0
(autosave mentette meg, mert negyed óra után kiléptetett a fórum, a felét sajnos újra kell írni, priceless content, fogadjátok szeretettel)
Kedves fórumtársak!
Ma sikerült megtapasztalnom mennyire rideg és kegyetlen területek a városok kívülrõl, alulról szemlélve, pénz nélkül, vagy rossz helyzetben. Maga a kénköves pokol, a színes, illatos sivatag, ehetetlen mûanyag étel, nyálcsorgatás, mocsok, veszély, fertõzés, és halál.
Úgy mentem ma be a városba, hogy nem volt nálam pénz és élelem, és mivel a barátnõmmel most megingott a kapcsolatunk egyáltalán nem volt biztos, hogy lesz hova hazajönnöm.
Szerencsére a szõlõhegyekben elhagyott több ezer négyzetméteres területen fekvõ csöndes és nyugodt kifosztott, de fûthetõ és lakható, ruhákkal bögrékkel, szappanokkal és egyéb az alkalmi tolvajok által hátrahagyott homikkal örökké termõ fákként és kánaáni szigetekként vártak rám mint alternatíva. Amelyek hollétét csak egy olyan világból hátrahagyott eszközökkel (gps, térkép, településrendezési tervek) ismerhettem, amely egy hajléktalan számára nem elérhetõ. épp ez az oka annak, hogy ezek a kis szúrós bozótban megbúvó tanyák, még nem lakottak.
Térjünk vissza a pokolhoz.
Nem volt nálam pénz, és nem ettem aznap semmit. És ahogy mondtam, lehet, hogy nem lett volna visszaút. Egyenlõre mivel még nem volt teljesen éles a helyzet megtapasztalhattam azt, hogy milyen trükkökkel tudok még nincstelenként egyáltalán mozogni a gépezetben, amelyek egy hajléktalan számára már nem adatottak a tépettsége, mosdatlansága, stb miatt. Fel tudtam szállni nem elsõajtós bkv buszokra és jól ismert helyeken ahol nem figyelnek az ellenõrök, a metróhálózatba is be tudtam jutni. A hazafele vonatozás késõbb már nehezebb volt, mert a kalauzok különös gondddal figyelnek arra, hogy mindenkinek leellenõrizzék a jegyét, így a vészhelyzetben levõ embereknek nem adnak lehetõséget arra, hogy haza jussanak. De még nem tartunk itt. És nem az utazás a legnagyobb probléma.
A legnagyobb probléma számomra az élelem volt és az alvás.
Ezek jönnek elõ elõször, épp ezért gondolom agyament õrült elmebetegeknek (bár nem minden helyzetben igaz, vérmérséklet és terv függõ) azokat, akik 10 dolog közül nem élelmiszert vinnének magukkal egy SHFT helyzetben, hanem fegyvereket és bozótvágó, bushcraft cuccokat, késeket.
Az élelem hiánya az elsõ 12 órában le tud gyengíteni és akár meg is tud ölni egy átlagos "civilizált" embert. nekem már 6 óra után elkezdett égni a gyomrom, hánytam és hányingerem volt. Nem voltam már teljesen magamnál mire le tudtam evickélni a háziorvosomhoz akitõl azt szerettem volna kérni, hogy utaljon be egy kórházba (ott kaptam volna élelmet, ágyat, mindent) egyrészt féltem, hogy ha nemet mond mi lesz.
Itt nincs olyan hogy õszínteség, meg egyenesség. Ezek a dolgok egy hajléktalan számára nem léteznek, mert a lehetõ legjobbat kell kihozni a helyzetbõl. Ilyenkor indokolt lett volna valami súlyos betegséget hazudnom (megcsípett egy kullancs és szédelgek, hányingerem van, agyrázkódást kaptam és nem látok az egyik szememre, rovarirtó mérget ittam véletlenül és rosszul vagyok, szív problémám van és rendkívül erõsen szúr és fáj a mellkasom, úgy, hogy ordítani tudnék a fájdalomtól) ezekben az esetekben az orvos jó eséllyel kórházba küldene, de a hazugságok kártyáira odafigyelnek, mert fõleg a nehéz helyzetben levõ emberek (vegyünk most engem) használnák ezt ki. Nyilván most mérlegelt az is, hogy fontos-e számára annyira az, hogy ne haljon éhen, mint az, hogy ne kerüljön börtönbe. Ha ez a szorzó túl alacsony, lopni fog, vagy még rosszabb (amit én sosem tennék) rabolni. (viszont gyakran hallunk olyat, hogy 2 ezer forintért késelnek cigányok, stb)
Nos az én helyzetem az volt, hogy a háziorvosom a Jóistennek köszönhetõen nem rendelt már aznap és az ügyeletre akartak felküldeni. Ezért nem kerültem kórházba magamat a párom elõtt lejáratva. Bár valószínûleg õ is elhittte volna, hogy baj történt és a most elhúzódó rossz helyzetünk hamarabb rendezõdött volna.
Még csak 6 órája voltam kialvatlanul és éhesen az utcán, a számban a hányinger ízével, ráadásul betegen (tüdõgyulladással!) de az emberek már furcsán, gyanúsan néztek rám. Drogos? hajléktalan? esetleg bolond ember?? kikerültek, megbámultak. volt akin láttam, hogy szinte képes lenne helyben agyon verni mert vagy félt, vagy sajnált és így akart tudat alatt véget vetni a szenvedésemnek. Mások szenvedésének enyhítése bele van kódolva az emberekbe, de ebbe most nem szeretnék belemenni. Ilyen az amikor egy szenvedõ embert képes lennél megfojtani, és ezért gyújtják fel, ölik meg a részek fiatalok a hajléktalanokat. Mert egy tudat alatti félelem, és kegyelem kettõs ingere dolgozik bennük. Erre sosem jöttem volna rá talán, ha a mai napot nem éltem volna át. Voltak elõzményei is annak, hogy én pénz nélkül éhesen és betegen budapestre teleportálódtam távol az otthonomtól, ami nem biztos, hogy holnap is az otthonom, mert egy bolond, csapongó nõre bíztam magam, aki bármikor kidobhat, mert erõsnek és bátornak ismert meg, olyannak aki mindent megold! De vagy megijedt attól, hogy tulajdonképpen egy rendkívül értelmes potenciálisan veszélyes domináns emberszabású majom társa áll elõtte aki akár meg is ölheti, vagy pedig egyszerûen csak szeretne egy erõsebbet mert úgy érzi te már nem tudod õt megvédeni mert gyenge vagy, beteg, stb, ez is ösztönös lehet. De ezekrõl az elõzményekrõl nem szeretnék beszélni és nem szeretnék belefolyni a nõi lélek nemes titkaiba.
Az itt a lényeg, hogy mivel a háziorvosom nem volt bent, és már feltétlen szükségem volt élelemre, egy közértben beloptam magamnak a táskámba egy kakaós tejet, a tej oldja a gyomorsavat, sok fehérjét és viszonylag sok szénhidrátot tartalmaz, bár lehet jzabobb választás lett volna egy szénsavas cukros üdítõ, vagy egy üveg méz. nem tudom. a tej valamelyest enyhítette az éhségemet, de fél órán belül újból kimeríthetetlen éhséget és hányingert éreztem. Ekkor a helyzetemet kihasználva egy gyorsétteremben közöltem a boltvezetõvel, hogy ott vásároltam, és vissza akartam kérni a pénzem, azt mondtam rosszul lettem és hánytam az ételtõl. blokkom is volt amit ott találtam a földön, ügyesen gyorsan felvettem. Tulajdonképpen az élelem hiánya miatt már két morálisan súlyosan, törvényesen kevésbé súlyosan etikátlan dolgot is elkövettem annak érdekében, hogy túléljek.
Vásároltam magamnak egy doboz zabos kekszet amit a folytogató hányinger miatt sokáig nem tudtam elkezdeni megenni. maradt 1500 forintom amit a legnagyobb vészhelyzetre tettem el. Ha tényleg nem lenne tovább és tényleg az elhagyott házba kellene haza jönnöm. a pénz elég lett volna 10 kiló burgonyára. Errõl egyenlõre ennyit.
Most egy következõ fejezetet nyitnék, az pedig az alvás. Miután az élelem problémám megoldódott, azt vettem észre, hogy alig állok a lábamon. Körbe villamosoztam a várost olyan nyugodt helyeket keresve, ahol biztonságban el tudnék szunyókálni. Bementem pláza wc-jébe de nem volt alvásra alkalmas. elmentem eldugott parkokba de mindenhol iszákos fiatalokkal, vagy hajléktalanok által már foglalt padokkal, vagy veszélyesen feltûnõ felületekkel találkoztam. Az olyan helyeken mint a plázák, vagy a gyorséttermek, a személyzet vagy a biztonsági õrök árgus szemekkel figyelték, hogy nem aludni tértem-e be és már a gyanús megjelenésem miatt is rögtön méregettek, pedig nem voltam sem büdös még, (de egyébként ez is elkezdõdött, büdösödött a ruhám a betegségem izzadtságától) sem különösebben szakadt. egy elegáns és drága ing volt rajtam, csupán látszott rajtam, hogy kimerült, beteg, és éhes vagyok. Ez az éhség még most sem múlott el, mert még nincs munkám és nem tudtam bevásárolni, az itthoni tartalékaimat élem fel, liszteket, rizst, méhûtött gyümölcsöket. Ilyenkor sok túlélõ véleményével ellentétben egy önmagától termõ kert, de akár egy elvadult gyümölcsös, egy darab gyümölcs, vagy dió, szelídgesztenye fa, is megváltás lehet. A pénz nem az. De ott tartottunk, hogy a városban voltam kialvatlanul.
![]()
Korábban írtam az álmennyezetek fölötti részt, de megfelelõ felszerelés nélkül alvásra alkalmatlanok. Ilyenkor jött volna jól egyébként és nagyon elkezdett ám hiányozni a függõágyam, amit valami félreesõ gazos területre kiakasztva biztonságban aludhattam volna (már ha az ilyen területeken nincsenek alapból hajléktalanok) sosem aludtam még az utcán csak üdülõ övezetben mertem ezt megtenni, ezért nem tudom milyen szörnyû élmény lett volna, de szempillantás alatt megértettem a hajléktalanok szörnyû és tehetetlen helyzetét a városban. És hogy azt, ami számunkra közért, mekdonáldsz, pláza, könyvtár, múzeum, busz, az számára "tilos-tilos-tilos" tábla és ami számunkra ezek, számára egy üres pad, egy eldobott szendvics (mert ha kérne az embertõl nem adna, talán a 200. sem, inkább kiszedi a kukából) aki meg kidobja oda nem adná neki... folytatom a felsorolást. eldobott szendvics, vagy épp egy olyan eldugott hely ahol elvégezheti a dolgát.
erre mondja az ember undorodva, hogy "nézd, megint maga alá szart ez a tetves hajléktalan"
"megint ideszartak a csövesek a kapulajba"
de ez azért van, mert szinte sehova nem engedik be õket ahol szarni lehet a városban. És az a vicc, hogy találkoztam már olyan polgári topicoccal akik ezt a problémát boncolták, hogy õk vendéglátóhelyen meg mekdonáldszban meg sehol nem tudnak szarni mert nem engedik be õket a wc-be ha nem vásárolnak. Magyarországon a láncok erre úgy reagáltak, hogy a hajléktalan tömegeket kizárják és a pénzes, nagyon naív buta és csillogó illuzióban élõ polgár vásárolóikat megtartsák, hogy számódos, vonalkódos rendszereket vezettek be. egyébként három cég uralja a gyorsétterem piacot a kitartó törökökön és kínaiakon kívül, az az american restaurants (burger king és kfc) illetve a mekdonáldsz. de ez is lényegtelen ezen a ponton.
Én be tudtam menni elvégezni a folyó ügyeimet egy gyorsétterembe úgy, hogy elkértem a blokkot egy vásárlótól, de õk is úgy adták oda, (idõs nénik fagyizgattak) hogy még az egyikük el akart menni wc re ezért nem fogadtam végül el, hanem egy üres tálcáról vettem el és már gyanúsan figyelt a biztonsági õr.... de ez a helyzet nem lehet mindig adott, és ha még büdösebb az ember ruhája vége a dolognak. A hajléktalanokkal egyébként tele vannak a hullaházak. A legtöbben egymás közötti elmondásuk szerint 2-3 évnél tovább nem bírják, megfagynak télen, éhenhalnak, vagy megbetegednek és úgy halnak meg, megölik õket, vagy bármi egyéb, számtalan veszély leselkedik így az emberre.
Vannak ilyen fogalmak az emberek fejében, forognak, hogy "hajléktalanszálló, önkormányzati lakás, segély"
de ezek magyarországon már nem létezõ fogalmak. az önkormányzati lakásokat csak azoknak a cigány családoknak adják már ki, akik képesek gyereket vállalni a nyomorban. ez is egy tehetetlen helyzet és ebbõl is látszik, hogy "social worker"-bõl nincs annyi magyarországon mint mondjuk rendõrbõl, vagy közterület felügyelõbõl. külföldön a social worker azzal foglalkozik, hogy akár ha csak munkanélküli is a szülõ azonnal elvehetik a gyerekét. (nem feltétlenül)
Igazi egyedüli és fõleg gyerek nélküli hajléktalan szinte soha nem fog szükséglakást kapni még egyetlen árva éjszakára sem.
A hajléktalanszállókon büdös van, lopnak, ki és megfigyelik egymást a nyomorgó emberek. segélyt pedig szintén csak azok a cigány családok kapnak zömmel akik hajlandóak gyereket vállalni a segélyért a nyomorba. Bár találkoztam olyan nem cigány hülyékkel akik ösztönbõl vállalták ugyanezt be, mert õ szeret, meg õ kicsi utódot akar. félelmetes az egész.
Szóval a történetem úgy ért véget, hogy ahogy a legtöbb "világjáró" (vagabond, és ez egy fontos fogalom, jack london írónk is az volt példul) vagyis, én nevezném õket inkább modern, tudatos, vagy büszke hajléktalan vándoroknak, a lakott területektõl 30 kilóméterre nem tartják biztonságosnak az alvást ezért meg sem közelítik úgy a városokat a legtöbb esetben, hogy sötétedés elõtt ne tudnának onnan kijutni. Ez igaz is, én is csak budapesttõl 60 kilóméterre találtam volna nyugalmat és biztonságot is csak pontos high-tech helyismeretek segítségével. még a domborzati térképek egyenetlenségeit is bevetettem egy ideje, hogy elhagyott házakat leljek fel. ennek ellenére ezeket a házakat én nem találom hosszú távon biztonságosnak, gyakran történnek gyilkosságok, bestiális kivégzések az ilyen helyeken. Tehát a városok 30 kilóméteres körzete veszélyes.
élelmet nem tudom hogyan a legegyszeûbb szerezni, de a biztonsági õrökkel és rendõrökkel védett "jegyért" (bocsi pénzért) élelmiszert kiosztó közérteknél és gyorséttermeknél szerintem nincs nehezebb. nyáron nyilván gyümölcsfa télen bármi, karitasz, vöröskereszt. ha pedig gyakorlott vagabond vagy és szinten tudod magad tartani, akár emberektõl is tudsz kérni, de ez napi szinten nagyon fárasztó lehet.
Ezért lenne szerintem nagyon fontos és szükséges magyaroszágon egy olyan segélyt bevezetni, amely vagy direktben élelmiszer fejadagokat oszt ki havi szinten (de ezzel is történhetnek visszaélések) vagy lakcímre, bankszámlára utalva 30 ezer forint lenne havonta.
Azért ennyi, mert szerintem ennyi pénz alatt nem lehetséges az egészséges, polgári étkezés megvalósítása!
Külföldön erre van ilyen speciális támogatás, itthon SEMMIRE sincs. a háziorvosom mögött volt a családsegítõ szolgálat, de be sem mentem oda, mert pontosan tudom, hogy az önkormányzattól (már amíg nem jelentenek ki az elõzõ lakcímemrõl, de csak addig!) 5 ezer forint alkalmi segélyen kívül semmire sem lehetne számítani, és azt is 2 hónap után utalnák át, tudom mert egyszer már igényeltem.
Ez volt az én mai kis SHFT-em.
Azóta hazajöttem a páromhoz, aki a krumplira szánt 1500 forintomból kiváltott nekem gyógyszert (nem volt szerintem jó vásár, de majd meglátjuk) és tárt karokkal, szeretettel és megértéssel várt. és a kikerekedett fehér, ördögien üres szemeim csak most jöttek elõ, hogy kiszálltam a kék-fehér barátok, és színes hírek, csilingelõ zenék, internetes pornó álomvilágából és felidéztem a mai pillanatokat. Sajnos van akire egész életére ráfagy ez az érzés és helyzet. És meg kéne értnünk, hogy a hajléktalanság abból adódik amit leírtam:
hogy nincs szociális háló, rengeteg jogu (itt veszett el a content fele, ezért sajnos csak idézni tudom)
Tehát itt írtam arról, hogy ez a veszély itt magyarországon már szinte minden felbontásban elér minket, egyedül élõ idõseket, gyerekeket, és azt is , hogy szerintem mindenkinek végig kellene járni ezt a fajta városi "el caminot" ahhoz, hogy reálisan BÁRMIFÉLE VESZÉLYRE VAGY ÖSSZEOMLÁSRA fel tudjon készülni.
Sokan képzelik magukat rambonak meg mad maxnek pedig a klasszikus prepperség alapja a felhalmozás, készletek.
Erre magyarországon valószínûleg sokan azért nem készülnek ilyen biztonsággal, mert jól tudják, hogy összeomlás esetén az emberek átváltoznak majd zombivá.
És ez az amire figyelmeztetnek minket a zombi filmek.
.
addig amíg az ember nem nyitott (vak, vagy elutasító) az ilyen dolgokkal kapcsolatban, szorosan a matrix része és a valós veszélyeket sem biztos, hogy idõben észre fogja venni. én például észrevettem, hogy velem együtt, az egész város köhög, mert már elszabadult egy járvány, a menekültek miatt.
Ti észrevettétek? Aligha.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
A nomád életforma régebben hatékonyan mûködött, manapság már sokkal nehezebb megvalósítani.
A prepperkedés meg gyakorlatilag a régi paraszt gazdálkodásból nõtt ki, csak most már a prepperek többsége leginkább a boltból vásárol és raktároz.
Legtöbben azt várják/úgy hiszik hogy az állam vagy a vöröskereszt segíteni fog majd mindenkin. Ha pedig mégis tudják, akkor vagy csak beszélnek róla vagy fosztogatásra készülnek, vagy prepperré válnak.
Járvány-járvány... Akkor miért jársz Budapestre? Az egyik nagy járványgóc ott várható, ha történik ilyesmi.
Itt nincsen járvány, a szokásos embertömeg van az utcán és nem köhögnek. Nem lehet hogy a sokszor EÜ határérték 200%-os koncentrációjú PM10 levegõ aeroszoljai miatt köhögnek??
Én is szoktam köhögni és tüsszenteni, de ez jól behatárolható a poros és az irritáló környezetre, anyagokra.
Ha valóban járvány lesz, azt észre fogjuk venni, de az allergia az nem járvány, hanem népbetegség.
Kevés "vak" ember van a fórumon véleményem szerint.
A legtöbben képzik magukat, tanulnak és megtapasztalnak. Felkészülnek és informálódnak.
| Thumbs Up |
| Received: 111 Given: 67 |
Ha nagyon összevesznék a jánnyal és elmennék otthonról mérgesen, azért felkapnám a hátamra táskámat.
Van benne mindig 2 db konzerv-csilis bab, székelykáposzta na és a fõzõm stb....
Nem tudom az elõzményed, de nem ártana ha a mégis történne ilyen legközelebb lenne neked is.
A cuccom tartalmaz 2x3-as ponyvát is biztos ami biztos.
Van elkülönítve annyi pénz nálam,hogy ha úgy van utazásra,tankolni egyebekre legyen. Mindig kéznél/nálam!
Nem okoskodni akarok de a jó öreg BOB.
Amúgy durva tapasztalás.
| Thumbs Up |
| Received: 0 Given: 0 |
"épp ezért gondolom agyament õrült elmebetegeknek (bár nem minden helyzetben igaz, vérmérséklet és terv függõ) azokat, akik 10 dolog közül nem élelmiszert vinnének magukkal egy SHFT helyzetben, hanem fegyvereket és bozótvágó, bushcraft cuccokat, késeket."
Ezt én sem értem, de legyen az õ bajuk.
Ha a másik topicra gondolsz akkor köszöntem!Eddig privátban és a fórumon is jóindulattal viseltettem irántad.Na ennek itt vége!Ezek jönnek elõ elõször, épp ezért gondolom agyament õrült elmebetegeknek (bár nem minden helyzetben igaz, vérmérséklet és terv függõ) azokat, akik 10 dolog közül nem élelmiszert vinnének magukkal egy SHFT helyzetben, hanem fegyvereket és bozótvágó, bushcraft cuccokat, késeket.
Aki agyament õrült elmebetegnek nevez egy internetes kis játék,agytorna miatt ,az jóra ne számítson tõlem.
Megérdemled a sorsodat kiskomám!
| Thumbs Up |
| Received: 152 Given: 2 |
Akinek elég bátorsága és türelme van ahhoz, hogy egész életében a sötétségbe nézzen, elsõként fogja meglátni benne a fény felvillanását.