tesznek az állatok.
Kiábrándítás képpen: Az ÁLLATOK TESZNEK ILYET AZ ÁLLATVILÁGBAN !
Még mindig az állat világ az amiben látható a túlélésért folyó harc minden kegyetlensége és realitása. Pont.
Aki nem hiszi nézzen több természetfilmet! :)
Egy példa:
A kenguru mama mikor üldözik a vadkutyák , szorult helyzetben az erszényébõl kilöki kicsinyét prédának, ezzel megmenekítve magát.
Mi ennek az értelme az evolúció szerint? Az, hogyha nem tenné, akkor mindketten megdöglenének a vadkutyák által, így a fajfenntartás szenvedne csorbát, hiszen az anya, még tud és fog is szülni újabb kölyköt.
Kegyetlenség? Nem, csak a hideg és valóságos természet.
Kéretik ezek után nem levonni ezekbõl messzemenõ téziseket, mint pl. én a gyerekemet is kidobnám a kocsibol..stb...stb..
..gyenge.. nagyon gyenge az ember... megérett a pusztulásra...
...minden rendben van...de ez a mondat nincs...megérett a fajunk,de nem a pusztulásra...hanem a szembenézésre..önmagával...és ez nagyon nehéz,egyedi és csoportos szinten egyaránt...sokan nem lesznek képesek rá,õk meghalnak és velük vesznek akiket eddig védelmeztek...de lesznek sokan akik belátják,hogy tévedtek és tudnak új úton járni...a valódi úton,szimbiózisban a környezetükkel..de mint írtad ez a környezet,hideg számító és a túlélésrõl szól...a gyenge elbukik és táplálék lesz....Idézet:
..gyenge.. nagyon gyenge az ember... megérett a pusztulásra...
Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Egyik szavad mond ellent a másiknak. A fajfenntartásról beszélsz, utánna meg arról, h az ember megérett a pusztulásra. Ez kicsit zavaros.
A másik..., egy állat ösztönösen cselekszik, az ember gondolkodik. Nagy különbség.
Akkor elmagyarazom.Idézet:
Eredeti hozzászóló cookac
A fajfenntartast nem lehet eredmenyes gondolati uton.
Az ember elvakultsagaban es nagykepüsegeben azt hiszi, hogy okosabb es ügyesebb a termeszetnel es az evolucional.
Az ember ezert erett meg a pusztulasra! Termeszettel szembe megy, magaval az ELETTEL!
Mar reg megerettünk hogy eltünjünk erröl a csodas bolygorol, mely összes elölenyenek csak artunk es eszetlenül pusztitjuk.
Az allat nem tesz ilyeneket!
Az allat öl, mert ehes.
Öl kis öziket is, barmennyire aranyos.
Mi nagy mellennyel eldöntjük, hogy ki a kedvencünk, kit lehet leölni, kit kell simogatni.
Az a kiskacsa, kiscsirke, nem kedvenc? Nem nez ügy rank, mint az anyjara'?
Nem var tölünk eleseget, vedelmet?
Homokba dugjatok a fejeteket ha eseitek a csirkecombot es a csontot a "kedvencnek" dobjatok !
Szinjatek az egesz, mint az amerikaiak, kik megmondjak melyik nep a barat, melyik a terrorista...
... ezert es meg millionyi ok miatt kell az emberi fajnak pusztulnia...
(szerintem)
Azt nem az amerikaiak mondják meg, hanem a politikusok, minden országban.Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
(Igazából nem tudom hová tegyem ezeket a beszélgetéseket, mert a tanya-beszélgetésbe nem passzol se az étel, se a politika.) :(
Nyiss neki egy megennéd-e a gyerekedet, vagy a kutyádat vészhelyzetben? topikot
szerintem szó sem volt gyerek evésrõl de még csak kutya evésrõl sem, pontosabban a kutya barátok próbálták belebeszélni hogy aki nem kutya párti az megenné a kutyát.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
elmondom még egyszer....én nem szeretem a kutyát mert éhesen ( napok óta éhezve ) nem leszel a barátja átmegy ösztön állatba, nem tudom családtagnak tekinteni mert csak egy ÁLLAT és aki keveri a állat és ember fogalmát az súlyos gondokkal küzd. az állat állat marad ha éhes lesz nekimegy bárkinek - bárminek, szemben az emberrel aki tud mérlegelni és dönteni hogy kinek és minek támad neki.
továbbá bármilyen SHTF után és az eddigi háborúk és egyéb helyzetek is azt mutatták hogy nem tudnak és akarnak a végtelenségig gondoskodni egy állatról ( legyen az bármi ), nem fogod etetni a gyereked, párod, saját, de még más ember javára sem.....aki azt hiszi nem így lesz kezdje el átgondolni mert gyorsan éhen hal majd a szentimentális gondolataitól.
másik fontos szempont a rejtõzködés és menekülés adott esetben...kutya ösztönösen ugatni kezd veszély vagy ingerültség miatt ezzel felfedve kilétedet.
szerintem sokan a filmekben látott beidomított kutyákat tartják példának ami szót fogad és hûségesen ballag gazdája mellet...hát ezek filmes illuziok lássuk be.
Te egy roppant felkészült, nagy tudású, elõítéletektõl mentes csupaszív ember lehetsz...:(Idézet:
Eredeti hozzászóló astonferi;43363s
Nyugalom, békeidõben senki nem eszi meg senki kutyáját. Gondoljatok arra, hogy volt 2 világháború, mégse fogytak el a házi kedvencek. Úgyhogy én nem aggódnék emiatt. :)
nos jártam olyan helyeken és láttam olyanokat amiket nem mindenki és ahova nem szívesen mennék újra. és nem elõítéleteim vannak hanem fentartásaim a sokak által elég rózsaszínnek látott világról.Idézet:
Eredeti hozzászóló cookac
nem vagyok roppant felkészült mert nem tudsz mindenre felkészülni, de amit legjobban megtanultam hogy érzelem mentessen kell sokszor gondolkodni, mert amikor az érzelmeimre hallgattam a kórházban élesztettek újra....akkor sok mindent átgondolsz és átértékelsz....nem is akarok senkit meggyõzni csak leírom a véleményes és a gondolatom. van amikor a másik meghallgatásából és gondolatainak megismerésébõl is tanulsz csak nem kell bezárkózni és makacsul ragaszkodni dolgokhoz.
Hidd el Feri, ha valaki családtagnak érzi a kutyáját igenis a végletekig megpróbál gondoskodni róla! A felklészült prepper amúgy erre is gondol és kedvencének is tartalékol ételt (lásd Doom). Az SHTF-ek nagyrésze meg nem arról fog szólni, hogy ülsz egy sötét bunkerben és várod, hogy kijöhess, hanem az élet zajlani fog tovább, csak más formában és szarabb minõségben. Tehát nem leszek rákényszerítve, hogy ha elfogy az utsó konzerv, levágjam a kutyámat, vagy döntsek, hogy a gyerek, vagy a kutya kapja az utsó falatot. Ha mégis így lenne, természetesen a gyerek kapná és ezt a kutya sem bánná, mert a falka törvényei szerint õ a legalacsonyabb a rangsorban, tehát õ eszik utoljára. Szerintem ha a kutya kint van a természetben napi 15-20 órát, megtalálja magának az ehetõ dolgokat, kiegészíti a saját kajáját és nagyon szélsõséges ételhiányokat is kibír. Egyáltalán nem gondolom, hogy szentimentális gondolataink miatt fogunk éhenhalni. Az emberség és az állat szeretete sokkal többet ad, mint amennyit kajában elvesz. Ha elindulok kaját szerezni és kockáztatom az életemet a családomért, akkor bizony a kutyának is szerzek kaját - így érte is kockáztatom az életem. Ez szeretet, hozzáállás és emberség kérdése. Neked nincs kutyabarátod, nem ismered a kötõdést kutya és gazdája, vagy családja között. Ez egy nagyon erõs kötelék! Mi nem úgy tartunk állatot, hogy délután, mikor megérkezünk munkából megsimogatjuk egyszer a fejét, amíg beérünk a házig. Az Õ problémája a mi problémánk is. Felelõsek vagyunk azért akit megszelidítettünk! Annyira közel van hozzánk és annyi szeretetet ad egy nap alatt, amennyit egy távolabbi rokon egész életében nem sugároz felénk. Ragozhatnám még, de remélem ennyi alég ahhoz, hogy beismerd, igenis van olyan, hogy valaki a végletekig elmenjen egy állatért és a legszarabb körülmények között is ellássa azt.
A rejtõzködésnél szintén nem mérlegelnék és vinném az állatot...hangos, hát hangos. Ha van egy 3 hónapos csecsemõnk, aki éhes és vinnünk kell, õt sem hagynánk ott, mert felfedi a kilétünk! Tehát családtagnál szintén nem kérdés, hogy velünk tart-e.
A rejtõzködés másik vetülete, mikor letáboroztál és õrködni kellene és mindenki hulla fáradt. Itt lehet nagy elõny a kutya aki neked jelez, ha hall, vagy szagol valamit.
Idézet:
Eredeti hozzászóló astonferi
Nagyon, nagyon keveritek a dolgokat es nagyon befolyasolnak bennetek a felallitott "erkölcsi" korlatok !
Apropo! Tulelö! Szerintem a Meddig mennel el topikba rakd be ezeket...
Szoval ahogy Doom is pedzegette a moralt... az egy olyan tag fogalom melyet, minden orszag, minden varos, minden utca, minden csalad es minden egyen maganak allit fel.
Kijelenteni azt, hogy en egy borzadaly vagyok (vagy aki igy gondolkozik), mert szükseg eseten leölnem a kutyankat (akit most szeretünk) es a gyerekem / magunknak adnam elesegnek... haaaaat ... nos erre irtam, hogy nagyon befolyasolhatoak egyes emberek erzelmileg.
Csaladtag?
Van erre egy eszkimo mondas:
Amelyik kutya evett a kezedböl elöbb-utobb a labadbol is fog.
Ez eleg könnyelmü kijelentes egy prepper forumon... nem is kommentalnam..Idézet:
Tehát nem leszek rákényszerítve, hogy ha elfogy az utsó konzerv, levágjam a kutyámat, vagy döntsek, hogy a gyerek, vagy a kutya kapja az utsó falatot.
Jó ötlet, késõbb majd átrakom oda. :thumbupIdézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Nekem az a véleményem - tisztelettel - h aki képes megenni a kutyáját, az soha nem szerette igazán. Vagy ha azt állítja, h szerette és mégis megeszi, abban egy pillanatig sem bíznék meg. Mert mi lenne rá a garancia, ha a kutya elfogyott engem nem darabolna fel egy reggelen mert a családja éhes?
A másik, h mindig mindenki az áldozat szerepébõl nézi a dolgot. Miért kellene nekem is áldozatnak lennem? Nem lehetnék én mondjuk az, akitõl félni kell? Aki kirabolja, netán meg is eszi a nála gyengébbeket az életben maradásért? És itt szándékosan egyes szám elsõ személyben beszéltem, nehogy vki magára vegye. Mert nem igaz, h kivétel nélkül mindenki a fórumozók közt ártatlan bárány lenne ha a kölköket kellene etetni.
Mizu, közmondásokból meg a Bölcs Vezérünk dakota mondásai is elegek. Minek tetézni? :haha:
Én csavarnék egyet a gondolatmeneten , szerintem az a balfasz prepper aki rákényszerül ,hogy ilyen döntést hozzon , ha tényleg felkészült vagy és elõrelátó akkor nem kerülhetsz olyan helyzetbe ,hogy a kutyádat kelljen megenni , egyébként én akár eskü alatt is merném vallani ,hogy inkább az éhhalál mint, hogy kezet emeljek a kutyámra és ha nem élem túl akkor mi van , nem is akarnék egy olyan világban élni ahol a kutyámat kell felzabálni .Én nem féltem a tyúkszaros életemet és inkább halok meg bátran mint gyáván egy pince mélyén a kutyám csontjait szopogatva . Azért szeretlek bennetek , de ez a téma nagyon heves érzelmeket vált ki belõlem :)
Mindíg el szoktam mondani kedvenc bölcseletemet: A terv arra való, hogy elvessük. Most valamit így gondolok, aztán az élet és a helyzet felülírja. Lett már áldott jó tanítónénibõl KZ kápó tömeggyilkos stb. Az ehetõ dolgok listáját is újra kellene gondolni vészhelyzetben.
Egyébként abban egyetértek veled, hogy a szomszéd kutyáját könnyebb megenni, mint a sajátot.
Nem feltétlen. Mert lehetsz te bármilyen elõrelátó, áshatsz el készletet a hétvégi házad kertjében, spájzolhatsz otthon, ha jön egy természeti katasztrófa és azonnal el kell hagynod a lakhelyed. Az elrejtett készlet meg víz alatt áll. Vagy a földönkívülieknek pont a te konzerved ízlik és lenyúlják mind. Nem vagy balfasz, csak nálad nagyobb erõk nem teszik lehetõvé, h hozzájuss.Idézet:
Eredeti hozzászóló Vietnamiveteran
Úgy gondolom az a vita, ahol érzelmeket ütköztetünk józen ésszel elég parttalan. Itt jegyzem meg, hogy azt nem mondtam, hogy kemény éhezés idején nem ennék meg pl egy kóborkutyát. De állítom, hogy az enyémet soha!
Mizu ne is kommentálj inkább semmit, ha részeket kiragadva és bemásolgatva próbálsz más színezetet adni a mondanivalómnak!
A szövegkörnyezet, ami értelmet ad a kiragadott részletnek:
"Az SHTF-ek nagyrésze meg nem arról fog szólni, hogy ülsz egy sötét bunkerben és várod, hogy kijöhess, hanem az élet zajlani fog tovább, csak más formában és szarabb minõségben. Tehát nem leszek rákényszerítve, hogy ha elfogy az utsó konzerv, levágjam a kutyámat, vagy döntsek, hogy a gyerek, vagy a kutya kapja az utsó falatot. Ha mégis így lenne, természetesen a gyerek kapná és ezt a kutya sem bánná, mert a falka törvényei szerint õ a legalacsonyabb a rangsorban, tehát õ eszik utoljára"
Idézet:
Eredeti hozzászóló Mizu
Napok óta olvasom már ezt a topikot, többször nekiálltam már hozzászólást írni, de töröltem. Saját részrõl annyit fûznék hozzá, hogy tegnap nem biztos, hogy ugyanaz az ember voltam, mint ma és nem biztos, hogy holnapra nem válok teljesen mássá. Igazából NEM TUDOM, hogy egy kiélezett szituációban mit tennék (gondolok itt a kutyám elfogyasztására), nem jelenteném ki biztosan azt, hogy meg fogom enni, se azt, hogy nem. Halvány fingom sincs. Egy durva veszélyhelyzetben a végletekig, fizikailag és idegileg túlterhelt ember bármikor összeomolhat, megõrülhet, így bármi elõfordulhat.
Majdnem mindenki hozzászólásában van a többiek számára teljesen, vagy nehezen elfogadható dolog, épp ezért azon nem filóznék, hogy ki a "jó", vagy a "rossz" prepper, vagy ember, semmi értelme. Mindannyiunknak megvan a saját kis elképzelése, bogara, apokalipszis elmélete, értelmi, érzelmi és morális nívója, de legyünk már egy kicsit legalább egymással toleránsak, nézzük el jobban egymás hülyeségeit.
Nyilvánvalóan ragaszkodom a családomhoz, a kutyámhoz, de egy társként kezelt állat elvesztése is inkább közvetve visel meg, mert a feleségem nagyon nehezen dolgozza fel pl. egy kutya halálát. (A fiam még túl kicsi, nem fogja fel.) A dolgok mai állása szerint nem kutya lesz vacsira. :D Holnapután meg ki tudja?
Megint nem ertetted amit irtam, de valszeg velem van a hiba.Idézet:
Eredeti hozzászóló Grafitos
Most is kiemeltem, amit kifogasolok a leirt mondatokban.
- meg nem arról fog szólni
- nem leszek rákényszerítve..
Komolyan kijelentö modba irod ezeket, vagy csak engem akarsz cukkolni?
Ha tenyleg komolyan gondolod akkor gratula, mert te egy hiperszuper-elörelato es minden helyzetet kezeben tarto...stb..stb.. akarki vagy!
Nem tünt pl. fel, hogy a legtöbbünk fikcional, talalgat, velemenyezik, vagy mint pl. en aki szinte mindig odairom, hogy "szerintem".
..de lehet nincs igazam...
Sosem lehet tudni ! :DIdézet:
Eredeti hozzászóló cookac
de pl. az az anya sem gondolta volna elötte aki megölte gyereket, mert az menthetetlen beteg volt es szenvedett folyamatosan.
Vagy ha a kutyad szenved, pl. egy baleset miatt es tisztan latszik, hogy nincs mit tenni... nem könnyitenel rajta? Hagynad szenvedni?
Csak azok lehetnek nagy esellyel gyöztesek, kik erösek lelkileg..Idézet:
Eredeti hozzászóló cookac
kik kepesek megtenni olyat, amit nem is gondoltak volna...
akik hideg fejjel probalnak tulelni es dönteni, mert nem befolyasolhatoak gyengeik kapcsan...
kik elszantak..
akik alkalmaszkodnak a valtozasokhoz..
..akik nem hiszik azt, hogy mindig igazuk van..
(szerintem)
Mizu kedvéért
Szerintem Az SHTF-ek nagyrésze meg nem arról fog szólni, hogy ülsz egy sötét bunkerben és várod, hogy kijöhess, hanem az élet zajlani fog tovább, csak más formában és szarabb minõségben. Tehát úgy gondolom nem leszek rákényszerítve, hogy ha elfogy az utsó konzerv, levágjam a kutyámat, vagy döntsek, hogy a gyerek, vagy a kutya kapja az utsó falatot. Ha mégis így lenne, természetesen a gyerek kapná és ezt a kutya sem bánná, mert a falka törvényei szerint õ a legalacsonyabb a rangsorban, tehát õ eszik utoljára"
Abban igazad van, ha odaírom ezeket a szavakat, nem hangzik úgy a mondat mintha garantáltan így történne (attól függetlenül, hogy erre van a legnagyobb esély és Én is így alakítanám a szitut).
A végén sajnos pont a számodra elképzelhetetlen lényeg sikkadt el, mégpedig az, hogy én veled ellentétben nem enném meg a saját kutyatársamat, inkább éhendöglenék!
Ez volt az eredeti hsz mondanivalója