Az ûr (Meteor- vagy aszteroida-becsapódás és egyéb jelenségek, történések)

[varég]

... Inkább az írói munkája miatt lett híres, mint a tudományos felfedezései miatt.
...

Jelenlegi ismereteink alapján igen, de kérdés, mi lesz pár 10/100 év múlva...

[P. Dude]

Az életem 95 %-át 20 km-es körben élem le, így nincs is sok szükségem a teleportálásra.

Bár épp az elõbb adtam egy mega Thumbs Upot a másik topikban a hozzászólásodra, erre most kénytelen vagyok egy második mega Thumbs Upot kiosztani.

[bel]

Alap geodéziát tanultam csak, ezért lehet nincs igazam, de a háromszögeléssel csak egy síkot tudunk meghatározni, ha térbe akarjuk helyezni, akkor a sík helyzetét is viszonyítanunk kell valamihez. (Földi körülmények között az elméleti síkhoz, ami egy gömb és Balti-tenger szint a magassága) A világûrben hogy adunk meg egy fix pontot, ha minden mozog és minden változtatja a helyzetét mindenhez képest?!?!..

Szia,

Sajnos en meg alap geodeziat sem tanultam, de szerintem az a lenyeg, hogy a haromszogelesnel mennyi adattal dolgozunk?

Vagyis ha egyetlen szammal, akkor igazad van, de ha tobb szammal, akkor mar nem.
Megprobalom elmagyarazni, bocs ha nem szakszeruen fogalmazok:

Allsz egy adott ponton, nevezzuk el ezt "A" pontnak. Ha a Foldfelszinrol van szo, akkor ha egy "C" pontot megnezel, akkor leirod az iranyszoget, vagyis hogy hany fok alatt latszik (azt hiszem, ezt hivjak azimutnak).
Atmegy egy masik pontra, nevezzuk ezt "B" pontnak, innen is megnezed a "C" pontot, es ha a Foldfelszinrol van szo, akkor leirod az iranyszoget.

Ha egy terkepre (2 dimenzio!) felviszed az "A" pontot, es huzol egy felegyenest belole a megfelelo iranyba, majd ugyanezt a "B" ponttal, akkor megkapod a "C" pont helyet (ott, ahol a ket felegyenes metszi egymast).

Remelem eddig jol irtam le azt, amit tanultal geodeziabol.

Persze a fentihez az mindenkeppen kell, hogy legyen valami, amit ugy hivunk, hogy "eszak", de miert ne lehetezhetne egy ilyen dolog, akar a vilagurben is?

Ha Foldi korulmenyek kozott valami olyannal akarunk dolgozni, ami nem biztos, hogy a felszinen van, akkor sincs problema: amikor az elso "A" ponton megmerjuk az iranyszoget, es ezen kivul megmerjuk a magassagi szoget is (vagyis, hogy a vizszinteshez kepest milyen magassagon latszik). Ez eleg is lenne, de ha biztosabbra akarunk menni, akkor a "B" ponton sem csak az iranyszoget merjuk meg, hanem a magassagi szoget is. Ezutan folytataskent 2 dolgot tehetunk:
a. Miutan a terkepre felrajzoltuk a "C" pontot, megmerjuk a tavolsagot az "A" ponttol, es kiszamoljuk a magassagi szog alapjan a szamszeru magassagot. Ha biztosabbra akarunk menni, akkor megtesszuk ugyanezt a "B" pontbol is, es ha nem ugyanaz jott ki, akkor hibaztunk. Szerintem ez egy jo modszer.
b. Ez egy kicsit elvontabb lesz :-). Eloszor a 3 dimenzios terkepunket felulnezetbol hasznaljuk, es a szokasos modon "A" es "B" alapjan meghatarozzuk az "C"-t. Azonban a "C" ekkor igazabol nem egy pont, hanem egy fuggoleges egyenes lesz, mind a 3 dimenziot figyelembe veve. Ezutan atterunk arra, hogy 3 dimenzios terkepunket _oldal_ nezetben hasznaljuk. Lesz benne egy pont, ami az "A" pont, es lesz benne egy egyenes, ami a "C" egyenes. Ezutan egyszeruen huzunk egy felegyenest az "A" pontbol a megfelelo magassagi szoggel (ami ebben a nezetben egyszeruen csak szog), es ahol metszi egymast a felegyenes es az egyenes, ott lesz a "C" pont. Igy nem kell szamolni, hanem tisztan szerkesztessel kapjuk meg az eredmenyt.

Persze ehhez meg az kell, hogy legyen egy olyan fogalom, hogy "vizszintes", de miert ne nevezhetnenk el valamit az urben ennek?

Tehat a vilagurben nem magatol ertetodo, hogy mit nevezunk "eszaknak" es "vizszintesnek", de minden tovabbi nelkul megtehetjuk, hogy kinevezunk 3 nekunk fontos csillagot, es az a sik, amit ez a 3 csillag meghataroz (tehat amiben benne van mind a 3 csillag), azt elnevezzuk "vizszintesnek", es az elso csillag felol nezve a masodik csillag iranyat elnevezzuk "eszaknak".

Ez elmeletben teljesen jo megoldas, a gyakorlatban akkor problema, ha a olyan pontokrol beszelunk, ami mindharom csillagtol messze van.

Ami meg problema, hogy a fenti modszer csak akkor mukodik, ha a szamitas eredmenyet azonnal fel akarjuk hasznalni, hiszen kesobb mar minden elmozdul egymashoz kepest.

Ezt vagy ugy oldjuk meg, hogy elfogadjuk: csak frissen szamolt koordinataval dolgozhatunk, vagy ugy, hogy raadasul meg a koordinata melle odatesszuk az idopontot, amikor kiszamoltuk azt. Ez utobbi esetben mar nehezebb a dolog, de kesobb meg tudjuk nezni azt, hogy az alap 3 csillagunk hogy mozdult el kozben, es ez alapjan tudjuk korrigalni a szamitast. Fogalmazhatunk ugy is, hogy ekkor 4 dimenziosak a koordinatak, mert a 3 dimenzio mellett meg az is ott van, hogy _mikor_ szamoltuk ki a koordinatat.

Bel

[varég]

...

Persze a fentihez az mindenkeppen kell, hogy legyen valami, amit ugy hivunk, hogy "eszak", de miert ne lehetezhetne egy ilyen dolog, akar a vilagurben is?

...
Bel

Minden csak viszonyítás kérdése...

Csak a mozgásban lévõ égitestek esetében ez kiegészül némi mozgási tényezõkkel is..

[TMIB]

Ha a lehetséges jövõt nem számítom, akkor még nem tartunk ott hogy teleportálásról gondolkozzunk, nem ismerjük magunkat és a láthatatlan világot eléggé az ilyesmihez.
A teleportáció halálos játék, holtesteket teleportálni nem túl izgalmas, vagy megelégszel az élettelen tárgyak szállításával...
De azt hiszem már emlegettem.

Errõl van szó. A felvetésem lényege is az, hogy ha a koordináták nem megadhatóak, akkor a Föld-Föld teleportálásnál esetleg valaki véletlenül az óceán mélyére, vagy 500 km magasságba lenne teleportálva. Vagy bele egy másik élõlénybe. Ûrutazásnál meg olyan messzire, ahonnan soha nem találna haza az ûrhajós. Persze, sci-fi, de ez az is marad, örökre és ez nem is baj.

Ahogy az sem gond ha nem találunk életet más bolygókon. Az az emberiség halálos ítélete lenne. Még ha lenne is egy olyan másik bolygó ami úgy néz ki mint a Föld, vízzel, levegõvel, gravitációval, stb, akkor vajon hány óra alatt nyiffanna ki a szabadon lélegzõ telepes? Baktériumok, vírusok, gombaspórák, amõbák, stb. Még a Földön is nyírja az emberiséget, akkor egy nagy, idegen világban esélye sem lenne az emberiségnek. Csak egy olyan világ lenne élhetõ, ahol nincs élet, csak a körülmények stimmelnek. Bár az étel termesztése úgy sem lenne túl egyszerû. Létezhet termõföld ott ahol nincs élet? Vagy a termõföld az nagy részben az elpusztult növények tápanyagaiból áll, ami porral van keverve?

Jobb ha az emberiség nem mozdul ki a Naprendszerbõl. #maradjotthon

[Alpha]

Szia,

Sajnos en meg alap geodeziat sem tanultam, de szerintem az a lenyeg, hogy a haromszogelesnel mennyi adattal dolgozunk?

Vagyis ha egyetlen szammal, akkor igazad van, de ha tobb szammal, akkor mar nem.
Megprobalom elmagyarazni, bocs ha nem szakszeruen fogalmazok:

Allsz egy adott ponton, nevezzuk el ezt "A" pontnak. Ha a Foldfelszinrol van szo, akkor ha egy "C" pontot megnezel, akkor leirod az iranyszoget, vagyis hogy hany fok alatt latszik (azt hiszem, ezt hivjak azimutnak).
Atmegy egy masik pontra, nevezzuk ezt "B" pontnak, innen is megnezed a "C" pontot, es ha a Foldfelszinrol van szo, akkor leirod az iranyszoget.

Ha egy terkepre (2 dimenzio!) felviszed az "A" pontot, es huzol egy felegyenest belole a megfelelo iranyba, majd ugyanezt a "B" ponttal, akkor megkapod a "C" pont helyet (ott, ahol a ket felegyenes metszi egymast).

Remelem eddig jol irtam le azt, amit tanultal geodeziabol.

Persze a fentihez az mindenkeppen kell, hogy legyen valami, amit ugy hivunk, hogy "eszak", de miert ne lehetezhetne egy ilyen dolog, akar a vilagurben is?

Ha Foldi korulmenyek kozott valami olyannal akarunk dolgozni, ami nem biztos, hogy a felszinen van, akkor sincs problema: amikor az elso "A" ponton megmerjuk az iranyszoget, es ezen kivul megmerjuk a magassagi szoget is (vagyis, hogy a vizszinteshez kepest milyen magassagon latszik). Ez eleg is lenne, de ha biztosabbra akarunk menni, akkor a "B" ponton sem csak az iranyszoget merjuk meg, hanem a magassagi szoget is. Ezutan folytataskent 2 dolgot tehetunk:
a. Miutan a terkepre felrajzoltuk a "C" pontot, megmerjuk a tavolsagot az "A" ponttol, es kiszamoljuk a magassagi szog alapjan a szamszeru magassagot. Ha biztosabbra akarunk menni, akkor megtesszuk ugyanezt a "B" pontbol is, es ha nem ugyanaz jott ki, akkor hibaztunk. Szerintem ez egy jo modszer.
b. Ez egy kicsit elvontabb lesz :-). Eloszor a 3 dimenzios terkepunket felulnezetbol hasznaljuk, es a szokasos modon "A" es "B" alapjan meghatarozzuk az "C"-t. Azonban a "C" ekkor igazabol nem egy pont, hanem egy fuggoleges egyenes lesz, mind a 3 dimenziot figyelembe veve. Ezutan atterunk arra, hogy 3 dimenzios terkepunket _oldal_ nezetben hasznaljuk. Lesz benne egy pont, ami az "A" pont, es lesz benne egy egyenes, ami a "C" egyenes. Ezutan egyszeruen huzunk egy felegyenest az "A" pontbol a megfelelo magassagi szoggel (ami ebben a nezetben egyszeruen csak szog), es ahol metszi egymast a felegyenes es az egyenes, ott lesz a "C" pont. Igy nem kell szamolni, hanem tisztan szerkesztessel kapjuk meg az eredmenyt.

Persze ehhez meg az kell, hogy legyen egy olyan fogalom, hogy "vizszintes", de miert ne nevezhetnenk el valamit az urben ennek?

Tehat a vilagurben nem magatol ertetodo, hogy mit nevezunk "eszaknak" es "vizszintesnek", de minden tovabbi nelkul megtehetjuk, hogy kinevezunk 3 nekunk fontos csillagot, es az a sik, amit ez a 3 csillag meghataroz (tehat amiben benne van mind a 3 csillag), azt elnevezzuk "vizszintesnek", es az elso csillag felol nezve a masodik csillag iranyat elnevezzuk "eszaknak".

Ez elmeletben teljesen jo megoldas, a gyakorlatban akkor problema, ha a olyan pontokrol beszelunk, ami mindharom csillagtol messze van.

Ami meg problema, hogy a fenti modszer csak akkor mukodik, ha a szamitas eredmenyet azonnal fel akarjuk hasznalni, hiszen kesobb mar minden elmozdul egymashoz kepest.

Ezt vagy ugy oldjuk meg, hogy elfogadjuk: csak frissen szamolt koordinataval dolgozhatunk, vagy ugy, hogy raadasul meg a koordinata melle odatesszuk az idopontot, amikor kiszamoltuk azt. Ez utobbi esetben mar nehezebb a dolog, de kesobb meg tudjuk nezni azt, hogy az alap 3 csillagunk hogy mozdult el kozben, es ez alapjan tudjuk korrigalni a szamitast. Fogalmazhatunk ugy is, hogy ekkor 4 dimenziosak a koordinatak, mert a 3 dimenzio mellett meg az is ott van, hogy _mikor_ szamoltuk ki a koordinatat.

Bel

Ahan, biztos igazad van....

[BragBOL]

Errõl van szó.

Nem, nem arról van szó, de azok is halálos opciók amiket te írsz.

Én arról beszélek, hogy nem csak fizikai anyagból állunk, jobban mondva nem vagyunk azonosak a testünkkel, az csak egy avatar, ezért ha csak a fizikai testet teleportálunk akkor...
Kizárt dolog, esetleg ha megkönnyítette a dolgunkat valahogy a teremtõ.

[TMIB]

Egy kis teória - Ha 1G-vel folyamatosan gyorsulva próbálna valaki eljutni a legközelebbi csillaghoz, illetve annál is tovább.

[TMIB]

Ezt most néztem végig. Nagyon jó.

Azt hittem hogy másfél óra az ûrrõl az esetleg tele lesz üresjárattal, de nem. Végig érdekes volt.

[TMIB]

Ahogy nézem Elonék már megint teszteltek valamit. Nagy durranás volt.

Videó:
https://twitter.com/NASASpaceflight/...02359901138946