Nem igazan talaltam a megfelelo topikot, hiszen van tuleles a varosban ugyhogy inkabb IDE osztom a cikket melyet buscraftos kollegak talaltak.
(Ha nem passzol ide majd átpakoljátok.)
Printable View
Nem igazan talaltam a megfelelo topikot, hiszen van tuleles a varosban ugyhogy inkabb IDE osztom a cikket melyet buscraftos kollegak talaltak.
(Ha nem passzol ide majd átpakoljátok.)
Áttettem ide.
Ki lakik tanyán, vagy ki tervezi hogy elvonulva a világtól vidékre költözik?
Én a múltkor lecsúsztam egy jó vételrõl, de nagyon szeretnék elköltözni egy csendes helyre. Itt még azért is komoly büntetést kaptunk a múltkor, mert madarakat etettünk. Kiderült hogy a város szabályzata szigorúan tiltja. Honnan tudhattuk volna? De van nagyon sok szabály, ami elég irritáló, úgyhogy egy saját, nyugodt kis tanya sokkal jobb lenne.
Nem beszélve hogy a prepperkedés könnyebb olyan helyen, van föld, van terület, bele lehet tanulni a gazdálkodásba.
Én falun lakom, de a méhészethez most keresek egy tanyát, ki is néztem egy jót csak azt a bizonyos " visszautasíthatatlan ajánlatot " kell megtennem :)
B helyszínnek kiváló lenne.
A méhek mellett elférne pár disznó, baromfi, meg persze pár kecske.
Amúgy baj esetén egy 2 kecske lehet az ember legjobb barátja, bõséges tej forrás, és hihetetlenül igénytelen.
azért 2 kecske mert tej csak akkor van ha van kiskecske is, tehát kell egy anya és egy bak. (csak azért írom le így mert volt olyan barátom, aki még ért is a jószághoz mégis
várta a tejet, mire rájött hogy az nem csak úgy van)
Tehát én mindenképp tanya/falu párti vagyok.
Még csak most jöttem vissza Mo-ra. Szóval egyelõre a város szélén lakom. De mindenképpen tanyapárti vagyok és az is a cél. Azonban el kell, hogy oszlassak egy-két romantikus álmot: a tanya nem csak abból áll, hogy ott csönd van, meg harmatfriss levegõre lehet kelni. Sokan szõnek ilyen balga álmokat! A tanya nagyon is sok munkát jelent. Fõleg akinek jószága is van. Már pedig akinek tanyája van az elõbb-utóbb szerez jószágot is. Azt pedig rendszeresen etetni kell, gondozni, takarítani! A veteményest kapálni, mert különben felveri a gaz. A szõlõt, gyümölcsöst metszeni, oltványozni, permetezni. A fûnyírás lesz a legkisebb gondod! Ettõl függetlenül három milliószor inkább a tanya, mint a panel!!!
Jaa, és ha félúton jut eszedbe, hogy elfelejtetted azt a hülye vaníliás cukrot az asszony sütijébe, akkor az "öt kilométer" megint a boltig. ;)
Ebben nagyon igazad van. Sokan nem is gondolnak bele, hogy ha állattartásra adja a fejét akár tanyán akár falun az mindennapos elfoglaltság. Nincs hétvége vagy ünnepnap, az állatokról mindennap gondoskodni kell. Ennek ellenére én is azt mondom mint Te: "Ettõl függetlenül három milliószor inkább a tanya, mint a panel!!! "
Érdekes, hogy van topic tanyára meg nagyvárosra is, de falura nincs. Pedig egy egész kellemes átmenet a kettõ között, van közel bolt, ha baj van akkor segítség is, és hogyha nem egy nagy, elidegenedett falu, akkor pont hogy csak elõnyei vannak preppekedés szempontjából, mert nem kell félni a szomszédoktól sem, és együtt erõsebbek is az emberek ha esetleg fosztogatók érkeznek a környékre. A tanya jó dolog, de ha jön pár suhanc akkor arra sem lesz idõtök hogy elbúcsúzzatok a kecskéktõl meg a többi állattól, már viszik is õket minden más készlettel együtt. Lehet hogy faluban nem lehet teljesen életvitelszerûen növényt termeszteni és állatot tartani, de õszintén, ki akar. Valami munkára szükség van, hogy legyen internet és feljöhessetek a magyarpreppperforum.org-ra, a kedvenc oldalatokra, meg azért az évi 365 munkanap se túl csábító. Egy faluból kényelmesen el lehet járni munkába, és mégis elfér otthon a kertben pár kecske, tyúk, kis paradicsom meg krumpli, a gyümölcsfákról nem is beszélve. És ennél nem is kell több egy igazi preppernek. A pincében lehet tárolni bõven konzerveket, kínai leveseket meg egyéb tartósított kis helyen elférõ kajákat, és ezeket tökéletesen kiegészíti a kertben található friss zöldség, gyümölcs, friss hús. A kecske pedig nekünk lett teremtve :D. Nem feltétlenül kell többet tartani, elég ha egyszer kétszer elviszed valamelyik falubelihez akinek van bakja, és befizeted egy élményestre, egy ellés után akár évekig tejel. De persze ha több van az sem árt, tényleg nagyon igénytelen. Fel tudnak mászni a fára, és lerágcsálják a leveleket. És ha kell, a húsa is nagyon finom. Én most Budapest mellett lakom, de ha kiköltöznék akkor is csak ide mennék pár tíz kilóméterrel arrébb valamelyik faluba, a pilisbe vagy északabbra a cserhát-börzsöny környékére, egy párszáz fõs faluba.
Ha már falu akkor valami ilyesmire gondolok http://index.hu/video/2012/01/05/akvaponia/ elég életképesnek tünik.
Az aquaponia városba való! De oda nagyon!
Falun erre nincs igazán szükség.
Gyermekkoromban (6-14 év között) egy nagyközség szélén, a szõlõtermelõ részén éltem (és azóta is többször laktam vidéken). 1 hold föld volt a ház mögött, fele szõlõ, fele szántó. Nagy melléképület, gyümölcstároló, pince, ólak disznóknak és baromfiknak. Meg nem tanultam a földmûvelést és az állattartást, de csinálnom kellett. Azt megtanultam belõle, hogy amíg lehet elkerülöm. A földmûvelés kemény kenyér, mindig van dolog benne, az állatok mellett nincs se vasárnap, se ünnepnap. A sertés 15 perc késésért majd szétszedi az ólat. Nincs betegség, nincs pihenõnap, nincs nyaralás vagy több napos kirándulás. Nincs elvonulás a vadonba... Persze senkit sem beszélnék le róla, csak számoljunk le a parasztromantikával. Az ember küzd, dolgozik és egy vihar, egy jégesõ vagy egy az állatállományokon végigsöprõ betegség és oda minden amit abban az évben létrehoztál.
Persze én is úgy készülök, hogy ha kell visszaállok a kapanyél mellé és újra megfogom a moslékos kanál nyelét is, de tolom a határidõt.
A mai falusi porták már nem elegendõek az önfenntartáshoz. 600-1000 m*m-es telkek, amiknek a fele beépítve és leburkolva. A maradékon nem lehet megélni. Kísérletezni, gyakorolni, a boltban megvásárolt élelmiszert kiegészíteni lehet, De a teljes ellátást fedezni és az állatok takarmányát is megtermelni lehetetlen.
Szerintem ez az alapvetõ, hogy kísérletezni, jártasságot szerezni. Ez máris nagy elõny, ha nem a zûrzavar közepén kell elkezdni begyakorolni, meg hibákat elkövetni...Idézet:
Eredeti hozzászóló A. L. Ias
És igen: falu, nem tanya. Vagy legalább bokortanya, hasonló gondolkodású emberekkel körülvéve.
A magányos tanya védhetetlen, fõleg magyar viszonyok között.
Idézet egy korábbi írásomból, ami idevág:
,,Aki viszonylag sokáig talpon szeretne maradni a jelenlegi világ vége után, annak rendkívül sokoldalúnak kell lennie, mindamellett, hogy õ és családja alapvetõen egészséges, és a megfelelõ és szükséges felszerelések jó részével rendelkezik. Továbbá magányos létre senki rendezkedjen be, mert nem fog mûködni. Csak közepes méretû közösségek lesznek mûködõképesek. A tanya ehhez túl kicsi. Nem tudod megvédeni, nagy utakat kell megtenned a cserekereskedelemhez, távol leszel a segítségtõl. A városok túl nagyok és jobbára most is élhetetlenek, csak mesterségesen tartható fenn a ,,vérkeringésük”, vagyis aki ott marad az a biztos halál. A falu lesz a megfelelõ hely. Ott, azokban a kénytelen-kelletlen összetartó közösségekben lesz annyi és nem több vagy kevesebb ember, ami kell a megfelelõ védelmi erõhöz és fenntartható, önellátó gazdasági termeléshez. Egy ilyen közösségbe kerülj be és legyél ezermester, hasznos ember. Akkor lehet esélyed."
Nagyon szimpatikus nekem az egész, ha nem lennék túl öreg hozzá, kipróbálnám! Jól ötvözi a passzív házépítés, a környezetkímélõ megoldások számos elemét. Viszont prepper szemüvegen át nézve a dolgot, számos kifogást felhozhatunk ellene. Alapvetõen sérülékeny a megoldás! Ha bármi fennakadás van a víz- vagy az áramellátásban, gyorsan tönkremehet az éves munkád. Ráadásul röghöz köt, lefagyasztja a mobilitásodat. Ha nekem lenne egy ilyen kis ültetvényem, bármilyen rossz hír jönne, egyre csak halogatnám az elmenekülést. Minél több munkát, pénzt öltem bele, annál inkább. De lehet, hogy csak "savanyú a szõlõ" :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Chehomero
Errõl már hallottatok?
Szerintem 10000 szer alkalmazhatóbb itthon mint az akvaponia, és ez is a természet rendszerén alapszik...pont tanyára való!
Ez a permakultúra
http://www.permakultura.hu/
Jó dolog, ha az ember úgymond leszámol a parasztromantikával, de azért van néhány apróság, amit figyelembe kell venni. Mert alapvetõen az, amit ma parasztromantikának ismernek, az egyrészt valójában nem is az, másrészt egy sor hibás dologgal van terhelve.
1
Város, falu, tanya. A falvakban akkor van esély a komolyabb prepperkedésre, ha a telkek normális méretûek. Azaz hiába lakik valaki falun, ha egy 900-1000 m2-es telken van a kétszintes, 150 m2-es ház, meg a medence, meg a lebetonozott kocsibejáró, stb. Ha valaki falusi berendezkedésben gondolkodik, akkor olyan települést kell keresni, ahol minimum 2-3000 m2-esek a telkek, lehetõleg úgy, hogy a kerítésen túl a mezõ vagy az erdõ kezdõdik. Elég sok ilyen van amúgy, nem mûvészet megtalálni. Komolyabb volumenû (azaz nem csak hobbi) gazdálkodást 1000-1500 m2-en érdemes elkezdeni. De ott már az igények kb 90%-át tudjuk fedezni a növényi termékekbõl. Fõleg, ha valaki kicsit beleássa magát a kertmûvelés úgynevezett alternatív módjaiba, de errõl majd kicsit lejjebb. De ez a terület már olyan orbitális mennyiségû zöldséget és gyümölcsöt tud termelni, hogy gyõzze az ember eltárolni. A gyümölcsfák közé amúgy be lehet engedni a tyúkokat, rovargyûjtés plusz trágyázás kettõ az egyben :)
Ha valaki az élelmiszert (zöldség, gyümölcs, gabona egy része) magának akarja megtermelni, plusz a tüzelõanyagot is, meg még egy csomó dolgot, akkor egy család részére nagyjából egy egy hektáros terület elegendõ. Ez az egy hektár elegendõ kis számú állat tartására is (1-2 kecske, disznó, emellé szárnyasok, pár tucat), csak be kell osztani a területet.
2
A tanya régen nem kétemberes volt, hanem jellemzõen nagycsaládok lakták. Ez azt jelenti, hogy akár 6-8 munkáskéz is volt, így pl. nem volt probléma a munkamegosztással, esetleges betegséggel. Ettõl függetlenül a pénzrendszer miatt a munka valóban túl sok volt, és nehéz sors jutott a tanyasi embereknek. Ez nem a tanya hibája, ezzel a mai emberek is küzdenek, úgy hívják, hogy kizsákmányoló gazdasági rendszer.
3
Állattartással kapcsolatban sokan írják a takarmányt, hogy ahhoz nagy terület kell, stb. Ez hülyeség. Abraktakarmány (ami egyik gazdasági állatunknak sem a természetes tápláléka, talán csak a baromfiféléknek, de azok úgy általánosságban fogyasztanak magvakat, nem kifejezetten a gabonát igénylik) csak az intenzív gazdálkodás miatt kell, minden állatfaj szépen elvan nélküle. Persze egy tehén nem ad 20 liter tejet, de gondolom nem is az a cél. Egy öt tagú család sem fogyaszt el napi 6-7 liter tejet, márpedig egy magyartarka tehén abrak nélkül is lead ennyit, ha van rendesen legelõje, szálastakarmánya. Jól tejelõ kecskébõl is kettõ már több tejet ad, mint amennyit egy család el tud fogyasztani.
Régen a falvakban minden utcában volt egy gazda, aki bikát, kant, mént tartott. A többieknek nõivarú állata volt. Így a szaporítást simán meg lehetett oldani barterben, a hímeket pedig évente cserélték a vásárokon, így a genetikai sokszínûség is biztosítva volt.
Az állatnak elsõsorban olyan terület kell, amin tud legelni, illetve amirõl télire széna takarítható be. Egy szarvasmarhára átlagosan fél hektár legelõ és fél hektár kaszáló kell, ez fedezi az éves szénaszükségletet. Ehhez érdemes lucernát is adni, abból olyan 2-3000 m2 elegendõ. Viszont ha rossz év van, mint pl a tavalyi aszályos volt, akkor ennek a duplája kell! Tehát ha mindent figyelembe akar venni valaki, akkor csak legelõ/kaszálóterületbõl kell 2,5 hektár, ilyenkor a rossz években is van takarmány, jó évben meg el lehet adni, vagy eltenni késõbbre. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy tehén nagyjából 5-6 kecskével "egyenértékû", tehát ugyanakkora területen annyit lehet tartani a kisebb állatból. Azon a területen, amit tehenek, kecskén használnak, baromfit is lehet tartani. Egyrészt a zöld növényekbõl jut nekik is bõven, másrészt szétkapirgálják a szart, így az nem égeti ki a füvet maga alatt. Emellett összeszednek egy csomó rovart. Ha a kecskéknél van bak, a teheneknél meg bika és/vagy borjú, akkor a róka sem megy az állatok közelébe, hiába kapná el amúgy a tyúkokat.
Az állattartás módja is számít. A kecske pl. bármilyen növényt megeszik, mifelénk bozótirtásra használják :) Elõbb áll neki a kökényesnek, mint a fûnek. Ezt ki lehet használni az etetésnél. A jelenlegi törvények ugyan tiltják, de simán legeltethetõ erdõben (a tehén is, és a sertéseket is ki lehet engedni), jobban fogja érezni magát, mint a karámban. Nem mellesleg az erdõnek is jót tesz, gondolom ezért is van tiltva.
Ha valahol nem a tej a lényeg, hanem pl. a hús, tojás, ilyesmi (tehát nem kell fejni reggel-este), akkor pedig nem kell napi elfoglaltságban gondolkodni. Ha biztosítani lehet a takarmányt (legelõn miért ne lehetne) és az ivóvizet (vaskádak, kidobott fürdõkádak simán elegendõek), akkor akár napokra is magára hagyható az állomány. Rendes gazda úgysem hagyja ott, de a lehetõség megvan.
4
Alternatív kertészkedés: írta valaki a permakultúrát, az sem rossz. De egy sima szalmás talajtakarással már meg lehet spórolni a kapálást, gyomlálást, meg az öntözõvíz háromnegyedét. Komposztálással, meg normális trágyakezeléssel a tápanyagokat lehet biztosítani, így nagyon permetezni sem kell. Vegyeskultúrában lehet a növényeket termeszteni. A fûszerek és a gyógynövények egy sor pozitív hatással vannak a többi növényre. A kordonos mûvelést egy csomó zöldségnél lehet használni, és így a munka könnyebb lesz, meg nagyjából a felére is csökken.
Tehenet, és baromfit be lehet engedni a gyümölcsösbe nyugodtan (a kecskét nem, mert az nekiáll lerágni az ágakat), karban tartják az aljnövényzetet.
Summázatként annyit mondanék, hogy ha valaki nem akar nagyban állatot tartani, akkor családonként (4-5 fõ) 1-1,5 hektár elegendõ. Ezen az összes zöldség, gyümölcs, és a gabona nagy része megtermelhetõ, plusz a szükségleteknek megfelelõ tojás, baromfihús, esetleg kecsketej, disznóhús. Ezzel van bõven munka, de ha az ember okosan csinálja, akkor közel sem annyi, mint amennyit paraszt õseinknek kellett elvégezniük. Egy családra lebontva ez egy napi pár órás elfoglaltságot jelent, a szezonos dolgokban kicsit többet, télen viszont igazi pihi van. Ha valaki ennél többet szeretne, akkor a területet növelni kell. Egy család számára a 3-4 hektár az, ami még kezelhetõ, emberi mennyiségû munkával (itt arra gondolok, hogy akár egy lóval/ökörrel meg lehet szántani a gabona helyét, nem kell milliós gép hozzá), és meg is ad minden szükségeset.
Én írtam a permakultúrát, amivel még csak most ismerkedek, de úgy nézem, hogy érdemes..egyetértek, hogy manapság már sokkal kevesebb befektetett melóval is ki lehet hozni egy komolyabb háztájit, ami rendesen besegít a költségekbe. Az a baj, hogy manapság a magyar gazdának is igénye van a lapostvre, meg a nagyonokostelefonra..
A több százezer magyar kiskertrõl, szõlõrõl se felejtkezzünk meg. Ugyan egyre több helyen mások szüretelik, de ma ingyen is lehet szerezni mûvelésre, mert az alapítók egyre öregebbek. Nem fog eltartani, ahhoz kicsi, de biztosít városmentes mindennapokat és talán ez a legfõbb lényege. Üdv
Asszony nagyszülei néhány éve meghaltak és ráhagytak 1 házat és 3 hold telket..az öregek gyümölcsfákkal foglalkoztak, amibõl jónéhány már kihalt, de vagy 10 még mindíg van a telken. Nem gondozza és nem szedi senki már évek óta. Most nemrég tudtam meg, de már tervezem a teljes helyreállítást.
Ez mind álomszerû is lenne, ha nem 350 km-re lenne BP-tõl a telek..tehát lemenni benyával, matricával stb stb legalább 20 rugó..:(
Semmi sem lehet tökéletes
Ahol a mai világban nem lehet megélni, mert nincs munka azon a vidéken, az összeomlás után azok a legjobb prepper helyek. :)
ezt a lapot én is követem:)vannak jó dolgok..Idézet:
Eredeti hozzászóló degu
lehet, kellene 1 ilyen topik, hogy mi lehet hasznos infóforrás itthon, meg külföldön..
vagy már van??:confused:
Ha nincs, nyiss neki egyet. :)
James Wesley, Rawles is hasonlokat ir a TEOTWAWKI konyveben. :)Idézet:
Eredeti hozzászóló Sgtmaj.Prepper
A Krisnások önfenntartó és önellátó falumodellje tökéletes lenne, ha nem hagynák ki a modelljükbõl a szükség szerinti emberölést. Viszont a falu mögött álló agy, Sölétormos Jenõ egy civil közösséget szeretne létrehozni most, amiben minden megvan, ami hasznos a Krisnásoknál, de nem kell hajnalban kelni az imához.
Esetleg érdekes lehet, õ szervezte meg a teljes mûködését szociális, gazdasági szinten a falunak.
http://havastanya.hu/soletromos-jeno...g-alapitasrol/
No, miután esett szó a tanya taktikai szempontok alapján történõ mérlegelésérõl most már az utolsó kommentek alapján rá is térhetnénk akkor a praktikus részére a dolognak! Ezután szívesen látnék olyan hozzászólásokat, amik tapasztalatokból következnek arra vonatkozóan, hogy ki mekkora földterületen gazdálkodik, azon belül mik az arányok a különbözõ növénykultúrák között, mennyi állatot és milyet képes az a terület ellátni, ha behozatalra szorul, akkor az mi és mennyi, milyen további dolgokat tervez meglátásai alapján, hogy az önellátáshoz minél közelebb jusson, stb. Tehát legyen ez a topik egyfajta referencia pontos számokkal, mennyiségekkel, arányokkal ahhoz, hogy egy önellátó gazdálkodás gyakorlatban hogyan valósítható meg. Segítségképpen indítom én a dolgokat, mert van tapasztalat, ellenben a magyar irodalom sovány, akár a lágerben a vacsora.
Telek méret: 800 négyszögöl (kb. 2800m2)
Jószág: 3 disznó (egy magunknak, egy mamáéknak, egy feldolgozás utáni eladásra és a következõ 3 malac árára)
Ezenkívül 40 tojótyúk, 2 kakas (ebbõl néha-néha lehet levágni és annyi tojást ad, hogy már eladunk belõle, de még így is 400 tojás van a spájzban)
tanya: kb 100m2
melléképületek: garázs, kamra (szemestakarmánytárolónak használjuk), pince (bor és pálinka tölgyfahordókban), szerszámoskamra, 2 galambház (jelenleg üresek), disznóól, derítõ, árnyékszék, füstölõ, fáskamra, üstház (itt készül a lekvár a szezonban, amúgy meg a moslék, krumpli, stb. a disznóknak), krumpliverem, tyúkól kapirgálós udvarral, kutyaház (németjuhásszal felszerelve :D)
növények: gyümölcsfák, szõlõ, burgonya, akácfák (árnyéknak és némi tüzifának, ha kiöregszenek), repce, takarmánytök, kukorica, uborka, borsó, paprika, paradicsom, zeller, sárgarépa.
Mindehhez két kút. Az egyik 42m-es! :)
Tapasztalat: a burgonya és a veteményes elég egy négytagú családnak szezontól szezonig. Jobb években a burgonyából még eladni is tudunk. De, jól látszik, hogy nem mindenféle veteményünk van. Plusz nincs fóliasátor vagy üvegház. A takarmánytök, kukorica és repce nem elég a 3 disznónak és 40 tyúknak. Arra kéne még több föld. Egy disznó (két mázsa fölött vágjuk) majdnem elég húst ad a következõ Karácsonyig három fõnek. Persze nem minden nap esszük és más jószág húsa is befigyel. A három disznó nem ad annyi trágyát, ami a területre kell. Most 100 mázsát hozzattunk. Viszont ha növelnénk a földterületet, hogy a disznóknak legyen elég takarmány, akkor az még több trágyát kívánna meg. Ezt szétteríteni és beszántani brutális munka. Minimum kistraktor vagy megkérni valakit, akinek van traktorja! A krumpliszedés is egész családos meló és estére nem kell ringatni! A 40 tyúk viszont kevés bajjal van és eszméletlen mennyiségû tojást ad. Tüzifának való nem igazán van. Arra külön kéne egy kisebb erdõs részt venni. A Pedrollo szivattyú jól teszi a dolgát a kutakon. De, a városi villanyról szezonban ennyit locsolni nem semmi számlákat generál. Annak jobb ha kitaláltok valamit!
Konklúzió: 3000m2 alatt még nem leszel önellátó, de nagyon sok dologban besegíthet a háztartásban. Viszont munka annyi van, mint dög! Nagyobb területre mindenféleképpen kell a gépesítés, mert már itt is majd megszakadsz. Mindig van valamit csinálni hajnaltól napestig. Még egy barkácsmûhely, kovácsmûhely nem ártana. Ha fejleszteni akarnánk és több disznóban vagy más lábas jószág beszerzésén gondolkodnánk, akkor annak is nagyobbítani kéne az ólat vagy plusz istállót kéne felhúzni, ami további területet vesz el. Ez mellett a vegyszereket, háztartási szereket akkor is valahonnan venned kell. Még ha csak szódabikarbónáról beszélgetünk is! Szappanfõzést az üstházban meg lehetne oldani lekvárszezonon kívül, de ahhoz is kéne a rengeteg zsiradék meg marónátron.
Remélem ez már ad valamiféle fogalmat!
Nagyon jó volt az összefoglalód- látszik, hogy nem a fotelból túlélsz :-)
10 Ha, gazdasági (magtároló, mûhely, raktár) és lakóépület felhúzása folyamatban, parcellás mûvelés, szántóföldi kultúrákkal, a hétvégi parasztság miatt állattartásra, kertészetre nincs lehetõség - ebben összedolgozom egy másik biogazdával. Kút 100 m-rõl, de nem használom locsolásra, arra jövõre fúratok egy sekélyebbet, amikor könnyítik a szabályzást.
Hektáros parcellákon direktvetésû termelés gabonával forgásban, tápanyag utánpótlás zöldtrágya keverékekkel, biológiai oltóanyagokkal, nincs sem mû-, sem szerves trágyázás, nincs rá szükség.
Szélvédõ fasorok telepítése folyamatban, tó kialakítása szükséges (tüzivíz tároló)
Kizárólag közvetlen értékesítési modell folyamatban, ahogy a feldolgozáshoz, kiszereléshez szükséges eszközállomány felszerelése is.
Gépek: traktor, direktvetõgép kaszálógép, mulcsozó, szárzúzó, de még kellene néhány egyéb is a mulcskezeléshez, preparátumok permetezéséhez és sorközmûveléshez, de nincs hol tárolnom még õket.
A terület minden közmûtõl távol, szigetüzemû energiaellátás (vertikális szélerõmû és napelem)
Önellátás akkor, ha már állat és kertészet is van, de önfenntartásról szó sincs, mindenhez nem értek. Szomszédokkal a viszony aránylag jó, odafigyelnek egymás területére és vadásznak is :-)
Munka mennyisége erõs, bevétel nulla, kiadás sok.
Ebbõl legalább két paraméternek illene fordulnia 4-5 éven belül :-)
A gabonával forgásban-t hogyan érted? Valódi vetésforgó vagy egyszerûbb metódus? Mi sem használunk vegyszereket vagy mûtrágyát. Max a szõlõ van permetezve rézgáliccal. De, az olyan kicsi mennyiség, hogy háti, manuális permetezõbõl megoldható.
Összehasonlításképpen nagyapámnak 70 nagy magyar holdja volt (kataszteri)...amíg kuláklistára nem került. Addig nem is kellett semmiért boltba járni. Nagyanyám szerdánként tartott kenyérsütõ napot, amikor a kézi malommal csak annyi lisztet darált a gabonából, hogy egy heti kenyérhez elég legyen. 2 ló húzta az igát, a tehenek számára pontosan már nem emlékszem, disznó 150, szárnyas jószágból meg annyi volt, hogy nem is számolták.
Az õ nagyapjának pedig 500 és 1.000 kat.hold között volt földje. Még a családfakutatás során nem tisztázott pontosan.
Sajnos a telekmérettel egyenes arányban csökkent a tudás is. Rengeteg dolog elveszik ezzel a szájról-szájra vagy gyakorlati úton való átadással a generációs szakadékkal. Most próbálom újra összeollózni én is. Meg idõsebbektõl tanulni.
Az biztos, hogy ennek a dupláját is tele lehetne rakni, mert fóliát, több istállót, ólat még el tudnék képzelni. Meg egy normális méretû szekcionált mûhelyt (asztalos, kovács, fazekas) is jó volna berendezni, mert a szerszámos épp csak a tárolásra elég. Plusz hiányzó növénykultúrák, napelemtelep és egy kis erdõ mindenképp jól jönne még. Tehát meglátásom szerint 1 hektár kell (durván 2 kat.hold). Alsóhangon! A tó az nagyon király ötlet! Jót tesz a helyi klímának is, ha elég nagy felület.
Szóval önellátás méretei: erre van a Krisnásoknak egy szuper könyve, mindenkinek ajánlom, lesz még egy kötet hamarosan. Ebben szinte minden kérdésre válasz található. Beszélgetések az önellátásról
Kertészeti, szántóföldi kultúrából személyenként elég 300 m2 az éves ellátáshoz megfelelõ terményekkel. Viszont erre jön rá az állatállomány ellátásához szükséges legelõ (ló, tehén 1 Ha), kaszáló, tûzi és épületfanyerõ terület. Ez utóbbit lehet a kerítéssel szélvédõ sávokkal is kombinálni, gyors növekedésû, igénytelen fajokkal dolgozva, mint a turkesztáni szil, fekete akác, eperfa, stb.
Ha túl sok a tojás, ritkítsátok a tyúkokat, legyen kiegyensúlyozott a termelés vagy tárold el a tojásokat vízüvegben télire.
Én nem trágyázok, csak zöldtrágyázok és komposztálok, mulcsozok, mindig van valami takarás a földemen. A földben minden mikro és makroelem benne van, a nitrogént pedig fixálják a szabadon élõ vagy szimbióta baktériumok, amennyiben nincs szántva. Télre is nagyon fontos a lefagyó zöldtrágya fedettség, amibe megy tavasszal az új vetés, de pl. van olyan, hogy augusztusban belemegy a keverék a földbe (mustár, facélia, olajretek, hajdina) együtt az õszi búzával. A gyorsan növõ zöldtrágya elnyomja a búzát, télen kifagynak, de közben a szerves nitrogént megtartják a gyökértömegben (ennek a kontrollálása a legnehezebb), a különbözõ növények által feltárt szerves foszfor és kálium pedig tavasszal már rendelkezésére áll a búzának, ami nõ, mint az atom az idõközben üressé vált földön. Megnézheted a földemen, így van most is csodálatosan egészséges, kártevõmentes búzám, 10 szem magas kalászokkal, mindenféle permetezés vagy trágyázás nélkül.
A gyomokkal van még gondom, de mechanikai eszközökkel próbálom õket kordában tartani, illetve mivel nem forgatom a földet, szép lassan kimerülnek a gyommagbankok a talajban, a felszínt pedig lehet kontrollálni.
Mindent nem tudsz magad csinálni, inkább próbálj kovácsot, fazekast, stb. találni a környéken. Felesleges pénzkidobás, hidd el, ezért kell a közösség. 40-50 földmûves már eltarthat egy lakatost vagy kovácsot gond nélkül.
Ne akarj túl sokat, inkább koncentrálj az apró lépésekre, hogyan tudod például minimalizálni a földmûvelés mennyiségét, hogy minél hatékonyabb legyen és minél több tápanyag maradjon a földben, mert ezen múlik minden. Néhány évtized múlva a szántóföldek minõsége már olyan leromlott lesz, mint egy sivatag a jelenlegi mûvelési rendszerekkel, ezért fontos idõben átállni.
A forgás vetésforgó, minden parcellán más növény kerül vetésre évente, közöttük zöldtrágya. Ez rendkívül fontos az állandó fedettség miatt.
Kézi malomnak a Country Living malmát használom, nagyon jó teljesítményû - ha több embert érdekelne, érdemes lenne leöntetni az örlõtárcsáit, megvan a mintám és a kapcsolat is, aki megcsinálná. A friss lisztbõl készült kenyérnél nincs finomabb, már jó ideje magam sütöm a kenyerem, hosszú kelesztéssel.
Az elveszett tudásért kár, én is régi könyvekbõl próbálom rekonstruálni az régi praktikákat. Volt az én családi vonalomon is több száz hektáros gazda, de mindent elvitt az állam, semmit nem kaptunk érte.
Köszönöm, egyelõre mûvateré az érdem. Õ tõle tanulok sokmindent: növénytermesztés, állattenyésztés, böllérkedés, tartósítás, asztaloskodás, stb. Csak már õ is alig bírja. Halad kifelé a korból. :(Idézet:
Eredeti hozzászóló Traveller
De, most nézegetek még egy telket. Ennek majd a duplája. Még meg sincs, de már annyi telefonálgatás meg rohangálás! Hahaa!
Ja, ezt most mondom itt mindenkinek, hogy ha ilyenre adja a fejét, akkor erre számítson!
Nos igen, földhöz jutni, mármint használható földhöz, nagyon nehéz.
Azt sem érdemes kifelejteni a számításból, hogy az új földtörvény alapján 2014-tõl már csak középfokú mezõgazdasági végzettséggel rendelkezõ embernek lehet 1 hektárt meghaladó földje.
Az állam szépen koncentrálni fogja a területeket, mert az öreg parasztoknak természetesen nincs ilyenje...államosítás...
Ne úgy képzeld el, hogy olyan szinten akarom csinálni, hogy abból akár meg is élhessek. Inkább csak mint a régi parasztok: legyen meg hozzá a szerszám - az nem kér enni - aztán ha le kell ütni egy kapuzsanért vagy össze kell ácsolni egy óltetõt, akkor tudjam hogyan kell és ne dõljön a jószágra az elsõ viharral.
Most pont azon vagyok, hogy ilyesfajta földmûvelést tanuljak. Illetve olyan rendszereket tanulmányozok, amik önsegítõk. Láttam pl. azt, hogy régen a kukorica közé ültették a babot és annak a szárát használták karónak. Bár vannak ellenvélemények is.
Nagyon jól kitaláltad ezt a dolgot illetve feltámasztottad a régi magyar földmûvelés kulcsát! Hiszen nálunk ez már akkor alap dolog volt, amikor Nyugat-Európában még azt sem tudták mi a rák az a vetésforgó.
Hm. Nem rossz ötlet. Rmélem a többieket is érdekli. Jó nagyanyám szerencsés volt, mert volt hozzá igazi búbos kemencéje is. Nálam ez hiánycikk...egyelõre.
Félelmetes, hogy mi mennyiségû tudás ment a lecsóba az utóbbi 50-100 évben. És egy családban elég csak egy generáció, akit ne érdekeljen! A következõ már nyüszítve fogja újratanulni...ha tudja. Én pl. ezért töltögetek le olyan angol nyelvû könyveket, amiket még a századelõ környékén írtak! Plusz permakultúrát bújok esténként. Nálunk visszaadták volna a 70 holdat, de anyámat nem érdekelte, nem akarta csinálni (az õ szüleié volt). Városi vigéc! Ehhhj!
:duhos: Alsó hangon is negyven milliós bukta volt anyád döntése közepes aranykoronával számolva, nem számítva az éves bérleti díjat, ha csak kiadja...ez komoly.
A norfolki négyes azért régi találmány, onnan terjedt el Maora is. Az én forgóm viszont minimum mûveléssel zajlik, trágyázás nélkül, szokatlan növényekkel és téli fedettséggel, speciális direktvetõgéppel vetve, így kíméli a talajéletet és spórol vagy 4 menetet vetésenként.
Majd kiderül, hosszú távon hogy mûködik, eddig tetszik az eredmény.
Kukorica közé a bab klasszikus, jól mûködik. Az ellenvéleményeket pedig érdemes meghallgatni, de ha csak a megszokásról szól, nincs neki gyakorlati oka, lehet helyette bátran mással kísérletezni. Az én környékemen is csak néznek a parasztok, mint a sültbolondra, mit csinálok, de kezd valami respektem lenni lassan, mert látják, hogy mûködik. Nem csinálok mást, csak összeszedtem a világ minden részérõl a legfrissebb, legfejlettebb eljárásokat és lehozom kisgazdasági szintre.
40 holdat tudtam volna venni átszámítva 6.000.000 forintért. Nem lett meg rá a pénz és megvette valaki más. :cry:Idézet:
Eredeti hozzászóló Traveller
Én is ezt mondtam neki, hogy nem kell megmûvelnie csak kérje vissza, aztán adja ki. Utána meg ha én végeztem a tanulmányaimmal - mert ez nem most volt már -, akkor majd én csinálom. Most már bánja õ is, mert rájött - sugallatomra -, hogy ma a földön kívül nincs semminek értéke! Nem hiába vásárolgatják fel nem magyar állampolgárok orrba-szájba.
Errõl ajánlhatnál szakirodalmat, ami neked is hasznos volt elkezdeni. Csakhogy ne kelljen annyit gépelned. Vagy ha kiegészítenéd saját meglátásokkal, akkor egy privátüzenetet is szívesen vennék...amikor idõd engedi.
Gratula egyébként az eddigi eredményeidhez. Tudom mirõl beszélsz.
A paraszt nyakas egy jószág. :haha: De, ha szépen gyarapodik a gazdaság, akkor elismeri a dolgokat. Csak õ szereti a saját szemével látni elõször.
Én is így gondolkodok. Mondjuk én szerencsésnek mondhatom magamat, mert amit olvasok, azt legalább van hol kipróbálnom. Más még ennyire sincs jó helyzetben. Bár nekem is meg kell küzdenem a családdal, hogy: "De hidd el, jó lesz!" Azért mostmár kezdenek hajlani a dolgokra. Kellett hozzá egy-két kiabálós délután. :haha:
Plusz vér szerinti vaterom is kísérletezõ kedvû és most dolgozik õ is egy pár hektáros gazdaság beindításán. Újra. '90-es években volt 4 hektárja. Tehát a csüggedtebb pillanataimban van kihez fordulni.
Az nem semmi. Én Kanadában láttam (keleti part, USA-val határos csücsök) 50ha-t 23.000$-ért. Beszarás olcsó!Idézet:
Eredeti hozzászóló Tulelo
Különleges egyedi lehetõség volt, de elúszott. A fekvése volt a lényeg, mert Montana-ban és hasonló helyeken lehet venni ennyiért, de ez a 40 hold ez Kentucky-ban volt. Én meg olyan helyen akarnék földet venni ami se nem túl déli, se nem túl északi. Se hõgutát kapni, se jégcsappá fagyni nem akarok és a középen fekvõ területeket nem érintené végzetesen se egy néhán fokos felmelegedés, se egy néhány fokos lehûlés (világméretûre gondolok).
Annyira szép terület volt, dombok, fák, hely egy tanyának (volt már egy farm rajta, csak rom lett belõle), lett volna hely állatoknak, növényeknek -és nem utolsó sorban egy saját lõtérnek is. Mellette betonút, de még a behajtó és kövesút volt.
Nem hinném hogy valaha is találok még egy ilyet. :(
Sose feledd el ha olcsó földet látsz, hogy az okkal olcsó.
Az a föld ami biztonságos helyen fekszik, jó minõségû és vannak kereskedelmi kapcsolatai, az drága lesz, nagyon drága.
Maon is van föld a rejtett erõforrások környékén fél milláért, de ha felbukkan egy 30-40 AK-ás föld, 3-4 millióért megy hektárja és még azt sem fogod tudni megvenni, mert a környékbeli nagygazdák valamelyike el fogja vinni elõvásárlási joggal vagy simán trükkel, bevásárolja magát osztatlan közösbe, s onnan külsõsnek már nem terem babér.
A fél milláson viszont nem te fogsz aratni, vagy ha erdõt veszel ilyen helyen, könnyen mehetsz ki derékmagasságban elvágott csonkokra a hektárjaidon.
Persze megesik, hogy néha valami teljesen holdkóros örökös elkótyavetyéli az öreg tanyáját, de ez ritka, mint a fehér holló.