Sorozatok

[TMIB]

Most értem a végére az Elveszett ereklyék fosztogatóinak. Gondoltam hogy az utolsó rész az valami rendes befejezése lesz. Összejön a két főszereplő. Vagy az egyik összejön a titkárnővel. Esetleg lezárnak egy nagyobb ereklyekutatást, vagy egy olyan dolgot ami több részen átívelő szál volt.

Hát nem.

Az utolsó része az egy duplarész, aminek az első része elkészült, a második viszont már nem, mert az átívelt volna a 4. évadra. Csak hát nem lett 4. évad. Úgyhogy az utolsó rész egy befejezetlen történet, egy "cliffhanger"-el. Függőben maradt az utolsó sztori.

Csalódás...

Persze a sorozat nagyon jó, kettesével néztem egy hónapon át.

[WestBam]

Tegnap be is fejeztem Az eternauta sorozatot.
Első 3 rész egy szimpla posztapokaliptikus filmnek indította a sorozatot, de a 3. rész végén bejött a sci-fi vonal is, amit a 4. résztől már gigabogarak formájában meg is jelenítettek. A történet telejesen lezárás nélkül ért véget, remélhetőleg lesz folytatása.
Alapvetően tetszett, bár a gigabogaraknál elkezdtem húzni a szám, és a 6., befejező részben sem tetszett az ufo vonal annyira, de végül is kisülhet még belőle valami jó is.
Szerintem érdemes megnézni, bár biztosan van ennél jobb sorozat is hasonló témában, azokat viszont nem ismerem.

[P. Dude]

Na végre, megvan mind a 9 évad, tökéletes minőségben! Ez az a sorozat, amit bármikor el tudok nézni, véletlenszerűen kiválasztott epizóddal is. Örök klasszikus.

The King of Queens (Férjek gyöngye)

1998-2007, 207 epizód

[TMIB]

Minisorozat.

Miénk a város (2022)

6 részes, kb. 50 perc/epizód. 2 nap alatt végignéztem.

A lényege hogy Baltimoreban van egy rakás városi rendőr, korruptak, egy csapat meg különösen, róluk szól a film. Ártatlanokat előállítják, hamis vádak, pénzüket elveszik, van amelyik nem ártatlan, attól a drogot is elveszik saját maguknak. Ártatlanoknak ártanak, bizonyítékot hamisan becsempésznek a kocsikba.

Szóval kb. azt csinálják ami dolgok a rendőrös topicban vannak elemezgetve. Sőt, a sorozat valóban igaz történeten alapszik. Méghozzá nagyon, mert a filmben pl. szóról-szóra olyan dolgok hangzanak el amik pl. a lehallgatások hanfelvételein is rajta volta. Szóval a sorozat szorosan követi a valóságban megtörtént eseményeket.

A történetben az évek alatt egyre gyűlik ellenük a bizonyíték, aztán meg véget ér a móka.

7.6/10 az IMDB-n. Én szubjektív vagyok egy kicsit, mert naponta ezt a témát nézem. Szerintem is megér ennyit ez a sorozat, már valóságon alapulás miatt is.

https://www.imdb.com/title/tt14192504/

A magyar értékelések is pozitívak, kivéve az Index-est.

https://index.hu/kultur/cinematrix/2...-tv-streaming/

Én itt találtam meg a részeket. Videán nem ad ki találatot, de azért még ezen az oldalon keresztül elérhető. (De használjatok tűzfalat és malware blokkolót, hogy ne nyisson meg semmi szemetet.)

https://srzt.eu/mienk-a-varos-1-evad

[TMIB]

Sliders-t nézem a 3. évadot nézem, pörgős meg minden. Annyira szerettem tizenévesként is, most is bírom.

Az a gondom vele hogy majdnem minden világban tudnak vásárolni, de nem vesznek 1-1 hátizsákot. Utazók, világok között, és mindig ingben gatyában mennek a következő világba. Ha mindegyiküknél lenne egy hátizsák tele hasznos dologgal, étel, víz, bicska, pokróc, sátor, csúzli, védőfelszerelés, cseretárgyak, akkor mindjárt sokkal előrébb lennének.

Van hogy erdőbe érkeznek, olyan helyre ahol nincsenek emberek, vagy sivatagba ahol nincs víz, stb. Sokkal előrébb lennének ha felkészülten csúsznának a következő világokba. Mint amikor a Csillagkapusok utaztak más világokba és fegyverekkel mentek át és felszereléssel.

Igazából más probléma nincs is a sorozatban, csak ez szúrja egy kicsit a szemem.

(Meg persze azt hogy a főszereplő férfi tudja hogy bele van esve a nő aki vele csúszik, de mégis folyton más nőknek csapja a szelet a különböző világokban.)

Amúgy a női szereplő (Wade) alakítója azért érdekes, mert a színésznő karriere épült, Sliders után is egyre népszerűbb lett, de találkozott egy pasassal aki az ENSZ-nek dolgozott. Aztán gondolt egyet és otthagyta a színészkedést. 2 évet leéltek Ugandában ! most meg Kanadában élnek, 2 gyereke van, a színésznő művészettel foglalkozik, és amellett persze háziasszony/anya.

[coco]

A Sliders nagyon klassz, a párom is szereti. Sajnos a 3. évad után elkezdett lecsúszni, a 4. elég gyenge lett, az utolsót már meg sem néztük

[TMIB]

Úúú... most néztem meg az utolsó részt.

A sorozat nem lett befejezve, akartak egy 6. évadot is, de kifutottak a pénzből.

[TMIB]

Kell két utolsó:

SLIDERS – Az Egyesülés Kapuja

(1. befejező novella – Quinn, Mallory és Colin sorsa)

1. fejezet – Az elcsúszott testvérek nyomában

A csapat egy szürkés-lilás égbolt alá érkezett, az időjárás pedig olyan volt, mintha egész nap eső készült volna, de soha nem érkezett meg. Diana elsőként vette észre, hogy a timer furcsán villog – olyan kódsort jelzett, amit még soha nem láttak.

– Ez új – motyogta. – Mintha valaki… aktiválta volna. Kívülről.
– Az lehetetlen – vágta rá Mallory, mire Remmy fél szemmel rápillantott.
– Ebben a multiverzumban, fiam, semmi sem az.

Az utóbbi hónapokban minden beszélgetés és minden kísérlet ugyanarra ment ki: visszaszerezni azt, amit a kísérlet szétszakított. Quinn Mallory személyisége ketté szakadt – a “Mallory” testben vegyesen. A csapatnak azonban sosem sikerült egy valódi Quinn-t kapni vissza.

És ott volt még Colin. A holoprojekciók szerint valahol létezett. De a koordináták mindig elcsúsztak, akárhányszor próbálták lekövetni. A multiverzum úgy viselkedett, mintha rejtegetné.

A timer hirtelen pittyegett.
Új ugrás nélkül.

– Valaki üzen – mondta Diana.

A levegő rezgésbe jött, mintha a tér közepén lassan hajtogatnának össze egy papírlapot. Az anyag hullámzott… és egy alak lépett elő belőle. Szakadt bőrruha, poros csizma, szőke haj…

Remmy szinte elcsukló hangon mondta ki:

– Colin?

Colin kissé zavarodottan körülnézett, mintha nem értené, mit lát.

– Hosszú ideje… kereslek benneteket. Ez… ez a hely stabil interzóna volt.

Maggie nem bírta: odalépett, és megölelte.
A fiút, akinek eltűnése folyamatos bűntudattá vált mindnyájukban.

– Hogy kerültél ide? – kérdezte Diana.

Colin nagyot sóhajtott.

– Ugyanaz történt velem… ami Quinn-nel. Csak én nem szétestem, hanem… feloldódtam. A tudatom szétszóródott dimenziók között. Nem tudom mi tartott félig-meddig egyben, de idő kellett, mire újra össze tudtam állni… és létrehozni egy testet.

– Egy testet? – kérdezte Mallory.

– Igen. De nem teljes vagyok. Valami hiányzik. Quinn.

A csapat összenézett. Nem kellett több magyarázat.

Colin folytatta:

– Amíg szétesve lebegtem a dimenziók között… éreztem Quinn-t. Nem meghalt. Nem tűnt el. Egy helyen van, amit ő “Keystone World”-nek nevezett, a multiverzum architektúrájának középpontjában.

Diana szeme elkerekedett.

– Ha ez igaz… akkor Quinn pontos koordinátákon van. Rögzített térben.
– Be tudod mérni? – kérdezte Remmy.
– Nem biztos, hogy tetszeni fog, amit találunk – mondta Colin halkan.

2. fejezet – A világ, ahol minden egyszerre létezik

A timer kinyílt. Az ugrás rázkódott, szinte széthúzta őket – mintha nehezebb lett volna, mint bármelyik másik. Aztán hirtelen fény ölelte körül őket.

A világ, ahová érkeztek, lehetetlen volt: épületek félkész spirálokban, áttetsző fák, és emberek, akik csak néha léteztek, néha pedig átsiklottak a levegőn.

– Ez fájni fog – mondta Mallory. – Már most érzem.
– Ez a multiverzum középső csomópontja – mondta Diana. – Egy rendszer, ami összehangolja a világokat.

És ott, a központban, egy magas, sima, oszlop-szerű szerkezet állt. A felszíne hullámzott, és benne arcok jelentek meg. Quinn Mallory arca. Száz változatban.

Remmy megrendülten mondta:
– Na ne… Ez lenne… ő?

Colin előrelépett.

– Nem ő. Mind. A rendszer itt tartja őket, amíg eldől, melyik változat hova tartozik. Amióta Quinn-t szétválasztották, a rendszer összeomlott. Azért omlanak össze világok. Azért csúsznak el az ugrások. A multiverzum… Quinn nélkül beteg.

Mallory halkan kérdezett:

– És én? Mi vagyok ebben a képletben?
– Része vagy – mondta Colin. – Quinn egyik oldala. Ha ő visszatér, te sem tűnsz el. Csak… helyrekerülsz.

Mallory elfordult. A gondolat ijesztette, mégis felszabadító volt.
Maggie odalépett mellé.

– Nem fogjuk hagyni, hogy elveszítsünk bárkit is – mondta.

3. fejezet – A döntés

Diana a szerkezethez lépett.
– A rendszer egyesítést kér – mondta döbbenten. – Az összes Quinn-változat összeillesztését… egy végső Quinnné.

Remmy halkan fújta ki a levegőt.

– Ez olyan, mint egy multiverzumos szívműtét. És mi vagyunk a sebészek?

– Ha nem tesszük meg, a multiverzum összeomlik – mondta Colin. – Világok törlődnek.

Mallory odalépett a szerkezethez.
– Akkor legyen. Ha ez rólam szól… ha én vagyok a hiányzó puzzle-darab… akkor csináljuk.

A szerkezet felizzott. Arcok jelentek meg rajta – harcos Quinn, professzor Quinn, bűnöző Quinn, gyermeki Quinn… és végül: az eredeti.

Mallory felé nyújtotta képzeletbeli kezét.

– Készen állsz? – kérdezte Diana.
– Már régóta – felelte Mallory.

A fény elnyelte.
A test megremegett.
A szerkezet belsejében két tudat összeolvadt, majd harmadik és negyedik is csatlakozott.

Végül a fény visszahúzódott, és a rendszer közepén ott állt:
Quinn Mallory. Az igazi. Teljesen.

A szeme egyszerre volt ismerős és új.
Előrelépett. Colinhez fordult, és átölelte.

– Testvérem… – mondta.

Remmy könnyei potyogtak. Maggie elfordult, hogy ne lássák.

– Már ideje volt, haver – mondta Remmy. – Nagyon hosszú út volt.

Quinn bólintott.

– Tudom. Láttam. Éreztem mindent, amit ti is. Minden világot. Minden veszteséget.
Egy pillanatra összerándult az arca. – És tudom, hogy még nincs vége. Egy erő… figyelt minket. Várt rám.

Diana a timerre nézett.

– A rendszer stabilizálódik. De… ez generált egy új célt. Egy utolsó ugrást.
Quinn elvált a csoporttól, és a fény kihunyt mögötte.

– A multiverzum azt akarja… hogy menjünk. Mindannyian. – mondta.
– Hová? – kérdezte Maggie.

Quinn komoran felelt:

– A forráshoz. A helyhez, ahol a Kromaggok terve megszületett. A végső világba. Ideje megállítani a háborút.
– Akkor… ez lesz a nagy finálé? – kérdezte Remmy.

Quinn halványan elmosolyodott.
– Igen. És ott végre lezárhatjuk, amit ők kezdtek el.

A timer háromszor pittyegett.
A csapat összefogódzkodott.
A fény elnyelte őket.

[TMIB]

SLIDERS – Az Utolsó Csúszás

(Végső befejező epizód – A Kromagg-háború lezárása)

1. fejezet – A visszatérés, amire senki sem számított

A csapat a dimenziók közé csúszott, miközben a tér sűrű, fehér fényben hullámzott körülöttük.
Maggie, Remmy, Diana és Mallory – akik most már Quinn néven álltak; az újra-egyesült Quinn – nehezen álltak stabil talajra. Colin mellettük jelent meg, még mindig kissé rezgő, mintha teste csak most állt volna át teljes sűrűségre.

Remmy megtámaszkodott egy falon.

– Tudjátok… amikor azt gondoltam, hogy ez a nap nem lehet még őrültebb, eszembe jutott, hogy egyszer már sikerült egy egész világra kiengedni a vírust, ami immunissá tehette őket a Kromaggokra. – sóhajtott. – Aztán meg visszacsúsztam hozzátok, mielőtt még megköszönték volna.

Quinn bólintott.

– Ott kezdődött minden. Ha akkor nem csinálod meg, most nem lenne esélyünk.
– Remmy csak vállat vont. – Hát valakinek el kellett játszani a hőst, nem?

Mallory – a benne élő régi Quinn tudásával – odalépett mellé.

– Most már mind itt vagyunk. Régi csapat. Új csapat. És végre… egyben.

Colin halkan hozzátette:

– És most megyünk vissza oda, ahol ez az egész elkezdődött. A Kromagg-otthonvilágra.

Diana ránézett a timerre.

– Koordináták kész. A rendszer stabil. Csak egy ugrás kell.
Egy ugrás… ami lehet, hogy az utolsó.

Quinn mély levegőt vett.

– Akkor csússzunk.

A tér megnyílt – nem csak egyszerű fényként, hanem mintha egy egész világ csomagolná ki magát – és ők beleléptek.

2. fejezet – A birodalom szívében

A Kromagg-fővilág hideg, szürke fémből állt, ahol a nap soha nem látszott, csak halvány derengés bukkant elő egy soha-nem-érkező hajnalból. A levegő tele volt gépi zúgással és légi járművek sivításával.

Azonnal észrevették őket.

Két Kromagg-járőr lépett elő a sűrű ködből, fegyverrel, fekete páncélban.

– Azonosítás! – harsogta egyikük.

Remmy félhangosan odasúgta Quinnnek: – Tudod, ezen a ponton igazán rákérdezhetnénk egy békepapírra is, mielőtt mindenkit szétlövünk.

Quinn elmosolyodott.

– Már késő lenne.

Maggie elsőként csapott le: a Kromagg fegyverét kitolta oldalra, Remmy pedig hátraugrást csinált és leütötte a másikat. Diana deaktiválta az egyik kommunikációs csatornát, nehogy riasztást küldjenek.

– Nem húzhatjuk sokáig – mondta Diana. – Az erőd központjába kell jutnunk.

– Ott van a fő inkubátor – magyarázta Quinn. – A hely, ahol a Kromaggok a génmanipulált harcosaikat készítik. Ha ott csapunk le… végleg vége a Kromagg-birodalomnak.

Colin komoran bólintott.

– És mindezért megfizetnek Wade-ért.

Maggie lehunyta a szemét.
A gyász súlya végigfutott rajta.

– Menjünk.

3. fejezet – A végső harc

Az épület belseje soha nem látott mértékű technológiát rejtett. Sorokban lebegő kapszulák, bennük fejlődő Kromagg-embriók. Hatalmas, csőszerű energiaszálak pulzáltak, mintha egy óriási szívet látnának működni.

A csapat a központi vezérlőteremhez közeledett, amikor megszólalt egy hang a magasból.

– Malloryk. Quinn-ek. Emberek.

A főparancsnok lépett elő.
Magasabb volt, mint a többiek, páncélja sötétkék és fekete mintákkal fedett. A tekintete hideg volt – de intelligens.

– Ideje véget vetni a háborúnak – mondta Quinn.
– Ezt mi is így gondoljuk – felelte a Kromagg. – De nem úgy, ahogy ti hiszitek.

Maggie rászegezte a fegyverét.

– Mégis hogyan?

A főparancsnok előrelépett.

– Úgy hogy a mi győzelmünkkel zárul ez a háború. A fajunk fennmaradásáért mindent – mondta halkan a Kromagg vezér.

Quinn előrelépett.

– Akkor nincs több beszéd.

A Kromagg vezér rátámadt. Egyedül, lebecsülve 6 fős kis csapat erjét.

A harc rövid volt, brutális és gyors.
Maggie elterelte a figyelmét, Colin lezárta a kijáratot, Quinn és Mallory kettős tudata pedig úgy mozgott, mintha két külön harcművész lépései olvadtak volna össze. Diana közben a háttérben feltörte a rendszert és interdimenziós kapura irányította a vírust. Az összes létező világba.

Végül Quinn elkapta a vezér karját, a földre rántotta, és Remmy egy ütéssel kiütötte.

Diana felkiáltott:

– Kész! A rendszer túlterhelődik! Ha most aktiválom, az összes inkubátor összeomlik. Nem lesz több hadsereg. Soha. A vírus pedig megöli a világokban az összes Kromagot.

Quinn bólintott.

– Csináld.

Diana rákoppintott a panelre.

A világ felordított.

Egyetlen, mély, dübörgő hang áradt végig az épületen, a kapszulák elkezdtek repedezni, a fények kialudtak, majd újra felizzottak, míg végül a teljes rendszer összeomlott.

– Futás! – kiáltotta Maggie.

A csapat kirohant az épületből, mielőtt a szerkezet magába roskadt volna. A robbanás fényében a Kromagg-birodalom központi erődje lángba borult.

A háború véget ért.

4. fejezet – Wade

A timer visszaszámolt. Utolsó csúszás.
A csapat egy dombtetőn állt, a Kromagg-világ romjaitól messze, ahol a csillagok először látszottak tisztán.

Remmy fakó hangon szólalt meg.

– Tudjátok… amikor Wade-et elveszítettük… valahogy mindig azt hittem, egyszer még látom. Vagy legalább egy alternatív változatát. De egyik világ sem hozta vissza.

Quinn a távolba nézett.
Az arcán ott volt a régi fájdalom.

– Wade önmagát áldozta fel. A Kromaggok azt hitték, megtörhetik. De ő volt közöttünk a legerősebb.

Maggie bólintott.

Remmy lassan letérdelt, és egy apró fémdarabot helyezett a földre.
Wade medálját, amit Rembrant talált a szaporítótáborban, mikor utoljára látták Wade-et.

– Őrzöm neki – mondta halkan. Szerettem volna elmondani neki… hogy minden egyes dal, amit azóta írtam… valahol róla is szólt.

A csapat csendben maradt.
A szél lassan fújt végig a dombtetőn, mintha Wade hangja suttogott volna végig rajtuk.

Quinn tette le a pontot:

– Wade Wells volt az első slider lány. A szívünk. A hangunk. Ő volt az, aki mindig hitt abban, hogy egyszer hazaérünk.

Egy percig csak némán álltak.

Maggie megszorította Remmy vállát.
Diana becsukta a szemét.
Colin továbbra is térdelt.

A timer halkan csipogott.
Utoljára.

Quinn felemelte.

– Menjünk, barátaim.
– És most hova? – kérdezte Remmy.

Quinn elmosolyodott.

– Haza.

A portál felnyílt.
A csapat összenézett – régi és új tagok, végre együtt – majd egyszerre léptek be a fénybe.

A kapu becsukódott mögöttük.

És a Sliders története… véget ért.



Nem tökéletes és javítgatnom kellett az AI eredetijét, de még mindig jobb mint a semmi...

[coco]

Ez micsoda?