Vízönellátás

[törölt tag -gl]

Érdekes téma, kezdetnek feldobnám a saját ötletemet:

Víz:
Nekem a következõ a hosszútávú vízrezsi tervem.

Esõvíz ciszternába kerül:
- idõnként uszodai klórtablettát kap esetleg
- onnan többlépcsõs szûrés (természetesen pl direkt wc öblítésnél a szûrõk nem kerülnek bekötésre)
- x mikronos szûrõ után jön az aktív szén.
Utána elvileg akár még iható is.

Mivel folyamatosan felhasználnánk a ciszterna tartalmát (fürdés, mosás, stb) általában tiszta lenne benne a víz. Magyarországon havonta elég sok víz ráesik egy nagyobb tetõre. nálunk 2-3 köbméter azt hiszem. Annyi elég lehet így. (valahol vannak róla táblázatok, stb, az adatok valósak, tényleg rengeteg az esõvíz)

Persze a kút sem rossz. Nekünk egyenlõre nincs kutunk, a kombinált megoldás se lehet rossz.

Felhasználás:
- pl van egy 200 literes kádunk.
- lefürdök a párommal. (amennyiben extra koszosak lennénk, rövid zuhannyal öblítenénk magunkat, a víz, vagy közvetlen a wc öblítõs tartályba kerülne felszivattyúzva, vagy pedig a kertbe (öko tisztálkodószereknél)
- a fürdõvízet átszivattyúzzuk a mosógépbe, lemosunk vele (japán módszer) akár több adagot. (mivel a mosógépbe meleg fürdõvíz kerül, kevesebb áramot használ melegítésre) (a rendszereket napelemekkel mûködtetném) (melegvíz: vízmelegítésre használhatnám akár a kályhám füstcsövét is, vagy a napot (solar rendszer)
- a lemosott víz klórtablettával esetleg bekerülhet egy újabb tartályba, amivel wc-t öblítenénk.

Az igazi az volna, ha teljesen eco tisztálkodószereket tudnánk használni (növényi, stb) így az így keletkezõ tápanyagdús szürkevizünkkel öntözhetnénk. (érdekes pl az is, hogy a szivacstök (létezõ növény) szivacsa, kipróbáltuk, teljesen jó. Jövõre ültetünk is. Használat után komposztálható lenne. Keressetek rá. Úgy tudom a vad gesztenyének van valamiféle szappantartalma, mosáshoz, mosogatáshoz pl alkalmas lehet.

A szappannal az a bajom, hogy mégis kellenek hozzá vegyszerek.... A bolti bio tisztálkodószerekrõl meg még a gyártó sem tudja megmondani, hogy haszonnövényekre öntözve fogyaszthatóak-e a növények. Én nem bízom bennük. Szerintem nagyon érdekes probléma és én azóta is keresem a megoldást. A fõzött szappan számomra nem az.

Amennyiben wc helyett alomtálat használunk, nincs szükség öblítésre.
A vízelet vízzel higítva kiváló tápoldat a konyhakerti növényeknek. (több hónapja, mióta tart az építkezés, a vízeletemet a kertbe öntöm ki, nagyon sok vízet spórolhattunk már vele)

[Törölt_fórumtag2]

Esõvíz ciszternába kerül:
- idõnként uszodai klórtablettát kap esetleg
- onnan többlépcsõs szûrés (természetesen pl direkt wc öblítésnél a szûrõk nem kerülnek bekötésre)
- x mikronos szûrõ után jön az aktív szén.
Utána elvileg akár még iható is.

Mivel folyamatosan felhasználnánk a ciszterna tartalmát (fürdés, mosás, stb) általában tiszta lenne benne a víz. Magyarországon havonta elég sok víz ráesik egy nagyobb tetõre. nálunk 2-3 köbméter azt hiszem. Annyi elég lehet így. (valahol vannak róla táblázatok, stb, az adatok valósak, tényleg rengeteg az esõvíz)

A 2-3 m3 nagyon kevés. Az esõvíz a tetõrõl koszt, növényi és állati eredetû szerves anyagot mos le. Mindenképpen több lépcsõs elõszûrés, majd aktív szenes utókezelés vagy vízfertõtlenítõ tabletta. Továbbá, az esõvíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel.

Felhasználás:
- pl van egy 200 literes kádunk.
- lefürdök a párommal. (amennyiben extra koszosak lennénk, rövid zuhannyal öblítenénk magunkat, a víz, vagy közvetlen a wc öblítõs tartályba kerülne felszivattyúzva, vagy pedig a kertbe (öko tisztálkodószereknél)
- a fürdõvízet átszivattyúzzuk a mosógépbe, lemosunk vele (japán módszer) akár több adagot. (mivel a mosógépbe meleg fürdõvíz kerül, kevesebb áramot használ melegítésre) (a rendszereket napelemekkel mûködtetném) (melegvíz: vízmelegítésre használhatnám akár a kályhám füstcsövét is, vagy a napot (solar rendszer)
- a lemosott víz klórtablettával esetleg bekerülhet egy újabb tartályba, amivel wc-t öblítenénk.

A modern mosógépek ellenõrzik a víz nyomást. Ha az nincs meg, akkor letiltja az indítást. Régi keverõtárcsás Hajdu-nál mûködhet vagy házi vízellátó rendszerrel elõtisztítás, szûrés után.

Úgy tudom a vad gesztenyének van valamiféle szappantartalma, mosáshoz, mosogatáshoz pl alkalmas lehet.

Igen, tartalmaz szaponint. Még fogrémet is csinálnak belõle. Kipróbáltam, mûködik mosószerként, hozzáadott illóolajjal.

A vizeletet össze kell gyûjteni és hagyni állni, utána felhigítva használható mûtrágyaként.
(Clavell: Patkánykirály)

A bõvízû ásott kutat tartom inkább jó megoldásnak.

[Nealden]

Részemrõl jelenleg 37 méter mélyrõl érkezik a víz, abból fürdünk, öblítjük a budit. Érdekesség, hogy esõzésekkor teljesen telítõdik homokkal iszappal, ezt meg kell oldani (beszivárog szerintem a fúrás mellett). Amúgy teljesen jó és iható, több éve iszom és semmi bajom. Egyszer be is vizsgáltattam (persze ez semmit nem jelent, mert azóta simán "elfertõzõdhetett" de eddig no problemo) és tökéletesnek állapította meg a labor. Azért van vezetékes víz is, mert az esõzésekkor optikailag sem túl tetszetõs vizet én sem vállalom csak úgy be meginni . Amúgy semmi vízkõ nem jelentkezik pl a vízforralóba évek óta. Ez azt jelenti állítólag, hogy egy lágy eret találtunk el és ez kalcium hiányára utal a vízben...tehát ha azon élek figyelni kell a külön bevitelre is pl.
Nos innen egy több kamrás ülepítõbe megy a szennyvíz, amit én tervezek egy gyökérzónás tisztítós megoldással kiegészíteni. Ami azért jó, ha megfelelõ növény (sás azt hiszem) van telepítve akkor a gyökérzónában található bacik egész jól lecsökkentik a szerves és szervetlen! szennyezõdéseket.
http://etdk.adatbank.transindex.ro/p...os_POSZTER.pdf
A mosással kapcsolatban hallottam mosódióról, de még nem próbáltam és nem is tudom mi az, de nagyon öko állítólag .

[Grafitos]

Mi már használtunk mosódiót és rendesen kimosta az amúgy sem túl piszkos ruháinkat...
"Amúgy a mosódió...

Egy teljesen természetes, bõr- és környezetbarát növényi mosószer. A szappanfa-félék családjába tartozó Sapindus mukorossi termése (ennek a fajtának a legmagasabb a saponin tartalma), melynek természetes élõhelye India, Indonézia, Nepál és más Délkelet-Ázsiai országok, ahol évszázadok óta termesztik és használják mosáshoz. A dióhéjban lévõ anyag, a saponin, egy kitûnõ mosóerõvel rendelkezõ természetes szappan, ami víz hatására enyhén habzani kezd és kioldódik a mosódió héjából. Ezt a kb. 2 cm átmérõjû dióhéjat használjuk mosószerként."

Vízrõl: Kb 25 évig ittam fúrt kút vizet..mondhatni azon nõttem fel. Nagyon szeretem az ízét és ha hazamegyek, most is elsõ dolgom, hogy ledöntök egy jó nagy pohár hazai kútvizet..5 évente vizsgáltatjuk a minõségét, eddig még semmi károsat nem fedeztek fel benne. Néha le kell menni és az ellátó forrás járatai körül meg kell tisztítani az üledéktõl

Részemrõl jelenleg 37 méter mélyrõl érkezik a víz, abból fürdünk, öblítjük a budit. Érdekesség, hogy esõzésekkor teljesen telítõdik homokkal iszappal, ezt meg kell oldani (beszivárog szerintem a fúrás mellett). Amúgy teljesen jó és iható, több éve iszom és semmi bajom. Egyszer be is vizsgáltattam (persze ez semmit nem jelent, mert azóta simán "elfertõzõdhetett" de eddig no problemo) és tökéletesnek állapította meg a labor. Azért van vezetékes víz is, mert az esõzésekkor optikailag sem túl tetszetõs vizet én sem vállalom csak úgy be meginni . Amúgy semmi vízkõ nem jelentkezik pl a vízforralóba évek óta. Ez azt jelenti állítólag, hogy egy lágy eret találtunk el és ez kalcium hiányára utal a vízben...tehát ha azon élek figyelni kell a külön bevitelre is pl.
Nos innen egy több kamrás ülepítõbe megy a szennyvíz, amit én tervezek egy gyökérzónás tisztítós megoldással kiegészíteni. Ami azért jó, ha megfelelõ növény (sás azt hiszem) van telepítve akkor a gyökérzónában található bacik egész jól lecsökkentik a szerves és szervetlen! szennyezõdéseket.
http://etdk.adatbank.transindex.ro/p...os_POSZTER.pdf
A mosással kapcsolatban hallottam mosódióról, de még nem próbáltam és nem is tudom mi az, de nagyon öko állítólag .

[raktaros]

Továbbá, az esõvíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel..

Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
(http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)

Vízrõl: Kb 25 évig ittam fúrt kút vizet..mondhatni azon nõttem fel. Nagyon szeretem az ízét és ha hazamegyek, most is elsõ dolgom, hogy ledöntök egy jó nagy pohár hazai kútvizet..5 évente vizsgáltatjuk a minõségét, eddig még semmi károsat nem fedeztek fel benne. Néha le kell menni és az ellátó forrás járatai körül meg kell tisztítani az üledéktõl

Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni

[törölt tag -gl]

A 2-3 m3 nagyon kevés. Az esõvíz a tetõrõl koszt, növényi és állati eredetû szerves anyagot mos le. Mindenképpen több lépcsõs elõszûrés, majd aktív szenes utókezelés vagy vízfertõtlenítõ tabletta. Továbbá, az esõvíz nem tartalmaz ásványi anyagokat, azt pótólni kell, különben durva hiánybetegségek lépnek fel.


A modern mosógépek ellenõrzik a víz nyomást. Ha az nincs meg, akkor letiltja az indítást. Régi keverõtárcsás Hajdu-nál mûködhet vagy házi vízellátó rendszerrel elõtisztítás, szûrés után.


Igen, tartalmaz szaponint. Még fogrémet is csinálnak belõle. Kipróbáltam, mûködik mosószerként, hozzáadott illóolajjal.

A vizeletet össze kell gyûjteni és hagyni állni, utána felhigítva használható mûtrágyaként.
(Clavell: Patkánykirály)

A bõvízû ásott kutat tartom inkább jó megoldásnak.

Van egy ásott kút a telkünkön egyébként. Még kb 30-40-50 évvel ezelõtt valamiért be lett temetve. (már az elõzõ idõs tulaj is így vette) Nem nagyon merek hozzányúlni, állítólag veszélyes, és mérgezõ gázok is lehetnek a kútban amik azonnal eszméletvesztést okozhatnak, hamar elfogy a levegõ is az aknában. Szóval nem tudom. Még kötélbiztosítással sem mernék nekiállni.. Szakemberrel meg gondolom nem 2 forint.
Esetleg nem tudom, ha eresztek bele vízet, feliszaposodik, és egyszerûen kiszippantom? De jó sok víz kéne bele szerintem. Talán még kövek, beton is lehetnek benne.

A mosógép tényleg tilt bizonyos nyomás alatt, így talán a padláson levõ hordóból esne akkora nyomással a víz, hogy még-még beinduljon a mosógép.

[Törölt_fórumtag2]

Van egy ásott kút a telkünkön egyébként. Még kb 30-40-50 évvel ezelõtt valamiért be lett temetve.

Vigyázz az ilyen, betemetett kutakkal. Amikor bevezették faluhelyen a vezetékes vizet, sokan ülepítõt csináltak az ásott kutjukból. Ha megtellt, nem szippantották, hanem betemették...

Ejtõ tartályból nem lesz elég víz nyomásod. Évekig használtam a padláson egy 400l tartályt házi víz ellátásra.

[Törölt_fórumtag2]

Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
(http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)



Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni

Megoszlanak a vélemények még a kutatók között is az esõvízzel kapcsolatban.

A természetes csapadék tulajdonságai:

A csapadékvíz már a keletkezése pillanatában sem tiszta desztillált víz, ugyan is még légszennyezés nélkül is savas kémhatású, pH 5-6 között van. A felhõcsepp általában savasabb, mint a csapadék, mert hulltában alkalikus részecskéket fog be. A csapadékhullás kezdetén, és a kisebb mennyiségû esõ szintén savasabb, mint a késõbb esett, vagy nagyobb esõzés, melynek oka a gázok kimosása az esõzés elején.

Már az 1800-as évek közepén végzett csapadékkémiai vizsgálatok is kimutatták, hogy a csapadékban lévõ anyagok lehetnek hasznosak (pl. tápanyagok) de lehetnek károsak is (pl. savasodás, eutrofizáció). A Magyarországon végzett vizsgálatok alapján például Kazay Endre (1902) megállapította, hogy „A légköri nedvességek lecsapódása alkalmával a fenti alkatrészek oldott állapotban a földfelszínre kerülnek, s mivel nitrogént tartalmaznak, nagymértékben hozzájárulnak a föld trágyázásához,…egy-egy ún. „kövér esõ” annyi termékenyítõ nitrát- és ammonia-vegyületet hoz a földre, hogy érték tekintetében hektáronként 30-30 kg mûtrágyával felér.” A csapadék tehát jelentõs mennyiségû anyagot távolít el a légkörbõl és juttat vissza a talajba.

A csapadékban lévõ káros anyagok okozzák, az un. „savas esõket”, melyek több országban is okoztak már halpusztulást, súlyos erdõpusztulásokat, épületek korrózióját. A savas ülepedés mérséklése érdekében számos légszennyezésre vonatkozó korlátozást vezettek már be, melynek következtében jelentõsen csökkent a kén-dioxid kibocsájtás Európában, és Észak-Amerikában is, azonban Ázsiában fokozatos romlás figyelhetõ meg. A káros anyagok jelenléte még egy kis országon belül is jelentõs eltéréseket mutathat. Magyarországon például a nyugati határszélén a lehulló csapadék átlagos pH-ja mintegy 4,5, a keleti határszélig ez körülbelül 6,5-re nõ.

Vízben oldódó részecskék tehát mindig vannak a légkörben, melyeknek aránya eltér a levegõben megszokottól. A szén-dioxid például jobban oldódik a csapadékban, mint a nitrogén, és az esõben szinte mindig található por, korom, pernye, melyeknek mennyisége térben és idõben változó.

A földünkön lévõ összes édesvíz a természetes csapadékból származik. A csapadékvíz vegyileg sokkal tisztább, mint a legtöbb természetes víz, amit a vízelosztó hálózatok a lakosságnak biztosítanak. Azonban az esõvíz csak megfelelõ tárolás (semlegesítés) és szûrés után kerülhet felhasználásra. Belgiumban és Franciaországban például a legjobb minõségû ásványvizeket esõvízbõl állítják elõ.

A csapadék víz ásványi anyagokban szegény víznek számít, a boltban kapható ásványvizekhez képest jóval kevesebb ásványi sót tartalmaz. Tudományos körökben még ma is komoly vita folyik arról, hogy az élõ szervezet számára mi a legideálisabb folyadék beviteli forrás. Országh József professzor nyugalmazott egyetemi tanár szerint például, a vízben lévõ ásványi anyagoknak túl nagy jelentõséget tulajdonítanak a szakemberek. Kutatásai szerint a tápanyagok bevitele a szervezetbe fõleg a táplálkozástól függ. Az ásványi anyagokban szegény vizek fogyasztása pedig azért fontos, mert így egy sokkal jobb oldószert használunk ahhoz, hogy a hasznosítható anyagokat kinyerjük a táplálékunkból.

Dr. Karl Ludwig Resch professzor egy ásványvizek kutatásával foglalkozó német intézet ügyvezetõ igazgatója szerint azonban, az ásványi anyagokban szegény víz folyamatos fogyasztása arra készteti a vesét, hogy a szervezet saját ásványi anyag készleteit kezdje el használni, hogy ki tudja választani a folyadékot. Egyesek a „Vincent-elmélettel” értenek egyet, mely szerint az ásványi anyagokban gazdag víz túlterheli a vese mûködését, míg mások az ásványi anyagok beépülésének jótékony hatásairól beszélnek.

http://www.felsofokon.hu/ut-a-fennta...aros-az-esoviz

[Grafitos]

Állítólag oldódik ki annyi ásványi anyag a betonciszterna falából amennyi elég a szervezetnek, a többségét úgyis az ételeken keresztül kapjuk.
(http://www.eautarcie.org/hu/03d1.html)



Biztos hogy fúrt kút? Én abba még nem láttam embert lemenni

Én sem ..ásott volt

[törölt tag -gl]

Vigyázz az ilyen, betemetett kutakkal. Amikor bevezették faluhelyen a vezetékes vizet, sokan ülepítõt csináltak az ásott kutjukból. Ha megtellt, nem szippantották, hanem betemették...

Ejtõ tartályból nem lesz elég víz nyomásod. Évekig használtam a padláson egy 400l tartályt házi víz ellátásra.

Remek, az akkori vízmû lobbi még mindig érezteti a hatását... Mert gondolom a jóemberek sem maguktól használták ülepítõnek.
Akkor ez a kút felejtõs? Vannak benne egyébként "üres" pontok már a felsõ 2 méteren is. Egy vékony pálcikát próbáltam ledugni, és volt ahol ütközött, mintha beton lenne benne, de volt ahol simán csúszott 20-30 centit.
Hallottam olyanról is, hogy a vízér konkrétan kimosta a betemetett kút alját, és csak a tetején levõ néhány beakadt betondarab, rádöngölt föld tartotta befedve.

viszont ti nem aggódtok a felsõ talajréteg (ásott kút) szennyezettsége miatt? Ki tudja mi van már a talajvízben, fõleg lakott területen. (DDT, stb) (a DDT olyan szinten sikeres volt, hogy nemrég városi szobai pormintákból is ki tudták mutatni)