Élet a tanyán

[astonferi]

Egyébként sem szívesen társalgok veled.

de miért nem ?

amikor majd az utolsó falatokat kell elosztani az állatod meg a családod közt megnézem mennyire családtag vagy amikor éhségében ellened fordul, vagy amikor elárulja a rejtekhelyedet az ugatásával vagy egyéb dolgával. akkor is pisilni-kakilni kell hordani és stb. a filmekben jól mutat hogy a hûséges társ az állat .

[TMIB]

Ez nem tanya topic és lehet át kéne helyeznem más helyre.

Némelyik (ember)családtag úgy el tudja árulni a többit hogy még a garázsban szövõ pók is jobb családtag mint õ/õk. Én úgy látom hogy két családtag -akár vér szerinti, akár házastárs- ugyanúgy egymás torkának eshetnek, talán még jobban is mint az idegenek. Okokból is több lehet, pénz, egyéb vagyon, alkohol, gyerekelhelyezés és még nagyon sok minden. Mikor meg baj van, akkor a családtagokra sokszor pont úgy nem lehet számítani mint egy ismeretlenre. Persze nem mindenkinél van ez így, de sok helyen. Mondjon valaki egy válást, ami a két fél közötti nagy barátsággal és szeretettel ért véget.

Kutya, macska nem pályázik se a gazdája pénzére, se az otthonára, ha a gazdája szereti, akkor õ is szeretni fogja és nem csak az ételért, hanem önmagáért.

[Vietnamiveteran]

Nálam a kutyák szintén családtagok . Amit a rövid kis életükben csak lehet azt megkapják tõlem , cserébe igazi jó barátaim , mindig jókedvûek , és ha a szemükbe nézek mindig hálás szeretetet látok , és azért egy SHTF esetén nem hiszem ,hogy hátrány lenne két ilyen hûséges katona

kutyák3.jpg

[pappito]

a kutya nem haszonállat, hanem társ

[Mizu]

ketté kell(ene) választani agyilag a dolgokat.
a haszonállat nevéhez méltóan az ember hasznára van. igen, mi teremtettük azzá, no meg a jóSten aki a bibliában leírtaknak megfelelõen nekünk teremtette õket.

szóval a haszonállatot, vagy a "termékeiért", vagy saját maga fizikai valójáért (húsáért) tartunk. PONT !

lehetnek "érzékenyebb" lelkületû gazdák-gazdasszonyok, kik kinevezik családtagnak a haszonállatot, ezzel vonva felé védõhálót és ezzel palástolva saját gyengeségüket. nincs ezzel semmi gond.
a gond ott van ha nem tudjuk hogy kinek és minek hol a szerepe a táplálékláncban.

kutya-macska
nos valóban elõkelõbb helyet foglal el európai civilizációban, mint egyszerû haszonállat.
család, barát és néhol gyerekpótló szerepe révén közelebb került szívünkhöz.

róluk csak annyit, hogy pl. nekünk is van, melyet az asszony úgy szeret mintha gyerekünk lenne és úgy is bánik vele...de
ha úgy adódna, hogy (rendes) gyerekeim, vagy saját magunk élete függne egy belõle való étkezésen, akkor nem lenne kétséges a sorsa.
lehet ezért megkövezni, de ha ilyenre nem képes az ember akkor el kell gondolkodni, hogy mi a túrót keres egy prepper honlapon?
természetesen ez csak saját (végtelenül nyers) véleményem.

[cookac]

Ha annyira családtag az a kutya, h megennéd, akkor ha elfogyott ki lenne a következõ? Feleség? Nagypapa? Õk is családtagok... Egy biztos, ha az éhenhalás v a kutyám közt kellene választani én bizony éhenhalnék, de nem ölném meg. Ahogy õ sem engem ha éhes lenne.

[astonferi]

Ha annyira családtag az a kutya, h megennéd, akkor ha elfogyott ki lenne a következõ? Feleség? Nagypapa? Õk is családtagok... Egy biztos, ha az éhenhalás v a kutyám közt kellene választani én bizony éhenhalnék, de nem ölném meg. Ahogy õ sem engem ha éhes lenne.

abba ne legyél biztos mit tesz a kutya ha éhes vagy megzakkan....
végre Mizu leírta az igazat amivel sokan nem tudnak vagy nem akarnak szembe nézni.

[raktaros]

Nehéz lehet elképzelni, de van, aki csak bizonyos szintig akar túlélni, mert vannak helyzetek, amik árán már nem szabad.
Persze ezt inkább csak azok érzik és értik, akik egyrészrõl hisznek Istenben, másrészrõl kellõ érzelemmel és empátiával megáldottak, s kell erkölcsi rendszerük van, nemtõl függetlenül.

Ez teljesen így van. De mindenkinél más ez a szint. Nekem például elég alacsony, én nem biztos hogy útra kelnék szükség esetén, az a "cigányélet" nekem nem való, más meg talán még élvezné is.
Mivel a kutyusok nálunk is családtagok, én sem tudnám elképzelni hogy ártsak nekik.
Ennek ellenére megértem azt aki pl. ha gyereke az éhhalál szélén van akkor feláldozza a kutyát a gyerek életéért.
Ha valakinek a gyerekéhez való kötõdése gyengébb mint egy állathoz, na azt nem tudom megérteni.
Azt nem tudom mibõl gondolod, hogy a kutya után embert enne bárki is.
De ez megint a másik témába tartozik, hogy ki meddig menne el...
Itt még jómódban elbeszélgethetünk morális dolgokról, de mikor a bõrünkre mennek a döntéseink, akkor lehet másképp alakulna.

U.i.:
Egy jehova munkatársam jutott eszembe.
Mivel nem adhatnak és kaphatnak vért megkérdeztem tõle:
Mi lenne ha a gyereked élete múlna azon hogy vért kap, akkor is ragaszkodnál hozzá hogy nem kaphat?
Azt válaszolta hogy igen...

[Vietnamiveteran]

Vannak akik hisznek Istenben vannak akik nem , vannak akiknek a kutya családtag vannak akiknek nem , valaki a gyereke a mindene , valaki ugyanígy érez a kutyája - macskája stb.. iránt , tiszteletben kell tartani,hogy nem vagyunk egyformák . Ha valaki morálisan feljogosítja magát ,hogy megegye a saját leghûségesebb társát azt mi gátolja meg ,hogy megegye a szomszéd gyerekét akihez mondjuk semmilyen érzelmi szál nem köti ...brrr na ebbe már ne is menjünk bele mert ez már nekem is morbid ...) Szerintem sehová sem vezet ez a gondolatmenet , beszélgessünk inkább a tyúkokról meg a kecskékrõl .......)

[MaRee]

Akik szerint egyenlo megenni egy kutyat/macskat egy emberrel, annal sulyosabb gondok vannak szvsz, mint akik felaldoznak a hazikedvencuket pl a gyerkei eleteert cserebe. Ne keverjuk mar ossze a kannibalizmust a farkat csovalo cuki kutya elfogyasztasaval. Mert az huseges es nem hazudik. Hat persze hogy nem, mivel nem tud.
En sem mondom, hogy normalis dolog, de csak azert, mert igy lettunk nevelve. Azsiaban es afrikaban sok helyen jobbhijan megeszik, es nem csinalnak ekkora ugyet belole.
Van, akinel a lo is kiveri a biztositekot, egy ismerosom hanyogorcsot kapott mikor megtudta hogy lokolbaszt eszik, en kifejezetten szeretem.
De ha a szomszed lenne bele daralva annak mar nem orulnek annyira.