Próbálta már valaki közületek a „high meat” készítését és evését? Én igen, és magyarosítottam is a nevét: úgy hívom, hogy „Őshús”, vagy tudományosabb (tudományoskodóbb) néven úgy, hogy „proteolizátum”. De az őshús nevet jobban szeretem, mert rövidebb és misztikusabban hangzó.

Van vagy 30 üvegem otthon belőle, de ebből 10 csak 2 napja lett beállítva. De 2 üveggel már befaltam, egyet apránként, egy másikat pedig mindössze 2 nap alatt. Az utóbbi már kb 1 hónapos volt, annyi ideje érlelődött, magyarán rohadt. Természetesen nem anaerob, hanem aerob körülmények közt, azaz minden nap kinyitom az üveget hogy levegőzzék, sőt fel is kavarom alaposan a tartalmát villával, hogy mindenhol érje oxigén. A rettegett botulizmust okozó baktérium ugyanis csak anaerob körülmények közt tud megélni, pláne szaporodni, így ha oxigénhez juttatom a húsomat akkor ettől a bajtól nem kell félni!

Úgy tapasztaltam, hogy az ilyen legalább 1 hónapos őshúsnak már nincs is jelentősebb szaga. Kezdetben van, mert akkor sok metán meg ammónia, kéndioxid, ilyesmi jön ki belőle, de azután már nem. Ami a „high” azaz feldobott állapotot illeti, én semmi különöset nem éreztem, de ne feledjük hogy én már amúgyis évek óta a nyers carnivore diétát követem, s emiatt a szervezetem vélhetően amúgyis másként működik, mint a szénhidrátzabálóké. Ellenben az egy hónapos őshús NAGYON FINOM VOLT!

Tényleg! Gyakorlatilag teljesen olyan, mint a Brie nevű sajt, amikor az már alaposan megérett! Tudom az milyen, mert korábban nagyon sokszor ettem. Na, az őshús épp olyan! Csípős, kissé sós (nem kell megsózni, magától is olyannak érzed). És pár falatot is ha eszel belőle utána hihetetlenül telinek érzed magadat, a gyomrodat, ez tehát fogyáshoz is jó, mert elűzi az éhséget.

Utánanéztem a dolog biokémiai alapjainak is részletesen. Leírhatom, ha van igény rá. Csak kíváncsiságból kérdem, próbálta már valaki, vagy az első fecske vagyok ezzel errefelé a „magyar nyelvterületen”?