0
Válasz (idézéssel)Botond Ádám írta 2010-ben, akkor még állatorvostan-hallgatóként: Magamról...
Néhány idézetet kimásoltam, nagyon jó írás!
"Ezt pedig sajnos legfõképp a pénz irányítja, az állatok hosszú távú érdekei másodlagosak. Ami a hüllõpiacnak jó, nem biztos, hogy jó az állatoknak is! Fõleg az utóbbi években a hüllõtartás olyan irányba ment el a színváltozatok tenyésztésével, az alfaj- és nem ritkán faj hibridizációval, amely nagyon borús jövõképet fest az állattartásról. Mára olyan groteszk helyzet alakult ki, hogy az átlag kígyótartó betéve tudja a különbözõ színváltozatok öröklésmenetét, de nem tudja hogy a terrárium megvilágítását le kell szigetelni, mert a forró égõtestre rácsavarodó kedvence akár halálra is éghet. Fölösleges tudni szorozni és osztani, ha az ember nem tud összeadni és kivonni, ha érted mit akarok mondani... A mai modern terrarista társadalom igyekszik elhitetni saját magával, hogy mindenki szabad, mindenki úgy tartja, úgy szaporítja állatait, ahogy csak akarja. Elveket, szabályokat, etikákat felállítani kár is lenne, mert úgy nem lehet akkora piacban gondolkodni. A piacnak egész egyszerûen nem érdeke a tudással, önálló szemlélettel, elvekkel rendelkezõ, gondolkodó fogyasztó."
"A ma fogságban tartott legtöbb hüllõ élõhelyén veszélyeztetett helyzetben van. Furcsa mód ennek oka nem a mára már szabályozott állatkereskedelemben, sokkal inkább az élõhelyek pusztulásában és zsugorodásában keresendõ. Ezen fajok természetes formában történõ megõrzése fogságban kulcskérdés lehet a faj további túlélésében és életben tartja a visszatelepítések lehetõségét a késõbbiekben. Bár a színváltozat tenyésztõk ezzel még vitatkoznak, mondván >>a fogságban lévõ kígyók úgysem jutnak vissza a természetbe, ezért a származásra való tekintet nélkül szaporíthatók<<, ez ma már egy bizonytalan demagóg önigazolássá vált részükrõl. És ez nem csak az én személyes véleményem, ezt ma már a Tudomány támasztja alá. Ma már, amikor fogságban szaporított, családfakutatással igazolt származású és igazolt genetikai tisztaságú tigriseket telepítenek vissza a vadonba. Ugyanez a Boa constrictorral és a többi fajjal is megtörténhet. Ehhez azonban szükség lesz tiszta genetikai hátterû állományra. Ezért, Kedves Tartó a Te felelõsséged korántsem elhanyagolható az általad tartott faj jövõjében, bármelyiket is választod."
"Hiszek abban, hogy jópár állatszeretõ, lelkes hobbista sokkal jobb körülményeket biztosít állatainak, mint a >>nagyipari kígyószaporítók<<. Láttál Te már exotikus állat nagykereskedést? Nem, nem azt kérdeztem, hogy bementél-e egy hazai díszállat boltba, hogy megcsodáld a bõséges kínálat 20 hüllõbõl, 10 kétéltûbõl, 15 exotikus halból, 5 papagájból álló mini faunáját, hanem hogy el tudod-e képzelni, milyen az amikor király pitonok (Python regius) százai mennek futószalagon keresztül dobozokban, hogy aztán szétválogassák, szortírozzák õket színváltozat, méret, stb, szerint vagy amikor sötét dobozok százaiban boák tucatjai nyomorognak, mert >>épp most érkezett új import és az elõzõeket még nem adták el<<. Vagy, hogy a >>nagynevû<< külföldi tenyésztõk állataikat gyakran akkora helyen tartják, hogy azok csak összecsavarodva férnek el, mert már annyira nem szempont az állat jólléte, csakis a tenyésztés és az ebbõl származó profit maximalizálása. Ezek a dolgok miatt már rég elhatárolódtam annak a gondolatától is, hogy >>kígyószaporító nagyüzem<< legyek."
A Természet mindig tartogat kellemes meglepetéseket: még 2016-ban is 
Úgyhogy én ha nagy pókot látok, akkor azonnal megnyitom a frontvonalat.
