Pro és kontra

A városokkal, helyesebben minden, ember által épített, mesterséges környezettel az a baj, hogy MESTERSÉGES.
Vagyis függsz a szolgáltatóktól( áram, gáz, fûtés, ivóvíz, csatornázás), függsz az élelmiszeráruházaktól( kaja, budi papír, stb.), függsz a környezetedtõl (milyenek a szomszédok és a közelben lakók) és végül függsz magától a földrajzi koordinátáitól.
Természetesen vannak olyan szituk, amikor a befészkelés és kivárás logikusabb. Ezek a rövidebb fennakadások (szolgáltatáskiesés, idõjárási viszonyok, kisebb zavargások, gazdasági válságok).
Vannak olyan életképek, amikor viszont nem maradhatsz (Csernobil, Fukushima, Ajka, stb.). Erre értettem a földrajzi koordinátákat.
Azonban, ha a gebasz elhúzódik, akkor a kis helyre "összezárt" és egyre frusztráltabb tömeg veszélyessé válhat körülötted. Pláne, ha kiszimatolják, hogy prepper vagy! Ezért is a low profile a prepperkedés elsõ számú szabálya!
Kérdés, hogy ki milyen érveket és ellenérveket tud felhozni adott helyzetekre?

Talán a kormányok elõbb a városokat próbálnák segíteni/rendbe hozni és nem a kistelepüléseket. Nem mintha lehetne erre építeni, de ez a tapasztalat. Ha Pesten van gond, azonnal történik valami, ha faluról van szó, akkor akár napokig is elzárhatja a hó vagy a víz a települést és az áramszolgáltatók sem sietik el a javítási munkálatokat. Vagy sietnének, de nem jutnak oda. De ha vízrõl, élelemrõl, biztonságról van szó, akkor egy nyugodt kis falu minden szempontból jobb.

A bajok akkor kezdõdnek, ha 2-3 napnál tovább tart a vészhelyzet. Ha összeomlik a közlekedés, a kereskedelem. A boltok kifogynak a készletekbõl és az ember nem tud hova menni vásárolni. Elõbb sorbaállások jönnek, aztán a frusztrált emberek összetûzései. Végül a spontán vagy szervezett fosztogatás. Rendõr meg sehol (alkalmasint õ is kenyérért áll sorban:)
Ilyenkor jobb falun. Ott az emberek eleve felkészültebbek, tartalékolók. A normál ellátás sem kényezteti el õket, így nem bénulnak le, ha az egyetlen bolt bezár. Mivel a legtöbben ismerik egymást, könnyebben alakulnak ki egymást kisegítõ szövetségek. Én pl. tutti nekiállnék kenyereket sütni a szomszédaimnak.

Falusiaknál nagy eséllyel van kint csirke, kacsa, pulyka, disznó, amiket télen is lehet vágni. A kamrában pedig lehet kolbász, szalonna és minden más. Nyáron pedig ott a növénytermesztési lehetõség, ami egy 35 négyzetméteres lakásban szintén nem lehetséges.

Ellenérvként viszont felhozom, hogy idegenként egy faluban megjelenni egy SHTF helyzetben, nem túl szerencsés ötlet. Ki fog befogadni? Hogyan tudsz beilleszkedni?
Nekem van saját házam és ismeretségem, de ha hirtelen felfordulna a világ, nem vagyok benne biztos, hogy a jó szomszédok is akár nem az én házamat rabolnák le elsõnek, mire én kiérnék :)

Részemrõl azt sem tudom hogy mire kell felkészülni. Forint és gazdasági összeomlásra? Áramszünetre? Globális télre, vagy árvízre?
Nézem az amikat akiknek kb egymilliószor jobb esélyük van túlélni mint nekünk, hogy kétezer kilométerre akar eljutni a saját ranchra, ahol van egy földbe süllyesztett lakosztály.
Node ha le vannak zárva az utak, már megette a fene.
Ha beüt valami, a hatóságok kijárási tilalmat rendelnek el.
Az utakon ellenõrzõ pontok, katonák.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Chupakabra

Részemrõl azt sem tudom hogy mire kell felkészülni. Forint és gazdasági összeomlásra? Áramszünetre? Globális télre, vagy árvízre?
Nézem az amikat akiknek kb egymilliószor jobb esélyük van túlélni mint nekünk, hogy kétezer kilométerre akar eljutni a saját ranchra, ahol van egy földbe süllyesztett lakosztály.
Node ha le vannak zárva az utak, már megette a fene.
Ha beüt valami, a hatóságok kijárási tilalmat rendelnek el.
Az utakon ellenõrzõ pontok, katonák.

---

Bármelyikre, mindenre. Az alapszükségleteid minden helyzetben ugyanazok: Menedék, tûz, víz, élelem, védelem. Ez mellé még jöhetnek aprób dolgok, de ezt az ötöt minden körülmények között képesnek kell lenned magadnak biztosítanod.
Azok az amerikaiak hülyék, akik akkora távban gondolkodnak. Bár náluk van hely hova menni.
A kijárási tilalom elõtt szükségállapotot vezetnek be. Ez a sorrend. De, még addig is eltart elég sok idõ, amire a szükségállapotot kihirdethetik alkotmányos elõírások szerint. Addig te régen leléphetsz...ha van értelme meg hova.

A másik: sokan nem tudják, de akkor itt megosztom.
Tudjátok, hogy miért vannak azok a nagy, benga pléháruházak minden magyar városban a fõutak mentén?
Stratégiai szempontokból. Ugyanis szükségállapot esetén vagy ha a helyzet tovább durvulna, akkor azokból lesznek a harcálláspontok, ideiglenes kaszárnyák, fõhadiszállások, logisztikai központok, stb. Na, most ami nekik kényszer az ellenõrzés miatt az nekünk elõny: a kis utakon ki lehet surranni...amíg mûszaki zárat nem telepítenek és járõrözni nem kezdenek két fõút között.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Don't Panic

Azok az amerikaiak hülyék, akik akkora távban gondolkodnak. Bár náluk van hely hova menni.

---

Nem feltétlenül, gondolj csak New Orleans-ra. Megvolt a vihar elõrejelzés, mondta a kormány, hogy jó lenne ha mindenki eltûnne a veszélyzónából, mert kemény hurrikán lesz, komoly árhullámmal. Volt -illetve lett volna- idõ elhajtani a kocsival. Késõbb szintén lett volna idõ, mikor elült a vihar és a házak víz alatt voltak. Biztosan jobb levezetni néhány száz, vagy akár 2000 mérföldet, mint 3 hétig összezárva lenni 20.000 emberrel, rendes élelem, ivóvíz, tisztálkodási helység, rendes tiszta WC és minden nélkül.

Ha adott a választás, hogy 3 hetet ott vagy, illetve kocsiban kell utaznod 5-10-20 órát, akkor az utóbbi sokkal jobban hangzik. Én biztosan az utóbbit választanám. :)

Arra céloztam, hogy egy biztonságos hely eléréséhez nem kell ilyen távokban gondolkodni. James Wesley Rawles, biztonsági tanácsadó, volt hírszerzõ tiszt, a SurvivalBlog elindítója is egy tank benzinen túli helyeket javasol. Például egy Dodge Ram 2500-nak 35 gallonos tankja van. Egy gallonnal cirka 15 mérföldet megy. Az 525 mérföld meg a ráhagyás, hogy biztos elõtted kifogyjon az ürge. 600 mérföld. Az majd 1.000 km. Nem 3.200 (2000 mérföld)

Igen, de mivel óriási országról van szó, így ha egy-két államot elvisz a vihar és az árvíz, attól a másikban még lehet benzint kapni. Pl. a Dél-keleti és a keleti partot rendszeresen végigborotválják a hurrikánok, de ha valaki kocsiba vágja magát és utazik 300-400 mérföldet, akkor ott már vehet benzint és nyoma sincs a természeti katasztrófának. Kocsival mentem már egyszerre 15 órát, nem volt kibírhatatlan az út. 6-9 órás út pedig tényleg meg se kottyan.

Szerintem az út témakör is pont olyan, mint a többi, hogy minden attól függ, hogy milyen katasztrófáról van szó és hogy mennyi idõ van az útra keléshez. Hogy van-e törmelék az utakon, hogy mekkora területet érint a probléma. Ha valakinek 2000 mérföldre van óvóhelye, akkor az nem túl ésszerû, de nem is hátrány, mert elõfordulhat hogy a körülmények megengedik neki hogy eljusson oda. Ha nem hagyhatja el a várost, mert a hatóságok lezárják az utakat, akkor meg persze mindegy hogy 20 mérföld, 200 vagy 2000.

Mint mindenben, a "mázli-faktor" igen csak fontos. :thumbup

Persze én csak arra gondolok, hogy örülnék-e ha akár több ezer mérföldre is, de lenne egy búvóhelyem. Persze hogy nagyon örülnék! :D

Igazából a mai napig bánt, hogy a múltkor nem tudtam megvenni egy területet és megvették elõlem. Nem érdekelt az se, hogy 700 km-re volt innen, nagyon szerettem volna megvásárolni. 40 hold. :(

Nehéz ügy. Biológiai vagy sugárzó ágens ellen föld alá kell menni, mert kell vagy egy méter föld ami a gammasugarak ellen megvédenek, a külvilággal érintkezni nem nagyon szabad. Halálos fertõzés esetén hasonló a szitu, a levegõt is szûrni kell és túlnyomást kell csinálni hogy a külsõ levegõbõl ne kerüljön be semmi, áram kell, tiszta víz kell, míg mondjuk gazdasági válság esetén nem szükséges ilyesmi.

Na de ez csak elmélet. Magyarországon terroristatámadás nem nagyon valószínû, járvány lehet, pl a spanyolnátha 1918-ban több áldozatot követelt mint a világháború. Most is van valami új nyavalya.
Lehet még aszteroida-becsapódás, gazdasági krízis, és zavargások.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Igen, de mivel óriási országról van szó, így ha egy-két államot elvisz a vihar és az árvíz, attól a másikban még lehet benzint kapni. Pl. a Dél-keleti és a keleti partot rendszeresen végigborotválják a hurrikánok, de ha valaki kocsiba vágja magát és utazik 300-400 mérföldet, akkor ott már vehet benzint és nyoma sincs a természeti katasztrófának. Kocsival mentem már egyszerre 15 órát, nem volt kibírhatatlan az út. 6-9 órás út pedig tényleg meg se kottyan.

Szerintem az út témakör is pont olyan, mint a többi, hogy minden attól függ, hogy milyen katasztrófáról van szó és hogy mennyi idõ van az útra keléshez. Hogy van-e törmelék az utakon, hogy mekkora területet érint a probléma. Ha valakinek 2000 mérföldre van óvóhelye, akkor az nem túl ésszerû, de nem is hátrány, mert elõfordulhat hogy a körülmények megengedik neki hogy eljusson oda. Ha nem hagyhatja el a várost, mert a hatóságok lezárják az utakat, akkor meg persze mindegy hogy 20 mérföld, 200 vagy 2000.

Mint mindenben, a "mázli-faktor" igen csak fontos. :thumbup

---

Okés, úgy túnik elsiettem azt a kijelentésemet. Így már belátom.
Ott a pont! Igazad van bro. Egyetértünk! :thumbup

Egy filmet nézve eszembe jutott valami. Van még egy hátránya a nagyvárosoknak a vidékkel szemben, mégpedig az, hogy a nagyvárosok mind katonai célpontok. Nem részletezném, de a lényeg, hogy ez az igazság, bármilyen háború és országok közötti konfliktus esetén a nagyváros az valami olyasmi, amit az ellenség le akar rombolni, el akar foglalni. Míg Budapest, Miskolc, Sopron és Kecskemét fontos lehet az ellenség számára, addig például Felcsútot biztosan nem tekintenék kulcsfontosságúnak.

Hogy minek-mekkora az esélye, az nem a topic lényege, az biztos hogy ha, megtörténne, akkor ilyen esetben egy falu jobb helyzetben lenne.

http://www.patriotresistance.com/Rag...nar_Benson.pdf

Az a baj hogy itt is sok a változó így nehéz azt kiszámítani ennyire elõre úgy hogy nincs semmi katonai fenyegetettség hogy melyik van elõnyösebb helyzetben mert nem lehet tudni milyen rezsim katonái támadnak mennyit engednek meg maguknak, mert pl ott van Afganisztán példája ahova egy elég jól felszerelt reguláris hadsereg ment akik elvileg a jó fiúk, név szerint az US army. Ennek ellenére több volt a civil áldozat és volt hogy azért mert valamelyik felderítõ egy fegyvernek látszó tárgyat látott valamelyik faluban ezért porig bombázták azt, várossal ezt megtenni nem lehet. Meg én falu ellen mondanám azt is amikor bosszú hadjáratot indít valamelyik fél ilyenkor van hogy falvakat mészárolnak a 0-áig. Meg véleményem szerint az a baj hogy a falvak adott esetben kint vannak a perifériában ezért ott több mindent megengedhetnek maguknak a katonák is egy várossal ellentétben.
Ez pár érv falu ellen a részemrõl, azt tudom hogy nagyon sok érv van város ellen is.
Ezzel csak arra szeretnék rávilágítani hogy itt a mérleg elég kiegyenlített, és inkább mondanám ezt változó tényezõnek.

Ott a pont Daniui! A városok valóban mindig is stratégiai fontossággal bírtak. Ebben igaza van Túlélõnek. Azonban ahogyan azt te is írtad a falvak kiszolgáltatottabbak egy fegyveres konfliktus esetén. Nem kell az afgánokig vagy Irakba menni ehhez. Jó példa a Délszláv háború és az állat szerbek mészárlásai a "Nagy-Szerbia" eszméjébe vetett hit okán.

Hozzátenném, hogy a falut, mint életteret jó ötletnek tartom, mert nem olyan lelketlen, mint egy nagyváros. A kérdés viszont az, hogy az annyit emlegetett eszményi faluközösséget ma is létre lehet-e hozni? Fõleg egy városból odaköltözõnek, aki ugye nem falubéli? Napjainkban, amikor még a saját családunkon belül is sokszor elõfordul, hogy viszálykodunk vagy csak ellaposodnak a kapcsolatok, unokatestvérek nem beszélnek egymással évekig, stb.?

Az én nagyszüleim még faluhelyen éltek. Ellenben a gyerekeikkel és unokákkal. De, ha valami családi esemény volt vagy egyéb ünnep, akkor mindenki ment a nagyszülõkhöz, zokszó nélkül. Nem volt kifogás! Sõt, aki 12-re nem ült az asztalnál, az leshette a menüt! Próbáld ezt ma megcsinálni egy családban! Sok sikert hozzá!
És ez csak egy család! Nem pár ezres létszámú falu! Szóval idealizálhatunk, sóvároghatunk...a valóság a legritkább esetben eszményi.
Ez nem pesszimizmus. Ez realizmus

Vannak, és lesznek falvak, ahol kihalt, vagy igen kevés a helyi lakosság. Ilyen helyen is érdemes lehet nézegetni.

Az emberek gyorsan alkalmazkodnak. Ha az lesz a túlélés módja, hogy jóban legyen a szomszéddal, a falubéliekkel, akkor jóban lesz velük, és vált válnak vetve dolgoznak együtt a termelésben és a védelemben. Egy hadsereg ellen nyilván nem lehet megvédeni egy falut. De egy-egy fosztogató csapat ellen igen.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Sgtmaj.Prepper

Egy hadsereg ellen nyilván nem lehet megvédeni egy falut. De egy-egy fosztogató csapat ellen igen.

---

Így van. (Ez a kép nagy kedvencem!)

http://img27.imageshack.us/img27/832...ootweshoot.jpg
"Te fosztogatsz, mi lövünk!"

Hurrikán után készült a kép. Nem is fosztogatott ott senki. :D

Ebben egyetértünk Sgtmaj.Prepper és Túlélõ. Amit ki akartam hangsúlyozni, hogy ne várjon senki ezer százalékos összetartást még egy falutól sem.
Pláne ne úgy, hogy csak a balhé napján feltûnik ott. Ismerem a falusi lakosság gondolkodását.
Évekig - ha nem örökre - városi ficsúr maradsz, ha nem ott születtél és még az sem életbiztosítás, ha a másik faluból jöttél.

Idézet:

---

Évekig - ha nem örökre - városi ficsúr maradsz

---

Ez már csak így megy.

Tudod, a városiaknak minden városon kívüli csak "tanyasi paraszt", és a városi meg minden vidékinek csak "városi bunkó". :haha:

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Így van. (Ez a kép nagy kedvencem!)

http://img27.imageshack.us/img27/832...ootweshoot.jpg
"Te fosztogatsz, mi lövünk!"

Hurrikán után készült a kép. Nem is fosztogatott ott senki. :D

---

Lehet közöttük egy költõ, hogy így rímbe szedték a szlogenjüket. :)

A kép nagyon nagy:) még nem láttam. Egy közösség összetart, ha közös célok vezérlik õket, ha rákényszerülnek, vagy ha van aki összetertja õket.
Szóval vidéki, vagy városi a kisközösség, elsõ a vezetõ kérdése..
szerintem itt a srácok könnyen eldöntötték, akinek a legnagyobb mordálya van, az a boss:)
De az mindig is érdekelt, hogy inkább a csoport dob ki egy alkalmas irányítót, vagy önjelöltek érvényesülnek?

Egy társaság soha nem a semmibõl jön. Mindig van egy központi figura, aki köré szervezõdnek az emberek. Õ az okosabb, erõsebb, gazdagabb, jó fejebb, stb. Nyilván társasága válogatja, hogy melyik érvényesül ezekbõl a tulajdonságokból. De van egy mágnes figura, aki önkéntelenül vonzza a többieket. Aztán, ha ebben a figurában van egy kis ész is, akkor már tudatosan él azzal a képességével, hogy köré rendezõdnek az emberek.
Persze megjelennek az önjelölt vezetõk is, de ha ezek nem alkalmasak vezetésre, akkor inkább csak megosztóak lesznek, és szétforgácsolják a csapatot.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Grafitos

De az mindig is érdekelt, hogy inkább a csoport dob ki egy alkalmas irányítót, vagy önjelöltek érvényesülnek?

---

Szerintem ezek a képen szomszédok és barátok lehetnek. Hétvégenként biztos együtt nézik a meccset, sörrel a kézben. Nem tudom hogy van e az ilyen csoportokban vezetõ, de az biztos hogy mindig egy emberrel kezdõdik az ilyesmi, aki körbetelefonál mindenkit, hogy "fogd a puskád és gyere át vele, õrizzük az utcát".

Legális, tehát senki nem szólhat nekik semmit. :)

Tehát a városi túlélésrõl az a vélemény hogy ne is bízzunk a hatóságokban, hogy lesz lajtos kocsi, kenyérjegy, zsírjegy,hitler-szalonna, hanem azonnal húzunk el a városból?
Magyarul: a városi túlélést cseréljük fel erdei túlélésre? Ez nyáron még hagyján, de télen...
Télen is el lehet lenni, ha nem keresik az embert, pl csinálni egy hagyományos favágó v. szénégetõ "gunyhót",fa van.... csak az élelmiszerrel van probléma.
Vagy maradni a városban és lehetõség szerint kitartani az adott körülmények között. Ahogyan a második világháború esetén volt, kaját csak aranyért lehetett szerezni. Amúgy sok faluban van elhagyott, vagy eladni ne tudott falusi ház, ahol önellátásra lehet berendezkedni.
Azonban ez csak gazdasági összeomlás esetére érvényes, ha világméretû járvány van, vagy globális eljegesedés, akkor ez sem megoldás.

Sok ember hajlamos a pánikra, ha valami kizökkenti a normális életmenetbõl. Lehetne elemezni a pánikhelyzeteket, és azt is, hogy hogyan kerüljünk ki belõle.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló asszony

Sok ember hajlamos a pánikra, ha valami kizökkenti a normális életmenetbõl. Lehetne elemezni a pánikhelyzeteket, és azt is, hogy hogyan kerüljünk ki belõle.

---

Szerintem azt kell elérni, hogy ne ess pánikba. Ha már beleestél, akkor magadtól nem fogsz kikerülni belõle, vagy legalábbis már túl késõn. A pánikba esett ember zsigeri ösztönbõl cselekszik, vagyis jellemzõen éppen azt fogja tenni, amit az adott szituban nem kellene.
Miként lehet elkerülni a pánikot? Hát, ez nehéz kérdés. Valószínûleg minden pánikot nem lehet elkerülni, mert ahhoz pszichopatának kellene lenni. De a prepperkedés egyik pozitív hozadéka, hogy a felkészülésed csökkenti a pánik esélyét bizonyos helyzetekben.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Sgtmaj.Prepper

Szerintem azt kell elérni, hogy ne ess pánikba.
Miként lehet elkerülni a pánikot? De a prepperkedés egyik pozitív hozadéka, hogy a felkészülésed csökkenti a pánik esélyét bizonyos helyzetekben.

---

Nem vagyok pánikolós, de nem tudhatom hogy mindig nem vagyok-e, mert nem is kerülök olyan helyzetekbe. Fõleg arra gondoltam, hogy a gyerekeket hogyan lehetne megvédeni pánik ellen. Ezt nem lehet lemodellezni, legfeljebb fejben az meg már tiszta paranoia. Tömegbe eleve nem megyünk, kerüljük a hisztizõs embereket hogy ne lássanak mintát.

Ha a gyerek bele van vonva a prepperkedésbe, akkor nem lesz gond. Látja, hogy apa, anya komolyan veszi ezt a dolgot, õ is ebben nõ fel. Megérti az összefüggéseket, és idõvel õ is e szerint fogja nézni a világot. Továbbá vinni kell kirándulni sokat, megmutatni neki az erdõt, de nem csak a túrista ösvényeken, hanem a ,,vadont" is. Tanítani neki a tájékozódást, a cselekvést eltévedés, sérülés, veszély esetén.. Járatni kell edzésre, ahol fizikálisan fejlõdik, és szokja a versenyhelyzeteket, a küzdelmet. Ezek így összességében felkészítik a gyereket is fizikálisan, mentálisan és konkrét tudásban a szoros szituációkra, s így jelentõsen csökkenthetõ a pánik lehetõsége.

Selco szíriai analízise ismét megerõsíti az elképzeléseket a városi káoszokról.

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Chupakabra

Részemrõl azt sem tudom hogy mire kell felkészülni. Forint és gazdasági összeomlásra? Áramszünetre? Globális télre, vagy árvízre?
Nézem az amikat akiknek kb egymilliószor jobb esélyük van túlélni mint nekünk, hogy kétezer kilométerre akar eljutni a saját ranchra, ahol van egy földbe süllyesztett lakosztály.
Node ha le vannak zárva az utak, már megette a fene.
Ha beüt valami, a hatóságok kijárási tilalmat rendelnek el.
Az utakon ellenõrzõ pontok, katonák.

---

Hát sztem az amcsik már azért is jobb helyzetben vannak, mert tarthatnak (és tartanak is) fegyvert!!! :hogymi:

Azért én nem állítanám, hogy a nagy vízen túl olyan hejdehûde jobbak lennének az esélyek. Az ország méretébõl és fekvésébõl adódóan nagyon ki van téve elég sokféle természeti katasztrófának. Mint legnagyobb energiafogyasztó, az energiaválság is õket tenné leginkább padlóra.
Az, hogy fegyvert tarthatnak, káosz esetén könnyen a visszájára fordulhat (ha mindenki tarthat, azzal nem sokkal vagyok elõrébb, hogy nekem is van). Mindenféle etnikum jelen van a világ minden részérõl, ez sem olyan megnyugtató. Ez egy olyan ország, amely 200 év alatt a semmibõl világhatalom lett. Az összeomlása is hasonlóan gyorsan fog végbemenni. Illetve gyorsabban, mert a pusztulás mindig jóval gyorsabb, mint az építés (lásd pl. Római Birodalom, de gyakorlatilag minden valaha volt birodalomra ez ráhúzható).

Idézet:

---

Eredeti hozzászóló Tulelo

Egy filmet nézve eszembe jutott valami. Van még egy hátránya a nagyvárosoknak a vidékkel szemben, mégpedig az, hogy a nagyvárosok mind katonai célpontok. Nem részletezném, de a lényeg, hogy ez az igazság, bármilyen háború és országok közötti konfliktus esetén a nagyváros az valami olyasmi, amit az ellenség le akar rombolni, el akar foglalni. Míg Budapest, Miskolc, Sopron és Kecskemét fontos lehet az ellenség számára, addig például Felcsútot biztosan nem tekintenék kulcsfontosságúnak.

Hogy minek-mekkora az esélye, az nem a topic lényege, az biztos hogy ha, megtörténne, akkor ilyen esetben egy falu jobb helyzetben lenne.

---

Nem elsõsorban az a lényeg, hogy nagyváros legyen, hanem, hogy kiemelt célpont. Magyarországon elég sok van belõle, háborús shtf esetén minden város fokozottan veszélyesnek tekinthetõ, ahol van erõmû (energiaellátás), vegyi üzem (hadianyag-utánpótlás), katonai bázis (ellenséges élõerõ), esetleg haditechnikai bázis (mondjuk radarállomás, légiirányítás), repülõtér, duna-, tisza-híd.

Tegnap volt a spektrumon egy érdekes mûsor. A ciklusonkénti jégkorszak bekövetkezésérõl.
70 ezer éve volt utoljára ilyen és (bár nagyon finoman mondták), de bármikor bekövetkezhet egy újabb.
Az akkori emberek túlélték, mert vándoroltak "melegebb tájakra". Ha most lenne, az szintén milliárdokat pusztítana, plusz háborúk és konfliktusok fûszereznék.
Maradni viszont csak nagyon felkészült csoportok tudnának csak!
... ja menni (vándorolni) szintén! :D

Esetleg ez is egy érv lehet a felkészülés mellett.

Én nagyon azon lennék, hogy kicsit délebbre menjünk. 5 fokkal több is számít. Idén még nyáron is majd megfagytunk. A barátnőm meg északra akarna menni. :hogymi: :nemnem:

Ha van lehetõséged, akkor lépd meg szerintem!
Élni valóban jobb és olcsóbb egy melegebb vidéken. Telelni, hûsölni, meg olcsón lehet utazni!
Csak vizet tudj szerezni, ahova költözöl!

Nem mind 1, hogy hol van a bázisod! :)

Ha lenne, már megléptem volna. Volt néhány nagyon jó hely, egész olcsón, de nem jött össze rá a pénz. Azóta meg minden elkelt, a maradék föld/tanya/farm meg 25-30%-al drágább lett. Sajnos így már esélytelen a dolog.