Bunker, óvóhely, pince

[Mizu]

Kedves Mizu ! Azt gondolom, mielõtt féligazságokat hirdetsz....
Üdv: valami építész forma.......

Értem! Nos akkor biztosan így van! Köszönöm/köszönjük a pontosítást/helyreigazítást! Mivel nékem nem ez a "szakma formám", így csak a régi öregektõl, és tapasztalatból tudtam "okoskodni"

Akkor viszont kérdeznék (csak hogy okosodjak/okosodjunk)!
Ha ennyire rossz a hõszigetelõ képessége, akkor az általam említett "Télen fût, nyáron hût" öregek bölcsessége, hogy lehetséges?
Gyakorlati tapasztalatom is ezt mutatná. Nekünk is van õsöktõl örökölt falusi vályog ház. El vagyok halva tõle.
Télen, mikor kimegyünk, pillanatok alatt olyan meleget csinálunk, hogy "gatyásodni" kell, Bármikor ha nyáron megyünk, akkor a legmelegebb napokon is bent "hûsölünk".
Valamit akkor nagyon nem jól értelmezek/logikázok!

Esetleg az elmondásod, leírásod alapján az történik, hogy a téli hideget tárolja még a forró nyári napokra is?
Valamint (nálunk) a gyors befûtés a kályha, kemence kiváló teljesítményének köszönhetõ?

Köszönöm a helyreigazítást és elõre is a további pontosító válaszaidat!
Üdv! valami tanulni vágyó ......

[Mizu]

Tisztelt Fórumozó társak!

A fenti pár beírást ajánlom mindenki figyelmébe! No nem a témát illetõleg (az amúgy is érdekes), hanem a szituáció miatt!
Jó példát látunk "birkaságra", majd ebbõl adódó finom nyaklevesek kiosztására.
De hogy magamat is fényezzem, a nyakleves lereagálás sem volt Qtya!
Na de komolyra fordítva!
Észrevettem, hogy az elmúlt hetekben a több összetûzés, vita alakult ki itt. Ezek nem rosszak, sõõõõõt (!), megfelelõ lereagálásokkal a személyiségjavító hatása jelentõs! Azokról az aprócska mellékhatásokról nem is beszélnék mint, tudásunkat növeli, így a fórum tudásbázisa szintén nõ, ezáltal növekszik az elfogadottsága, híre, amibõl adódóan többen regisztrálnak, és akkor tovább nõ a hozzászólások száma, amivel újabb infókkal gyarapodunk, okosodunk....

Higgyétek el, hogy nem volt nehéz kimondani, hogy "hoppá, akkor ezt rosszul írtam/írhattam!". Nem érzem, hogy kevesebb rosszabb , butább ember lennék tõle, Sõt!
Sajnos a mai rohanó és eredmény-centrikus világban sokunkra észrevétlenül ráragad a versengés, a "csak nekem lehet igazam, mert a ranglétrán így kell feljebb jutni" szindróma. Elfelejtenek az emberek értékelni a segítõ szándékot, a javító dorgálást. Mindent sértésnek, lejáratásnak vesznek és ennek megfelelõen "vágnak vissza".
Ha ezen a saját magát felemésztõ emberi civilizáció végnapjai felé rohanó világban akarunk felkészülni és túlélni, akkor az említett dolgokon felül kell emelkednünk, mert higgadtan és okosan kell gyûjtenünk az eddig elért emberi tudást.

Bocsánat az Off hozzászólásért!
Legyen szép napja mindenkinek!

[A. L. Ias]

Értem! Nos akkor biztosan így van! Köszönöm/köszönjük a pontosítást/helyreigazítást! Mivel nékem nem ez a "szakma formám", így csak a régi öregektõl, és tapasztalatból tudtam "okoskodni"

Akkor viszont kérdeznék (csak hogy okosodjak/okosodjunk)!
Ha ennyire rossz a hõszigetelõ képessége, akkor az általam említett "Télen fût, nyáron hût" öregek bölcsessége, hogy lehetséges?
Gyakorlati tapasztalatom is ezt mutatná. Nekünk is van õsöktõl örökölt falusi vályog ház. El vagyok halva tõle.
Télen, mikor kimegyünk, pillanatok alatt olyan meleget csinálunk, hogy "gatyásodni" kell, Bármikor ha nyáron megyünk, akkor a legmelegebb napokon is bent "hûsölünk".
Valamit akkor nagyon nem jól értelmezek/logikázok!

Esetleg az elmondásod, leírásod alapján az történik, hogy a téli hideget tárolja még a forró nyári napokra is?
Valamint (nálunk) a gyors befûtés a kályha, kemence kiváló teljesítményének köszönhetõ?

Köszönöm a helyreigazítást és elõre is a további pontosító válaszaidat!
Üdv! valami tanulni vágyó ......

Szépjóreggelt!

Tegnap Salmo megelõzött, mert én keresgéltem a különbözõ jellemzõk értékeit, õ pedig fejbõl tudta vagy pontosan tudta hol találhatóak meg.

A kérdésedre válaszolva (szintén amatõr szinten, de majd Salmo kiigazít és szakszerûen megfogalmazza), a fal hõtehetetlensége okozza a hõkiegyenlítõdést. Télen a folyamatos fûtés, kemencehasználat miatt fokozatosan átmelegedtek a falak teljes mélységükben Így ha esett a szoba hõmérséklete sokáig tudják visszasugározni a hõt. Tavasszal és nyáron nem a belsõ, hanem az udvari kemencét és a nyár konyhát használták, így a falak ki tudták adni a bennük tárolt hõt és amikor a levegõ hõmérséklete melegebb volt, mint a fal, elkezdték azt felvenni, ezáltal hûvösebb maradt a szoba. A napfény falmelegítõ hatását a külsõ oldal fehérre meszelésével csökkentették.
A gatyásodást a kályha, illetve a kemence nagy teljesítménye okozza. Hirtelen nagy mennyiségû hõt sugároz a helysége, amit a falak nem tudnak egybõl felvenni így a levegõ melegszik hamar. Viszont jó hír, hogy amit a falak egyszer magukba szívnak, azt vissza is adják amikor a hûl a levegõ.
A szobai kemencét fûtésre is tervezték, ezért nem volt vastag a fala, hogy hamar átmelegedjen, és csak alulról volt "hõszigetelve", hogy ne a talajt fûtse. Így hamar kezdett meleget árasztani.

[Mizu]

Ezzel sok minden helyre került!
De ha így van, akkor ez még jobb szerintem, mintha jó hõszigetelõ lenne!
Még nem is említettünk egy másik képességét a szellõzést. (Most belegondolva valóban nem testvérek a jó hõszigetelés és a szellõzés )
Érdekességként elmondom, hogy a Csabai kolbászversenyek egyik rendszeres nyertese -kinek a receptje is megvan- azért árulta el a TV nagy nyilvánossága elõtt, mert egy fontos hozzávalóval nagyon-nagyon-nagyon kevesen rendelkeznek.
Igen! Ez a vályog helység, melyben a kolbász szikkad és pihen!
Konkrétan próba képen, (ezen mûsor hatására) kiakasztgattunk kolbászokat a vályogházba és bizony a "bóti" kolbászt is javította.
Az éven tervezem egy hideg-füstös füstölõ építését, valamint egy szétbontott vályogház anyagát felhasználva egy szárítót-szikkasztót-tárolót a füstölt dolgoknak.
Aki esetleg felkészülésében hosszútávú dolgokban is gondolkodik, javasolt ezeknek utána néznie, mert az (ízletes) élelmiszer önellátásba nagyban szerepük van a füstölt ennivalóknak.

[A. L. Ias]

Ezzel sok minden helyre került!
De ha így van, akkor ez még jobb szerintem, mintha jó hõszigetelõ lenne!
Még nem is említettünk egy másik képességét a szellõzést. (Most belegondolva valóban nem testvérek a jó hõszigetelés és a szellõzés )
Érdekességként elmondom, hogy a Csabai kolbászversenyek egyik rendszeres nyertese -kinek a receptje is megvan- azért árulta el a TV nagy nyilvánossága elõtt, mert egy fontos hozzávalóval nagyon-nagyon-nagyon kevesen rendelkeznek.
Igen! Ez a vályog helység, melyben a kolbász szikkad és pihen!
Konkrétan próba képen, (ezen mûsor hatására) kiakasztgattunk kolbászokat a vályogházba és bizony a "bóti" kolbászt is javította.
Az éven tervezem egy hideg-füstös füstölõ építését, valamint egy szétbontott vályogház anyagát felhasználva egy szárítót-szikkasztót-tárolót a füstölt dolgoknak.
Aki esetleg felkészülésében hosszútávú dolgokban is gondolkodik, javasolt ezeknek utána néznie, mert az (ízletes) élelmiszer önellátásba nagyban szerepük van a füstölt ennivalóknak.

Nem kötekedés, csak jó szándékú pontosítás! A vályog nem szellõzõ, hanem lélegzõ anyag. Azaz páratartalom szabályzó képessége van. Ráadásul pont abban a tartományban tartja, ami az ember számára kellemes és egészséges. Amikor hirtelen megemelkedik a a páratartalom, akkor magába szívja, majd amikor visszacsökken, akkor kiadja. Ez jó egy házibulin, mert nem érzõdik a savanyú sör és izzadságszag. De a buli után pár napig viszont még ott kísért a tömeg emléke a falak között.
Pont ezen tulajdonság miatt nem mindegy mivel szigetelik, vakolják, pucolják a vályogfalat. Nem szabad a lélegzést lezárni, mert a fal elveszíti ezt a képességét.

[Amatorpe]

Érdeklõdés: ezek szerint a vályog okos, ügyes szép anyag, amit ráadásul könnyen lehet elõállítani, valamint házat építeni belõle.
DE! Nem olyan könnyû, laza a szerkezete, hogy gyakorlatilag egy tompa kanállal lyukat lehet vájni bele?
A kérdés elsõsorban azért született, hogy elgondolkodjam, mibõl lenne érdemes házat (menedéket?) építeni hosszú távra:
-a fa erdõben könnyen beszerezhetõ, szerszámokkal könnyen alakítható, de könnyen felgyújtható.
-a vályogot fentebb írtam
-téglát nem tudom, fog-e valaki gyártani, így kihagynám (ahogy a betont és a fémszerkezeteket is hegesztõ és fúró alkalmatasságok hiánya miatt)
-a földházakat nem ismerem, de ha nincs zsák, amibe beletömjük, csak a talajszint alá vájtak jöhetnek szóba
-mi van még?
Szóval tegyük fel kellene valami egy tanyára, de nincs sok pénzünk, viszont adottak a terepviszonyok, ki mibõl építene?

[A. L. Ias]

Érdeklõdés: ezek szerint a vályog okos, ügyes szép anyag, amit ráadásul könnyen lehet elõállítani, valamint házat építeni belõle.
DE! Nem olyan könnyû, laza a szerkezete, hogy gyakorlatilag egy tompa kanállal lyukat lehet vájni bele?
A kérdés elsõsorban azért született, hogy elgondolkodjam, mibõl lenne érdemes házat (menedéket?) építeni hosszú távra:
-a fa erdõben könnyen beszerezhetõ, szerszámokkal könnyen alakítható, de könnyen felgyújtható.
-a vályogot fentebb írtam
-téglát nem tudom, fog-e valaki gyártani, így kihagynám (ahogy a betont és a fémszerkezeteket is hegesztõ és fúró alkalmatasságok hiánya miatt)
-a földházakat nem ismerem, de ha nincs zsák, amibe beletömjük, csak a talajszint alá vájtak jöhetnek szóba
-mi van még?
Szóval tegyük fel kellene valami egy tanyára, de nincs sok pénzünk, viszont adottak a terepviszonyok, ki mibõl építene?

A vályog csak békeidõben és csak vízmentes helyeken megoldás. Bár nem könnyû és nem laza szerkezetû, de mechanikai behatásokkal szemben nem túl ellenálló. A téglafal is csak egy kicsivel jobb, mert a fugáknál könnyen megkezdhetõ. De ez a legtöbb falról elmondható, ezért kell élõerõvel védeni õket.

A földházak is szóba jöhetnek, mint a vert falú házak. De azok is könnyen bonthatóak és a vesszõfonat éghetõ. Bár a falvastagság növelésével és a környezetbe illesztésével, pl. a dombházak jó megoldás lehet.

Kihagytad az egyik legjelentõsebb erõdítmény építõanyagot, a természetes köveket. Közte mészhabarcs, mint kötõanyag. De a tömege ennek is jelentõs, így megfelelõ alapozás kell hozzá.

A tanyás kérdésedet pontosíthatnád! Béke vagy gebasz esetére kellene? Mik a terepviszonyok? Ha van a közelben hegy vagy kitermelhetõ kõ, akkor azt választanám. Az alföldön maradna a vályog vagy a vert föld. Erdõs területen pedig a fa. Ha pedig nagy a gebasz, akkor gödörház vagy barlang.

[Amatorpe]

A tanyás kérdésedet pontosíthatnád! Béke vagy gebasz esetére kellene? Mik a terepviszonyok? Ha van a közelben hegy vagy kitermelhetõ kõ, akkor azt választanám. Az alföldön maradna a vályog vagy a vert föld. Erdõs területen pedig a fa. Ha pedig nagy a gebasz, akkor gödörház vagy barlang.

Most mondjam azt, hogy is-is?
Idei nagy tervem megszabadulni a paneltõl, és pénzszûke miatt lehet nem gondolkodhatunk majd falusi házban, bár azt szeretném legjobban. Most még túl nagy ugrásnak tûnik a tanyasi világ, bár látni sok pozitív példát, szóval ki tudja... Ha mást nem, melléképületnek/garázsnak a majdani falusi mellé a telekre... És mivel második lehetõség nem nagyon van, egybõl a legjobbat kellene. Egyébként alföld, hegyek sajna nincsenek, pedig az tényleg jó ötletnek tûnik.
Ettõl függetlenül nem árt már most tisztába lenni az építõanyagokkal, mert ha fel kell adni gebasz esetén a bázist, akkor már vagy lesz net vagy nem, ne akkor kelljen találgatni...
(Ja és köszi a választ!)

[A. L. Ias]

Most mondjam azt, hogy is-is?
Idei nagy tervem megszabadulni a paneltõl, és pénzszûke miatt lehet nem gondolkodhatunk majd falusi házban, bár azt szeretném legjobban. Most még túl nagy ugrásnak tûnik a tanyasi világ, bár látni sok pozitív példát, szóval ki tudja... Ha mást nem, melléképületnek/garázsnak a majdani falusi mellé a telekre... És mivel második lehetõség nem nagyon van, egybõl a legjobbat kellene. Egyébként alföld, hegyek sajna nincsenek, pedig az tényleg jó ötletnek tûnik.
Ettõl függetlenül nem árt már most tisztába lenni az építõanyagokkal, mert ha fel kell adni gebasz esetén a bázist, akkor már vagy lesz net vagy nem, ne akkor kelljen találgatni...
(Ja és köszi a választ!)

Ebben az esetben az, ami már most rajta van a területen! Én azt ajánlanám, hogy mindenképpen épülettel rendelkezõ területet vegyél, mert a felújítást meg lehet úszni az építési hatóság engedélye nélkül, fõleg eldugottabb helyeken. Egy új épület mindenképpen engedélyköteles, ami nagyot dob a költségvetésen. Ha az épület "lakhatatlan", akkor talán érdemesebb egy mobil házat rátenni amíg a felújítás tart. Pár évet abban is ki lehet húzni, bár igen szûkösen (35-45nm).

[Bowman]

Nagy vonalakban: az felújítás akkor engedélyköteles, ha teherhordó szerkezeteket érint, alapterületet növel, utcáról látszó homlokzatot érint, tetõformát átalakít.
Ezzel nem érdemes próbálkozni a falu fõutcáján, de egy eldugott tanyán ezzel nem foglalkozik az építési hatóság.