Az energia kérdése

[P]

Én inkább a mikrobiológiai úton gondolkozom, de talán csak az érdeklõdésem rabja vagyok. Ezzel van valakinek tapasztalata, vagy hozzá komolyabb anyaga?

Egyébként a mi fúrt kutunkból kézi pumpálással nyerjük a vizet. Egyáltalán nem fárasztó, ha csak iváshoz, fõzéshez, mosakodáshoz, WC-leöntéshez, és esetleg mosáshoz kell. A gond az, hogy a minket ellátó veteményesünk-gyümölcsösünk öntözésére használni már felér egy testépítõs edzéssel.

[Dream_walker]

Öntözésre jobb az esõvíz, a természetben az lett kitalálva a növények számára, nem a mélységi víz Ha szereted a testépítést, akkor persze oké, de ha nem szükséges, akkor szerintem jobb, ha begyûjtitek a csapadékot, aztán a gravitáció segít eljuttatni a célba

Amúgy a kézi pumpa helyett esetleg rakhattok fel egy szobabicikliszerû meghajtást, excentereset, ami bár viccesen néz ki, de lábbal tekerni szerintem könnyebb, mint kézzel

[P]

Persze az esõvíz a perspektíva, de ott még nem tartunk (tõke-igényes). Az eresz lefolyói alá betesszük a hordót, vödröket, de ez nem hatékony. (Fõleg ebben az aszályos idõben.) Nálunk már most hasonlóak a körülmények, mint egy SHTF-helyzetben, úgyhogy elsõsorban ezért olvasok a témában, amint van lehetõségem, apránként javítok fenntartható módon és trükkökkel a körülményeken.

[raktaros]

Én inkább a mikrobiológiai úton gondolkozom, de talán csak az érdeklõdésem rabja vagyok. Ezzel van valakinek tapasztalata, vagy hozzá komolyabb anyaga?

Mesélnél bõvebben róla?

[Mizu]

Mi a különbség a Amorf napelem, a Monokristályos és a Polikristályos között?
Vagyis igazából az érdekelne, hogy melyiket érdemes venni?

Ha azt kérdezitek, hogy mire is kell akkor .... akkor a világvége utáni idõkre... fõleg..

[P]

Mesélnél bõvebben róla?

Például a metanogén baktériumok használata (biogáz).
Vagy ott a bozótkomposzt.

[A. L. Ias]

Mi a különbség a Amorf napelem, a Monokristályos és a Polikristályos között?
Vagyis igazából az érdekelne, hogy melyiket érdemes venni?

Ha azt kérdezitek, hogy mire is kell akkor .... akkor a világvége utáni idõkre... fõleg..

Itt olvashatsz róla bõvebben.

Röviden: Az amorf a legolcsóbb, viszont a legkevésbé hatékony. A monokristályos a legjobb hatákonyságú, de csak közvetlen napsütés esetén. Szórt fényben, felhõs ég esetén már nem remekel. Gondolom a legdrágább. A polikristályos valahol a kettõ között van hatásfokban. A monokristályos mellett szól az élettartama is. 30 év, a polikristályos 25 és az amorf 10 évével szemben.

[raktaros]

Értem. Azt hittem valami folyékony szénhidrogén kísérlet .
Biogázzal próbálkoztam én is régebben.

[P]

Értem. Azt hittem valami folyékony szénhidrogén kísérlet .
Biogázzal próbálkoztam én is régebben.

Én még csak olvasgatom a lehetõségeket; sokat jelentene, ha elmondanád a (feltételezem, nem túl pozitív) tapasztalataidat a gyakorlatról.
Az biztos, hogy a napelemes megoldás nekem csak házi gyártmányban és kicsiben (pl. lámpák töltéséhez) szimpatikus, azért, mert érdemes több lábon állni, ha valamelyikkel gebasz van.
Mire gondolsz a folyékony szénhidrogénnel?
Kísérleti fázisban sem könnyen elérhetõ az anyag más technológiákról, és van egy olyan gyanúm, hogy azok lakossági felhasználásra alkalmasabbak, mint egy háztartásra... Te mit találtál?

[raktaros]

Folyékony szénhidrogénnel valami folyékony üzemanyagra gondoltam. Vannak kísérletek baktériumokkal, ha jól emlékszem moszatokkal is.
Ebben az irányban nem nézelõdtem, csak biogáz érdekelt.
Régebben próbáltam, 120L-es hordót megtöltöttem növényekkel (lehet dobtam bele egy kis tyúktrágyát?).
A gáztároló egy vízzel telt hordóba fejjel lefele belerakott másik hordó volt. Ahogy tellett gázzal, úgy emelkedett.
Talán egy hét múlva jött az éghetõ gáz, szép tiszta kékes lánggal égett, napsütésben látni sem lehetett.
Hûvösek voltak az éjjelek, a hordóra szoktam dobni egy darab fóliát, amit reggelente levettem.
Sajnos egyszer elfelejtettem, nagyon felmelegedett a cucc és leállt a gázfejlõdés.
Vártam vele 1-2 hetet, de nem indult újra .
Lehet kis trágyával beindítható lett volna, de nem láttam értelmét ezzel a konstrukcióval.
Valami jól hõszigetelt, szabályozható hõmérsékletû gázfejlesztõ kellene.
Lehet majd valamikor újra nekiállok, de most ezer más dolog van.
Vannak olyan helyek ahol olyan az idõjárás, hogy egy fóliacsövet leásnak a földbe, egyik végén be a trágya, másik végén ki a komposzt, közben megcsapolva a fejlõdõ gáz. Hihetetlen egyszerû és mûködik .

Mi a biogáz?
A biogáz szerves anyagok oxigénmentes (anaerob) körülmények között történõ
bomlásakor keletkezõ gáz. Összetétele változó: jellemzõen 45-70% metánt (CH 4 )
30-55% szén-dioxidot (CO 2 ) és 1-2% egyéb gázt tartalmaz. Az egyéb összetevõk
közül legnagyobb arányban általában a kén-hidrogén (H 2 S) áll, emellett jelen lehet
még hidrogén (H 2 ), nitrogén (N 2 ), ammónia (NH 3 ) és egyéb maradványgázok is.
Hogyan keletkezik?
A különbözõ eredetû szerves anyagokat többféle baktérium is lebontja, ezek
különbözõ körülmények között dolgoznak, különbözõ eredménnyel. Oxigénmentes,
meleg környezetben egy olyan folyamat indul be, amely során végtermékként biogáz
keletkezik.
A biogáz képzõdés 4 lépése:
1. Hidrolízis: A szerves alapanyagokat bakteriális enzimek egyszerûbb szerves
vegyületekre bontják, például aminosavakká, zsírsavakká vagy glükózzá.
2. Savképzõdés: Az elõzõ lépés során létrejött vegyületeket más baktériumok tovább
bontják szerves savakká és más kisebb vegyületekké. Ezek általában alkohol,
aldehidek, hidrogén, szén-dioxid, ammónia és kén-hidrogén.
3. Acetogén fázis: Az elõzõ lépésben létrejött savak tovább bomlanak ecetsavvá, ami
a legkisebb szénatom számú szerves sav.
4. Metánképzõdés: Az elõzõ lépésben képzõdött ecetsavat metánképzõ baktériumok
lebontják metánná, vízzé és szén-dioxiddá.
Ez a négy fázis azonban nem különíthetõ el egymástól teljesen, ha pontosak akarunk
lenni 2 nagy fázisra bontható a folyamat, az elsõ fázis az elsõ és második lépést, a
második fázis pedig az utolsó kettõt. Az így csoportosított lépések egymástól
elválaszthatatlanok, a savképzõdés elképzelhetetlen a hidrolízis során létrejött
anyagok, a metánképzõdéshez pedig ecetsavra van szükség. Ezek a baktériumok
önállóan nem is képesek mûködni, csak szimbiózisban a másikkal.
A biogáz képzõdését és a keletkezett biogáz több tényezõ is befolyásolja. A képzõdött
gáz mennyiségére legnagyobb hatással a hõmérséklet van. A hõmérséklet
függvényében 3 fajta baktérium közösen vagy egyedül dolgozik, a 3 baktériumfaj
miatt 3 zónára lehet bontani a képzõdést, ezek a baktériumfajokról elnevezett zónák
a következõk:
• kriofil zóna: 4-28 °C
• mezofil zóna: 20-48 °C
• termofil zóna: 36-53 °C
A keletkezõ gáz mennyisége a hõmérséklet függvényében az alábbi diagramon
látható.
(http://ihi.coldline.hu/forum/picture...et_diagram.jpg)
A keletkezõ gáz mennyiségét nagymértékben befolyásolja a kiindulási anyag is.
Például a növényi maradványok, állati trágya, szennyvíz és háztartási szerves
hulladékok mind-mind más összetételûek, így más összetételû és mennyiségû géz
keletkezhet belõlük.
Emellett a képzõdést és az összetételt több más tényezõ is befolyásolja, ezek:
kémhatás (pH érték), víztartalom, szén/nitrogén arány, különbözõ mérgezõ anyagok.
Oldal nyomtatása - A biogázról általában http://ihi.coldline.hu/forum/index.p...age;topic=13.0
1 / 2 2013.01.11. 21:33
A biogáz hasznosítása
Magas metántartalma miatt a biogázt energiatermelésre lehet használni. A
metántartalom függvényében viszont az egy m 3 biogázból nyerhetõ energia változik,
átlagos 60%-os metántartalommal számolva 5,96 kWh, azaz 21,47 MJ energia
nyerhetõ ki 1 m 3 biogázból.
Alapvetõen 3 módon hasznosítják a biogázt:
1. Biometán elõállítása: a szén-dioxid és egyéb felesleges gázok megfelelõ
módszerekkel eltávolíthatók a biogázból, így olyan minõségû metán állítható elõ, amit
a földgáz hálózatba vissza lehet táplálni.
2. Hõ elõállítása: Gyakorlatilag a legegyszerûbb hasznosítása a biogáznak. Elégetés
során hõ keletkezik, ezt hasznosítani lehet például víz melegítésére, így pedig fûtésre.
Megfelelõ rendszerrel pedig akár ivóvíz is melegíthetõ ezzel a módszerrel.
3. Hõ és villamos energia elõállítása: Kapcsolt üzemben a biogáz elégetése során
nem csak a hõt hasznosítjuk, hanem valamilyen formában forgómozgást hozunk létre,
amivel egy generátort hajtunk meg, az pedig villamos energiát termel. Ezeknek az ún.
kogenerációs rendszerek magas hatásfokkal (75% fölött) mûködnek.
A magas hatásfoknak köszönhetõen a nagyobb üzemekben elõállított biogázt általában
a harmadik módszerrel hasznosítják, míg a kis üzemek, házi üzemek biogázát hõ
elõállítására használják a jelentõsen alacsonyabb költségek miatt.
Ez a leírás idõvel folyamatosan bõvülni, javulni fog. Jelenleg csak nagy vonalakban mutatja be mi is az a
biogáz és miért foglalkozunk vele. A folyamatos bõvítéssel célom egy teljeskörû, szinte mindenre
kiterjedõ leírás elkészítése.