Vízönellátás

[raktaros]

Egy idõben én is rá voltam kattanva az esõvízre, amit terveztem:
Az ereszcsatornára kapható valami háló, amin fennakadnak a nagyobb szemetek és a ciszterna elé is célszerû egy kisebb ülepítõ akna.
Gondozni szerintem mindent kell, mert idõvel el kell távolítani a lerakódásokat.
Láttam valami egyszerû mechanikus megoldást arra hogy az esõ elején amikor a sok mocsok lejön a tetõrõl külön vezeti, majd utána tölti csak a ciszternába.
De már nem tudom merre láttam .

[Doom]

.

[Scabiosa]

A vizet mi forraljuk. Állni hagyás után leülepszik a nagyobb méretû szennyezõdés, nem kell szûrni, az alja leöntõvíz lesz. Télen ez egyszerûbb, mert a sparhelten 60 litert is könnyedén fertõtleníteni tudunk hõvel. Üvegekben, mûanyag palackokban lehet tárolni, kevésbé finnyásoknak meg nagy lábasokban, jól lefedve. A fõzõvizet külön nem szoktam kezelni.
Az esõvízhez manapság nem sok gusztusom van, nem tudom, minek köszönhetõ (talán a repülõgépeknek, chemtraileknek), de a tetõrõl lefolyt víz olyan olajos, hogy még öntözni sem sok kedvem van vele.
Ivásra azt preferálom, ha a közösségek források közelében telepednek meg, és onnan hordják a vizet. Olvastam, hogy régen (mert akkor sem tartották ihatónak a kutak, patakok vizét sok heyen) a fákat csapolták meg, azok nedvét itták, illetve a bort és a gyümölcsöket részesítették elõnyben szomjoltásra.

[Zacskóbicska]

A vizet mi forraljuk. Állni hagyás után leülepszik a nagyobb méretû szennyezõdés, nem kell szûrni, az alja leöntõvíz lesz. Télen ez egyszerûbb, mert a sparhelten 60 litert is könnyedén fertõtleníteni tudunk hõvel. Üvegekben, mûanyag palackokban lehet tárolni, kevésbé finnyásoknak meg nagy lábasokban, jól lefedve. A fõzõvizet külön nem szoktam kezelni.
Az esõvízhez manapság nem sok gusztusom van, nem tudom, minek köszönhetõ (talán a repülõgépeknek, chemtraileknek), de a tetõrõl lefolyt víz olyan olajos, hogy még öntözni sem sok kedvem van vele.
Ivásra azt preferálom, ha a közösségek források közelében telepednek meg, és onnan hordják a vizet. Olvastam, hogy régen (mert akkor sem tartották ihatónak a kutak, patakok vizét sok heyen) a fákat csapolták meg, azok nedvét itták, illetve a bort és a gyümölcsöket részesítették elõnyben szomjoltásra.

Biztonságos és célravezetõ megoldás. Engem nagyon érdekel, hogyan olajos az esõvíz? Hogy tapasztalod ezt?

[Scabiosa]

Hát úgy, hogy az összegyûlt víz tetején úszik egy szivárványos réteg, ami nem nagyon akaródzik elegyedni a vízzel. Ráadásul hajlamos hártyát képezni annak a falán, amivel csak érintkezik...

[Zacskóbicska]

Az egyik valóban olajszerû. Mivel van fedve a tetõ? Nem származhat az esõvíz gyûjtõ szennyezõdéseibõl az olaj?

Wannabe, az szerintem a levegõbõl kimosott por, vagy korom lehet, ami feketés foltot hagy. Az én környezetemben az esõvízbõl rendszerint csak por ülepedik le, olajost és kormosat még nem tapasztaltam. Igaz, olyan nagyon nem is figyeltem (eddig). Eztán majd foglalkozni fogok ezzel a kérdéssel alaposabban. Nem mintha használnám az esõvizet, tervben sem szerepel, de a jelenség, amit írtatok, roppant mód figyelemre méltó, mert nem tudom, ez az "áldás" mit eredményez.

[Pityubá]

Esetleg származhat az olajos izé bitumenzsindelyes tetõfedésbõl ?

[Zacskóbicska]

Esetleg származhat az olajos izé bitumenzsindelyes tetõfedésbõl ?

Én ilyesmire gyanakszom.

[Scabiosa]

Pedig nem jött be. Kerámia cserepes a tetõnk, azon túl csak a fém csatornával érintkezik a víz. A hordó is új volt, tehát onnan sem származhat a szennyezõdés.

[Zacskóbicska]

OK. Akkor megkérlek rá, hogy egy szép tiszta, literes, sötét üvegbe tegyél el légy szíves ebbõl, aztán zárd le. Ha összejött, majd írom, mit csinálj vele.