0
Legalább a duplája.Eredeti hozzászóló bel
Attól még, hogy kevesebb az antitest - ahogy Merkely mondta, kevesebb a fertõzésen átesetteknél, mint az oltottaknál; nyilván az eltelt idõ különbözõsége miatt -, vagy nem is mutatható ki antitest, attól még stabil, hosszú távú immunitás alakul ki a gyógyultaknál.
"A stockholmi Karolinska Intézet kutatói egy, a cell.com-on közzétett vizsgálatban kimutatták, hogy az immunrendszerben létfontosságú T-sejtek akut fertõzéses állapotú és lábadozó Covid-fertõzötteknél is megfelelõ mértékben termelõdtek. Sõt, azok szervezetében is megfigyelték õket, akiknél nem termelõdött antitest, vagy épp tünetmentesen estek át a betegségen. A kutatás kulcsfontosságú következtetése, hogy a Covidon átesettek szervezete a természetes megfertõzõdés révén elraktározta a memória-T-sejteket, és ha hónapok múlva újra megtámadná õket a koronavírus, már nem fog súlyos tüneteket okozni.
(...)
Mint mondta, a szervezet csak addig ad magas szintû immunválaszt, amíg szükséges, ha a kórokozó mennyisége csökken, az immunválasz is csitul. Ha a kórokozó újra megjelenik, a szervezet aktiválja a vírusról szóló, elraktározott immunmemóriát, a T-memóriasejtek pedig hadvezérként vezénylik a >>hadjáratot<<, és a már ismert vírus ellen ostorcsapásszerûen aktiválódnak az antitestet termelõ B-, illetve a fertõzõ sejteket elölni képes úgynevezett citotoxikus T-sejteket. Még érthetõbben:
Ha a késõbbiekben újra megfertõzõdünk, akkor ideális esetben, az immunmemóriánknak hála, enyhébb tünetekkel át tudjuk vészelni a betegséget - ha egyáltalán megbetegszünk.
Ez az, amirõl korábban több kutatás is azt írta, hogy idõvel náthává lehet szelídíteni a vírust.
A szervezet ezt vagy természetes úton, saját immunrendszere révén biztosítja, vagy mesterségesen idézzük elõ, külsõ segítséggel, azaz vakcinákkal.
(...)
Jelenleg azért is halnak bele sokan a koronavírusba, vagy kerülnek kórházba súlyos tünetekkel, mert többek közt a SARS-CoV-2 elleni hatékony immunmemória hiányában a vírus elleni immunválasz nem elég hatékonyan koordinált.
(...)
...emlékeztetett Szlávik János szavaira. A Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa korábban hangsúlyozta, azért sincs szükség folyamatosan mérni az emberek antitestszintjét, mert az folyamatosan változik annak tükrében, hogy a szervezetet mikor érte >>vírustámadás<<. A szervezet az optimális energiafelhasználásra törekszik, feleslegesen nem termel antitesteket. De vajon hosszú távon hogyan fogja kezelni a koronavírust?
(...)
A szervezet a vírussal való elsõ találkozás után biztosít ellene hosszabb távú immunitást.
(...)
Hogy meddig leszünk védettek, ha egyszer már megfertõzõdtünk? Letoha Tamás a nemzetközi kutatásokat idézte, amelyek ezt vették nagyító alá:
Az eredmények eddig legalább nyolc hónapos immunitást mutattak, de ennél jóval hosszabb ideig még nem vizsgálták a fertõzötteket, hisz a vírus csak 2020 tavaszán ütötte fel a fejét globálisan, jelentõs populációban.
A gyerekeknek (...) is >>találkozniuk<< kell a vírussal, akár természetes úton, fertõzõdéssel vagy a vakcina révén, mert ha gyerekkorban kialakul a megfelelõ immunitás a koronavírussal szemben, felnõttkorban is jobban fog tudni védekezni a szervezet, ha újra megfertõzõdik.
(Index)
"...Olaszországban, de Magyarországon is akadnak olyan emberek, akiknek a szervezete képtelen a vírussal szembeni megfelelõ ellenanyag-termelésre, de T-sejtes immunválaszt ettõl függetlenül adnak. Két olyan hölgy pácienst is ismerünk, aki képtelen volt ellenanyagot termelni, de a szervezete a T-sejtes immunválasszal simán legyûrte a fertõzést. Vagyis a mutánsok ellen termelt ellenanyag nélkül is meg lehet gyógyulni."
(Duda Ernõ).
Válasz (idézéssel)