Vírusos fertõzések, baktériumos fertõzések

[P. Dude]

A szerzõ ugyanaz a Ferenci Tamás, akinek az oltásokról jelent meg cikke tavaly nyáron az MTA honlapján. Az új írása az Indexen:

Ezek a problémák a Covid halálozási statisztikáival

Az Index a rövidített verziót közli. A teljes tanulmány: Többlethalálozási adatok európai összevetésben


Azzal kezdi, hogy a halálokot lehetetlen megállapítani.


"Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy minden haláloki besoroláson alapuló statisztika közös problémája, hogy ezt a besorolást szinte soha nem lehet jól elvégezni. A probléma oka, hogy kivételes esetektõl eltekintve – egészséges fiatalt elgázol egy autó – egy embernek általában nem egy haláloka van. Ez a mostani járványtól függetlenül is igaz, de ez is jó példát szolgáltat rá: elveszítünk egy tumoros, cukorbeteg koronavírus-fertõzöttet; õ akkor most mibe halt bele? A rákba? A cukorbetegségbe? A fertõzésbe? Nem arról van szó, hogy ez bonyolult probléma, hanem arról, hogy ez megoldhatatlan probléma. Valamennyi ok hozzájárult a halálához, tehát, ha szigorúan vesszük, valami olyasmit kellene mondani, hogy 48 százalékban a tumorba halt bele, 33 százalékban a cukorbetegségbe és 19 százalékban a fertõzésbe. Hiába is lenne elvileg ez a helyes, az orvosi realitásnak megfelelõ kép, ilyet nem csinálunk (annyiban érthetõ módon is, hogy ember legyen a talpán, aki ezeket a százalékokat megmondja): mindenkit egy halálokkal számolunk el. Csakhogy innentõl ezt nem lehet jól megtenni, illetve erõs definíciós bizonytalanság lesz abban, hogy hogyan tesszük meg. Mint látható, ez nem egy kiküszöbölhetõ probléma: nem arról van szó, hogy jövõre majd okosabbak leszünk, vagy fejlõdik az orvostudomány, és akkor majd ezt jobban tudjuk csinálni. Mindaddig, amíg a halált egyetlen okhoz rendeljük, ez egy megoldhatatlan probléma."


Arról is ír, hogy 13 hónap elteltével még mindig nem tudjuk, hogy Magyarországon mi alapján vezetik a halálozási statisztikát. Errõl nem is tudtam.


"Ez a folyamat nagyon lassú, heteket vesz igénybe, így egy éppen zajló járvány esetén, ahol napi sûrûséggel van szükség adatra, nem használható. Szükség van tehát egy gyorsabb besorolásra is; ez az, aminek az adatait mindannyian halljuk a napi kommunikációban.

Sajnálatos módon Magyarországon a mai napig nincsen nyilvánosan, írásban rögzítve, hogy milyen eljárásrend határozza meg, hogy ezen besorolás szerint ki minõsül koronavírusos halottnak. Tovább rontja a helyzetet, hogy elhangzott ezzel kapcsolatban egy nyilvánvaló nyelvbotlás, miszerint >>valamennyi olyan elhunytat, akinél a betegség idõtartama alatt, vagy elõtte bármikor [!] pozitív személynek regisztráltak, tehát készült nála laboratóriumi vizsgálat, ami pozitivitást mutatott, mindenkit beszámolunk az elhunytak közé<<. Ez természetesen – szerencsére – nem igaz, hiszen ha szó szerint vennénk, akkor valakit, aki tavaly áprilisban megbetegedett majd meggyógyult, majd ma elüti egy autó, azt elvileg koronavírusos halottként kellene elszámolni. (...) Errõl természetesen nincs szó, a gyakorlatban senki sem fog törõdni azzal, hogy egy éve az elgázoltnak volt egy pozitív tesztje, de az nagyon fontos lenne, hogy közzé legyen téve, hogy elvileg milyen szempontok döntenek abban a kérdésben, hogy kit lehet koronavírusos elhunytnak minõsíteni.

Senkit nem szeretnék kérdõre vonni egy szerencsétlen nyelvbotlás miatt, de az már probléma, hogy ennek a nyelvbotlásnak a korrekciója, és a valódi eljárásrend közlésével való helyesbítése a mai napig nem történt meg."


Nekem igazából ennyi elég is. Ha covid-fertõzésnél a halálokot jellemzõen lehetetlen orvosilag pontosan megállapítani, a halálozási statisztika módszerét pedig nem közlik a nyilvánossággal, akkor nincs mirõl beszélni. Akkor mibõl induljunk ki?

[P. Dude]

Központi protokollt kell követni a kezelésben minden kórházban vagy az orvosok egyénileg döntenek gyógyszerekrõl, kezelésekrõl?

Errõl is ír Ferenci.

"Azzal tehetünk a magyar emberek egészségéért, ha feltesszük azt a kérdést: mi az oka ezeknek az adatoknak? Csak akkor tudunk ugyanis tenni a javításukért, ha értjük, hogy miért alakultak így. Miért halnak meg ilyen sokan nálunk európai összevetésben? (...) A másik – nem feltétlenül kizáró – lehetõség, hogy az egészségügyi ellátásban kell keresni a magyarázatot. Az elérhetõ eszközök, gyógyszerek, az orvosok és szakdolgozók képzettsége nem tér el lényegesen, de magyarázatul szolgálhat a túlterhelõdés? Vagy az, hogy a betegek ellátása nem egységes irányelvek mentén zajlik? Itt jön képbe a másik vesszõparipám, járványtól függetlenül: az objektív és transzparens teljesítménymérés hiánya a magyar egészségügyben. Amíg nincsenek definiált, standard indikátorok, melyek jellemzik az ellátásminõséget, fogalmunk sem lehet arról sem, hogy egyáltalán ki csinál valamit jól, és ki rosszul, nem tudhatjuk, hogy melyik kórházról vagy osztályról kell példát venni, és melyiknél feltárni, hogy mi a rossz teljesítmény oka; végképp nem tudjuk az egészségügyi rendszer egészét értékelni és összehasonlítani, akár idõben, akár más országokkal."

[P. Dude]

Egy volt szavazója kidobta kocsmájából a brit Munkáspárt elnökét, mert támogatta a lezárásokat.

[P. Dude]

Ferenci: "Hozzá kell azt is tenni, hogy ez csak a probléma egyik fele, a másik, konkrétabban a mostani helyzetre jellemzõ nehézség, hogy valójában a halálozási statisztika is függ némileg a tesztelési aktivitástól."

Ezt nem fejti ki bõvebben, pedig érdekelne. De ha "némileg", akkor gondolom, hogy azért nem célszerû magasabb szorzókkal számolni.

[P. Dude]

Az Európai Uniónak nem kell több az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájából

"Az Európai Unió várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerzõdések záradékában szereplõ további 300 millió pótlólagos adag koronavírus elleni vakcinára, a kiesõ dózisokat a Pfizer/BioNTech oltóanyagával kívánják pótolni – közölte az Európai Bizottság szóvivõje a Reuters hírügynökséggel.

A nyilatkozó az okok között említette, hogy a brüsszeli testület el kívánja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben vérrögképzõdéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani az uniós tagországok vakcinaellátását gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól."

[P. Dude]

"A maszkviselés velünk fog maradni nyáron, nem biztos, hogy elhagyhatjuk – mondta Galgóczi Ágnes a Tv2 reggeli mûsorában." (Index)

Akkor ezek szerint továbbra is úgy teszünk, mintha a 17 amerikai állam nem létezne. Vajon ezt meddig lehet csinálni?

[P. Dude]

"A maszkot a vakcinázás után is hordani kell, nem azért, mert az illetõ fertõzne, amirõl bebizonyosodott, hogy nem igaz, hanem azért, mert nem lehet így különbséget tenni az emberek között."

Január 2-án a Dél-pesti Centrumkórház álláspontja még az volt, hogy az oltottak is fertõznek.

Február 19-én Szlávik lenyilatkozta a fentieket, miszerint az oltottak mégsem fertõzhetnek. Nyilván akkor ösztökélni kellett az embereket az oltásra, olyankor belefér a hazugság is.

Aztán eltelt egy hónap, és március 23-án Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetõje közölte: Az oltás nem véd meg a fertõzéstõl

"A mai tudásunk szerint a védõoltás elsõsorban a súlyos betegség, illetve a szövõdmények kialakulása ellen véd."

Majdnem 4 hónapja oltanak Magyarországon, de átlagosan havonta módosítják az álláspontot még egy olyan alapvetõ kérdésben is, hogy fertõzhetnek-e az oltottak...

[shadow177]

Pedig, hogy 30°C-ban az emberek túlnyomó többsége nem fogja hordani a pofarongyot, az hétszentség.
Egyébként meg már egy hete több a védett, mint a lakosság. Mi a fenét akarnak még ezek?

[shadow177]

Meghalt 214, többségében idõs, krónikus beteg akiket Orbán szerint mint veszélyeztetetteket mind beoltottak, Akkor, mégis mitõl halhattak meg? Mert ugye a vakcina mindentõl megvéd, tehát a koronától bizonyosan nem.
Akkor mi marad?
Az alapbetegségük? Akkor nem kellene velük riogatni.
Az oltás? Akkor viszont népirtásnak lehetünk tanúi!
Egyébként meg egy hete több a védett, mint a lakos.

[P. Dude]

Pedig, hogy 30°C-ban az emberek túlnyomó többsége nem fogja hordani a pofarongyot, az hétszentség.
Egyébként meg már egy hete több a védett, mint a lakosság. Mi a fenét akarnak még ezek?

Lehet, hogy tesztelnek. Meddig teszi meg a lakosság azt, amit érvek és magyarázat nélkül mondanak neki. Orbán meg is fogalmazta ezt: "amit Müller Cecília mond, az úgy van."

Aeroszolos terjedésnél a kézfertõtlenítésnek és a két méter távolságtartásnak jóformán semmi szerepe nincs, úgy tudom. Hogy egy "sima" maszk mennyit számít, arról fogalmam sincs. Amerika egyharmada nyitva van hónapok óta, és nem maszkoznak, szóval szerintem nem sokat számíthat a maszk sem. Azt én sem hiszem, hogy három hullám és másfél év járvány után júniusban is nagy lesz a fegyelmezettség.