Gyógynövények

[Ordinis.Esse]

Ilyen én is keresek. Millió gyógynövényes könyv van, sokszor amit a legjobban dicsérnek abban fénykép helyett rajz van .

Nem véletlenül !!! A legjobb növény, gomba és állat leírások csak rajzokat használnak, mert részletgazdagabb és kiemelve mutatja a fajta jegyeket!
Sokkal jobban szemlélteti a megjegyezendõ növényeket, mint a fotók. Ha a növényt, vagy gombát fehér alap elé helyezed fotózáskor, akkor is nehéz olyan beállítást produkálni, ami jól jellemzi a növény teljes karakterét. Ne tartson vissza a rajzolt képek, mert jobban jársz!

[Dream_walker]

Csatlakozom az elõttem szólóhoz, a rajzok nem véletlenül vannak a nívós, profi könyvekben

Mielõtt belekezdesz a növények gyûjtésébe, egy-két dolgot tegyél meg. Vedd a könyvedet a kezedbe és olvasd el, hogy mi alapján rendszerezi a növényeket. Van amelyik a rendszertanon belül családonként szelektál, van amelyik a szirmok színe alapján és van amelyik a termés színét helyezi elõtérbe.

Alapvetõen egy határozó használatát is meg kell tanulni, mert ha csak úgy találomra akarja keresni valaki a növényeket, az eltarhat egy darabig

Érdemes nem csak a magyar nevét megtanulni, hanem a latint is, hiszen így a növényt a világ bármely részén be lehet azonosítani.
Ezt a 5 növényt pedig folyamatosan ismételd és ismételd: magyar név, latin név, hogy néz ki (jellegzetességei), mire hasznosítható.

A latin név nem rossz, de ami fontosabb, az a gyógyszerkönyvi drog-név, amely alapján pl. egy félig kifosztott drogériában megtalálod az antibakteriális hatású teakeveréket Ugyanis ha készítménnyel találkozol, az nem úgy lesz elnevezve, ahogy a határozókban. Mondok egy példát is. A fûzfakéreg jó hatású természetes antibiotikum. A fûzfa latin neve Salix alba (fehér fûz), viszont a legtöbb esetben egy képzett gyógyszerésznek, orvosnak sem mond sokat ez a név (és bolti cimkén sem fogod megtalálni a legtöbb esetben), mert õk úgy ismerik, hogy Salici radix, azaz fûzfakéreg, a latin nemzetségnév kap egy birtokos ragot, és utána írják a drog nevét. Jelen esetben a kéreg, azaz radix szót, mert hogy az tartalmazza a hatóanyagot.
Természetesen ha valaki csak úgy szeretné bõvíteni a tudását, vagy csak simán magának gyûjtögetne, annak az ég világon semmi szüksége nem lesz a latin névre

ismerem a csipkebogyót, csalánt, bodzát, hársot, stb...

Csalánból és hársból is több alfaj él hazánkban, a hatás szempontjából eltérõ minõségûek, szóval emiatt is érdemes kicsit belemenni, mert nem mindegy, hogy melyiket szeded le. Bajod nem lesz, csak a gyengébb koncentrációból több kell majd

Általánosságban itt is azt tudom elmondani, mint a kertészkedõs topikban, hogy ez a gyógynövényezés sem egy hatalmas varázslat, könnyen beletanul az ember, fõleg ha szereti csinálni.

[Saphira]

"A fûzfa latin neve Salix alba (fehér fûz), viszont a legtöbb esetben egy képzett gyógyszerésznek, orvosnak sem mond sokat ez a név..."

Ezek szerint nem képzett gyógyszerésszel vagy orvossal kommunikáltál eddig, hiszen mind a gyógyszerészeti képzésben, mind pedig az orvosi képzésben kötelezõen szerepel a gyógynövényismeret, ezért sokat kéne, hogy mondjon. Íme :
PTE AOK Gyógyszerész szakán kötelezõ illetve kötelezõ választható modulok:
1. szemeszter: Farmakobotanikai illusztráció, Mérgezõ gombák, A természetgyógyászat alapja
2. szemeszter: A Mecsek értékes gyógynövényeinek terepi vizsgálata
4. szemeszter: Etnofarmakobotanika, Gyógynövények vizsgálata mikrotechnikai módszerekkel, Ehetõ és mérgezõ növények
5. szemeszter: Egzotikus gyógynövények, Illóolajok
6. szemeszter: Növényi szerek a gyakorlatban

PTE Álatalános Orvostudományi Karon kötelezõen felveendõ modulok csak felsorolásképpen: A fitoterápia alapjai Mérgezõ gombák, gombamérgezések, Illóolajok, Kábítószernövények és hallucinogének, Etnofarmakobotanika, Fitoterápia
Persze tudom, hogy az orvostársadalom megosztott, ami a gyógynövények használatát illeti, így hiába tanulta (megtanulta, mert kötelezõ volt), nem alkalmazza, elutasítja. Javaslom, hogy keress, keressetek olyan orvost, aki e tárgykört jobban magáénak érzi, hiszen az egészségetek múlhat rajta. Mert ugye azok a fránya mellékhatások…..


"... mert õk úgy ismerik, hogy Salici radix, azaz fûzfakéreg, a latin nemzetségnév kap egy birtokos ragot, és utána írják a drog nevét. Jelen esetben a kéreg, azaz radix szót,..."

Hátha így kéred, hogy „Salici radix”, lehet, hogy tényleg nem fogják érteni, hogy mit kérsz, ugyanis a radix magyarul gyökeret jelent és nem kérget. A kéreg latin elnevezése a cortex.

A tudományos elnevezés pedig így alakul ki: elsõ helyen szerepel a növény nevének birtokos esete ( a fajnév is abban az esetben, ha a nemzetségbõl több faj is drogot képez), második helyen a növény használatos szervének elfogadott tudományos neve alanyesetben. A növényi nyersanyagból elõállított termékek esetében elsõ helyen a termék latin neve szerepel alanyesetben, majd második helyen a növény latin nevének birtokos esete pl. Oleum lini (lenmagolaj).

Így a fûzfakéreg tudományos elnevezése helyes ragozással: Salicis cortex

"A fûzfakéreg jó hatású természetes antibiotikum."

A fûzfakéreg nem antibiotikus hatású.
A Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadása (Pharmacopoeia Hungarica editio VIII. Ph.Hg. VIII.) 2006. augusztus 1. lépett hatályba. A könyv szerint a drog a fûzfa –Salix nemzetség különbözõ fajainak Salix alba, S. viminalis – a S. purpurea L., S. daphnoides Vill. és a S. fragilis L. fajokat is beleértve – fiatal ágairól származó, egész vagy aprított, szárított kérge, illetve egész, szárított fiatal, legfeljebb egyéves ágdarabjai. Farmakológiai hatását illetõen az E-Bizottság és az ESCOP monográfiák belsõleges alkalmazásra javasolják reumás panaszok, fejfájás és lázas betegségek esetén. Humán vizsgálatokban a fûzfakéreg-kivonat csökkentette a krónikus ízületi fájdalmakat sokízületi gyulladásban szenvedõ betegeknél (gyulladás-csökkentõ hatású).
A népgyógyászat alkalmazza még köszvényre, emésztésjavításra, gyomorgörcs csillapítására, testsúlycsökkentésre (teakeverékekben), krém formájában pedig izomfájdalom csökkentésre, vágott vagy égett sebek kezelésére.


"Természetesen ha valaki csak úgy szeretné bõvíteni a tudását, vagy csak simán magának gyûjtögetne, annak az ég világon semmi szüksége nem lesz a latin névre"

A latin elnevezés megtanulása természetesen nem kötelezõ - bár ezáltal bõvül tudásod -, csak egy nagyon hasznos segítség ahhoz, hogy könnyebben eligazodj a növényvilág útvesztõjében, na meg egy növényhatározóban.

"Csalánból és hársból is több alfaj él hazánkban, a hatás szempontjából eltérõ minõségûek, szóval emiatt is érdemes kicsit belemenni, mert nem mindegy, hogy melyiket szeded le. Bajod nem lesz, csak a gyengébb koncentrációból több kell majd"

Ez így nem teljesen állja meg a helyét. A növények nem egyfajta hatóanyagot tartalmaznak. Egyes növénynemzetségekbe tartozó fajoknál nem biztos, hogy azonosak a hatóanyag fajták. Pl a mentafélék mindegyike tartalmaz ugyan mentholt, de a csombor mentában még található olyan vegyület is, amely erõs hányingerkeltõ. Így ha nagyobb koncentrációba használod, nem csak a menthol koncentrációja lesz nagyobb, de sokkal hamarabb is fogsz hányni és nem biztos, hogy meg tudod állítani a kiszáradást. A hársak közül pedig az ezüsthárs levele nem alkalmazható gyógynövényként, még kis mennyiségben sem, hiszen nagyon sokaknál allergiás reakciókat válthat ki, amely anafilaxiás sokkhoz vezethet.

Ezzel nem az a célom, hogy bárkit is megbántsak, vagy rendre utasítsak. Pláne nem célom, hogy eltántorítsalak benneteket a gyógynövényektõl. Ismerjétek meg, szeressétek és használjátok, de vegyétek figyelembe, hogy a gyógynövények hatóanyaga nem tréfadolog.

[Zacskóbicska]

Ezzel nem az a célom, hogy bárkit is megbántsak, vagy rendre utasítsak. Pláne nem célom, hogy eltántorítsalak benneteket a gyógynövényektõl. Ismerjétek meg, szeressétek és használjátok, de vegyétek figyelembe, hogy a gyógynövények hatóanyaga nem tréfadolog.

Nem bizony. Nem is beszélve arról, hogy a gyógynövénybõl kivont "hatóanyag" a kivonás során eltérõ kémiai formává, más vegyületté alakulhat. Annak pedig az eredeti növényi hatóanyaghoz képest nagyon más biológiai hatása lehet.

[Saphira]

Valóban értékes könyv, csodálatos nyelvezettel 1843-ból. Köszönöm, mert ezt még nem ismertem!

[Dream_walker]

"A fûzfa latin neve Salix alba (fehér fûz), viszont a legtöbb esetben egy képzett gyógyszerésznek, orvosnak sem mond sokat ez a név..."

Ezek szerint nem képzett gyógyszerésszel vagy orvossal kommunikáltál eddig, hiszen mind a gyógyszerészeti képzésben, mind pedig az orvosi képzésben kötelezõen szerepel a gyógynövényismeret, ezért sokat kéne, hogy mondjon. Íme :
Persze tudom, hogy az orvostársadalom megosztott, ami a gyógynövények használatát illeti, így hiába tanulta (megtanulta, mert kötelezõ volt), nem alkalmazza, elutasítja. Javaslom, hogy keress, keressetek olyan orvost, aki e tárgykört jobban magáénak érzi, hiszen az egészségetek múlhat rajta. Mert ugye azok a fránya mellékhatások…..

Akivel én beszéltem, sajna az elutasító vonalon volt (többen is), így ha volt is a képzésükben gyógynövényes rész, nagyjából annyit ért, mint az enyémben a szociálpszichológia.

"... mert õk úgy ismerik, hogy Salici radix, azaz fûzfakéreg, a latin nemzetségnév kap egy birtokos ragot, és utána írják a drog nevét. Jelen esetben a kéreg, azaz radix szót,..."

Hátha így kéred, hogy „Salici radix”, lehet, hogy tényleg nem fogják érteni, hogy mit kérsz, ugyanis a radix magyarul gyökeret jelent és nem kérget. A kéreg latin elnevezése a cortex.

Így a fûzfakéreg tudományos elnevezése helyes ragozással: Salicis cortex

Valóban a cortex a kéreg, ez motoszkált a fejemben napközben (igazából csak reggel), tegnap már bizony késõ volt (ma sincs korán, ha hibát ejtenék, csak szólok ), köszönöm a javítást.

"A fûzfakéreg jó hatású természetes antibiotikum."

A fûzfakéreg nem antibiotikus hatású.
A Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadása (Pharmacopoeia Hungarica editio VIII. Ph.Hg. VIII.) 2006. augusztus 1. lépett hatályba. A könyv szerint a drog a fûzfa –Salix nemzetség különbözõ fajainak Salix alba, S. viminalis – a S. purpurea L., S. daphnoides Vill. és a S. fragilis L. fajokat is beleértve – fiatal ágairól származó, egész vagy aprított, szárított kérge, illetve egész, szárított fiatal, legfeljebb egyéves ágdarabjai. Farmakológiai hatását illetõen az E-Bizottság és az ESCOP monográfiák belsõleges alkalmazásra javasolják reumás panaszok, fejfájás és lázas betegségek esetén. Humán vizsgálatokban a fûzfakéreg-kivonat csökkentette a krónikus ízületi fájdalmakat sokízületi gyulladásban szenvedõ betegeknél (gyulladás-csökkentõ hatású).
A népgyógyászat alkalmazza még köszvényre, emésztésjavításra, gyomorgörcs csillapítására, testsúlycsökkentésre (teakeverékekben), krém formájában pedig izomfájdalom csökkentésre, vágott vagy égett sebek kezelésére.

A láz- és a gyulladáscsökkentõ hatás nagyban köszönhetõ a baktériumölõ tulajdonságának, lévén ezeket döntõ többségében mikroorganizmusok okozzák.

"Csalánból és hársból is több alfaj él hazánkban, a hatás szempontjából eltérõ minõségûek, szóval emiatt is érdemes kicsit belemenni, mert nem mindegy, hogy melyiket szeded le. Bajod nem lesz, csak a gyengébb koncentrációból több kell majd"

Ez így nem teljesen állja meg a helyét. A növények nem egyfajta hatóanyagot tartalmaznak. Egyes növénynemzetségekbe tartozó fajoknál nem biztos, hogy azonosak a hatóanyag fajták. Pl a mentafélék mindegyike tartalmaz ugyan mentholt, de a csombor mentában még található olyan vegyület is, amely erõs hányingerkeltõ. Így ha nagyobb koncentrációba használod, nem csak a menthol koncentrációja lesz nagyobb, de sokkal hamarabb is fogsz hányni és nem biztos, hogy meg tudod állítani a kiszáradást. A hársak közül pedig az ezüsthárs levele nem alkalmazható gyógynövényként, még kis mennyiségben sem, hiszen nagyon sokaknál allergiás reakciókat válthat ki, amely anafilaxiás sokkhoz vezethet.

A csombormentából épeszû ember kényszerítés nélkül nem képes annyit fogyasztani, hogy komolyabb hányás következzen be. Amennyire én tudom (nem biztos, hogy jól, de én pl. amúgy sem szeretem túlzottan a mentát, szóval nagy veszély nem fenyeget), 80 kg testsúly mellett nagyjából 18-20 g szárított elfogyasztása kell ahhoz, hogy mérgezés (kezdõdõ) legyen. Ez nagyjából egy jó nagy maréknyi cucc, ennyit senki nem eszik meg normál körülmények között.

Szerencsére mifelénk ezüsthársból is kevés van, meg mondjuk azt pont könnyû megkülönböztetni a többitõl

Lényeg a lényeg, nem varázslat a dolog, csak tájékozódni kell!

[Saphira]

Nem véletlenül !!! A legjobb növény, gomba és állat leírások csak rajzokat használnak, mert részletgazdagabb és kiemelve mutatja a fajta jegyeket!
Sokkal jobban szemlélteti a megjegyezendõ növényeket, mint a fotók. Ha a növényt, vagy gombát fehér alap elé helyezed fotózáskor, akkor is nehéz olyan beállítást produkálni, ami jól jellemzi a növény teljes karakterét. Ne tartson vissza a rajzolt képek, mert jobban jársz!

A rajzolt növények valóban részletgazdagabbak. Magam részérõl Csapody Vera által rajzolt képeket tartom a legszebbnak és a legélethûbbnek. Gyönyörûen rajzolt. Mégis - sajnos keserû tapasztalat - gyakran elõfordul. hogy a rajzokról nem mindig ismerhetõ fel az adott növény. Sok minden befolyásolja a növény fejlõdését: milyen talajon nõtt, mennyi napfényt és csapadékot kapott, stb., és bizony már nem ugyanaz a rajz, mint az élõ növény. (Bár ilyenkor a fénykép sem segít túl sokat.)
Amit ajánlottam könyvet, azért is vált hasznossá, mert többnyire olyan közeli képek vannak a növényekrõl, amelyek a meghatározást, felismerést megkönnyítik - közeli kép levélrõl, szárról, virágról, termésrõl. (Persze itt is van kivétel.) Ráadásul nem csak a növényekrõl van kép, hanem ha a borítókat két felé szétnyitjuk mintegy 60 növény száraz drogjáról is szerepelnek képek.
Egy hátrányát találtam eddig, mintegy 70 dkg-s a könyv. De hát a szép kivitelnek súlya van!

Amúgy anno záróvizsgákon a következõképpen kérték a növényfelismerést:
-adott területen (legelõ, rét, mocsaras vidék, erdõszéle, ligetek, stb.) kijelölve 2*2 méteres terület. Sorolni kellet a felismert gyógy-, gyom- és haszon növényeket
-tankertben élõ növény felismerése
-herbáriumból felismerés
-színes rajzról felismerés
-akit szívatni akartak, annak fekete -fehér rajzról felismerés, illetve a növény jellemzõ jegyeirõl árnyékképek felismerése
-szárított drog felismerése, itt a szaglásnak és a ízlelésnek nagyon nagy szerepe volt.

Áldás, hogy hobbiként ez már máshogy is lehet csinálni. Pl. ha elkészíted saját növényfelismerõ könyvedet. Készíts saját fényképeket egy növényrõl, annak jellemzõ részeirõl, drogjáról, úgy ahogy Te azt legjobbnak látod, legbiztosabban felismered. Nyomtasd ki, fûzd össze, és amikor kimész a természetbe ismételni, már nem kell egy egész könyvet cipelni, csak a sajátodat vinni.

[Saphira]

Van otthon: oregánó (szurokfû), menta, borsmustár, snidling (chive), bazsalikom, kakukkfû, rozmaring, máriatövis, kapor, alapdolgok
ismerem a csipkebogyót, csalánt, bodzát, hársot, stb... csináltam is már szárított hárs és bodza teát, fõztünk már fenyõrügy és csipkebogyóteát, túrán, de ez édes kevés.
A legjobb tényleg az öregektõl személyesen tanulni, sajnos lemaradtam az idei Gyuri bácsi féle gyógynövény túrákról, és a nyílt napról. Ettõl függetlenül rendkívül hasznos tanácsok vannak az oldalán: http://gyorgytea.hu/gyogynovenyek-betegsegekre

Látom, sok fûszernövényed van. Készítesz belõlük valamilyen fûszerkeveréket? Pl levesbe, sültekhez, stb.

[raktaros]

A beidegzõdések miatt én is jobbnak tartanám a fotós növényhatározót, de a saját logikám is ellent mond ennek, mert úgy gondolom, rajzon meg lehet jeleníteni azt, amit egyébként csak több tucat fotón lehet láttatni.
Példa:
Csatolmány 603

vs

Csatolmány 604

Így már egész jó, de több könyvben nem színes rajzok annak.
Nekünk van egy ilyen könyv, abban sem színes, pedig többen ajánlották .

[Saphira]

Így már egész jó, de több könyvben nem színes rajzok annak.
Nekünk van egy ilyen könyv, abban sem színes, pedig többen ajánlották .

Ebben a könyvben valóban nem színesek az ábrák, de a növényekrõl való leírás meglehetõsen jó, illetve a növényeknél szereplõ receptek nagyon- nagyon beváltak.
Ám ha megtalálod ugyanennek a könyvnek a Pannon Könyvkiadó által 1991-ben kiadott egyik példányát, abban fogsz színes rajzokat találni (16 oldalon 70 növény).
http://bookline.hu/product/home.acti...k_gyogyhatasai

Varró Aladár Béla gyógyszerész volt, aki bolondulásig szerette a gyógynövényeket és sokat tanulmányozta a hatásmechanizmusukat. Receptjeiben olyan gyógynövényeket használt együtt, amelyek felerõsítik egymás hatását.

Évekkel ezelõtt egy súlyos megfázást követõen szamárköhögés szerû tüneteim mutatkoztak. Kb fél év kemény köhögés, fuldoklás (és rengeteg gyógyszer) után döntöttem úgy, hogy most már elég, valamit csinálni kell. Ebben a könyvbe leírt recept segítségével 2 hét alatt tünetmentes lettem és azóta sem tért vissza.