Élet a tanyán

[Batka]

Kísérletezni, gyakorolni, a boltban megvásárolt élelmiszert kiegészíteni lehet, De a teljes ellátást fedezni és az állatok takarmányát is megtermelni lehetetlen.

Szerintem ez az alapvetõ, hogy kísérletezni, jártasságot szerezni. Ez máris nagy elõny, ha nem a zûrzavar közepén kell elkezdni begyakorolni, meg hibákat elkövetni...
És igen: falu, nem tanya. Vagy legalább bokortanya, hasonló gondolkodású emberekkel körülvéve.
A magányos tanya védhetetlen, fõleg magyar viszonyok között.

[Sgtmaj.Prepper]

Idézet egy korábbi írásomból, ami idevág:

,,Aki viszonylag sokáig talpon szeretne maradni a jelenlegi világ vége után, annak rendkívül sokoldalúnak kell lennie, mindamellett, hogy õ és családja alapvetõen egészséges, és a megfelelõ és szükséges felszerelések jó részével rendelkezik. Továbbá magányos létre senki rendezkedjen be, mert nem fog mûködni. Csak közepes méretû közösségek lesznek mûködõképesek. A tanya ehhez túl kicsi. Nem tudod megvédeni, nagy utakat kell megtenned a cserekereskedelemhez, távol leszel a segítségtõl. A városok túl nagyok és jobbára most is élhetetlenek, csak mesterségesen tartható fenn a ,,vérkeringésük”, vagyis aki ott marad az a biztos halál. A falu lesz a megfelelõ hely. Ott, azokban a kénytelen-kelletlen összetartó közösségekben lesz annyi és nem több vagy kevesebb ember, ami kell a megfelelõ védelmi erõhöz és fenntartható, önellátó gazdasági termeléshez. Egy ilyen közösségbe kerülj be és legyél ezermester, hasznos ember. Akkor lehet esélyed."

[Trendo]

Ha már falu akkor valami ilyesmire gondolok http://index.hu/video/2012/01/05/akvaponia/ elég életképesnek tünik.

Nagyon szimpatikus nekem az egész, ha nem lennék túl öreg hozzá, kipróbálnám! Jól ötvözi a passzív házépítés, a környezetkímélõ megoldások számos elemét. Viszont prepper szemüvegen át nézve a dolgot, számos kifogást felhozhatunk ellene. Alapvetõen sérülékeny a megoldás! Ha bármi fennakadás van a víz- vagy az áramellátásban, gyorsan tönkremehet az éves munkád. Ráadásul röghöz köt, lefagyasztja a mobilitásodat. Ha nekem lenne egy ilyen kis ültetvényem, bármilyen rossz hír jönne, egyre csak halogatnám az elmenekülést. Minél több munkát, pénzt öltem bele, annál inkább. De lehet, hogy csak "savanyú a szõlõ"

[Grafitos]

Errõl már hallottatok?
Szerintem 10000 szer alkalmazhatóbb itthon mint az akvaponia, és ez is a természet rendszerén alapszik...pont tanyára való!

Ez a permakultúra
http://www.permakultura.hu/

[Dream_walker]

Jó dolog, ha az ember úgymond leszámol a parasztromantikával, de azért van néhány apróság, amit figyelembe kell venni. Mert alapvetõen az, amit ma parasztromantikának ismernek, az egyrészt valójában nem is az, másrészt egy sor hibás dologgal van terhelve.

1
Város, falu, tanya. A falvakban akkor van esély a komolyabb prepperkedésre, ha a telkek normális méretûek. Azaz hiába lakik valaki falun, ha egy 900-1000 m2-es telken van a kétszintes, 150 m2-es ház, meg a medence, meg a lebetonozott kocsibejáró, stb. Ha valaki falusi berendezkedésben gondolkodik, akkor olyan települést kell keresni, ahol minimum 2-3000 m2-esek a telkek, lehetõleg úgy, hogy a kerítésen túl a mezõ vagy az erdõ kezdõdik. Elég sok ilyen van amúgy, nem mûvészet megtalálni. Komolyabb volumenû (azaz nem csak hobbi) gazdálkodást 1000-1500 m2-en érdemes elkezdeni. De ott már az igények kb 90%-át tudjuk fedezni a növényi termékekbõl. Fõleg, ha valaki kicsit beleássa magát a kertmûvelés úgynevezett alternatív módjaiba, de errõl majd kicsit lejjebb. De ez a terület már olyan orbitális mennyiségû zöldséget és gyümölcsöt tud termelni, hogy gyõzze az ember eltárolni. A gyümölcsfák közé amúgy be lehet engedni a tyúkokat, rovargyûjtés plusz trágyázás kettõ az egyben

Ha valaki az élelmiszert (zöldség, gyümölcs, gabona egy része) magának akarja megtermelni, plusz a tüzelõanyagot is, meg még egy csomó dolgot, akkor egy család részére nagyjából egy egy hektáros terület elegendõ. Ez az egy hektár elegendõ kis számú állat tartására is (1-2 kecske, disznó, emellé szárnyasok, pár tucat), csak be kell osztani a területet.

2
A tanya régen nem kétemberes volt, hanem jellemzõen nagycsaládok lakták. Ez azt jelenti, hogy akár 6-8 munkáskéz is volt, így pl. nem volt probléma a munkamegosztással, esetleges betegséggel. Ettõl függetlenül a pénzrendszer miatt a munka valóban túl sok volt, és nehéz sors jutott a tanyasi embereknek. Ez nem a tanya hibája, ezzel a mai emberek is küzdenek, úgy hívják, hogy kizsákmányoló gazdasági rendszer.

3
Állattartással kapcsolatban sokan írják a takarmányt, hogy ahhoz nagy terület kell, stb. Ez hülyeség. Abraktakarmány (ami egyik gazdasági állatunknak sem a természetes tápláléka, talán csak a baromfiféléknek, de azok úgy általánosságban fogyasztanak magvakat, nem kifejezetten a gabonát igénylik) csak az intenzív gazdálkodás miatt kell, minden állatfaj szépen elvan nélküle. Persze egy tehén nem ad 20 liter tejet, de gondolom nem is az a cél. Egy öt tagú család sem fogyaszt el napi 6-7 liter tejet, márpedig egy magyartarka tehén abrak nélkül is lead ennyit, ha van rendesen legelõje, szálastakarmánya. Jól tejelõ kecskébõl is kettõ már több tejet ad, mint amennyit egy család el tud fogyasztani.
Régen a falvakban minden utcában volt egy gazda, aki bikát, kant, mént tartott. A többieknek nõivarú állata volt. Így a szaporítást simán meg lehetett oldani barterben, a hímeket pedig évente cserélték a vásárokon, így a genetikai sokszínûség is biztosítva volt.
Az állatnak elsõsorban olyan terület kell, amin tud legelni, illetve amirõl télire széna takarítható be. Egy szarvasmarhára átlagosan fél hektár legelõ és fél hektár kaszáló kell, ez fedezi az éves szénaszükségletet. Ehhez érdemes lucernát is adni, abból olyan 2-3000 m2 elegendõ. Viszont ha rossz év van, mint pl a tavalyi aszályos volt, akkor ennek a duplája kell! Tehát ha mindent figyelembe akar venni valaki, akkor csak legelõ/kaszálóterületbõl kell 2,5 hektár, ilyenkor a rossz években is van takarmány, jó évben meg el lehet adni, vagy eltenni késõbbre. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy tehén nagyjából 5-6 kecskével "egyenértékû", tehát ugyanakkora területen annyit lehet tartani a kisebb állatból. Azon a területen, amit tehenek, kecskén használnak, baromfit is lehet tartani. Egyrészt a zöld növényekbõl jut nekik is bõven, másrészt szétkapirgálják a szart, így az nem égeti ki a füvet maga alatt. Emellett összeszednek egy csomó rovart. Ha a kecskéknél van bak, a teheneknél meg bika és/vagy borjú, akkor a róka sem megy az állatok közelébe, hiába kapná el amúgy a tyúkokat.
Az állattartás módja is számít. A kecske pl. bármilyen növényt megeszik, mifelénk bozótirtásra használják Elõbb áll neki a kökényesnek, mint a fûnek. Ezt ki lehet használni az etetésnél. A jelenlegi törvények ugyan tiltják, de simán legeltethetõ erdõben (a tehén is, és a sertéseket is ki lehet engedni), jobban fogja érezni magát, mint a karámban. Nem mellesleg az erdõnek is jót tesz, gondolom ezért is van tiltva.
Ha valahol nem a tej a lényeg, hanem pl. a hús, tojás, ilyesmi (tehát nem kell fejni reggel-este), akkor pedig nem kell napi elfoglaltságban gondolkodni. Ha biztosítani lehet a takarmányt (legelõn miért ne lehetne) és az ivóvizet (vaskádak, kidobott fürdõkádak simán elegendõek), akkor akár napokra is magára hagyható az állomány. Rendes gazda úgysem hagyja ott, de a lehetõség megvan.

4
Alternatív kertészkedés: írta valaki a permakultúrát, az sem rossz. De egy sima szalmás talajtakarással már meg lehet spórolni a kapálást, gyomlálást, meg az öntözõvíz háromnegyedét. Komposztálással, meg normális trágyakezeléssel a tápanyagokat lehet biztosítani, így nagyon permetezni sem kell. Vegyeskultúrában lehet a növényeket termeszteni. A fûszerek és a gyógynövények egy sor pozitív hatással vannak a többi növényre. A kordonos mûvelést egy csomó zöldségnél lehet használni, és így a munka könnyebb lesz, meg nagyjából a felére is csökken.
Tehenet, és baromfit be lehet engedni a gyümölcsösbe nyugodtan (a kecskét nem, mert az nekiáll lerágni az ágakat), karban tartják az aljnövényzetet.

Summázatként annyit mondanék, hogy ha valaki nem akar nagyban állatot tartani, akkor családonként (4-5 fõ) 1-1,5 hektár elegendõ. Ezen az összes zöldség, gyümölcs, és a gabona nagy része megtermelhetõ, plusz a szükségleteknek megfelelõ tojás, baromfihús, esetleg kecsketej, disznóhús. Ezzel van bõven munka, de ha az ember okosan csinálja, akkor közel sem annyi, mint amennyit paraszt õseinknek kellett elvégezniük. Egy családra lebontva ez egy napi pár órás elfoglaltságot jelent, a szezonos dolgokban kicsit többet, télen viszont igazi pihi van. Ha valaki ennél többet szeretne, akkor a területet növelni kell. Egy család számára a 3-4 hektár az, ami még kezelhetõ, emberi mennyiségû munkával (itt arra gondolok, hogy akár egy lóval/ökörrel meg lehet szántani a gabona helyét, nem kell milliós gép hozzá), és meg is ad minden szükségeset.

[Grafitos]

Én írtam a permakultúrát, amivel még csak most ismerkedek, de úgy nézem, hogy érdemes..egyetértek, hogy manapság már sokkal kevesebb befektetett melóval is ki lehet hozni egy komolyabb háztájit, ami rendesen besegít a költségekbe. Az a baj, hogy manapság a magyar gazdának is igénye van a lapostvre, meg a nagyonokostelefonra..

[nomad]

A több százezer magyar kiskertrõl, szõlõrõl se felejtkezzünk meg. Ugyan egyre több helyen mások szüretelik, de ma ingyen is lehet szerezni mûvelésre, mert az alapítók egyre öregebbek. Nem fog eltartani, ahhoz kicsi, de biztosít városmentes mindennapokat és talán ez a legfõbb lényege. Üdv

[Grafitos]

Asszony nagyszülei néhány éve meghaltak és ráhagytak 1 házat és 3 hold telket..az öregek gyümölcsfákkal foglalkoztak, amibõl jónéhány már kihalt, de vagy 10 még mindíg van a telken. Nem gondozza és nem szedi senki már évek óta. Most nemrég tudtam meg, de már tervezem a teljes helyreállítást.
Ez mind álomszerû is lenne, ha nem 350 km-re lenne BP-tõl a telek..tehát lemenni benyával, matricával stb stb legalább 20 rugó..

Semmi sem lehet tökéletes

[Sgtmaj.Prepper]

Ahol a mai világban nem lehet megélni, mert nincs munka azon a vidéken, az összeomlás után azok a legjobb prepper helyek.

[Grafitos]

Nem igazan talaltam a megfelelo topikot, hiszen van tuleles a varosban ugyhogy inkabb IDE osztom a cikket melyet buscraftos kollegak talaltak.
(Ha nem passzol ide majd átpakoljátok.)

ezt a lapot én is követemvannak jó dolgok..
lehet, kellene 1 ilyen topik, hogy mi lehet hasznos infóforrás itthon, meg külföldön..
vagy már van??