0
A szerzõ ugyanaz a Ferenci Tamás, akinek az oltásokról jelent meg cikke tavaly nyáron az MTA honlapján. Az új írása az Indexen:
Ezek a problémák a Covid halálozási statisztikáival
Az Index a rövidített verziót közli. A teljes tanulmány: Többlethalálozási adatok európai összevetésben
Azzal kezdi, hogy a halálokot lehetetlen megállapítani.
"Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy minden haláloki besoroláson alapuló statisztika közös problémája, hogy ezt a besorolást szinte soha nem lehet jól elvégezni. A probléma oka, hogy kivételes esetektõl eltekintve – egészséges fiatalt elgázol egy autó – egy embernek általában nem egy haláloka van. Ez a mostani járványtól függetlenül is igaz, de ez is jó példát szolgáltat rá: elveszítünk egy tumoros, cukorbeteg koronavírus-fertõzöttet; õ akkor most mibe halt bele? A rákba? A cukorbetegségbe? A fertõzésbe? Nem arról van szó, hogy ez bonyolult probléma, hanem arról, hogy ez megoldhatatlan probléma. Valamennyi ok hozzájárult a halálához, tehát, ha szigorúan vesszük, valami olyasmit kellene mondani, hogy 48 százalékban a tumorba halt bele, 33 százalékban a cukorbetegségbe és 19 százalékban a fertõzésbe. Hiába is lenne elvileg ez a helyes, az orvosi realitásnak megfelelõ kép, ilyet nem csinálunk (annyiban érthetõ módon is, hogy ember legyen a talpán, aki ezeket a százalékokat megmondja): mindenkit egy halálokkal számolunk el. Csakhogy innentõl ezt nem lehet jól megtenni, illetve erõs definíciós bizonytalanság lesz abban, hogy hogyan tesszük meg. Mint látható, ez nem egy kiküszöbölhetõ probléma: nem arról van szó, hogy jövõre majd okosabbak leszünk, vagy fejlõdik az orvostudomány, és akkor majd ezt jobban tudjuk csinálni. Mindaddig, amíg a halált egyetlen okhoz rendeljük, ez egy megoldhatatlan probléma."
Arról is ír, hogy 13 hónap elteltével még mindig nem tudjuk, hogy Magyarországon mi alapján vezetik a halálozási statisztikát. Errõl nem is tudtam.
"Ez a folyamat nagyon lassú, heteket vesz igénybe, így egy éppen zajló járvány esetén, ahol napi sûrûséggel van szükség adatra, nem használható. Szükség van tehát egy gyorsabb besorolásra is; ez az, aminek az adatait mindannyian halljuk a napi kommunikációban.
Sajnálatos módon Magyarországon a mai napig nincsen nyilvánosan, írásban rögzítve, hogy milyen eljárásrend határozza meg, hogy ezen besorolás szerint ki minõsül koronavírusos halottnak. Tovább rontja a helyzetet, hogy elhangzott ezzel kapcsolatban egy nyilvánvaló nyelvbotlás, miszerint >>valamennyi olyan elhunytat, akinél a betegség idõtartama alatt, vagy elõtte bármikor [!] pozitív személynek regisztráltak, tehát készült nála laboratóriumi vizsgálat, ami pozitivitást mutatott, mindenkit beszámolunk az elhunytak közé<<. Ez természetesen – szerencsére – nem igaz, hiszen ha szó szerint vennénk, akkor valakit, aki tavaly áprilisban megbetegedett majd meggyógyult, majd ma elüti egy autó, azt elvileg koronavírusos halottként kellene elszámolni. (...) Errõl természetesen nincs szó, a gyakorlatban senki sem fog törõdni azzal, hogy egy éve az elgázoltnak volt egy pozitív tesztje, de az nagyon fontos lenne, hogy közzé legyen téve, hogy elvileg milyen szempontok döntenek abban a kérdésben, hogy kit lehet koronavírusos elhunytnak minõsíteni.
Senkit nem szeretnék kérdõre vonni egy szerencsétlen nyelvbotlás miatt, de az már probléma, hogy ennek a nyelvbotlásnak a korrekciója, és a valódi eljárásrend közlésével való helyesbítése a mai napig nem történt meg."
Nekem igazából ennyi elég is. Ha covid-fertõzésnél a halálokot jellemzõen lehetetlen orvosilag pontosan megállapítani, a halálozási statisztika módszerét pedig nem közlik a nyilvánossággal, akkor nincs mirõl beszélni. Akkor mibõl induljunk ki?
Válasz (idézéssel)