Iskola, tanulás, iskolai oktatás, oktatásügy

[A. L. Ias]

Á, de lány ismerõseim között sincs énekes. Aki talán hasznát vehetné az énekesnek, az az óvónõ, aki azzal szórakoztathatná a gyerekeket, de õk az éneklést valószínûleg úgyis tanulják fõiskolán. Gondolom, mert a gyerekeknek énekelt dalok nincsenek benne az általános iskolás ének-zene tankönyvekben.
Ugyanez vonatkozik az otthoni gyerekeket nevelõ nõkre is. Azoknak se általános iskolás dalokat énekelnek. Emlékszem volt olyan dal ami arról szólt hogy valaki elrabolt és a folyóba ölt egy nõt. Az ilyeneket durva lenne óvodásoknak énekelni.
Az énekóra a mutáló hangúaknak rendkívül kínos is. (Fõleg a fiúknak.) Egy azoknak a lányoknak is, akiknek nincs jó hangjuk. Emellé ott a kottázás meg a többi haszontalan dolog.

Vonatkoztass el a szakmától, minden édesanya énekel a gyerekének. Õ honnan tanulja? Az énekóra nem tanít profin hangképzést, csak alapokat ad. A mutálás 13-15 éves korban megy végbe. Akkor tényleg kellemetlen, de erõsíti a hangszálakat, ami segíti a folyamatot. A gyermekdalok tartalmát ne felnõtt szemmel nézd. A süss fel nap, a katalinka szállj el, a gólya, gólya, gilice szövege mind véres és brutális, akárcsak a mesék nagy része. De mégsem teszi tönkre a gyermekek lelkivilágát.
Lehet neked, nekem és a fórum nagy többségének haszontalan dolog. De az iskolázott lakosság mekkora hányada játszik hangszeren? Nekik is haszontalan a kottázás?

A technika óra az hasznos volt. Gombfelvarrás, alapvetõ kalapács, szögelés, famunkák. Ilyeneket csinál otthon mindenki.

Biztos mindenki? 9-12 éves gyerekeknek minek szögelést tanítani, meg varrást? Mikor fogják õk ezt használni? Majd pont egy kamasz fogja felvarrni a saját leszakadt gombját, vagy barkácsolni és felidézni a helyes kalapácshasználat technikáját. Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani. A lényeg a finom motoros mozgás (kézügyesség, szem-kéz összhang) fejlesztése.

Nem tudom, de a biológia órán tanítanak növényekrõl. Azt megtanítják hogy mi hány bibés, de azt nem hogy mikor kell elvetni és hogyan kell gondozni hogy kikeljen és késõbb lehessen aratni, szüretelni, felszedni.

Megtanítják, hogy lássa a diák a rendszert a természetben. És nem tanítják meg, mert már nem a mezõgazdaságnak képezzük a gyerekeket. A mezõgazdaság is szakma, a nagyüzemi termelésben nem a munkás kéznek, hanem az termelés irányítójának kell tudnia.

Igaz, de hány ember él kertes házban? Meg mi a fontosabb, a bibe, vagy a kiskertgondozás alapjai?

És hány ember mûveli a kertjét? A Home címû, 2009-es filmben hallottam, hogy az emberiség fele már városban él, és a mezõgazdaságban dolgozók 5%-a termeli meg a termények 95%-át. A kettõ hasonlóan fontos, a bibe viszont rendszertanilag határolja be a növényt, gondolom ezért került bele a tantervbe.

Nem azt mondtam hogy a legfontosabb a növénytermesztés, hanem azt hogy az egy hasznos dolog ha valaki tudja. Legalábbis a többségnek. Sokkal hasznosabb mint a kétlaki-egylaki-bibe dolgok.

A többségnek fontosságot vitatom, a fentebb említett okoknál fogva. De ezen nem fogunk ökölre menni.

Szerintem teljesen véletlenül lett úgy összeállítva. Ma is a régi szocialista rendszer tanmenete van. Magolj be teljesen felesleges dolgokat, aztán mikor kilépsz a felnõtt életbe, azonnal felejtsd is el, mert úgyse használod soha. Összpontosítást és magolást lehetne olyannal tenni, ami késõbb fontos lenne az életbe kilépõ fiatalok számára.

Az a bökkenõ, hogy már azelõtt így volt, mielõtt a szocialista rendszer tanmenete összeállt volna és a világ szocializmussal nem "fertõzött" részein is hasonló a helyzet.

Pont ezt hiányolom az egészbõl. A logikus gondolkodás abból fejlõdhetne ha a diákoknál, ha önálló fogalmazásokat kellene írniuk, bizonyos kérdéseket le kellene bennük bontaniuk. Abból nem lesz önálló gondolkodás hogy szó szerint kell megtanulniuk mindent. Én mindig jó voltam írásból és mindig hiányoltam hogy az iskolában sose volt olyan feladat hogy témákról saját véleményben fogalmazást kellett volna írni. Gondolom hogy ez mostanra sem változott semmit.

Te már feltételezel önálló gondolatokat, amiken keresztül új összefüggéseket látnak meg bizonyos események között. De honnan tudnának gondolkodni? Az nem vele született adottság, azt fejleszteni kell. A fogalmakat definiálni kell, az magolással jár. A fogalmazás szókincset igényel, az honnan lesz? Ahhoz olvasni kell, prózát vagy lírát. És be is kell magolni, mert attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned. Fogalmazz úgy, hogy elõtte nem láttál még esszét, novellát! Elõbb mutatni kell egy modellt, amit elemezve megtanítható neki a probléma megoldása. Gyakorlás után már képes lesz önállóan is megoldani a hasonló problémákat, és esetleg rájön olyan összefüggésekre amivel az eredeti modelltõl eltérve hatékonyabban tud dolgozni.

Erre tudnál példát mondani?

állítás1: Ez a tehén sötétben van és fekete.
állítás2: Az a tehén is sötétben van és fekete
általános megfogalmazás: Sötétben minden tehén fekete.

Megtanítják a szorzótáblát. Elõbb az 1, majd a 2, majd a 3, stb. 1-10 szorzatait. Mire végeznek, a gyerek képes lesz bármilyen két számot összeszorozni, mert nem csak a konkrétan megtanított számok szorzatait tudja visszaidézni, de megértette a szorzás fogalmát és mûveletének elvégzését, így általánosan tudja alkalmazni két tetszõleges számra.

Ez abszolút képtelenség. Esetleg rajzórán van olyan feladat, de még ott is többnyire arról van szó, hogy EZT az almát rajzold le.

Itt fogalomzavar van. A kreatív gondolkodásról van szó, nem a kézügyességrõl. A kreatív gondolkodás az új dolgok létrehozása, összefüggések meglátása. Legyen az akár matematikából egy egyenlet megoldása vagy irodalomból egy fogalmazás megírása. Ott is új dolgot alkottál.

Sose emlékszem olyanra, hogy lett volna olyan feladat hogy írj egy 8 soros verset. Az teljesen kreatív lett volna. Ahelyett az volt hogy magold be ezt a 80 soros verset. Abban semmi kreativitás.

Pedig volt, leginkább akkor amikor verstípusokat tanítottak, különbözõ verslábakat. A verstanulásról már írtam, de egy másik vonzata is van. Nyelvében él a nemzet. Ha nem tanuljuk meg az korábbi nagy költõink munkáit, elvesznek. A verstanulás memóriafejlesztõ is. A 80 sort költõi túlzásnak tartom. A Himnusz 64, a Szózat 48 soros.

Szerintem pont hogy csak begyöpösödött régi szocialista oktatásnak hívnám.

Hívhatod aminek akarod fõleg azért, mert nem a jelenlegi tantervre, hanem a gyerek életkorának megfelelõ ismeretek átadására értettem.

Rendkívül nagy átalakításra lenne szükség hogy a tanmenet esélyt adjon a diákoknak a hasznos információk és felnõtt életben használható hasznos tudás elsajátítására.

Cinikusan azt mondanám rá, hogy mindenki elõtt ott a lehetõség! Vágjon bele! Fogalmazza meg mik azok a hasznos információk amikre szüksége van egy diáknak 12-15 év múlva, amire kikerül a felnõtt életbe. Ebbõl vezesse vissza azokat az alapokat, amire a kimenetet építi. Megfogalmazza a közbensõ szinteket. Kidolgozza hozzá a módszertant, és az értékelés módját.
A konkrét téma vagy tantárgyfelosztásról még nem is beszélve.
De elsõ körben elég lenne annyi is, hogy a saját gyerekét tisztességesen neveli. Akkor tizedennyi probléma nem lenne iskolában. Addig viszont komolytalan az egész szájtépés. A kibicnek semmi sem drága.

[mzperiksz]

Nem volt kedvem kifejteni a témát, de ebben minden benne van
A kibicek elfelejtik hogy abban a korban fejlõdik leg intenzívebben az emberi agy, folyamatosan terhelni kell hogy késõbb töredékét ki tudjuk használni.

Vonatkoztass el a szakmától, minden édesanya énekel a gyerekének. Õ honnan tanulja? Az énekóra nem tanít profin hangképzést, csak alapokat ad. A mutálás 13-15 éves korban megy végbe. Akkor tényleg kellemetlen, de erõsíti a hangszálakat, ami segíti a folyamatot. A gyermekdalok tartalmát ne felnõtt szemmel nézd. A süss fel nap, a katalinka szállj el, a gólya, gólya, gilice szövege mind véres és brutális, akárcsak a mesék nagy része. De mégsem teszi tönkre a gyermekek lelkivilágát.
Lehet neked, nekem és a fórum nagy többségének haszontalan dolog. De az iskolázott lakosság mekkora hányada játszik hangszeren? Nekik is haszontalan a kottázás?



Biztos mindenki? 9-12 éves gyerekeknek minek szögelést tanítani, meg varrást? Mikor fogják õk ezt használni? Majd pont egy kamasz fogja felvarrni a saját leszakadt gombját, vagy barkácsolni és felidézni a helyes kalapácshasználat technikáját. Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani. A lényeg a finom motoros mozgás (kézügyesség, szem-kéz összhang) fejlesztése.



Megtanítják, hogy lássa a diák a rendszert a természetben. És nem tanítják meg, mert már nem a mezõgazdaságnak képezzük a gyerekeket. A mezõgazdaság is szakma, a nagyüzemi termelésben nem a munkás kéznek, hanem az termelés irányítójának kell tudnia.



És hány ember mûveli a kertjét? A Home címû, 2009-es filmben hallottam, hogy az emberiség fele már városban él, és a mezõgazdaságban dolgozók 5%-a termeli meg a termények 95%-át. A kettõ hasonlóan fontos, a bibe viszont rendszertanilag határolja be a növényt, gondolom ezért került bele a tantervbe.



A többségnek fontosságot vitatom, a fentebb említett okoknál fogva. De ezen nem fogunk ökölre menni.



Az a bökkenõ, hogy már azelõtt így volt, mielõtt a szocialista rendszer tanmenete összeállt volna és a világ szocializmussal nem "fertõzött" részein is hasonló a helyzet.



Te már feltételezel önálló gondolatokat, amiken keresztül új összefüggéseket látnak meg bizonyos események között. De honnan tudnának gondolkodni? Az nem vele született adottság, azt fejleszteni kell. A fogalmakat definiálni kell, az magolással jár. A fogalmazás szókincset igényel, az honnan lesz? Ahhoz olvasni kell, prózát vagy lírát. És be is kell magolni, mert attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned. Fogalmazz úgy, hogy elõtte nem láttál még esszét, novellát! Elõbb mutatni kell egy modellt, amit elemezve megtanítható neki a probléma megoldása. Gyakorlás után már képes lesz önállóan is megoldani a hasonló problémákat, és esetleg rájön olyan összefüggésekre amivel az eredeti modelltõl eltérve hatékonyabban tud dolgozni.



állítás1: Ez a tehén sötétben van és fekete.
állítás2: Az a tehén is sötétben van és fekete
általános megfogalmazás: Sötétben minden tehén fekete.

Megtanítják a szorzótáblát. Elõbb az 1, majd a 2, majd a 3, stb. 1-10 szorzatait. Mire végeznek, a gyerek képes lesz bármilyen két számot összeszorozni, mert nem csak a konkrétan megtanított számok szorzatait tudja visszaidézni, de megértette a szorzás fogalmát és mûveletének elvégzését, így általánosan tudja alkalmazni két tetszõleges számra.




Itt fogalomzavar van. A kreatív gondolkodásról van szó, nem a kézügyességrõl. A kreatív gondolkodás az új dolgok létrehozása, összefüggések meglátása. Legyen az akár matematikából egy egyenlet megoldása vagy irodalomból egy fogalmazás megírása. Ott is új dolgot alkottál.


Pedig volt, leginkább akkor amikor verstípusokat tanítottak, különbözõ verslábakat. A verstanulásról már írtam, de egy másik vonzata is van. Nyelvében él a nemzet. Ha nem tanuljuk meg az korábbi nagy költõink munkáit, elvesznek. A verstanulás memóriafejlesztõ is. A 80 sort költõi túlzásnak tartom. A Himnusz 64, a Szózat 48 soros.



Hívhatod aminek akarod fõleg azért, mert nem a jelenlegi tantervre, hanem a gyerek életkorának megfelelõ ismeretek átadására értettem.


Cinikusan azt mondanám rá, hogy mindenki elõtt ott a lehetõség! Vágjon bele! Fogalmazza meg mik azok a hasznos információk amikre szüksége van egy diáknak 12-15 év múlva, amire kikerül a felnõtt életbe. Ebbõl vezesse vissza azokat az alapokat, amire a kimenetet építi. Megfogalmazza a közbensõ szinteket. Kidolgozza hozzá a módszertant, és az értékelés módját.
A konkrét téma vagy tantárgyfelosztásról még nem is beszélve.
De elsõ körben elég lenne annyi is, hogy a saját gyerekét tisztességesen neveli. Akkor tizedennyi probléma nem lenne iskolában. Addig viszont komolytalan az egész szájtépés. A kibicnek semmi sem drága.

[mzperiksz]

Nem volt kedvem kifejteni a témát, de ebben minden benne van
A kibicek elfelejtik hogy abban a korban fejlõdik leg intenzívebben az emberi agy, folyamatosan terhelni kell hogy késõbb töredékét ki tudjuk használni.

Formázni kell hogy alkalom adtán hasznos adatokkal tölthessük fel.

[mzperiksz]

Pedi ha jól emlékszem két óra egymás után, heti kétszer. Aztán lehet hogy a másik kettõ környezet ismeret volt, már nem az igazi a memóriám harminc év távlatában.

Ahogy elnézem igen változatos iskolákba járt a társaság. Senki szavát nem vonom kétségbe, csak nagyon átlagtól eltérõ a heti 3-4 technika óra. Egy alsós heti max. 25, egy felsõs max. 30 órával terhelhetõ (fakultációk kivételével). Ebbe hogyan fért bele ennyi technika óra mzperiksz? Ennyi a fõ tantárgyakból szokott lenni, matematika, irodalom, nyelvtan. Ugyanilyen súllyal tanították a technikát is?

[BragBOL]

Valaki próbálta már a villám(foto)olvasást? Megkímélne minket a magolástól De nekem még nem sikerült.

Esetleg valami extrémebbet? (Könyv a párna alatt, akasha letöltés )

[TMIB]

Vonatkoztass el a szakmától, minden édesanya énekel a gyerekének. Õ honnan tanulja? Az énekóra nem tanít profin hangképzést, csak alapokat ad. A mutálás 13-15 éves korban megy végbe. Akkor tényleg kellemetlen, de erõsíti a hangszálakat, ami segíti a folyamatot. A gyermekdalok tartalmát ne felnõtt szemmel nézd. A süss fel nap, a katalinka szállj el, a gólya, gólya, gilice szövege mind véres és brutális, akárcsak a mesék nagy része. De mégsem teszi tönkre a gyermekek lelkivilágát.
Lehet neked, nekem és a fórum nagy többségének haszontalan dolog. De az iskolázott lakosság mekkora hányada játszik hangszeren? Nekik is haszontalan a kottázás?

Régen szerintem nem is volt énekóra, de már 100 évvel ezelõtt is énekeltek az anyák a gyerekeiknek. Talán már 600 évvel ezelõtti is.

De pont rosszul értelmezted amit írtam. Pont azt írtam hogy NEM gyerekdalokat tanítanak az iskolákban, hanem régi népdalokat, amik közül elég sok erõszakos is. A folyóba folytott lányról szóló dalt nem hiszem hogy egy anya énekelné a gyerekének elalvás elõtt.

Aki hangszeren játszik, az nem az énekórán tanulja meg. Ahogy a kottázást sem. Inkább zeneiskolában, vagy zenetanártól.

Egyetlen barátom van akirõl tudom hogy tanult gitározni, de õ is magántanártól, nem énekórán.

Biztos mindenki? 9-12 éves gyerekeknek minek szögelést tanítani, meg varrást? Mikor fogják õk ezt használni? Majd pont egy kamasz fogja felvarrni a saját leszakadt gombját, vagy barkácsolni és felidézni a helyes kalapácshasználat technikáját. Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani. A lényeg a finom motoros mozgás (kézügyesség, szem-kéz összhang) fejlesztése

.

Nagyon nem értek egyet. Nehogy már lányok és fiúk felnõve ne varrnák fel a saját gombjaikat ha leszakad. Egy kamasz is felvarrja, én is mindig felvarrtam, nem vártam meg hogy anyám csinálja meg. Barkácsoltam is, kalapáltam, szög, deszka, alap mind.

Pont annyira felesleges, mint kottázást tanítani.

Itt nem tudom hogy ezt viccbõl írtad-e.

Megtanítják, hogy lássa a diák a rendszert a természetben. És nem tanítják meg, mert már nem a mezõgazdaságnak képezzük a gyerekeket. A mezõgazdaság is szakma, a nagyüzemi termelésben nem a munkás kéznek, hanem az termelés irányítójának kell tudnia.

Az emberek nagy része nem lakásban lakik és van kertje. Rengetegen ültetnek is ezt-azt. Nem kell hozzá szakmai tudás, csak néhány alap dolog. Ha kimész a hátsó kertbe akkor nincs termelésirányító fõnök, csak te vagy meg egy zacskó mag amit elültetsz. Igaz, valószínûleg a Teszkóban vásárlás kényelmesebb, és egyre inkább elterjedt. Kevesebben ültetnek paradicsomot.

És hány ember mûveli a kertjét? A Home címû, 2009-es filmben hallottam, hogy az emberiség fele már városban él, és a mezõgazdaságban dolgozók 5%-a termeli meg a termények 95%-át. A kettõ hasonlóan fontos, a bibe viszont rendszertanilag határolja be a növényt, gondolom ezért került bele a tantervbe.

Attól függ hogy hol. Falvakban, kisvárosokban sokan, lakásban meg senki.

Ha viszont ezen az úton közelítjük meg a dolgot, akkor az összes növényi dolgot ki kellene venni a tantervbõl, bibéstõl, répástól, kukoricástól, mert minek ha egyszer ott a teszkó és nem ültetsz csak megveszed?

Te már feltételezel önálló gondolatokat, amiken keresztül új összefüggéseket látnak meg bizonyos események között. De honnan tudnának gondolkodni? Az nem vele született adottság, azt fejleszteni kell. A fogalmakat definiálni kell, az magolással jár. A fogalmazás szókincset igényel, az honnan lesz? Ahhoz olvasni kell, prózát vagy lírát. És be is kell magolni, mert attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned. Fogalmazz úgy, hogy elõtte nem láttál még esszét, novellát! Elõbb mutatni kell egy modellt, amit elemezve megtanítható neki a probléma megoldása. Gyakorlás után már képes lesz önállóan is megoldani a hasonló problémákat, és esetleg rájön olyan összefüggésekre amivel az eredeti modelltõl eltérve hatékonyabban tud dolgozni.

A fogalmak az értelmezõ kéziszótárban vannak, hogy bemagol valaki egy szöveget, attól még nem fogja tudni hogy mit jelent. Pont ellenkezõleg, eltölti az idõt arra hogy el tudjon mondani valami olyasmit, amit nem is ért. Megkapja érte az ötöst, aztán elfelejti, meg okosabb se lett tõle. Olvasás és értelmezés, nem olvasás és bemagolás, ez lenne a kulcs szerintem.

attól, hogy olvastál egy szót egy szövegben, még nem ragad meg benned

Pedig én úgy tanultam meg angolul. Olvasol, feliratos filmet nézel, szótár a kézben, folyamatosan tanulsz belõle.

Megtanítják a szorzótáblát. Elõbb az 1, majd a 2, majd a 3, stb. 1-10 szorzatait. Mire végeznek, a gyerek képes lesz bármilyen két számot összeszorozni, mert nem csak a konkrétan megtanított számok szorzatait tudja visszaidézni, de megértette a szorzás fogalmát és mûveletének elvégzését, így általánosan tudja alkalmazni két tetszõleges számra.

Pont azért mondtam hogy az alapmûveletek mennyire fontosak, ugyanakkor a sokismeretlenes bonyolult akármilyen mûveleteknek semmi értelmük. Olyan ez, hogy agyonbonyolítják a tangervben, holott a végén csak az lesz hogy még egy sima összeadás is kínkeservesen megy sokaknak. Inkább arra kellene gyúrni.
Emlékszem, a sok akármit megtanították, aztán 7. osztályban is voltak olyanok akik nem tudtak olvasni. Elolvasták, de nem tudták mit olvasnak, meg lassan olvastak. Elolvastak néhány mondatot, megkérdezte tõlük a tanár, hogy "mondd, mit olvastál, a saját szavaiddal mondd el". És nem tudták. És így tanítanak bonyolult gyorsulási képleteket fizikaórákon.

Itt fogalomzavar van. A kreatív gondolkodásról van szó, nem a kézügyességrõl. A kreatív gondolkodás az új dolgok létrehozása, összefüggések meglátása. Legyen az akár matematikából egy egyenlet megoldása vagy irodalomból egy fogalmazás megírása. Ott is új dolgot alkottál.

Ahol mindig azt teszi valaki amit mondanak neki, ott nem születik új gondolat. Ott a kreativitás pont hogy el van nyomva.

Pedig volt, leginkább akkor amikor verstípusokat tanítottak, különbözõ verslábakat. A verstanulásról már írtam, de egy másik vonzata is van. Nyelvében él a nemzet. Ha nem tanuljuk meg az korábbi nagy költõink munkáit, elvesznek. A verstanulás memóriafejlesztõ is. A 80 sort költõi túlzásnak tartom. A Himnusz 64, a Szózat 48 soros.

Amíg könyv van, addig nem vesznek el. Jó sok verset megtanultam, egyre sem emlékszem. A kényszerû verstanulással csak azt érik el, hogy a gyerekek ódzkodnak a versektõl. A nagy költõk versei alapból felnõtt korosztálynak szólnak. Ezt rányomni 10-11 évesekre, nem sok értelme van. Himnuszt megértem, Szózatot is, de random vers megtanulásának mi értelme van? A Himnusznál mondjuk azt láttam hogy nem volt igazán értelmezés, hogy mit jelent, hogy kinek mit mond, hanem inkább csak a "magold be és mondd fel az ötösért" dolog ment. Úgy akarnak hazafias érzelmek szikráját csiholni gyerekekben? Mert az úgy nem fog összejönni. :-(

Hívhatod aminek akarod fõleg azért, mert nem a jelenlegi tantervre, hanem a gyerek életkorának megfelelõ ismeretek átadására értettem.

Az már egy teljesen más kategória, de arról is beszélhetünk.

Cinikusan azt mondanám rá, hogy mindenki elõtt ott a lehetõség! Vágjon bele! Fogalmazza meg mik azok a hasznos információk amikre szüksége van egy diáknak 12-15 év múlva, amire kikerül a felnõtt életbe. Ebbõl vezesse vissza azokat az alapokat, amire a kimenetet építi. Megfogalmazza a közbensõ szinteket. Kidolgozza hozzá a módszertant, és az értékelés módját. A konkrét téma vagy tantárgyfelosztásról még nem is beszélve.

Nyugaton rengetegen tanítják a gyerekeiket otthon. Az alapok nagyon fontosak, a többin kell(ene) változtatni.

De elsõ körben elég lenne annyi is, hogy a saját gyerekét tisztességesen neveli. Akkor tizedennyi probléma nem lenne iskolában. Addig viszont komolytalan az egész szájtépés. A kibicnek semmi sem drága.

Nincsenek szerintem kibicek, mert mindenki volt gyerek, mindenki volt fiatal és mindenki volt iskolás. Innentõl kezdve mindenki látja hogy mit használ abból amit tanult, hogy visszatekintve mi volt hasznos, mi volt haszontalan, mi volt butaság, mi volt jó, mit lenne érdemes tanítani és mit kellene kivenni egy tantervbõl.

A másik dologban igazad van, de akkor mondok egy olyat, hogy nem ártana ha iskolában tanítanák arra a diákokat hogy hogy kell gyereket nevelni, hogyan mûködik egy család, férj-feleség dolga, kapcsolata, gyereknevelési szempontok, engedni, nem engedni, fenyítés elõnyei, hátrányai, satöbbi. Szerintem bõven lenne annyi téma hogy külön tantárgy lehetne belõle. És bár nincs mindenkinek gyereke, de azért majdnem mindenkinek van.

[bel]

a szakmai kíváncsiság hajt, ezért kérdezném milyen gépeken tanították a programozást 82-ben?

ZX81

(Probalok visszaemlekezni, esetleg elkepzelheto, hogy abban az evben "elmeletben" tanultunk programozni, es csak a kovetkezo evtol voltak szamitogepek. )

[mzperiksz]

Nálunk C+4 volt 5. osztálytól fakultációban.

ZX81

(Probalok visszaemlekezni, esetleg elkepzelheto, hogy abban az evben "elmeletben" tanultunk programozni, es csak a kovetkezo evtol voltak szamitogepek. )

[Rozsomák]

Két fontos tantárgy amit nem tanultam, de szerettem volna az iskoláséveim során: Logika és pszichológia. Mielõtt felhördülnétek operák is vannak direkt gyermekeknek. Logika alatt kellett volna a matematikát tanulni, és a pszichológián belül a történelmet. A kresz-t nem külön kellene tanulni, hanem kötelezõen. De az egész iskolai tanterv a társadalom kiszolgálásáról szól. A történelmet meghamisítják, ideológiákat tanítanak, a logika meg veszélyes, még gondolkodna a gyerek. Az összes tanárom, vagy félt, vagy fáradt, megfáradt volt vagy sík hülye, de prostituálta magát, nem is tehetett mást. Beterelték a vágóhídra a gyerekeket. Szégyellheti mind magát, de hát amíg magolt nem tanulhatott, nem tudhatta mi a dörgés és mire rájött már késõ volt. Ha tanárnak megyek szerintem én sem tettem volna egyebet. Valaki mondja meg nekem, hogy minek kell tanulni egy szakmát 3 évig? Kb fél év minden szakma, lehetnek kivételek. Amit a szakmáról tanultunk, nehéz volt megtanulni, mert keverték a sok "általános mûveltség" bemagolásával. Amit biztosan tanultunk a szakmáról az már a munkahelyen volt. MI a szart tanul egy fogorvos sok sok évig? Vagy egy fodrász? Vagy egy villanyszerelõ? Fél év. max és mehet dolgozni, nem fekszik? tanul más szakmát. Hoppá az tilos, ne ugráljon a polgár. Na mind 1 Hogy vagytok? Szép napunk van. Huhh. Felbosszantottam magam

[A. L. Ias]

Régen szerintem nem is volt énekóra, de már 100 évvel ezelõtt is énekeltek az anyák a gyerekeiknek. Talán már 600 évvel ezelõtti is.

Igazad van, régen nem volt énekóra és az anyák énekeltek a gyermekeiknek. De akkoriban is volt énekoktatás. Az anyák tanították a gyerekeiket. Illetve a gyerekek utánozták le az anyjuk viselkedését. Mai napig úgy babáznak a lányok, ahogy az anyukájuktól, más felnõttektõl látják. Úgy és azt éneklik nekik, amit nekik énekeltek.

De pont rosszul értelmezted amit írtam. Pont azt írtam hogy NEM gyerekdalokat tanítanak az iskolákban, hanem régi népdalokat, amik közül elég sok erõszakos is. A folyóba folytott lányról szóló dalt nem hiszem hogy egy anya énekelné a gyerekének elalvás elõtt.

Az sem véletlen, hogy népdalokat tanítanak. A gyermekdaloknak (mondókáknak), inkább ritmusa van, mint dallama. Azt óvodában tanítanak nekik. A népdalok dallamvilága az egyik legegyszerûbb. Ezért kezdik velük. A folyóba fojtott lányról szóló dalt pontosíthatnád, mert nagyon nem rémlik ilyen. Illetve egy igen, de az angol nyelvû és ballada. Azt biztos nem általános iskolában tanítják.
A gyermekek képzeletvilága teljesen eltér a felnõttekétõl. Náluk minden lehetséges, pont azért mert nem kötik õket gúzsba a természettudomány törvényei. És újra felhívnám a figyelmedet az általam említett gyermekdalokra, mondókákra, mesékre. A legtöbbjük horror sztori.

Aki hangszeren játszik, az nem az énekórán tanulja meg. Ahogy a kottázást sem. Inkább zeneiskolában, vagy zenetanártól.

Egyetlen barátom van akirõl tudom hogy tanult gitározni, de õ is magántanártól, nem énekórán.

Kérlek ne mosd össze a szavaim. Nem írtam olyat, hogy énekórán tanítanak hangszeres zenét. De ott tanítják meg a zene alapjait. A zenei hangokat és az ütemet. De a szó (ének/zene) elszáll, az írás (a kotta) megmarad. Ezért tanítják a kottázást, hogy egy leírt dallamot és ritmust értelmezni tudjanak. De kottát értelmezni nehéz. Pont ezért volt csodás találmány Kodálytól a szolmizálás. Sokkal érthetõbb és látványosabb kézjelekkel helyettesítette a kottajeleket. A ritmusra pedig ott a taps, a kopogás, a metronóm.
Azon kívül a zene tanítása (mint ahogy a legtöbb tárgy) nem öncélú. Nem csak konkrét ismeretetátadás, hanem az agy kondícionálása az egyre komplexebb információ befogadására.
A zene játékos módon stimulálja az agyat. A gyerekek szeretnek énekelni. Majd mikor kamaszkorba érnek és mutálódnak, addigra már nem is annyira az énektudáson, hanem a zeneelméleten lesz a hangsúly.

Nagyon nem értek egyet. Nehogy már lányok és fiúk felnõve ne varrnák fel a saját gombjaikat ha leszakad. Egy kamasz is felvarrja, én is mindig felvarrtam, nem vártam meg hogy anyám csinálja meg. Barkácsoltam is, kalapáltam, szög, deszka, alap mind.

Lehet vele egyet nem érteni, de nem lesz igazad. Felnõve persze felvarrják a gombot, talán még a zoknit is megstoppolják, de akkor miért is kell nekik ezt gyerekkorban megtanítani?
Bõven ráérne érettségi elõtt, amikor már a hajlandóságuk is meglesz a varráshoz. Te lehet, hogy felvarrtad, én is felvarrtam, és nagyon sokan felvarrták. De ma már nem varrnak. Változik a világ.

Itt nem tudom hogy ezt viccbõl írtad-e.

Abszolúte nem vicc. Amikor tanítják még nem használt tudás. Majd ha szükségük lesz rá (mint pl. a kottázásnál) majd megtanulják. Akkor már lesz elég ügyességük, hogy nem is kell nagyon tanulniuk.
De pont ez mutatja, hogy a technika tanítás célja sem kizárólag a konkrét ismeret átadása, hanem túlmutat rajta. Segíti a kéz és a szem összehangolását, elõsegíti az ilyen feladatot végzõ agyi idegpályák megerõsödését. Nem csodálnám, ha nemsokára lecserélnék számítógépes játékokra a tût, cérnát, kalapácsot. Ott is ugyanez a folyamat játszódik le.
A robotkarokkal operáló sebészeknek is konzoljátékokat ajánlanak száraz-gyakorlásra, akár csak a drónpilótáknak.

Az emberek nagy része nem lakásban lakik és van kertje. Rengetegen ültetnek is ezt-azt. Nem kell hozzá szakmai tudás, csak néhány alap dolog. Ha kimész a hátsó kertbe akkor nincs termelésirányító fõnök, csak te vagy meg egy zacskó mag amit elültetsz. Igaz, valószínûleg a Teszkóban vásárlás kényelmesebb, és egyre inkább elterjedt. Kevesebben ültetnek paradicsomot.

Ebben én nem értek veled egyet. Az emberiség nagyobb része már nem mûveli a kertjét még hobbi szinten sem, már ha van neki. De a többségnek már nincs. Azt, hogy miért nem mûveli, azt pedig kitárgyaltuk más topikban.
A Tescoban vásárlás nem csak kényelmesebb, de olcsóbb is. Az emberek a munkahelyükön (vagy munkahelyeiken) dolgoznak, otthon már nem akarnak a kertbe menni. Csak bedõlni a fotelba és bambulva pihenni.

Attól függ hogy hol. Falvakban, kisvárosokban sokan, lakásban meg senki.

Ha viszont ezen az úton közelítjük meg a dolgot, akkor az összes növényi dolgot ki kellene venni a tantervbõl, bibéstõl, répástól, kukoricástól, mert minek ha egyszer ott a teszkó és nem ültetsz csak megveszed?

Ez nem attól függ. Az összes mezõgazdasági termény 95%-át állítja elõ 5%-nyi ember, mert annyira gépesített a termelés. A maradék 5% az amit otthon a kis és nagyobb kertekben termelnek meg kézzel az emberek. Elõbb, utóbb ki is fognak kerülni belõle. Ezzel küzd az oktatás. Napról-napra gyarapodik az az információmennyiség amit meg kellene tanítani, de tovább nem növelhetõ a mennyiség. Valamit ki kell venni belõle, hogy legyen az újaknak hely.
Ha már itt tartunk, hadd személyeskedjek kicsit! Te kertesházban laksz, tehát van helyed termeszteni. Otthonról dolgozol, tehát idõd is van rá. Kihasználod a lehetõséged és saját magad termeled meg a zöldségeket vagy csak a füvet vágod?

A fogalmak az értelmezõ kéziszótárban vannak, hogy bemagol valaki egy szöveget, attól még nem fogja tudni hogy mit jelent. Pont ellenkezõleg, eltölti az idõt arra hogy el tudjon mondani valami olyasmit, amit nem is ért. Megkapja érte az ötöst, aztán elfelejti, meg okosabb se lett tõle. Olvasás és értelmezés, nem olvasás és bemagolás, ez lenne a kulcs szerintem.

Fogalmak nem csak az értelmezõ késziszótárban vannak. Egy gyerek egy üres értelmezõ kéziszótár. Tele kell írni, hogy minél gazdagabb legyen. Mindent el kell neki magyarázni. Ezért van a verselemzés. A gyûlölt kérdés: "Mire gondolt a költõ"? Ebbõl lehet megérteni. Tudom ez csak egy szubjektív elemzés lesz. De olyanok állították össze, akik sokat foglalkoztak az adott költõ életútjával. Egy kamasz persze teljesen mást lát bele. Az a dolga, lázad minden ellen. Fõleg a kötöttségek és a külsõ irányítás ellen. Az "olvasás és értelmezés"-ez értelem kell. Kellenek azok a fogalmak, amikkel értelmezni (belsõ kapcsolatokat keresni) lehet.

Pedig én úgy tanultam meg angolul. Olvasol, feliratos filmet nézel, szótár a kézben, folyamatosan tanulsz belõle.

Már elnézést, de magadat cáfolod! A "szótár a kézben" nem azt jelenti, hogy kezedben egy kulcs ami definiálja a szó fogalmát (jelentését) és ha ismeretlen szót találsz, akkor megnézed a kulcsban és "bemagolod"? Azaz elõször csak értelmezed, majd ha többször fordul elõ felidézed a jelentését. Ha nem sikerül, akkor újra megnézed. És lassan fokozatosan rögzül benne a szó. Nem így tanul az ember verset is?

Folyt. köv., mert egy hozzászólás csak 10000 karakter lehet.